Franja

disertacija samostalnik
1. (znanstveno delo) ▸ disszertáció, értekezésČe se ugotovi, da disertacija ni rezultat lastne ustvarjalnosti in dosežkov, se lahko odvzame. ▸ Ha kiderül, hogy a disszertáció nem saját eredményeket tartalmaz, akkor visszavonható.
Profesorju sem dala osnutek svoje disertacije in prva poglavja. ▸ Átadtam a professzoromnak az értekezésem vázlatát és az első fejezeteket.
Sopomenke: doktorat
Povezane iztočnice: doktorska disertacija

2. lahko izraža negativen odnos (daljše delo ali govor) ▸ értekezés, disszertáció
Poznal sem tudi ljudi, ki so pisali prave male disertacije v zvezi z možnostmi razvoja turizma v Celju. ▸ Ismertem olyan embereket is, akik igazi kis disszertációkat írtak a turizmusfejlesztés lehetőségeiről Celjében.
Odgovor na to vprašanje bi bil zaradi obširnosti lahko prava mala disertacija. ▸ A kérdésre adott válasz a terjedelme miatt akár egy kis disszertáció is lehetne.
Pri mizi pa bo razvil celo disertacijo o dietah, kalorijah, seveda če mu boste dovolili govoriti. ▸ Az asztalnál majd értekezést tart a diétákról, a kalóriákról, persze csak ha ön hagyja, hogy szóhoz jusson.

disfavour¹ ameriško disfavor [dísféivə] samostalnik
neodobravanje; nenaklonjenost, nemilost

to fall into disfavour zameriti se
in disfavour with s.o. v nemilosti pri kom
in s.o.'s disfavour v škodo koga

disgrâce [disgrɑs] féminin nemilost; nesreča, smola; negracioznost, grdost

pour comble de disgrâce za, kot višek nesreče (smole)
s'attirer la disgrâce de quelqu'un priti pri kom v nemilost, nakopati si njegovo nemilost
tomber en disgrâce pasti v nemilost

disgrazia f

1. nemilost:
essere in disgrazia di qcn. biti pri kom v nemilosti
cadere, venire in disgrazia di qcn. pasti pri kom v nemilost

2. nesreča; zla sreča; smola:
per colmo della disgrazia perdei anche il treno da bi bila smola še večja, sem zamudil še na vlak
per mia, tua, sua disgrazia na mojo, tvojo, njegovo, njeno nesrečo
disgrazia volle che nesreča je hotela, da

diskalkulija samostalnik
medicina (učna težava pri matematiki) ▸ diszkalkulia, számolászavar

diskreditírati to discredit

diskreditírati kaj to throw discredit on something
diskreditírati koga to bring someone into disrepute, to bring discredit on someone, to bring someone into discredit, to bring disrepute on someone
diskreditírati koga pri kom pogovorno to get someone in wrong with someone

diskriminacija samostalnik
(nepravična obravnava ljudi) ▸ diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetésPovezane iztočnice: neposredna diskriminacija, posredna diskriminacija, rasna diskriminacija, spolna diskriminacija, starostna diskriminacija, etnična diskriminacija, verska diskriminacija, politična diskriminacija, pozitivna diskriminacija

disleksija samostalnik
(motnja) ▸ diszlexiaOtrok z disleksijo ima težave pri branju in pisanju. ▸ A diszlexiás gyermeknek gondjai vannak az olvasással és az írással.

disociacijska konstanta stalna zveza
kemija (pri kemijski reakciji) ▸ disszociációs állandó
Zaradi različnih disociacijskih konstant se molekule na ta način med sabo ločijo. ▸ A különböző disszociációs állandók hatására a molekulák ily módon elválnak egymástól.
Mera za stopnjo disociacije je disociacijska konstanta (K). ▸ A disszociáció mértékegysége a disszociációs állandó (K).

disociacijski pridevnik
1. kemija (o razpadu molekul) ▸ disszociációs
Pri višjih temperaturah imajo pomembno vlogo disociacijski in ionizacijski postopki. ▸ Magasabb hőmérsékleten fontos szerepet játszanak a disszociációs és ionizációs folyamatok.
Povezane iztočnice: disociacijska konstanta

2. psihologija (o umskem procesu) ▸ disszociációs, disszociatív
Pogosto je prisoten občutek otopelosti, čustvene neodzivnosti ter nezaznavanje okolice. Lahko so prisotni tudi drugi disociacijski simptomi. ▸ Gyakori a zsibbadtság érzése, az érzelmi érzéketlenség és a környezet-tudatosság hiánya. Egyéb disszociatív tünetek is előfordulhatnak.
Poznamo številne disociacijske tehnike in te vam bodo pomagale, da se boste oddaljili od neprijetnih dogodkov ali težavnih ljudi in prilagodili svoje poglede. ▸ Számos disszociációs technikát ismerünk. Ezek segítenek abban, hogy elhatárolódjon a kellemetlen eseményektől vagy nehéz emberektől, és kiegyensúlyozza a nézeteit.

disparaître* [disparɛtr] verbe intransitif izginiti; izgubiti se; umreti

faire disparaître odstraniti, odpraviti, pospraviti
faire disparaître un document compromettant skriti kompromitirajoč dokument
faire disparaître un obstacle, une difficulté, un doute odstraniti zapreko, težkočo, dvom
les taches ont disparu au lavage madeži so izginili pri pranju
il a disparu de chez lui izginil je, ušel je, pobegnil je z doma

dispēnsātiō -ōnis, f (dispēnsāre) odtehta(va)nje, od tod

1. razdelitev: Plin., inopiae L. majhne žitne zaloge.

2. occ.
a) gospodarjenje, upravljanje, uprava: aerarii Ci., annonae, pecuniae L.
b) met. upravništvo, blagajništvo, zakladništvo: Suet., regia Ci. pri kralju.

dispenser [dispɑ̃se] verbe transitif oprostiti (quelqu'un de quelque chose komu kaj), izpregledati; dispenzirati; deliti, razdeljevati, razdajati

dispenser quelqu'un d'impôts, d'une obligation, d'un devoir oprostiti koga davkov, kake obveznosti, dolžnosti
dispensez-moi de vous accompagner dovolite mi, da vas ne pospremim (nazaj)
je vous dispense de faire des commentaires prosim vas, nobenih komentarjev!
je vous dispense à l'avenir de vos visites v bodoče mi prizanesite s svojimi obiski; prepovedujem vam obiske pri meni v bodoče
dispensez m'en! prizanesite mi s tem!
se dispenser de ses devoirs, de travailler odtegniti se dolžnostim, delu

dispergō -ere -spersī -spersum (dis in spargere)

I.

1. raztrositi, raztres(a)ti, razkropiti, razpršiti (razprševati): cerebrum Ter., caprae dispergant se Varr., perque agros passim dispersit corpus (fratris Medea) Poeta ap. Ci., nubes dispergunt venti Lucr., dispergere fimum Plin., commeatum laciniatim Ap.

2. pren.
a) raztres(a)ti = na vse strani širiti, razširiti (razširjati), raznositi (raznašati), (po)razdeliti ([po]razdeljevati): multa perniciosa Ci., partes rei gestae in causam Ci., in cunctas partes plura corpora Lucr., partem voti in auras V., vitam in auras V. ali in vacuas vitam dispergere auras Sil. izdihniti dušo, nullos ignes agris dispergere Sil. ne opustošiti z ognjem, libellos T., exercitum in manus plures dispergere T.; (o rastlinah) (po)razdeliti = sejati, saditi: vitem, lactucam Col. Od tod adj. pt. pf. dispersus 3, adv. -ē raztresen, razpršen: praedones toto mari dispersi Ci., homines dispersi vagabantur Ci., eorum (membrorum) collectio dispersa Ci., bellum tam late divisum atque dispersum Ci. po mnogih krajih razširjena, in omnīs partīs dispersa multitudo C., dispersis in opere nostris C., dispersos adorti C., dispersos milites … in unum contrahit S., dispersi a suis pars cedere, alii insequi S., ala equitum dispersa toto campo L.; quae disperse a me multis in locis dicentur Ci.
b) govorice razširiti (razširjati), raznesti (raznašati): sermonem Ci., rumorem Ph., falsos rumores T.; z ACI: disperso rumore rem Romanam … lacerari T., volgus … disperserat accitum in adoptionem T.

— II. (p)oškropiti: ut cerebro dispergat viam Ter. — V rokopisih in v pozni lat. (npr. pri Tert.) tudi dispargō -ere -sparsī -sparsum.

displeasure¹ [displéžə] samostalnik
nevšečnost, nezadovoljstvo, čemernost, nevolja, zamera, jeza; nemilost

to incur s.o.'s displeasure ujeziti koga
to take displeasure zameriti
to be in displeasure with s.o. biti pri kom v nemilosti

dispositif [dispozitif] masculin naprava; militaire načrtna razporeditev sil; juridique izrek sodbe ali odločbe

dispositif anti-éblouissant naprava proti bleščanju
dispositif d'alarme alarmna naprava
dispositif de largage de bombes (aéronautique) naprava za ôdmet bomb
dispositif réfléchissant mačje oko (pri biciklu)
dispositif de sonnerie naprava za bujenje (pri uri)
dispositif de combat bojni razpored
dispositif de contrôle de la sécurité routière kontrolne naprave za varnost na cestah

disprēgio m (pl. -gi) zaničevanje, prezir:
avere, tenere qcn. in dispregio zaničevati, prezirati koga
cadere in dispregio di qcn. pasti pri kom v nemilost
per dispregio v zasmeh

disque [disk] masculin, sport disk; signalna plošča; številčnica; okrogla plošča; gramofonska plošča

disque d'appel številčnica pri telefonu
disque de contrôle de stationnement (automobilisme) vrsta parkometra (v Parizu)
disque de longue durée, microsillon, à rotation lente long play gramofonska plošča
disque tournant (technique) obračalna plošča, okretnica
lancement masculin du disque (sport) met diska
changer de disque menjati ploščo
lancer le disque metati disk
mettre un disque sur l'électrophone dati ploščo na elektrofon

dissentire v. tr. (pres. dissēnto)

1. nasprotovati; ne strinjati se, ne soglašati:
dissentire su qcs. da qcn. ne se strinjati s kom o čem

2. biti različen, ne se ujemati:
i fatti in lui spesso dissentono dalle parole pri njem so pogosto besede eno, dejanja pa drugo

distoniranje samostalnik
glasba (pojav pri petju) ▸ disztonálás, hamis hangvétel