Franja

oznaníti annoncer, déclarer, faire savoir (ali connaître) , apprendre; prononcer, publier ; (javno) proclamer ; (uradno) communiquer, notifier

oznaniti, da je seja odprta, zaključena déclarer la séance ouverte, close
oznanja se, da on fait savoir que, il est porté à la connaissance de quelqu'un que

ožina samostalnik
1. (pas kopnega ali morja) ▸ szoros Ožino prepluje vsak dan na stotine tovornih ladij, med njimi pa se smukajo še majhne ribiške ladje. ▸ A szoroson naponta több száz teherhajó halad át, köztük pedig kis halászhajók is cikáznak.
Povezane iztočnice: Magellanova ožina, Gibraltarska ožina, Bosporska ožina

2. (zožen predel) ▸ szűk járat, szűk hely, szűkületVhodno ožino so nekoliko razširili in zaprli z rešetko. ▸ A szűk bejáratot kissé kiszélesítették és ráccsal zárták le.
Ob robu je manjši ozek rov, ki pa se po 10 metrih zoži v trenutno neprehodno ožino. ▸ A szélén egy kisebb szűk járat található, amely azonban 10 méter után egy jelenleg átjárhatatlan részbe szűkül be.
Voznik poganja svojo rikšo skozi neverjetne ožine med avtomobili in ostalimi vozili na kolesih. ▸ A sofőr hihetetlenül szűk helyeken tolja át a riksát az autók és más kerekes járművek között.
Zabojnikov v to vas zaradi ožin na cesti niso mogli pripeljati. ▸ Az útszűkületek miatt a konténereket nem tudtuk elhozni ebbe a faluba.

3. (lastnost ozkega) ▸ szűkösség
Ožina ali širina rezila je odvisna od tega, ali z motiko okopavamo, ogrebamo ali kopljemo. ▸ A kapaél szélessége attól függ, hogy a kapával gyomot írtunk-e, vagy talajt lazítunk, illetve forgatunk.
Pri postavljanju pohištva sem poleg ožine prostora prav tako morala upoštevati, da vanj vodi dvoje stopnic. ▸ A bútorok elhelyezése során figyelembe kellett venni, mennyire szűk a hely, és hogy két lépcső vezet a helyiségbe.
Dušila me je ožina cest in meje vsepovsod. ▸ Fojtogattak a szűk utak és a mindenütt jelenlévő határok.

4. (o ozkoglednosti ali omejenosti) ▸ beszűkültség, szűkösség
Kar človek čuti, zaznava, vidi in sliši je odvisno od njegove percepcije, njene širine ali ožine. ▸ Amit az ember érez, érzékel, lát és hall, az a saját percepciójától, látókörének szélességétől vagy beszűkültségétől függ.
Omejenost interesov in ožino miselnega dosega je še najlaže prikrivati z velikimi besedami. ▸ Az érdekek korlátozottságát és a gondolati skála szűkösségét a legkönnyebb nagy szavakkal leplezni.

5. jezikoslovje (o izgovoru samoglasnikov) približek prevedka ▸ zárt képzés
Tako se npr. raba širokega e in o v slovenščini širi, stari pravopis pa je poln besed, ki imajo na teh mestih zapisano izreko z ožino. ▸ Például a szlovén nyelvben a nyílt képzésű e és o használata terjedőben van, és a régi helyesírás tele van olyan szavakkal, amelyek e helyeken a zárt képzésű magánhangzót rögzítenek.

pa and; but, however

pa četudi (al)though, even though
pa tudi (celó) če even if...
pa dobro well then
pa vendar (and) yet, still, nevertheless, but yet, for all that, notwithstanding
pa naj bo! then let it be!
kaj pa je? what is the matter (here)?
pa kaj zato (potem)? what of it?, so what?
moj oče pa moja mati my father and my mother
pa to je jasno! why, that is clear!
tako pravijo, pa jaz tega ne verjamem so they say, but I (myself) do not believe it
on lahkó to stori, pa vem, da ne bo he can do it, but I know he will not
prosili smo ga, on pa tega ni hotel storiti we asked him, but he would not do it
pa tudi če bi tako bilo... even so...

pa¹ členica

1. doch! (nisi bil tam. Pa sem! du warst nicht da. Doch!)

2.
pa še kako! und ob!

3.
(drugi ne), jaz pa (die anderen nicht), aber ich schon

4.
kdo/kaj/kje/kam/kdaj … pa? wer/was/wo/wohin/wann … denn

5. denn, schon (kdo pa je? wer ist es denn/schon?)

6.
pa ja! freilich!
pa ja ne! doch nicht!
to je pa preneumno! das ist doch zu blöd!

7. aber (ti pa dobro igraš! du spielst aber gut!)

8.
pa saj ja (pa saj bo videl er wird es ja sehen)

pa

A) adv.

1. (izraža zavrnitev) invece:
saj nisi bil zraven. Pa sem bil ma tu non c'eri. Invece sì, c'ero

2. (poudarja ugibanje) ○, e, mai:
kaj pa, če ga ne bo e se non viene

3. (krepi veznik) ○:
zemlja je tu rodovitnejša kakor pa na Krasu qui la terra è più fertile che sul Carso

B) konj.

I. (v protivnem priredju)

1. ma, invece, mentre, però, quando:
obljubil je, pa ni držal besede aveva promesso, ma non è stato di parola

2. (za izražanje nepričakovanega) e, e invece, quando:
mlad, pa tako pokvarjen così giovane e così corrotto

3. (za dopolnjevanje prej povedanega) ma:
večkrat se razjezi, pa ne brez vzroka si arrabbia spesso, ma non senza motivo

4. (za krepitev prislova) e:
samo pozdravim jih, potem pa grem corro a salutarli e poi vado

5. (za stopnjevanje) e:
pozdrav vsem, posebno pa dragim gostom un saluto a tutti e specie ai cari ospiti

6. (za izražanje vzročno-posledičnega razmerja) e, e così:
boji se, pa se skriva ha paura e si nasconde

7. (za izražanje vzročno-sklepalnega razmerja) e, e pertanto, e perciò:
to je zanimiv primer, pa je prav, da si ga ogledamo è un caso interessante e perciò merita una disamina

8. (za izražanje pogojno-posledičnega razmerja) ○, e:
če ti ni všeč, pa pojdi se non ti piace, vattene
če nočeš, pa pusti se non vuoi, lascia

9. (v adv. rabi z vezniki, izraža nasprotje) ○
čemu ti bo toliko denarja, ko pa ne moreš vsega porabiti a cosa ti servono tanti soldi se non puoi spenderli?

II. pog.

1. (za vezanje dveh stavčnih členov) e:
prinesi kruha pa sira portaci pane e formaggio

2. (pri naštevanju) e:
šumenje macesnov, borovcev pa smrek il sussurrare dei larici, dei pini e degli abeti

3. (pri ponavljanju iste besede za izražanje visoke stopnje) e (poi):
tako ne bo šlo, ne pa ne così non va: no e poi no

4. (za seštevanje) e:
star je dve leti pa tri mesece ha due anni e tre mesi

5. ta pa ta, tak pa tak ○, e:
pride ta pa ta dan arriva il tal e tal giorno
to se napravi tako pa tako questo si fa così e così

III. pog. (v vezalnem priredju)

1. (pri sočasnosti ali zaporednosti) e:
molči pa čaka tace e aspetta

2. (za vezanje dveh sorodnih povedkov) e:
ves dan vpije pa razgraja tutto il giorno non fa che strillare e vociare

3. (za izražanje namena) e, ○:
pojdi pa zapri vrata va' a chiudere la porta

IV.

1. (za opozoritev na prehod k drugi misli) e:
pa še to e ancora

2. (za izražanje začudenja) e:
pa to naj bo pridnost e questa sarebbe laboriosità?! (poudarja samoumevnost povedanega)
jurček je pa ja ena najboljših gob il porcino è uno dei funghi migliori

3.
a) (izraža soglasje, privolitev)
ali ga boš kozarček? Pa ja gradisci un bicchiere? Sì, (grazie)
b) (izraža vdanost v usodo)
kar bo, pa bo sarà quel che sarà
c) (izraža zaskrbljenost) pog.
da je bolan? Pa menda ja ne sta male? Sul serio? Dici sul serio?
d) (izraža privoščljivost) pog.
pa imaš, ko si tako nestrpen tutta colpa della tua impazienza
e) (izraža podkrepitev trditve)
tepec je, pa pika è uno scemo. Punto e basta
f) (izraža močno zavrnitev) neanche; manco:
smem na ples? Kaj pa še posso andare a ballare? Neanche per sogno
tega ne bi storil, pa če bi mu z zlatom plačal neanche pagandolo a peso d'oro lo farebbe
g) (izraža omalovaževanje)
hudič, pa taka večerja che schifo di cena
pog. ta ga pa pihne è proprio in gamba
ta ima denarja še pa še quello lì ha soldi a palate

C) inter.

1. (izraža dvom) ○, mah:
bo razumel, da se je zmotil? Pa, ne vem capirà di aver sbagliato? Mah, non lo so

2.
pa še kako! eccome

pàč adv.

1. poi, sì, probabilmente, proprio:
najbolj pametno bi pač bilo vrniti se la cosa più sensata da fare sarebbe, probabilmente, tornare indietro
pač res je è proprio vero

2. (za vprašalnim zaimkom, prislovom poudarja ugibanje) mai:
kdo je pač ta tujec chi è mai questo straniero

3. (izraža sprijaznjenje z dejstvi) ○:
tako je pač življenje così è la vita

4. (uvaja zavrnitev s popravkom) come no, appunto:
nisi me pričakoval, kajne? Pač, pač, zato sem še pokonci non mi aspettavi, nevvero? Come no, perciò sono ancora in piedi

5. pač pa (v vezniški rabi; uvaja novo trditev namesto prej zanikane) ma invece, in compenso, bensì:
ni znanstvenik, pač pa dober učitelj non è, come si dice, uno scienziato, ma in compenso è un ottimo maestro

pádati (-am) | pásti (pádem) imperf., perf.

1. cadere, cascare:
listje že pada z dreves le foglie cadono dagli alberi
pada dež piove
pada sneg nevica
pada toča grandina
pada slana cade la brina
na mesto so padale bombe sulla città cadevano, piovevano le bombe

2. (pojavljati se) cadere:
svetloba pada na mizo la luce cade sul tavolo
na zemljo pada noč cala, scende la notte

3. pog. (nepričakovano prihajati) piombare, capitare

4. (biti čedalje nižji v določeni smeri) scendere:
pot je začela padati il sentiero scendeva

5. (manjšati, zniževati se) calare, scemare, abbassarsi:
cene padajo i prezzi calano
vročina mi je padla mi si è abbassata la febbre

6. (vdajati se) arrendersi, cadere:
trdnjava je padla la fortezza è caduta

7. (biti drug za drugim ubit v boju) cadere, morire:
med vojno so padali možje in fantje, vojaki in civilisti in guerra cadevano uomini e ragazzi, soldati e civili

8. (z oslabljenim pomenom, z glagolskim samostalnikom):
padali so ukazi si sentivano ordini
padali so očitki, vprašanja fioccavano rimproveri, domande

9. (z oslabljenim pomenom, s povedkovim določilom):
padati v apatijo diventare apatici
padati v nezavest svenire, cadere svenuti, perdere la coscienza
padati v obup disperare, cadere in disperazione
padati v vse večjo odvisnost essere sempre più dipendenti

10. pog. (priti na) cadere, venire:
božič pade letos na sredo quest'anno il Natale viene di mercoledì
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
v prepiru so padale ostre besede nella lite si sentirono parole grosse
pren. za to bodo še glave padale qui qualcuno la pagherà cara
če ne boš ubogal, bo padalo se non ubbidisci, vedrai che botte
bombe so kot toča padale vse naokrog le bombe grandinavano tutt'intorno
ne kaže, da bi cene padle i prezzi non accennano a scendere
lasje so ji padali na ramena i capelli le scendevano sulle spalle
pren. pasti z neba piovere dal cielo
knjiž. pasti naprej procombere
padati v kosmih fioccare
PREGOVORI:
jabolko ne pade daleč od drevesa il frutto non cade lontano dall'albero
kdor visoko leta, nizko pade chi porta il naso troppo in alto, facilmente inciampa

paglavec samostalnik
1. zoologija (žival) ▸ ebihal
2. lahko izraža negativen odnos (nagajiv otrok) ▸ csibész, csirkefogó, lókötőMali paglavec se je raje igral in potepal, kot da bi vadil. ▸ A kis csirkefogó inkább játszott és csavargott, mintsem gyakorolt volna.

páhniti (-em) perf.

1. urtare, spingere; mandare a terra (con uno spintone):
pahniti od sebe spingere via

2. pren.
pahniti v nesrečo arrecare disgrazie
pahniti v obup portare alla disperazione
pahniti v revščino ridurre alla, in miseria
pahniti iz službe licenziare
pahniti s prestola dimettere, cacciare dal trono
pahniti koga od sebe allontanare da sé, alienarsi qcn.

pahnjen pridevnik
1. (o nastopu ali spremembi situacije) ▸ taszított, döntöttGovedorejci smo pahnjeni v položaj, iz katerega ne vidimo izhoda. ▸ Minket, szarvasmarha-tenyésztőket kilátástalan helyzetbe taszítottak.
Malokdo pa pomisli, da je dekle že od rane mladosti pahnjeno v svet šovbiznisa. ▸ Csak kevesen gondolnak arra, hogy a lányt már fiatalkorában a showbiznisz világába taszították.
Pripovedovalca zgodbe sta otroka, pahnjena v vrtinec vojne. ▸ kontrastivno zanimivo A két elbeszélő a háború forgatagába sodródott gyermek.
Takrat ko zamenjamo bivalno okolje, je naš prebavni sistem pogosto pahnjen iz ustaljenega ritma. ▸ Amikor lakókörnyezetet változtatunk, az emésztőrendszerünk gyakran kizökken a megszokott ritmusból.
Veliki Stalin je bil pahnjen s prestola slave. ▸ A nagy Sztálint letaszították a dicsőség trónjáról.

2. (o fizičnem premiku) ▸ letaszított, lelökött
Pahnjena na oblazinjeni sedež se je zastrmela v presenečenega starca. ▸ kontrastivno zanimivo Párnázott ülésbe huppanva a meglepődött öregemberre bámult.
Zanesljivo vem, da je bil Kenneth pahnjen s terase! ▸ Biztosan tudom, hogy Kenneth-t lelökték az erkélyről.

pajčolán (-a) m velo; knjiž. velame:
bel nevestin pajčolan velo bianco da sposa
črni pajčolan velo da lutto
klobuk s pajčolanom cappellino con veletta
pren. odreči se pajčolanu smonacarsi; deporre, gettare il velo

pájek (-jka) m

1. zool. ragno:
pajek prede, razpenja mrežo il ragno tesse la tela
suh kot pajek magro come uno stecco
pren. tako sem lačen, da mi pajki predejo po želodcu ho una fame da lupo
dolgonogi pajek folco (Pholcus phalangioides)
hišni pajek tegenaria (Tegenaria domestica)
morski pajek grancevola (Maja squinado)
osasti pajek argiope fasciata (Argiope bruennichi)
rdeči pajek ragno rosso (Trombidinus)
vodni pajek argironeta (Argyroneta aquatica)

2. avt. žarg. autogrù

palačinka samostalnik
1. ponavadi v množini (jed) ▸ palacsintaPovezane iztočnice: ameriške palačinke

2. (o posledici fizičnega kontakta) ▸ palacsinta
Če je promet gost, vsekakor ostanite v vozilu, saj če skočite ven, vas lahko v palačinko spremeni mimoidoči tovornjak. ▸ Ha sűrű a forgalom, mindenképpen maradjon a járműben, hiszen ha hirtelen kiszáll, egy arra járó teherautó palacsintát csinálhat önből.
Stojiš na ozki polici, pod tabo je kakšnih deset metrov praznine, ravno dovolj, da se spremeniš v palačinko, če padeš. ▸ Egy keskeny párkányon állsz, alattad közel tízméteres mélység, ami éppen elegendő, hogy palacsintává válj, ha leesel.
Zamahne z mečem in s ploskim delom rezila s strani useka grofa po glavi; z udarcem splošči njegove možgane v palačinko. ▸ Suhint a kardjával és a kardél lapos részével oldalról fejbe vágja a grófot; az ütéssel palacsintává lapítva az agyát.

pálček¹ (-čka) m

1. mitol. nano; gnomo:
sedem palčkov i sette nani
vrtni palček gnomo da giardino

2. pren. nano, nanerottolo; šalj. moscerino

3. zool. scricciolo, sepaiola (Troglodytes troglodytes)

pálčica¹ (-e) f dem. od palica bacchetta, bastoncino; bastone:
sprehajalna palčica bastone da passeggio

paleografski pridevnik
(o preučevanju starih pisav) ▸ paleográfiaiLeta 1938 je paleografska študija v britanskem muzeju pokazala, da je bilo na besedilu opravljenih več popravkov. ▸ 1938-ban a British Museumban végzett paleográfiai vizsgálat kimutatta, hogy a szövegben számos javítást végeztek.

pálica (-e) f

1. bastone; verga; mazza; barra; bacchetta; asta; canna; stecca:
opirati se na palico appoggiarsi al bastone
tepsti s palico bastonare, battere, picchiare col bastone
palice so padale po hrbtu le bastonate piovvero sul groppone
bambusova, leskova palica bastone di bambù, di nocciolo
dolga, grčava, kljukasta palica bastone lungo, nodoso, ricurvo
palica s kovinsko konico bastone con puntale, bastone chiodato
igre biljardna palica stecca da biliardo
čarovna palica bacchetta magica
dirigentska palica bacchetta da direttore d'orchestra
voj. nabijalna palica bacchetta, calcatoio
voj. maršalska palica bastone da maresciallo
zlata palica verga d'oro
pastirska palica bastone da pastore
ribiška palica canna da pesca
šport. skakalna palica asta
šport. smučarska palica bastoncino, racchetta da sci
sprehajalna palica bastone, canna da passeggio
rel. škofovska palica pastorale, bastone vescovile
šport. štafetna palica testimone
fiz. gorilna palica bacchetta combustibile
fiz. kontrolna palica barra di controllo
aer. krmilna palica cloche; barra di comando
šport. palica za golf, za hokej mazza, bastone da golf, da hockey
šport. skok ob palici salto con l'asta
pren. palica je pela fu bastonato
pren. priti na beraško palico ridursi al lastrico

2. nekdaj (dolžinska mera, 138 cm) pertica

palma samostalnik
(drevo) ▸ pálma, pálmafaV bližini večjih mest so nasadi dateljnovih palm in pistacij. ▸ A nagyobb városok környékén datolyapálma- és pisztáciaültetvények vannak.
Želje so daleč od realnega, saj bi bil moj sanjski dopust pod palmami na kakšni peščeni plaži, kjer bi me obdajalo morje in zagorela telesa. ▸ A vágyak távol állnak a valóságtól, hiszen az álombéli vakációm egy homokos strandon lenne, pálmafák tövében, ahol a tenger és napbarnított testek vennének körül.
Za večino ljudi je Fidži idiličen tropski otok s palmami in prijaznimi domačini. ▸ A többség számára a Fidzsi-szigetek idillikus trópusi szigetek pálmafákkal és barátságos helyi lakosokkal.
V ozadju so oaze z dateljnovimi palmami. ▸ A háttérben oázisok vannak datolyapálmákkal.
Vse okoli nas so bili majhni otočki, porasli s kokosovimi palmami. ▸ Körülöttünk pici, kókuszpálmákkal benőtt szigetek helyezkedtek el.
Bele peščene obale, obrobljene s palmami, kristalno čista, sinje modra voda in prostrani temno zeleni pragozdovi, polni pisanih cvetov - raj na zemlji. ▸ Hófehér, homokos, pálmafákkal szegélyezett partok, kristálytiszta, égszínkék víz, távolabb pedig sötétzöld őserdő tele tarka virágokkal – maga a földi paradicsom.
V zadnjem delu dvorišča je poleg bazena zasadil palme, poskrbel pa je tudi za prijetno senco. ▸ Az udvar hátsó részébe, a medence mellé pálmákat ültetett, ezzel a kellemes árnyékról is gondoskodott.
Nekega jutra mornar spleza na palmo, da bi pogledal, ali pluje kakšna ladja v bližini otoka. ▸ Egy reggelen a tengerész felmászik a pálmafára, hogy megnézze, jár-e hajó a sziget közelében.
Na kokosovo palmo spleza kot najspretnejša mačka, hitro, brez nepotrebne porabe moči. ▸ A kókuszpálmára macskaügyességgel mászik fel, gyorsan, felesleges erőfeszítések nélkül.
Pod palmami sedijo redki gostje sanatorijev in berejo. ▸ A pálmafák tövében csak néhány szanatóriumbeli vendég ül és olvas.
Sopomenke: palmovec
Povezane iztočnice: dateljnova palma, datljeva palma, kokosova palma, oljna palma

pálma (-e) f

1. bot. palma, palmizio:
dateljnova palma palma da datteri, palmizio (Phoenix dactylifera)
dum palma palma dum (Hyphaene thebaica)
kokosova palma palma da cocco, cocco (Cocos nucifera)
oljna palma palma da olio (Elaeis guineensis)
zmajeva palma calamo (Calamus)
pren. palma miru la palma della pace

2. pren. palma:
film. zlata palma palma d'oro

pamet ženski spol (-i …) der Verstand, die Vernunft; strokovno: praktische Vernunft; pogovorno: die Grütze, das Köpfchen
zdrava pamet der gesunde Menschenverstand
počasna pamet die Begriffsstutzigkeit
počasne pameti begriffsstutzig, schwer von Begriff
figurativno imeti več sreče kot pameti mehr Glück als Verstand haben
imej no pamet! nimm doch Verstand an!
soliti pamet komu (jemandem) dareinreden, ins Handwerk pfuschen
srečala ga je pamet figurativno er ist zur Vernunft gekommen
tu se človeku pamet ustavi figurativno da steht der Verstand still
pamet je boljša kot žamet Weisheit ist besser als Gold und Silber
k pameti:
priti k pameti Vernunft annehmen/zur Vernunft kommen
spraviti k pameti zur Vernunft bringen

na pamet aus dem Kopf, auswendig, aus dem Stegreif
računanje na pamet das Kopfrechnen
računati na pamet im Kopf rechnen
učenje na pamet das Auswendiglernen
učiti se na pamet auswendig lernen
znati na pamet auswendig können

ob pamet von Sinnen (biti ob pamet von Sinnen sein)
spravljati ob pamet wahnsinnig machen

po pameti der Vernunft nach, vernunftgemäß
pri pameti:
biti pri pameti seine fünf Sinne beisammen haben
nisi pri pravi pameti du hast wohl nicht alle beieinander

zoper pamet vernunftwidrig
zoper zdravo pamet wider alle Vernunft