Franja

Neāpolis -is, acc. -im in -in, abl. -ī, f (ixpt. iz Νέα πόλις = Novo mesto)

I. apel. Neápolis (Neápola) = Novo mesto, mestna četrt v Sirakuzah: quarta autem est (sc. urbs Syracusis), quae, quia postrema coaedificata est, Neapolis nominatur Ci., inter Neapolim et Tycham — nomina ea partium urbis (sc. Syracusarum) et instar urbium sunt — posuit castra L. —

II. nom. propr. več starodavnih mest, Neápolis (Neápola)

1. slavno primorsko mesto v Kampaniji ob zahodnem obronku Vezuva in reki Sebet (Sebethus), naselbina Kum (Cūmae), kjer sta cveteli grška znanost in umetnost (zdaj Napoli): Varr., Ci., Mel., Plin., Sil., otiosa H., docta Mart.

2. mesto v Zevgitani (zdaj Nabeul): Auct. b. Afr.

3. mesto v Kariji: Mel.

4. mesto v Trakiji: Plin.

5. mesto v Samariji: Plin.

6. mesto v Afriki ob Veliki Sirti (zdaj Tripoli): Plin. Iz mestnega imena pod II. 1 so izpeljani:

1. subst. Neāpolītēs -ae, m (Νεαπολίτης) Neápolec, Neapolít, meščan mesta Neapolis ali rojen v njem: Dion Neapolites Varr. ap. Aug.

2. adj.
a) Neāpolītis -idis, f neápolska, neapolítska, neapolitánska: meretrix Afr. ap. Non.
b) Neāpolītānus 3 neápolska, neapolítska, neapolitánska: Varr., Ci., Plin. Od tod subst. α) Neāpolītānī -ōrum, m Neápolci, Neapolitáni, preb. mesta Neapolis: Ci.; tudi ime dveh občin, ene na Sardiniji, druge v Pizidiji: Plin. β) Neāpolītānum -ī, n Neapolitánum = neápolsko podeželsko posestvo, posestvo pri mestu Neapolis, npr. Atikovo, Lukulovo, Pompejevo idr.: Ci., Plin. iun.

near¹ [níə] prislov
blizu, v bližini, bližje
pogovorno skoraj, málodane
figurativno varčno; (z negacijo) niti približno

near by blizu
to draw near približevati se
far and near od blizu in daleč, povsod
to go (ali come) near to doing s.th. skoraj kaj narediti
near at hand pri roki, blizu
not near so bad še zdaleč ne tako slabo
it is nowhere near enough še zdaleč ni dovolj
near upon kmalu nato
to live near varčno ali borno živeti
near to blizu (do česa)

neberljiv pridevnik
1. (nerazločen) ▸ olvashatatlan
Listi so popisani s skoraj neberljivo pisavo. ▸ A lapokat szinte olvashatatlan írással írták tele.

2. (naporen za branje) ▸ olvashatatlan, élvezhetetlen
Ko berejo uspešnice, menijo, da so neberljive in dolgočasne po krivdi pisatelja. ▸ Amikor bestsellereket olvasnak, úgy vélik, azok az író hibájából élvezhetetlenek és unalmasak.

nebnica samostalnik
1. ponavadi v dvojini, anatomija (organ) ▸ torokmandula, szájpadmandula, szájpadlási mandulaMandlji ali nebnice so limfatično tkivo na obeh straneh žrela. ▸ A mandulák vagy szájpadmandulák a garat két oldalán található nyirokszövetek.
Zdravniki se na splošno neradi odločajo za odstranitev nebnic. ▸ Az orvosok általában vonakodnak a mandulák eltávolításától.

2. anatomija (kost) ▸ szájpadlás

nebogljen pridevnik
1. (o nemoči) ▸ gyámoltalan, magatehetetlen, tehetetlenČe ljubite svobodo in samostojnost, ne igrajte nebogljenega bitja, ki išče oporo. ▸ Ha szereti a szabadságot és az önállóságot, ne játssza meg a gyámoltalan, támaszt kereső lényt.Od zdravega šestmesečnega dojenčka mi je ostalo le nebogljeno telo sina, ki usiha pri 15 letih. ▸ Az egészséges hat hónapos csecsemőből csak a fiam magatehetetlen teste maradt, aki 15 éves korában elsorvad.Mati skrbi za nebogljenega mladička, ki ostane v brlogu do starosti treh mesecev. ▸ Az anya gondoskodik a gyámoltalan kölyökről, amely három hónapos koráig marad a barlangban.

2. (o slabi kakovosti) ▸ gyámoltalan, ügyefogyott, bárgyúPolitične floskule o nacionalnem interesu so samo nebogljena obramba duševno zmedenih ljudi, ki delujejo v oblastnih strukturah. ▸ A nemzeti érdekről szóló politikai közhelyek csak a hatalmi struktúrákban dolgozó, mentálisan zavart emberek bárgyú védekezése.Takoj je spregledala najin nebogljeni poskus in po premoru veselo nadaljevala z mučenjem. ▸ Azonnal figyelmen kívül hagyta gyámoltalan próbálkozásunkat, és egy kis szünet után vidáman folytatta a kínzást.
Toliko bolj nebogljen je bil njihov napad, ki je proti turškim gostom zmogel le 57 točk. ▸ Támadásban még ügyefogyottabbak voltak, mindössze 57 pontot tudtak szerezni a török vendégek ellen.
Majhna lučka pod pepelnikom je tako nebogljena, da je tam verjetno samo zato, ker si oblikovalci niso izmislili kaj bolj koristnega. ▸ A hamutartó feletti kis lámpácska annyira bárgyú, hogy valószínűleg csak azért van ott, mert a tervezők semmi hasznosabbat nem tudtak kitalálni.

nebris (-idis), acc. sg. -ida, acc. pl. -idas, f (gr. νεβρίς) jelenčevina, jelenčkov kožuh, s katerim so se ogrinjali pri elevzinskih misterijih in bakhantke pri Dionizovem bogoslužju: Stat., Cl.

nȅbrojān -a -o, nèbrojen -a -o
1. neštet: digle su se -e ruke
2. odnijeli, odneli su blago -o odnesli so bogastvo, ki mu ni števila

necepljen pridevnik
1. (kdor ne prejme cepiva) ▸ oltatlanZaradi vse več necepljenih otrok imamo spet bolezni, ki smo jih prav s cepljenjem že izkoreninili. ▸ A gyermekek alacsony oltási szintje miatt olyan betegségek is újra megjelennek, melyeket már éppen az oltásoknak köszönhetően megszüntettünk.
Do izbruhov ošpic prihaja zaradi velikega števila necepljenih otrok. ▸ A nagyszámú oltatlan gyermek miatt képes a kanyaró újra és újra kitörni.
Cepivo lahko tudi prepreči pojav bolezni pri necepljenih otrocih, saj zmanjšuje število aktivno okuženih. ▸ Az oltás megakadályozhatja a betegség megjelenését az oltatlan gyermekeknél is, hiszen csökkenti az aktív fertőzöttek számát. Necepljen pes, pri katerem so potrdili steklino, je bil iz celjske regije. ▸ A veszettnek bizonyult oltatlan kutya a celjei régióból származott.Ošpice so se povrnile zaradi naraščanja števila necepljenih oseb. ▸ A kanyaró az oltatlanok számának növekedése miatt ismét felütötte fejét. Necepljene živali, ki so prišle v stik s steklo živaljo, je treba usmrtiti. ▸ Azokat az oltatlan állatokat, amelyek veszett állattal érintkeztek, el kell altatni.
2. (o razmnoževanju rastlin) ▸ oltatlanTrto so razmnoževali z necepljenimi ukoreninjenimi potaknjenci. ▸ A tőkét oltatlan gyökeres dugványokkal szaporították.
Cepljeni orehi zarodijo v 2.-7. letu (necepljeni v 9.-25. letu). ▸ Az oltott dió a 2–7. évben hoz termést (az oltatlan a 9–25. évben).

nectareus 3 (gr. νεκτάρεος)

1. nektarski, nektarjev = iz nektarja: aquae O. nektarski vrelci, sokovi (po Stowasserju (pesn.) rosa).

2. nektarski = sladek, okusen, ljubek kot nektar; o vinu: Attica nectareum turbatis mella Falernum Mart.; o vrelcih: fontes Cl. Od tod subst. nectarea (nectaria) -ae, f (sc. herba) bot. veliki oman (Inula helenium Linn.), s katerim so dišavili vino: Plin.

nectō -erē, nexī ali nexuī, nexum

1. (z)vezati, zavez(ov)ati, (za)vozlati, povez(ov)ati, privez(ov)ati, navez(ov)ati, pritrditi (pritrjevati), doda(ja)ti, spe(nja)ti, strniti (strnjevati), (z)viti, zvi(ja)ti, ovi(ja)ti, spojiti (spajati), (s)plesti (spletati), (iz)vesti, zaplesti (zapletati): necte tribus nodis ternos colores V., apricos necte flores, necte meo Lamiae coronam H., nexa corona O. spleten venec, n. laqueum H., Medo nectis catenas H., pedibus talaria nectere V. na noge si privezati krilate čevlje, caput olivā V. ovi(ja)ti si glavo z oljko, comam myrto O. ovi(ja)ti si lase z mirto, bracchia n. O. (plesaje kolo) prepletati roke, colla lacertis n. O. objeti koga okoli vratu, okleniti se koga okoli vratu, nodum informis leti trabe nectit ab alta V. pripne vozel (zanko) visoko na gredi (da je visel(a) navzdol); pren.: iam tibi compedes nectimus Plin. iun.; pesn.: Africus in glaciem frigore nectit aquas Pr. strdi (zamrzne) z mrazom v led.

2. occ. kot jur. t. t. v zaporu zaradi dolgov (z)vezati, vkleniti (vklepati), v spone da(ja)ti, vkleniti (vklepati), nadeti verige: nectierque (nectier star. inf. pr. pass.) postea desitum Ci., necti desierunt L., nexum se dare alicui ob aes alienum ali ob aes grave L., Val. Max. izročiti se komu v zapor (pripor) zaradi dolgov. Od tod subst. pt. pf.
a) nexus -ī, m suženj (podložnik) zaradi dolgov (tj. dolžnik, ki ni mogel povrniti dolgov in je bil zato izročen svojemu upniku, da je za dolg sam jamčil s svojim telesom): liber, qui suas operas in servitute pro pecunia quadam debebat dum solveret, nexus vocatur Varr., deinceps et qui ante fuerant, creditoribus tradebantur, et nectabantur alii L., nexi, vincti solutique, se undique in publicum proripiunt, inplorant Quiritium fidem L., ita nexi soluti cautumque in posterum, ne necterentur L.; occ. nexi -ōrum, m jetniki sploh: nexorum tria milia e carcere dimittit Iust., nec carcerem nexis, sed caedibus civitatem replet Iust.
b) nexum -ī, n (jur. t. t.) obvezovanje dolžnika, svečano pravno dejanje pred pričami, po katerem se vzpostavlja posebno pravno razmerje med dolžnikom in upnikom; dolžnik, ki ne izpolni svoje plačilne dolžnosti, izgubi svobodo in postane upnikov suženj (podložnik): Varr., Ci., L. idr.; od tod meton. po tej obvezi nastala α) dolžniška (dolžnikova) obveza(nost): cum sunt propter unius libidinem omnia nexa civium liberata nectierque postea desitum Ci. ko so bile razveljavljene vse obveze zadolženih državljanov, cuius quoniam proprium te esse scribis mancipio et nexo Ci. ep. β) upnikova lastninska pravica: Sulla ipse ita tulit de civitate, ut non sustulerit horum nexa atque hereditates Ci.

3. metaf.
a) pripojiti (pripajati), spojiti (spajati), zvez(ov)ati, združiti (združevati): fatum ex causis Ci., videtisne, ut ex alio alia (drugo z drugim) nectantur Ci., omnes enim (sc. virtutes) inter se nexae et iugatae sunt Ci., n. verba numeris O. besede združevati z napevom = zlagati (pisati) pesmi, pesniti, iurgia cum aliquo O. začeti s kom prepir, causas inanes V. navajati navidezne razloge, dolum L. (za)snovati prevaro, (na)plesti zvijačo, insidias Val. Max. zalezovati, pripravljati zasedo, moras Sen. ph., T., Fl. vsevdilj (nenehno) zavlačevati, talia nectabant (sc. sermone) Stat. tako so se pogovarjali.
b) obvez(ov)ati, zavez(ov)ati: sacramento quodam nexi Iust., res pignori nexa Icti. zastavljena.

needín disunited; disagreeing; discordant

needíni so si they are at variance
biti needín gledé to be at variance with someone over something, to disagree with someone about (ali on) something
needínost disunity

ne-fās, n indecl. (nĕ in fās) kar nasprotuje božjemu, zato pa tudi moralnim in naravnim zakonom

I. subst.

1. krivica, brezbožnost, greh(ota), pregreha, zločin(stvo), skrunitev, zlodéjstvo, blazno, zločinsko dejanje, hudobija, hudobnost, sramotno dejanje, grozno (grozovito) dejanje, grozovitost, grozota (naspr. fās): Cl., quod nefas ad religionem pertinet N., ubi fas versum usque nefas V., dirum nefas in pectore versat V. = samomor, lex maculosum edomuit nefas H. prešuštvo(vanje), cum fas atque nefas exiguo fine libidinum discernunt avidi H., in omne nefas se parare O., fasque nefasque confusura ruit O., civile nefas ubi nefas belli Lucan. državljanska (domača) vojna, ad scelus atque nefas purpura ducit Iust., quod tantum nefas … construxisset Iust.; preg.: per omne fas ac nefas secuturi vindicem libertatis L. v dobrem in zlu, „čez drn in strn“.

2. meton. (o živih bitjih) gnusoba, grdoba, spaka: namque etsi nullum memorabile nomen feminea in poena est habet nec victoria laudem, extinxisse nefas (= Helenam) V., Stygii quae numina regni infernumque nefas et mersos nocte furores impia tam saeve gesturus bella litasti? Lucan. —

II. adj.

1. (z verskega stališča) nedopustno, nedopuščeno, nedovoljeno, ne prav; najpogosteje s subjektnim inf. ali ACI: Iove tonante cum populo agi nefas fuit Ci., ea sacra manibus attingi nefas fuit Ci., quibus nefas est deserere patronos C.; s sup. na -u: quod nefas est dictu Ci., dictu nefas prodigium V. neizrekljivo; v raznih drugih skladih: quartus (sc. Mercurius) Nilo patre (sc. natus), quem Aegyptii nefas habent nominare Ci., quod se patriae irasci nefas esse duceret N., fanum Neptuni est Taenari, quod violari nefas putant Graeci N. imajo za grešno, štejejo za greh; brez določnega glag.: corpora viva nefas Stygiā vectare carinā V.; kot vmesni vzklik = strašno! grozno! o groza! grozota! nezaslišano!: sequiturque, nefas! Aegyptia coniunx V., Lavinia virgo visa, nefas, longis comprendere crinibus ignem V., quatenus, heu nefas, virtutem incolumem odimus H., Troia (nefas!) commune sepulcrum Asiae Europaeque Cat., cum sociis (nefas!) dimicatum est Fl.; kot prastar stalni izraz v koledarju pontifikov, ki so ga dodajali sodnim praznikom: nefas (sc. in iure agi) ni dovoljeno (sc. razpravljati pred sodiščem, sodne obravnave niso dovoljene): Varr. (prim. nefāstus).

2. (z izvenverskega stališča) kar ni prav = nedopustno, nedopuščeno, nedovoljeno, nekoristno, tudi nemožno, nemogoče: cui nihil umquam nefas fuit nec in facinore nec in libidine Ci., quia profecto videtis nefas esse dictu miseram fuisse talem senectutem Ci., levius fit patientiā, quidquid corrigere est nefas H. kar koli ni mogoče obrniti na bolje, spremeniti na bolje.

nefāstus 3 (nefās) „od pontifikov v koledarju zaznamovan s pristavkom nefas“, od tod

1. nedovoljen, prepovedan, zlasti kot relig.-politični t. t. dies nefasti (naspr. dies fasti) „tihi“ „nesodni(jski)“, „prepovedani dnevi“, ob katerih iz verskih razlogov niso bile dovoljene ne sodne razprave ne razprave na narodnih zborovanjih: Varr., Fest., fastis diebus iura fari licebat, nefastis quaedam non licebat fari P. F., nefasti dies notantur N littera, quod iis nefas est praetori, apud quem lege agitur, fari tria verba: do, dico, addico P. F., idem (sc. Numa) nefastos dies fastosque fecit, quia aliquando nihil cum populo agi utile futurum erat L., ille (sc. lucifer = dies) nefastus erit, per quem tria verba silentur; fastus erit, per quem lege licebit agi O. Ker so bili ti dnevi pod versko prepovedjo, so veljali za nesrečne: dies natalis Agrippinae inter nefastos esset T., cum (sc. Tiberius) diem quoque natalem eius (sc. Agrippinae) inter nefastos referendum suasisset Suet. da naj se postavi v koledarju med nesrečne. Od tod je dobil adj. nefastus tudi v drugih zvezah

2. metaf. pomen
a) nesreč(onos)en, pogub(onos)en, zloben, usoden: ille et nefasto te posuit die … et sacrilega manu produxit, arbos H., ne qua terra sit nefasta victoriae suae L., n. loca Stat.
b) (o dejanjih) prepovedan, (pre)grešen, nesvet, prekletstva vreden: quae augur iniusta, nefasta … defixerit Ci., quid intactum nefasti liquimus? H., nihil ulli nefastum in Bessum videbatur Cu., prolibare diis nefastum habetur vina Plin., crimen n. Plin.

negō -āre -āvī -ātum

I. intr. reči (govoriti) ne, reči (soditi), da ne, odgovoriti (odgovarjati) z ne: vel ai vel nega Naev. ap. Prisc., vel tu mihi aias vel neges Pl., negat quis: nego, ait: aio Ter., Diogenes ait, Antipater negat Ci., numquam reo cuiquam tam humili, tam sordido, tam nocenti, tam alieno tam praecise negavi quam hic mihi plane [sine] ulla exceptione praecidit Ci. ep.; z dat. personae ali rei: saepius idem roganti negare Ci., non facile Gallos Gallis negare potuisse C., potes his impune negare O., petitioni n. Traianus ap. Plin. iun. —

II. trans.

1. zanik(ov)ati, reči (govoriti, praviti, trditi, zagotavljati), da česa ni, negírati, (u)tajiti, zatajiti (zatajevati), prikriti (prikrivati): crimen Ci., Q., peccatum tuum negare non potes Ci., Gabinius nihil ex eis negavit Ci., quorum alterum neque nego neque … L., n. deos Sen. ph., debitor usuram pariter sortemque negabit Mart., n. omne evangelium Tert.; z ACI (v sl. stopi nikalnica nav. v objektni stavek): Manlio negas esse credendum (= Manlio dicis non esse credendum) Ci. praviš, da Manliju ne gre verjeti, nego in tota Sicilia ullum argenteum vas fuisse Ci. trdim, da … ni bilo nobene srebrne posode, si ita fecissent, fines eorum (sc. se) vastaturum (sc. esse) negat C., neget per omnes deos se meminisse Tib.; pesn. metaf. o neosebnih subj.: ratio reclamat vera negatque credere posse animum Lucr., sin (sc. arenae) in sua posse negabunt ire loca V., et hoc negat (sc. phaselus ille) minacis Adriatici negare litus Cat. in meni, da tega ne taji obala grozečega Jadranskega morja; pred konstrukcijo ACI stoječa nikalnica ne izniči zanikanja: nega esse quod dem nec mihi nec mutuom neque aliud quicquam Pl., negat nec suspicari Ci.; včasih je treba iz glag. negare povzeti za drugi del stavka trdilen glag. dicendi: plerique negant Caesarem in condicione mansurum postulataque haec ab eo interposita esse Ci. ep., negat se totiens fusum Numidam pertimescere: virtuti suorum satis credere S., negabat cessandum et utique prius confligendum L.; v pass. z NCI: Col., Plin., Mart., Suet., ibi vis facta (sc. esse) negabitur Ci. trdilo se bo, da tam ni prišlo do nasilja, quod auspicari tamquam invisi diis immortalibus negarentur posse L., casta (sc. esse) negor O. pravijo, da sem nečistnica; pa tudi negari z ACI: negandum est esse deos Ci., negarine ullo modo possit, numquam quemquam stabili et firmo et magno animo effici posse Ci.; poseb. negare (negari) non posse s quin (da): negare non posse, quin rectius sit exercitum mitti L., negari non potest, quin bonum sit Lact.; abs.: ne nega! Ter., factum est: non nego Ter., qui a Naevio vel sumpsisti multa, si fateris, vel, si negas, surripuisti Ci.; litota: non nego Ci. ne tajim = priznavam, pritrjujem; elipt. (v jeziku komediografov): ille primo se negare (sc. uxorem ducturum) Ter., ego me nego (sc. nosse) Ter.

2. odreči (odrekati), zavrniti (zavračati), odbi(ja)ti, odpoved(ov)ati, kratiti komu kaj, prikrajš(ev)ati koga za kaj, ne dovoliti (dovoljevati) komu česa, ne hoteti, braniti se: quicquam quisquam [quemquam], quemque quisque conveniat, neget Enn. ap. Corn., viris tam amantibus mei nihil negare possum Ci., belle negandum (sc. est), si qui roget, ut … Q. Ci., postquam id obstinate sibi negari vidit C., n. auxilium Veientibus L., miseris alimenta, patriae opem O., cupimus negata O. kar so nam odrekli, stimulisque negantem … agens Lucan., sibi omnia n. Sen. ph. vsemu se odpoved(ov)ati, ničesar si ne privoščiti, roganti civitatem negavit Suet.; pesn.: illa se negat Ter. se odreka = noče, comitem (sc. se) negare Q. ne hoteti služiti (biti) za spremljevalca, vela ventis n. O. jadra zviti, non ego me vinclis verberibusque nego Tib. ne odtegujem (izogibam, izmikam) se; pesn. metaf. o neosebnih subj.: nec mihi materiam bellatrix Roma negabat O., negat (sc. seges) victum V. ali poma negat regio O. odpoveduje = ne rodi (prim. sl.: „nebo je roso odpovedalo“), nec inutile bellis subsidium, si dextra neget Stat.; z inf.: Leucothoë nanti ferre negavit opem O., nos quoque ire negabamus O., figurare varie nisi eruditis negatum est Plin. iun.; z ACI: quibus te propter aliquod officium necessitudinis adfuturum negaris Ci., Hannibalem Libyae pelli florentibus annis vita atque extingui primordia tanta negabam Sil. nisem hotel; alicui non negare s quin: qui quidam … adulescenti negare non potuerit, quin eum accerseret N., non hoc mihi namque negares, omnipotens, quin et pugnae subducere Turnum et Dauno possem incolumem servare parenti V.; s samim dat.: negare nemini Ci.; pesn. metaf. o neosebnih subj.: ast' tamen illi membra negant, lassusque ferit praecordia sanguis Stat. odpovedujejo, praecipuus sed enim labor est excindere dextra oppositas rupes et saxa negantia ferro Stat.; litot.: nec candida cursus Luna negat V.

Opomba: Star. cj. pf. negassim: Pl.; inf. pr. pass. negarier: Prud.

negōtior -ārī -ātus sum (negōtium)

1. kupčevati, tržiti, trgovati na debelo, ukvarjati se s prekupčevanjem (s preprodajo), ukvarjati se z denarništvom (s financami, z denarno trgovino, z bančništvom): Curius, qui Patris negotiatur, multis et magnis de causis a me diligitur Ci., cum se Syracusas otiandi … non negotiandi causā contulisset Ci., equites Romani in Asia negotiati sunt Ci., quod in Gallia negotiatus erat S., qui illic negotiarentur C. ki so se tam ukvarjali s finančništvom = ki so za obresti posojali denar (ali pa nakupovali žito), circumspiciebam, in quod me mare negotiaturus immitterem Sen. ph.

2. sploh kupčevati, tržiti, trgovati: cives Romani negotiandi causa in Gallia constiterant C., sed etiam aviditate praedae ea facinora fiebant, quia negotiandi ferme causa argentum in zonis habentes in commeatibus erant L., ut negotiari possis, aes alienum facias oportet Sen. ph. — Od tod subst. pt. pr. negōtiāns -antis, m
a) veletrgovec, menjalec, bančnik, bankir: praefecturam petivit, negavi me cuipiam negotianti dare Ci. ep.
b) sploh trgovec, prekupčevalec, poslovnež, trgovski posrednik, prodajalec, kupec, obrtnik: negotiantes in basilica Vitr., alia enim dare debemus faeneranti alia colenti agrum, alia negotianti Sen. ph., aratores ac negotiantes Suet.

3. pren. tržiti s čim = ukvarjati (baviti) se s čim, dobiček imeti od česa: animā statim nostrā negotiari Plin.

neg-ōtium -iī, n (nec in ōtium, torej „ne-lenoba“, od tod)

1. dejavnost, delovanje, udejstvovanje, aktivnost, delavnost, delo, poslovanje, posel, opravek, opravilo, naloga (naspr. otium): Otio qui nescit uti, plus negoti habet quam cum est negotium in negotio Enn. fr., sed verba hic facio quasi negotii nil siet Pl. kakor da ni nič opraviti, nisi negotium est, progredere ante aedes Pl. če utegneš, ut (sc. scriptor) in otio esset potius quam in negotio Ter., mirabar quid hic negotii esset tibi Ter. kaj da imaš tod opraviti, quid in sua Gallia Caesari aut omnino populo Romano negotii esset? kaj neki ima Cezar ali sploh rimsko ljudstvo opraviti v moji Galiji?, non negotium, non otium Ci., nostrum otium negotii inopiā, non requiescendi studio constitutum est Ci., in magno negotio habuit obligare annos magistratus Suet. je štel za svoje glavno opravilo (svojo glavno nalogo), zdelo se mu je prepotrebno; pogosto z očitnim stranskim pomenom težavnosti, zadrege, sitnosti: satis negotii habui in sanandis vulneribus, quae sunt imposita provinciae Ci. ep. imel sem dosti opravka (opraviti), nihil negotii habere N. ne imeti nikakršnih težav (sitnosti), mir imeti, interfecto (sc. illo) nihil habituri negotii essent N. da bodo imeli mir, negotium mihi est cum aliquo C. imam s kom posla (opravka, opraviti), cum Epicuro hoc plus negotii est Ci. s tem Epikurom imamo več opravka, ta Epikur nam daje več opraviti, Pompeio cum Caesare esse negotium Caelius in Ci. ep. da ima Pompej opraviti s Cezarjem, da sta si Pompej in Cezar navzkriž, nunc mihi cum universis negotium est T., nihil est negotii ali neque est quidquam negotii C. ni težko, lahko je, si ea res victoriam moraretur, nihil negotii superesse Iust. to da nič ne de, quid negotii est haec poëtarum portenta convincere? Ci. kako (težko) delo je … ?, negotium alicui facere Ci., Q. ali facessere Ci., Ap. ali conflare, contrahere Ci. ali parĕre Fr. navleči, nakopati, povzročiti komu opravke (neprijetnosti, težave, sitnosti), spraviti (spravljati) koga v zadrego, dati komu opravka s čim, quod beatum et inmortale est id nec habet nec exhibet cuiquam negotium Ci. niti nima niti ne prizadeva komu težav, multum (plus) negotii alicui facere Iust. ali concinnare Sen. ph. mnogo (več) truda komu prizade(va)ti, nakopa(va)ti, ne forte negoti incutiat sibi quid sanctarum inscitia legum H. da ti ne nakoplje (povzroči) kake neprijetnosti; od tod adv. izrazi: oppidum munitissimum … tanto negotio Ci. ep. s toliko truda, nullo negotio Ci. ep. ali sine negotio N. brez težav, brez truda, zlahka, magno negotio Auct. b. Alx., Cels. z veliko težavo (z veliko truda), facili negotio Aur. ali levi negotio Amm. prav lahko, prav zlahka.

2. posamezen posel, opravek, naloga, stvar = zadeva: negotia privata domestica Ci., servilia S., negotia, quae ingenio exercentur S. duševne naloge, negotia familiaria N., negotium familiare Symm., negotium agere, transigere, gerere, suscipere, alicuius negotia explicare, explicare et expedire Ci., negotium conficere C. ali perficere L. procurare alicuius negotia ali alicuius rationes negotiaque Ci. upravnik, zastopnik, poslovodja biti komu, alicui mandare negotia ali alicui imponere negotium Ci., tudi id negotii dare Ci. naročiti (naročati), naložiti (nalagati) komu, id mihi da negoti Ter. to skrb prepustiti le meni, id dare sibi negotii, ut … Ter. gledati (biti pozoren, paziti) na to, da … , dare alicui negotium naročiti (naročati), naložiti (nalagati) komu; z zahtevnim stavkom brez conj.: hisque (sc. adulescentibus) dat negotium, ad Dionem eant inermes N., ut … Postumio … negotium daretur, videret, ne quid res publica detrimenti caperet L.; s conj. ut ali s qui (= ut is): Ci.; z ne: Suet.; z gen. gerundii: dato aedilibus negotio popinas ganeasque … inhibendi Suet.; z inf.: dato sacerdotibus negotio vera discernere T., negotio praeesse Ci. izkopati se iz opravka, znebiti se opravka, nondum in negotio versari Ci. še ne biti v poslu, in alienis negotiis detineri Ci. ali aliquo maiore negotio detineri Corn., in ipse negotio C. pri poslu (delovanju) samem, non deest negotio Curio C. Kurion izvrši nalogo, aliquo negotio intentus S., infecto negotio (krepkeje kot re infectā) S. ne da bi kaj opravil; poseb. položaj, okoliščina, okolnost, (državna) reč ali stvar = (državna) zadeva, v pl. tudi razmere: ita negotium est Pl. tak je položaj, takšne so okoliščine, in atroci negotio S., suam quisque culpam auctores ad negotia transferunt S. položaj, okoliščine, razmere, Leptitanorum negotia S. ali aliena negotia, alienum negotium Cu., erat in eo litterarum et negotiorum ingens scientia Aur.

3. occ.
a) javno poslovanje, državni posel, državni opravek, državno opravilo, državna služba, državno pogajanje: velim negotio sine periculo vel in otio (kot zasebnik) cum dignitate esse posse Ci., omnes negotii publici expertes Ci., negotia publica Ci. idr. državni, uradni posli (zadeve), pa tudi javni zakupni posli, opravki: Pl.; negotia forensia Ci., reddebant negotiorum rationem in senatu Ci., inter haec negotia S., profecto existimabunt … maius commodum ex otio meo quam ex aliorum negotiis rei publicae venturum S., post decisa negotia H., a negotiis in otium conversa civitas Vell.
b) pravno opravilo, pravna zadeva, pravni primer, pravda, sodni postopek, sodni spor, tožba: Icti., illic enim veritatis tantum gratiā disputari hic negotium agi Q., si quis composuisse vel donasse negotium convinceretur Suet.
c) denarna (finančna) zadeva, denarni (finančni) posel, finančno opravilo, kupčijska zadeva, trgov(in)ski opravek, (javno) zakupno opravilo: negotia maritima Pl. prekomorska, negotia vetera in Sicilia habebant Ci., hic permagna negotia dives habebat Clazomenis H., ne Bithyna negotia perdas H., negotii (sc. bene) gerentes Ci. dobri, izvrstni trgovci (ustvarjalci blagovnega prometa), z namigom: postquam omnis res mea Ianum ad medium fracta est, aliena negotia curo, excussus propriis H.
d) hišni (domač) opravek, v pl. hišne (domače, zasebne) zadeve, hišno gospodarstvo: male negotium gerere Ci. ali praeclare negotium suum gerere Ci. slabo, izvrstno gospodariti, erat ei Numida quidam negotiorum curator S. zasebni tajnik.
e) boj, bojno (vojaško) podjetje (dejanje), upor: bene gerere negotium (= rem) C. srečno (uspešno) se bojevati, sibi cum viro forti esse negotium poscebat S., facies negoti S. lice (pogled), in ipso negotio plures affuturos Suet.

4. meton. (gr. πρᾶγμα, χρῆμα) stvar, reč, zadeva, (o človeku) bitje: quid negotist (= negoti est)? quam ob rem suscenses mihi? Pl. ali: quid est negotii? herus peregre venit Pl. kaj neki je?, kaj pa se je zgodilo posebnega?, kaj hoče to povedati?, quid hoc est negotii neminem meum dictum magni facere? Pl. kakšen nered je to … ?, neque de hac re negotium est, quin occidam Pl. o tem ni dvoma, ineptum negotium et Graeculum Ci. (o čestitanju), homo sine sensu, inhumanum negotium Cl., Teucris illa lentum negotium Ci., Callisthenes quidem vulgare et notum negotium Ci.

nehomogeno prislov
1. (neenakomerno) ▸ inhomogén módon, nem homogén módon, egyenetlenül
Kloridni ioni so po površini železa nehomogeno porazdeljeni. ▸ A kloridionok inhomogén módon oszlanak el a vas felületén.

2. (o slabi usklajenosti) ▸ következetlenül, približek prevedka ▸ egyenetlen
Čeprav je poimenovanje takšnih dogodkov izjemno nehomogeno, vemo, za kaj gre: pišoči predstavljajo svoje delo tako, da ga prebirajo pred publiko. ▸ Bár az ilyen rendezvényeket rendkívül következetlenül nevezik el, tudjuk, miről van szó: az írók közönség előtt felolvasva mutatják be a műveiket.
Nenazadnje pa je bil odziv domačih navijačev v logičnem sorazmerju z nehomogeno predstavo ekipe v modrih dresih. ▸ Végül, de nem utolsósorban a hazai szurkolók reakciója logikusan arányos volt a kék mezben játszó csapat egyenetlen teljesítményével.

nein ne; als fragender Zusatz: ali ne (du kommst doch, nein? saj prideš, ali ne?); bekräftigend: Nein, so was! Poglej!; nein sagen reči ne

Nēith, f indecl. (Νεΐϑ) Néit, egipčanska boginja, ki so jo istovetili z rim. Minervo: Arn.

neizkušen pridevnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali področju) ▸ tapasztalatlanNa mesta strokovnjakov so prišli neizkušeni kadri, ki bodo potrebovali kar nekaj časa, da se vpeljejo. ▸ A szakemberek helyére tapasztalatlan munkatársak érkeztek, akiknek időbe telik, hogy beilleszkedjenek.Zakon je očitno usmerjen proti politično neizkušenim kandidatom. ▸ A törvény egyértelműen a politikailag tapasztalatlan jelölteket célozza.Za seboj imamo dovolj močnih tekem in nismo več neizkušeni. ▸ Elegendő erős mérkőzés van már a hátunk mögött és nem vagyunk már tapasztalatlanok.
Tudi neizkušeno oko takoj opazi razliko med prejšnjo in to pisavo. ▸ Az avatatlan szem is azonnal észreveszi az előző és a jelen kézírás közötti különbséget.
Igrala bosta ponosna, a neizkušena starša, ki jima skrb za novorojenko povzroči nemalo preglavic. ▸ Büszke, de tapasztalatlan szülőket játszanak majd, akiknek az újszülött gondozása nem kis gondot jelent.

2. (ki še ni veliko doživel in se naučil) ▸ tapasztalatlan
Podaljšalo se je tudi otroštvo, hkrati pa so se širili stereotipi, da so mladi neizkušeni, da jih je treba nadzirati, da ne vedo, kaj delajo in da jim ni mogoče zaupati. ▸ Meghosszabbodott a gyermekkor is, egyúttal pedig elterjedt az a sztereotípia, miszerint a fiatalok tapasztalatlanok, felügyetre szorulnak, nem tudják, mit tesznek és nem lehet bennük megbízni.
Prav pri tej starosti medvedi ponavadi odhajajo iz brloga in si iščejo življenjski prostor. Takrat so še neizkušeni in zmedeni. ▸ Általában éppen ebben az életkorban hagyják el a medvék a barlangot és keresnek maguknak életteret. Ekkor még tapasztalatlanok és zavarodottak.

3. (o spolnosti ali ljubezenskem odnosu) ▸ tapasztalatlanFiorenza je samska, brez fanta in neizkušena. ▸ Fiorenza egyedülálló, nincs pasija és tapasztalatlan.
Večina žensk meni, da je moški neizkušen, če je imel manj kot sedem ljubimk. ▸ A legtöbb nő úgy véli, a férfi tapasztalatlan, ha hétnél kevesebb szeretője volt.