Franja

dormir [-ue/u-] uspavati; spati; prenočiti

dormir la siesta počivati po obedu
dormir la mona, dormir la zorra prespati pijanost
dormir la serena, dormir a cortinas verdes prenočiti na prostem
dormir con los ojos abiertos imeti lahko spanje
dormir a pierrra suelta brezskrbno (globoko) spati
dormir al raso, dormir al descubierto spati pod milim nebom
dormir como un tronco (un Iirón) spati kot polh
echarse a dormir leči k spanju
hacer dormir uspavati
a duerme y vela napol speč, napol buden
¡duerma V. sobre ello! prespite to!
dormir en Dios, dormir en el Señor umreti
dormirse zaspati; lenariti; zamuditi priložnost
no dormirse en las pajas biti buden (delaven)
volver a dormirse zopet zaspati
se me ha dnrmido el pie noga mi je zaspala

dormire

A) v. intr. (pres. dōrmo)

1. spati:
dormire come un ghiro, come un masso, della grossa spati kot polh, kot klada, kot jazbec
dormirci sopra pren. prespati kaj

2. spati, biti nedejaven:
su, non dormire! daj no, zgani se!

3. pren. biti brez skrbi:
puoi dormire tranquillo lahko spiš brez skrbi
dormire tra due guanciali biti brez skrbi

4. umreti, biti mrtev:
dormire nel Signore umreti v Gospodu

5. pren. spati, mirovati, počivati:
i campi dormono sotto la neve polja počivajo pod snegom
la pratica dorme da più di un anno zadeva miruje že več kot leto dni

B) v. tr. prespati:
dormire la grossa spati mirno spanje
dormire il sonno del giusto spati spanje pravičnika
dormire il sonno eterno spati večno spanje
PREGOVORI: chi dorme non piglia pesci preg. kdor hrka, ta ne srka

Dormītantius -iī, m (dormītāns: dormītāre; porogljivo kot odgovor na ime Vigilantius) Dormitancij = Zaspanec: Hier.

dorsum -ī, n (iz deorsum, dēvorsum „navzdol obrnjeno“, gl. deorsum in prim.: dorsum, quod ea corporis pars devexa sit deorsum P. F.)

1. hrbet kot gornji del živalskega (redkeje človeškega) telesa od tilnika do zadnjice, grba (tergum je hrbet kot zanja stran, naspr. od frons),
a) človeški hrbet: virgis dorsum depoliet meum Pl., clipeum ad dorsum accommodare Pl., ipsaque (Cymodocea) dorso eminet V., dorso graviora arma portare Cu., d. grandiuscularum puellarum Aug., dorsi spina Aug. ali spina, quae in dorso est Gell. hrbtenica.
b) živalski hrbet: Lapithae … inpositi dorso (sc. equi) V., asellus, cum gravius dorso subiit onus H., dorsum demulcere (equis) L., d. equi, quadrupedum dorsa, cameli Bactriae bina habent tubera in dorso Plin., aliquem in dorso suo insidere non pati Cu. (o konju), testudinum dorsa Cu. želvji oklepi = želvovine.

2. pren. kar je podobno hrbtu, hrbet, hrbtišče: duplex (dentalium) dorsum V. (pri plugu), folia canalium (listne žilice) dorso rubescentia Plin.; d. nemoris V., H., speluncae V., vadi V. sipina, d. immane V. kleč (v morju), summum d. (viae) Stat., saxeum d. Plin. iun. kamnit nasip, d. maris Min.; gorski hrbet, greben, (gorsko) sleme: Mel., eius iugi C., montis L., Cu., Iust., iugum, quod eos montes perpetuo dorso inter se iungit L., mons angustus et aequali dorso continuus T.

doslej bisher, bis jetzt; (zaenkrat) bislang
kot doslej wie bisher

dôsti enough; sufficiently; (precéj) rather, pretty, fairly; (obilno) amply; a great deal of; (zadovoljivo, primerno) satisfactorily

več kot dôsti more than enough, enough and to spare
za danes bo dôsti that will do for today
dôsti dobro veš, da je to prepovedano you know well enough that it is forbidden
on ima dôsti denarja he has plenty of money, he is flush with money
dôsti! enough!; that will do!
dôsti je smeha! stop laughing!

dōtālis -e (dōs) na doto nanašajoč se, k doti spadajoč: Pl., Sen. rh., Sil., Dig., praedium Ci. ep., regia V., Tyrii V. = kartažansko kraljestvo kot dota, agri H., dona L., regnum O.

dōte f

1. dota:
portare qcs. in dote prinesti kaj kot doto
sposare la dote oženiti se zaradi dote
cacciatore di dote lovec na doto

2. pren. dar, vrlina, odlika:
il saggio ha la dote della chiarezza študija se odlikuje po jasnosti

douceur [dusœr] féminin sladkost; mehkoba, milina; blagost; prijaznost; potrpežljivost; (srčni) mir, zadovoljstvo; technique kovnost, mehkost; pluriel sladkarije, slaščice; dobrikanje, laskanje, sladke besede; napitnina

en douceur lahno, rahlo, obzirno, (čisto) mirno, previdno, pazljivo
plus fait douceur que violence (proverbe) zlepa dosežeš več kot s silo

douzième [duzjɛm] adjectif, num dvanajsti; masculin dvanajstina

douzième masculin provisoire začasna (proračunska) dvanajstina
arriver le; la douzième priti kot dvanajsti, -a

dovere^*

A) v. tr. (pres. dēvo, dēbbo)

1. morati:
dovete sapere che... (v povestih ipd.) bilo je nekoč...
non dovere ne smeti

2. biti možno, verjetno:
deve essere mezzogiorno verjetno je poldne

3. dolgovati, biti dolžan:
cosa devo? koliko sem dolžan?

B) m

1. dolžnost; obveznost:
il senso del dovere čut dolžnosti
i doveri del cittadino državljanske dolžnosti

2. primerno, pravično:
fare le cose a dovere kaj narediti, kot se spodobi
ha avuto il suo dovere dobil je, kar si zasluži

3. pl. pozdravi, izrazi spoštovanja, čestitke:
fare i propri doveri a qcn. izraziti komu spoštovanje, pozdraviti koga, čestitati komu

dovoliti glagol
1. (dati dovoljenje) ▸ engedélyezLov na medveda lahko le izjemoma dovoli kmetijski minister. ▸ A medvevadászatot csak a mezőgazdasági miniszter engedélyezheti kivételes helyzetben.Koliko časa, na dan ali na teden, naj starši otroku dovolijo gledati televizijo? ▸ A szülők naponta vagy hetente mennyi időt engedélyezzenek tévénézésre a gyermekeknek?

2. (dopustiti) ▸ enged, megenged, hagy
Če nam bo vreme dovolilo, bomo dobro živeli. ▸ Ha az időjárás engedi, akkor jól fogunk élni.
Po porazu v Maleziji tokrat mercedesa nista dovolila presenečenja. ▸ A malajziai vereség után a Mercedesek nem adtak lehetőséget semmilyen meglepetésre.
Ne dovolimo, da nas jesensko deževno vreme spravi v slabo voljo. ▸ Ne hagyjuk, hogy az őszi idő rossz kedvre hangoljon bennünket.
V nobenem primeru ne bi smeli dovoliti, da se reka onesnažuje. ▸ Semmilyen esetben sem szabadna hagyni, hogy szennyezzék a folyót.

3. (kot izraz vljudnosti) ▸ megenged
Dovolite, da vas vprašam: kaj pravzaprav želite? ▸ Ha megenged egy kérdést: mit szeretne valójában?
Dovolite mi, da vam s primerom razložim. ▸ Engedjék meg, hogy egy példával magyarázzam meg.
Še majhna osebna prošnja, če dovolite, gospe in gospodje. ▸ Még egy aprócska személyes kérés, ha megengedik, hölgyeim és uraim.

dovolj [ò]

1. v zadostni količini: genug, genügend (genug Mehl, genug Treibstoff)
več kot dovolj übergenug, mehr als genug
biti dovolj reichen
Xa je dovolj X reicht, X wird reichen
ker ni dovolj … aus -mangel
(osebja aus Personalmangel)
ne biti dovolj skrben/spoštljiv es an der nötigen Sorgfalt fehlen lassen/es an Respekt fehlen lassen

2. preveč:
imeti česa dovolj (einer Sache) überdrüssig sein
Dovolj je! Genug!, Das reicht!, Jetzt ist aber Feierabend!

dovólj enough; sufficiently

dovólj časa enough time
več kot dovólj more than enough, enough and to spare
dovólj mi je tega I've had enough of it
to je dovólj jasno za vsakogar anyone can see that, it's as plain as a pikestaff
ni dovólj močan za svoje delo he is not strong enough for his work
boste imeli dovólj 2 kg? will two kilos be enough (ali pogovorno do)?
dovólj sem ga videl (pogovorno) I have seen enough of him
dovólj mi je tega življenja! I'm sick of this life
dovólj bodi, da (če) rečem... suffice it to say...
dovólj je! that's enough!, that will do!
dovólj! Enough!; Stop!
dovólj o tem, govorimo o čem drugem! enough of that, let's change the subject!

dovòlj bastante; suficiente

dovolj denarja bastante (ali suficiente) dinero
dovolj besed! ¡basta de palabrería!
dovolj tega, dovolj o tem! ¡basta ya!
več kot dovolj más que suficiente
dovolj nas je somos bastantes
on je dovolj moža, da ... es hombre capaz para (inf)
imeti dovolj za življenje tener lo suficiente para vivir; tener con qué vivir

dovuto

A) agg. dolžen; ki ga gre pripisati, ki je posledica:
un successo dovuto al forte impegno uspeh, ki ga gre pripisati veliki prizadevnosti

B) m dolg; potrebno, primerno:
pagare il dovuto plačati dolg
fare più del dovuto storiti več, kot je bilo potrebno

doživeti glagol
1. (izkusiti) ▸ megél, átél, ér, szenvedPri opravljanju zahtevne naloge smo doživeli veliko kritik, pa tudi veliko pohval. ▸ A bonyolult feladat elvégzése közben számos kritika ért bennünket, de kaptunk sok dicséretet is.Že prvi dan prihoda je doživel velik šok, saj je ostal brez videokamere. ▸ Már a megérkezése első napján nagy sokk érte, hiszen a videókamerája nélkül maradt.Kot je znano, je lani doživel nesrečo in si zdrobil zapestje. ▸ Ahogy az köztudott, tavaly balesetet szenvedett és összezúzta a csuklóját.V letošnji sezoni so nanizali 12 zmag in le doživeli le štiri poraze. ▸ Az idei szezonban 12 győzelmet arattak és csak négy vereséget szenvedtek.
Tudi jaz sem doživel mnogo lepega in zabavnega. ▸ Én is sok szép és mulatságos dolgot megéltem.
Skupina je v 40 letih doživela tako vzpone kot padce. ▸ A zenekar 40 év alatt megélt sikereket és hullámvölgyeket is.

2. (o telesnih stanjih) ▸ kap, átélMed tuljenjem je mož nenadoma doživel srčni infarkt in je umrl. ▸ Üvöltözés közben a férfi hirtelen szívinfarktust kapott és meghalt.
3. (priti do česa) ▸ megél, élV prejšnjem stoletju smo doživeli razcvet antibiotikov. ▸ A múlt évszázadban az antibiotikumok virágkorát éltük.Film bo premiero doživel na filmskem festivalu v Cannesu. ▸ A film bemutatója a cannes-i filmfesztiválon lesz.
V minulih 50 letih je balinanje kot športna zvrst pri nas doživelo neverjeten razmah. ▸ Az utóbbi 50 évben a teke mint sportág hihetetlenül nagy fejlődésen ment keresztül.
Avtomobil je na salonu v Ženevi doživel svoj prodajni krst. ▸ Az autó a Genfi Autószalonon debütált.
Kot kaže, bo zgodba doživela epilog na sodišču. ▸ Úgy tűnik, a történet a bíróságon fog véget érni.

4. (o čustvih) ▸ megél
Te gostilne namreč ne moreš v polnosti doživeti z enim, naključnim obiskom. ▸ Ezt a vendéglőt egy egy véletlenszerű látogatás során nem tudod teljességében megélni.
Kako si ti doživel dosedanje rezultate na prvenstvu? ▸ Te hogy élted meg a bajnokság eddigi eredményeit?

5. (dočakati določeno starost) ▸ megél, elélKljub težavam je ostala vedrega značaja in doživela visoko starost. ▸ A nehézségek ellenére megmaradt vidám természetűnek és magas kort élt meg.
V povprečju lahko ženska pričakuje, da bo doživela 84 let, moški pa približno šest let manj. ▸ Általánosságban a nők várható élettartama 84 év, míg a férfiaké hat évvel kevesebb.
Jaguarji dožive starost do 20 let. ▸ A jaguárok a 20 éves kort is megélik.
Če človek doživi sto let, je to vzrok za veliko praznovanje. ▸ Ha valaki megéli a 100 évet, az nagy ünneplésre ad okot.

dracō -ōnis (-ontis, acc. -ontem Acc. fr.), m (gr. δράκων)

1. zmaj (poseb. kot varuh zakladov), kača: Acc. fr., Ph., Sen. ph., Plin., Mart., patrimonium complexus quasi thesaurum draco Ci., draco iubatus Corn., erat ei in oblectamentis draco Suet. krotka (udomačena) kača.

2. pren.
a) (ozvezdje) Zmaj (tudi anguis, serpens): Ci.
b) v Trajanovem času vpeljano kohortno znamenje, zmaj: Vop., Amm., Veg., Prud., Cl.
c) kača = stara vinska trta: Plin.
č) dracō marīnus riba morska kača: Plin.
d) neke vrste kotel: Sen. ph.

drág dear; (necenén) expensive; dear; costly

drág kamen a precious stone
drága večerja an expensive dinner
dráge volje willingly, readily; with a good grace
knjiga je drága the book is expensive (ali dear)
moj drági! my dear!
drági moj prijatelj! my dear friend!
vino je tu zelo drágo wine is very dear here
drágo mi je I am glad (ali pleased)
napravite, kot Vam je drágo do as you like, do just as you please
če ti je življenje drágo if you value your life
karkoli ti je drágo anything you like
to mi je predrago this is too expensive for me
to je eden najdražjih hotelov v Parizu it is one of the most expensive hotels in paris
vrnil sem mu milo za drágo I paid him in his own coin, I gave him tit for tat; I got even with him
to je tisto, kar mi je najdražje na svetu that is what I hold dearest on earth
drágó prodajati to sell dear
to te bo drágó stalo it will cost you dear
drágó je to plačal he paid dear for it
to mi bo drágo plačal I'll take it out of him, I'll make him pay dearly (ali dear) for it

drág (-a -o)

A) adj.

1. caro, costoso; prezioso:
draga stanovanja alloggi cari
drage knjige libri cari, costosi
dragi kamen pietra preziosa
metal. drage kovine metalli preziosi
drag kot žafran molto caro, che costa un occhio della testa

2. (do katerega ima kdo pozitiven odnos) caro:
drag človek una cara persona
pogreb dragega pokojnika il funerale del caro estinto
(v nagovoru) dragi bralci, gledalci cari, gentili lettori, spettatori

3. (dragocen) prezioso
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
to je bila zanj draga šola un'esperienza che gli è costata cara
ustreči drage volje accontentare volentieri
pren. molči, če ti je življenje drago taci, se hai cara la vita
če ti je drago, storiva tako se vuoi, facciamo così
pojdi, kamor ti je drago va dove vuoi

B) drági (-a -o) m, f, n
spomniti se svojih dragih ricordarsi dei propri cari
mislil je na svojo drago pensava alla sua ragazza, alla sua findanzata
pren. vrniti milo za drago rendere pan per focaccia