Franja

bankir samostalnik
1. (kdor se ukvarja z bančništvom) ▸ bankárBeograd gosti srečanje bankirjev z vsega sveta. ▸ Belgrád ad otthont a világ minden részéről érkező bankárok találkozójának.

2. v množini (banka) ▸ bankár
Bankirji vedno znova na veliko posojajo denar, kar se je v začetku devetdesetih let zgodilo tudi v Švici. ▸ A bankárok újra és újra magas kölcsönöket adnak, ahogy ez Svájcban is megtörtént az 1990-es évek elején.

3. (bančni uslužbenec) ▸ banki alkalmazott
Bančna kartica, za katero so mi bankirji zagotovili, da dela vsepovsod, pa v Paragvaju vseeno ne. ▸ A bankkártya, amellyel kapcsolatban a banki alkalmazottak arról biztosítottak, hogy mindenhol működik, Paraguayban mégsem használható.

bánkovec (-vca) m biglietto (di banca), banconota:
bankovec po tisoč tolarjev biglietto da mille talleri

bankrot samostalnik
1. (finančno stanje) ▸ csődBanko je v času krize pred bankrotom reševala vlada in je še vedno v njenem večinskem lastništvu. ▸ A bankot az állam mentette meg a csődtől a válság idején, és továbbra is többségi tulajdonában van.
Grčijo so nekateri analitiki razglasili za državo na robu bankrota. ▸ Egyes elemzők szerint Görögország a csőd szélén áll.
Dejstvo je, da se je občina pred dvema letoma zaradi slabo načrtovanih naložb znašla pred bankrotom. ▸ Tény, hogy két évvel ezelőtt az önkormányzat csőd előtt állt a rosszul tervezett beruházások miatt.
Država se je bližala bankrotu. ▸ Az ország a csőd felé tartott.

2. (propad) ▸ csődS prihodom velike vojne, ki je na tisoče mladeničev odtrgala od domačega okolja, normalnih ljubezenskih in čustvenih vezi, je prišla tudi poplava moralnega bankrota. ▸ A nagy háború kitörése, amely fiatal férfiak ezreit szakította el otthonuktól és a szeretteiktől, magával hozta az erkölcsi csőd hullámait is.Družbeno odgovorne že več let peče zgaga zaradi vsenavzočega političnega klientelizma in bankrota vrednot. ▸ Akik társadalmi felelősséget viselnek, évek óta gyomorégésétől szenvednek a mindent átható politikai klientelizmus és az értékek csődje miatt.Upam, da bodo končno priznali svoj intelektualni bankrot, se opravičili za svoje asocialno vedenje in se spremenili. ▸ Remélem, végre beismerik szellemi csődjüket, bocsánatot kérnek aszociális viselkedésükért és megváltoznak.Ne gre za upanje, temveč za analizo, ki kaže, da je kapitalistični družbeni red doživel idejni bankrot in da potrebujemo alternativo. ▸ Ez nem remény, hanem elemzés, amely megmutatja, hogy a kapitalista társadalmi rend ideológiai csődöt szenvedett, és hogy alternatívára van szükségünk.

baraccone m

1. poveč. od ➞ baracca

2. velika baraka, lesenjača, lopa (za cirkuške predstave):
fenomeno da baraccone cirkuška atrakcija; šalj. cirkusant, pepček (človek, ki vzbuja splošno radovednost in zabavo)
baracconi pl. lunapark

3. pren. norišnica, cirkus

baratiner [-tine] verbe intransitif, verbe transitif, populaire govoričiti, besedičiti, čvekati, na dolgo in široko govoriti

l'élève a baratiné le professeur pour éviter d'être puni učenec je na dolgo in široko govoričil profesorju, da bi se izognil kazni

barbabiētola f bot. pesa:
barbabietola rossa rdeča pesa (Beta vulgaris, Rapa rubra)
barbabietola da orto pesa (Beta vulgaris cicla)
barbabietola da zucchero sladkorna pesa (Beta vulgaris var. saccharifera)

barbar samostalnik
1. ponavadi v množini, zgodovina (pripadnik neciviliziranega ljudstva) ▸ barbárBoj s Perzijci je za Grke predstavljal tudi boj med civilizacijo in barbari. ▸ A perzsákkal vívott harc a görögök számára egyben a civilizáció és a barbárok közötti harcot is jelentette.
V 3. stoletju so mesto osvojili barbari, ga požgali, ostanek pa je pozneje uničil potres. ▸ A várost a 3. században a barbárok foglalták el és gyújtották fel, ami megmaradt, azt később egy földrengés pusztította el.

2. lahko izraža negativen odnos (o surovem obnašanju) ▸ barbár"Večina moških je barbarov," ji je odvrnil, medtem ko je občudoval njeno nežno in gladko kožo. ▸ „A férfiak többsége barbár” – mondta a nőnek, miközben selymes és sima bőrét csodálta.
Ne smemo poenostavljati, da gre za vojno evropskih demokracij z muslimanskimi barbari. ▸ Nem szabad leegyszerűsítenünk arra, hogy európai demokráciák és muzulmán barbárok közötti háborúról lenne szó.
Milček je bil kulinarični barbar, ljubitelj vsakršnega mesa, špeha, feferonov, popra in čebule. ▸ Milček barbár volt konyhaművészeti szempontból, imádott mindenféle húst, szalonnát, szerelmese volt a csípős paprikának, borsnak és hagymának.
Shakespeara so imeli klasicisti zaradi njegove prvinskosti in ustvarjalne svobodnosti za barbara. ▸ Shakespeare-t a klasszicisták barbárnak tartották eredetisége és alkotói szabadsága miatt.

barca¹ f

1. čoln, barka:
barca da pesca ribiška barka
barca da diporto športni čoln
barca a remi, a vela, a motore čoln na vesla, jadrnica, motorni čoln
andare, essere in barca pren. biti zmeden, mečkati

2. ekst. športno plovilo, barka, ladja, jahta:
fare le vacanze in barca preživeti počitnice na barki

3. pren. posli, družina, delo, podjetje:
mandare avanti la barca prebijati se
la barca fa acqua da tutte le parti pri poslih škriplje, slabo kaže
siamo tutti nella stessa barca vsi smo v isti kaši

barcareccio m ladjevje:
barcareccio da pesca ribiško ladjevje
barcareccio portuale pristaniško ladjevje

baríten (-tna -o) adj. min. di barite:
kem. baritno belilo bianco di barite
baritni papir carta da impressione

bárka (-e) f navt. barca:
ribiška barka barca da pesca
barka na vesla, z jadri, na motor barca a remi, a vela, a motore
bibl. Noetova barka arca di Noè
pren. barko voziti (pijan se opotekati, popivati) andare barcolloni; sbevazzare

basculant, e [baskülɑ̃, t] adjectif prekucljiv

wagon masculin basculant vagon, ki se da prevrniti
siège masculin basculant sklopni sedež
benne féminin basculante prekucni voziček

bassinet [-sinɛ] masculin skledica, ponvica; čelada; botanique zlatica; anatomie izločilni kanal pri ledvici; prašnica (pri starinski puški)

cracher au bassinet (figuré) nerad da(ja)ti denar

basso

A) agg.

1. nizek, majhen:
casa bassa nizka hiša
statura bassa nizka postava
i quartieri poveri sono nella parte bassa della città revne četrti so v spodnjem delu mesta
fare man bassa di qcs. pren. pleniti, prisvajati si
avere il morale basso pren. biti pobit, potrt

2. plitev:
fondale basso plitvo dno
essere in basse acque pren. biti v težavah, v škripcih

3. nizek, tih:
a voce bassa potihoma, tiho

4. ozek, tenek:
nastro basso ozki trak

5. pozen:
basso Medioevo pozni srednji vek
bassa stagione turiz. predsezona, posezona

6. ekst. južen, spodnji:
la bassa Italia južna Italija
il basso Po spodnji Pad

7. nižji, navaden:
la bassa forza navadni vojaki
basso clero nižja duhovščina
messa bassa tiha maša

8. ekst. nizek, nizkoten, podel:
bassi istinti nizki nagoni

9. nizek, majhen:
basso prezzo nizka cena
pressione bassa nizek tlak

B) avv.

1. dol, navzdol, nizko:
guardare basso gledati navzdol
colpire basso udariti, zadeti (pre)nizko
volare basso nizko leteti

2. tiho

C) m

1. spodnji del:
l'iscrizione si trova sul basso della colonna napis je na spodnjem delu stebra
scendere a basso, da basso iti dol, v pritličje

2. pren.
cadere in basso nizko pasti
guardare qcn. dall'alto in basso gledati koga zviška
gli alti e bassi della vita življenjski vzponi in padci, življenjske radosti in tegobe

3. glasba bas:
basso comico basso buffo
basso continuo basso continuo, generalni bas

4. kletno stanovanje (v Neaplju)

basta²

A) inter. dovolj, dosti:
basta, state zitti! dovolj, tišina!
basta con queste lamentele! dovolj je tega pritoževanja!, nehajmo se pritoževati!

B) cong.

1. če le:
si riesce a fare anche le cose molto difficili, basta insistere tudi zelo težke stvari je mogoče narediti, če le vztrajaš

2.
basta che če le, da le, samo (da):
fai quello che vuoi, basta che tu non esageri stori, kar hočeš, da le ne pretiravaš

bastare

A) v. intr. (pres. basto) zadoščati, zadostovati:
bastare, non bastare l'animo imeti, ne imeti poguma

B) v. intr. impers. zadoščati, zadostovati:
basta che da le
e non basta! pa to še ni vse!

basto m

1. tovorno sedlo

2. pren. breme:
portare il basto nositi breme
essere da basto e da sella biti sposoben za marsikaj
mettere il basto podrediti
non portare il basto ne biti podložen nikomur

3.
basto rovescio odtok (na tlakovanih cestah)

bastone m

1. palica:
bastone nodoso grčava palica, gorjača
bastone da passeggio sprehajalna palica
bastone animato votla palica s skrito konico
mettere i bastoni fra le ruote pren. metati polena pod noge
usare il bastone e la carota uporabljati palico in korenček; malo zlepa, malo zgrda
essere il bastone della vecchiaia biti opora v starosti

2. znak dostojanstva, avtoritete:
bastone di maresciallo maršalska palica
bastone vescovile škofovska palica
avere il bastone del comando pren. poveljevati, voditi

bateríja (-e) f

1. voj. batteria:
obalna, protiletalska baterija batteria costiera, antiaerea

2. elektr. batteria (elettrica):
avtomobilska baterija batteria dell'automobile
suha baterija batteria anodica; pog. pila tascabile; batteria (per pile tascabili)

3. teh.
kuhinjska baterija batteria da cucina
šol. testna baterija batteria di test psicotecnici

4. (velika množina) massa, moltitudine, infinità, processione, schiera:
na polici je cela baterija steklenic sullo scaffale c'è tutta una schiera di bottiglie

bath [bat] adjectif, invariable, populaire prima, imeniten; prijeten, zelo lep

elle est vraiment bath res je lepa
c'est bath d'avoir 10 jours de congé sijajno je, da imamo 10 prostih dni