Franja

zapletèn complicado; complejo; embrollado, enredado

zapleten v kako zadevo enredado en un asunto

zasoljen pridevnik
1. (pretirano drag) ▸ borsos, drágaLepa rjavolaska je z njim veliko klepetala po telefonu, tako da bo doma zagotovo dobila zasoljen račun za mobitel. ▸ A csinos, barna hajú lány sokat beszélgetett vele telefonon, úgyhogy biztosan borsos lesz a mobiltelefon-számlája.
Turiste so letos najbolj motile zasoljene cene. ▸ A turistákat idén a borsos árak zavarták legjobban.

2. (nespodoben) ▸ pikáns, csípős, fanyarKnjiga Šola za pijance je zbir humornih, zaostrenih in zasoljenih kratkih zgodbic o tem, zakaj, kdaj in kako se ljudje opijajo. ▸ A Művelt alkoholisták című könyv humoros, éles és pikáns történetek gyűjteménye arról, hogy miért, mikor és hogyan részegednek le az emberek.
Politik in profesor, avtor nekaj zasoljenih citatov, se iz aktivne politike počasi umika. Svoja politična prepričanja je vedno izražal jasno in brez dlake na jeziku. ▸ A politikus és professzor, több fanyar idézet szerzője lassan visszavonul az aktív politikából. Politikai meggyőződését mindig világosan és minden fenntartás nélkül nyilvánította ki.

3. (z izrazitim dodatkom) ▸ fűszerezettSo pa – kot vedno – lepe stvari vedno zasoljene s kancem dekadence, čeprav večina današnjih pisateljev sploh ne ve, kaj je to. ▸ Mint mindig, a szép dolgokat egy csipetnyi dekadencia fűszerezi, bár a mai írók többsége azt sem tudja, hogy mi az.

4. (o kemijski sestavi) ▸ sós, szikes
Raziskovalci Kalifornijske univerze so namreč s kloniranjem ustvarili paradižnik, ki uspeva na zasoljenih tleh. ▸ A kaliforniai egyetem kutatói olyan paradicsomot hoztak létre klónozással, amely sós talajon is megterem.

zavzémati (-am) | zavzéti (-vzámem)

A) imperf., perf.

1. conquistare, espugnare, impadronirsi (di):
zavzeti nova ozemlja conquistare nuovi territori

2. occupare, prendere:
zavzeti strateško pomembne točke occupare i punti strategicamente importanti

3. occupare; assumere:
nasprotovanje oblastniku je zavzemalo različne oblike l'opposizione all'autocrate assumeva forme diverse

4. (z razsežnostjo porabiti, porabljati del razpoložljivega prostora) occupare, ricoprire; essere rappresentato:
slika zavzema celo steno il quadro occupa tutta la parete
dober del prometa zavzemajo izdelki domače obrti buona parte del fatturato è rappresentato dagli artefatti dell'artigianato popolare

5. zavzemati, zavzeti mesto occupare il posto:
umetnik zavzema vidno mesto med slovenskimi slikarji l'artista occupa un posto preminente tra i pittori sloveni

6. essere; assumere, fare proprio:
zavzemati kritičen odnos do česa essere critico nei confronti di qcs.
zavzemati skrajna stališča assumere posizioni estreme

7. knjiž. (prevzeti) rapire, incantare, estasiare:
njegova klavirska igra je poslušalce popolnoma zavzela la sua interpretazione pianistica letteralmente incantò l'uditorio
delo ga je popolnoma zavzelo il lavoro lo occupava completamente
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
ekon. zavzemati tuja tržišča conquistare i mercati esteri
pren. alp. zavzeti vrh gore conquistare la vetta di un monte

B) zavzémati se (-am se) | zavzéti se (-vzámem se) imperf., perf. refl.

1. battersi, impegnarsi:
zavzemati se za pravice otrok battersi per i diritti dei bambini

2. rimanere incantato, affascinato, turbato:
ob novici se je tako zavzel, da se je tresel al sentire la notizia si turbò al punto da tremare tutto

3. intervenire, interloquire:
'Ali veste, kako se je zgodilo?' — 'Kako?' se je zavzela 'Sapete com'è successo?' — 'Come?' interloquì

zborovodja samostalnik
(vodja pevskega zbora) ▸ karnagy, karvezetőPri tem sta še kako pomembna sodelovanje s skladatelji in obenem prizadevanje, da te stvaritve predstavimo občinstvu doma in v tujini, je povedala zborovodja, ki z zborom sodeluje od njegove ustanovitve. ▸ Mindennél nagyon fontos a zeneszerzőkkel való együttműködés és az arra való törekvés, hogy az alkotásokat a hazai és a külföldi közönség elé tárjuk, mondta el a karnagy, aki az énekkarral annak megalapítása óta együttműködik.

zdáj zdájle now, at present; this moment; actually

zdáj, zdájle! šport time!
prav zdáj, zdájle, ravno zdáj, zdájle just now, this (very) moment
zdáj, zdájle ali nikoli now or never
zdáj, zdájle to zdáj, zdájle ono now this now that
zdáj, zdájle... zdáj, zdájle now... now, sometimes... sometimes, at one time... at another
takoj zdáj, zdájle at once, immediately, instantly
do zdáj, zdájle up to now, up to this moment, till now, by now, until now, up to the present
od zdáj, zdájle from now on, from this time on
od zdáj, zdájle naprej henceforth, henceforward, in future, in the future, from this time forward
kaj zdáj, zdájle! well then?
za zdáj, zdájle (za to pot) for this once, for the time being, for the nonce
kaj boš napravil zdáj, zdájle? what are you going to do now?
kako zdáj, zdájle? how now?
šele zdáj, zdájle, ko ga poznam... only now that I know him...
sedajle nameravam (pisati) I am going (to write), I am on the point (of writing), I am about (to write)

zdéti se parecer

kot se zdi a lo que parece
zdi se, da je utrujen parece estar cansado
zdi se, da tega ne vedó parecen no saberlo
kaj se ti zdi? ¿qué te parece?
kakor se Vam zdi como le parezca
ne zdi se mi slabó no me parece mal
kako se ti zdi kravata? ¿qué te parece esta corbata?

zdrávje santé ženski spol ; (podnebje) salubrité ženski spol

na vaše zdravje! à votre santé!, (odgovor) à la vôtre, (pri kihanju) à vos souhaits (ali familiarno à vos amours!)
zdravju škodljiv malsain, insalubre, nuisible à la santé, (plin) délétère
biti pri dobrem zdravju être en bonne santé
biti trdnega, čvrstega zdravja être en parfaite santé, se porter comme un charme
biti slabega, rahlega zdravja être d'une santé délicate, avoir une petite santé
kipeti od zdravja respirer la santé, resplendir de santé
biti železnega zdravja avoir une santé de fer
kako je kaj s tvojim zdravjem? comment va ta santé?
piti komu na zdravje boire à la santé de quelqu'un
kurje zdravje botanika drave ženski spol

zdrávje salud f

na zdravje! ¡salud!
na Vaše zdravje! ¡a su salud!
kipeč od zdravja rebosante de salud; de pujante salud
zdravju škodljiv nocivo (ali perjudicial) a la salud
biti pri dobrem zdravju tener (ali disfrutar de) buena salud
kako kaj (Vaše) zdravje? ¿cómo está de (ali cómo le va) su salud?
kipeti od zdravja rebosar salud, vender salud
piti komu na zdravje beber a la salud de alg

zelenjavar samostalnik
1. (pridelovalec zelenjave) ▸ zöldségtermesztő, zöldségtermelő
Manjši zelenjavarji opuščajo proizvodnjo, medtem ko se veča proizvodnja maloštevilnih specializiranih zelenjavarjev. ▸ A kisebb zöldségtermesztők felhagynak a termesztéssel, míg a kis számú szakosodott zöldségtermesztők termelése nő.

2. (prodajalec zelenjave) ▸ zöldséges
Vsakdo pozna svoje prodajalce, vsakdo zaupa svojemu mesarju, svojemu zelenjavarju, svojemu peku in svoji ribarnici. ▸ Mindenki ismeri a saját árusait, mindenki megbízik a saját hentesében, zöldségesében, pékjében és halárusában.

3. neformalno (kdor ima rad zelenjavo) približek prevedka ▸ növényevő
Hitro je bilo očitno, da sva v primerjavi z najinimi gostitelji precej bolj "zelenjavarja", kot pa ne vem kako dobra mesojedca. ▸ Hamar kiderült, hogy a vendéglátóinkhoz képest, sokkal inkább „növényevők” vagyunk, nem nagy húsevők.

zlahka prislov
1. (brez težav ali truda) ▸ könnyen, könnyedén, könnyűszerrelKraj je zlahka dosegljiv z javnimi prometnimi sredstvi in avtomobilom. ▸ A település tömegközlekedéssel és autóval könnyen megközelíthető.Prehlad po navadi zlahka prepoznate po značilnih simptomih. ▸ A megfázás általában könnyen felismerhető a jellegzetes tünetekről.
Britanec je silovito pospešil v zadnjem krogu in zlahka opravil s tekmeci. ▸ A brit erősen belehúzott az utolsó körben és könnyedén elintézte riválisait.
Med hlajenjem se maščoba strdi in jo tako zlahka odstranimo. ▸ Hűtés közben a zsír megdermed, így könnyűszerrel eltávolíthatjuk.
Postavili vam bodo nekaj vprašanj, na katera boste zlahka odgovorili. ▸ Néhány könnyen megválaszolható kérdést teszünk fel Önnek.

2. (o možnosti uresničitve nenačrtovanega) ▸ könnyen, könnyedénTo načelo je tako osnovno, da ga zlahka spregledamo. ▸ Ez az elv annyira alapvető, hogy könnyen elsiklunk felette.
Ob vsesplošnem hitenju človek namreč zlahka pozabi, kako pomembno je cepljenje. ▸ Az általános sietségben ugyanis az ember könnyedén megfeledkezik arról, milyen fontos az oltakozás.
Med ličenjem se zlahka zgodi, da šminka pristane na vašem belem oblačilu. ▸ Sminkelés közben könnyen előfordul, hogy a rúzs a fehér ruháján landol.

3. (lahkomiselno; neresno) ▸ könnyedén, félvállrólNa zunaj je bil videti sproščen človek, ki vse jemlje zlahka. ▸ Kívülről laza embernek tűnt, aki mindent félvállról vesz.
Pogosto se zgodi, da najstniki spletnim stranem preveč zlahka zaupajo. ▸ Gyakran megtörténik, hogy a tinédzserek túl könnyedén megbíznak a honlapokban.
Sopomenke: lahkomiselno

zlódej (-a) m

1. evf. (hudič) diavolo, demonio:
biti hujši od zlodeja saperne una più del diavolo
inter. da bi te zlodej! diamine!, corpo di Bacco!

2. pren. (hudoben človek) malvagio, perverso, tristo

3. pren. (stvar, ki vzbuja jezo) maledetto coso, maledetto aggeggio; coso del diavolo:
ugasni tega zlodeja e spegni quel maledetto aggeggio! (la radio)

4. (oseba, stvar, ki vzbuja občudovanje) diavolo di un uomo, diavolo di una donna, di una ragazza:
kaj vse zna ta zlodej cosa non sa questo diavolo d'un uomo!

5. pren. (v povedni rabi neprijetnosti, težave) cosa grave, guai, pasticci:
zlodej je, če vsak dela po svoje è grave se ognuno fa di testa sua

6. pren. (hrup, nemir) baccano, fracasso:
delali so takega zlodeja, da nihče ni mogel spati facevano un baccano del diavolo

7. pren. (revež) poveraccio:
kako more zlodej živeti s tako beraško plačo come può vivere poveraccio con questa paga!

8. pren. za zlodeja (v adv. rabi: popolnoma, prav, sploh, nikakor) proprio; affatto:
tega za zlodeja nikjer ne dobiš questo non lo trovi proprio da nessuna parte
tega si pa za zlodeja nisem mogel zapomniti questo non me lo potevo ricordare affatto

9. (v medmetni rabi izraža podkrepitev trditve, jezo, začudenje) diavolo; perbacco;
ozdravel bo, ni zlodej diavolo, guarirà di sicuro
zlodej, kaj pa rogoviliš po hiši?! cosa diavolo è 'sto baccano?!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
kod te je zlodej nosil toliko časa dove diavolo sei stato tutto questo tempo?!
kam te je zlodej odnesel tako hitro dove diavolo sei sparito così presto?!
ne vem kateri zlodej ga je obsedel, da je tak non so che diavolo lo ha preso!
sam zlodej ga je prinesel v hišo ci voleva proprio lui in casa!
zlodej ga bo vzel, če ne bo nehal kaditi andrà al diavolo, se non smette di fumare
imetje je vzel zlodej il patrimonio è andato in malora
naj ga zlodej vzame vada al diavolo! il diavolo se lo porti!
fant je od zlodeja è un dritto
ženska je od zlodeja cosa non è capace di fare la strega!
biti živ zlodej essere un malvagio, un tristo

zmrzljív chilly; sensitive to cold

jaz nisem zmrzljív I don't mind the cold
kako si zmrzljív(a)! what a shivery creature you are!

že already; as early as; yet

ona je tu že 5 dni she has been here for 5 days
že 2 uri delam I have been working for 2 hours
že leta 1930 as early as 1930, as long ago as 1930
že 30 let as long as 30 years
že včeraj as early as yesterday
že pred enim letom as far back as a year ago
že drugi (naslednji) dan the very next day
že zgodaj zjutraj already by the early morning
že v 15. stoletju as far back as the 15th century
že samó zaradi tega simply (ali just, only) for this reason
že sama misel the very idea, the mere thought
je mati že doma? is Mother (back) home yet!
je časopis že prišel? has the newspaper come yet?
ali je že tako pozno? is it as late as that?
imam že (tako) dosti dela I have enough to do as it is, pogovorno I've got my hands full already
kaj je že rekel? what was that (ali it) he said?
že dvakrat sem mu rekel (povedal) I have told him twice already
moraš že iti? must you be going (ali go) so soon (ali already)?
dan je že it is daylight already
(do) takrat bo že dan it will be daylight (ali the sun will be up) by then
koliko časa si že tu? how long have you been here?
kako dolgo ga že poznaš? how long have you known him?
kako dolgo ste že v Sloveniji? how long have you been in Slovenia?
vrnil se je že včeraj he was already back yesterday
pismonoša bi že moral biti tu the postman ought to be here by now
on bi mi bil moral že davno odgovoriti he ought to have answered me long ago
moral je že oditi he must have gone by now (ali by this time)
vam že strežejo? (v trgovini) (ste že postreženi?) are you being attended to?
si že (sploh kdaj) bil v Parizu? have you ever been in Paris?
to je že res, toda... that's very true, but..., that's all very well, but...
on že ve zakaj! he knows why all right!
o, že razumem! oh, I see!, pogovorno I get it!

žé adv.

1. già; ormai:
tam je že pomlad, tu je še zima lì è già primavera, qui ancora inverno
vstopnice so že v prodaji i biglietti sono già in vendita

2. (izraža zadostnost povedanega) il solo, un solo; pure:
že ime vse pove il solo nome dice tutto
že majhna raztresenost lahko povzroči nesrečo una pur piccola distrazione può provocare la disgrazia

3. (izraža pripravljenost za kako dejanje) ancora:
bere še že, piše pa ne več per leggere legge ancora, ma non scrive più

4. (izraža prepričanost o čem) bene, pure:
prinesi vina, že veš, katerega portaci del vino, sai bene quale
to pa že lahko narediš zame questo lo puoi pur fare per me

5. (izraža sprijaznjenje s čim) ormai:
zdaj je že tak položaj, da je vsako obotavljanje nevarno la situazione è ormai tale da rendere arrischiato qualsiasi indugio

6. (izraža nejevoljo, v vzkličnih stavkih grožnjo) suvvia, una buona volta, ○:
daj mi že mir e sta' calmo una buona volta!
ti že pokažem (hudiča) te la farò vedere!
jim bom že pokazal skopuha gliene dirò io quattro! Dare del tirchio a me!

7. (v temp. odv.) komaj ... že, kakor hitro ... že (non) appena... che già:
kakor hitro je zaslišal svoje ime, že je planil pokonci appena sentì il suo nome saltò in piedi, che già era in piedi

8. (v adverz. priredju za izražanje pridržka) certo, sì, ○:
piše že, vendar slabo per scrivere scrive, ma male

9. (v nikalnih stavkih poudarja zanikanje) ○, però, poi; proprio no:
kdo gre z njim? Jaz že ne chi va con lui? Io no, Non io

10. že tako (in tako) peraltro, comunque, di per sé:
iskal je delo v podjetju, v katerem so imeli že tako in tako preveč delavcev cercò lavoro in una ditta dove avevano comunque troppi dipendenti

11. (z zaimki in prislovi za izražanje poljubnosti) chi, chiunque, comunque:
ne skrbite, mu bo že kdo pomagal niente paura! Si troverà chi gli darà una mano
bodo že kako opravili tudi brez njega se la sbrigheranno comunque, anche senza di lui

12. (z vpraš. pron. ali adv. poudarja ugibanje) ○, poi:
kdo ga že išče chi è che lo cerca?
kako je že ime tistemu dekletu? com'è che si chiama quella ragazza?

13. če že (v pogojnih stavkih za izražanje pridržka) se proprio:
naj gredo, če že hočejo e vadano, se proprio lo vogliono

14. že ... kaj šele già... figurarsi:
že rahel ugovor težko prenese, kaj šele kritiko mal sopporta un piccolo appunto, figurarsi una critica

15. (izraža sprijaznjenje s čim) ○:
že prav, bom vsaj vedel za drugič e va bene, lo saprò almeno per la prossima volta
kruha bo že il pane non ci mancherà
kakšna je letos letina? Bo že com'è quest'anno il raccolto? Discreto
kako se ti godi? Že gre come va? Mah, discretamente
kako boš živel v takih razmerah? Bo že kako come farai a vivere in queste condizioni? Mah, si vedrà, Mah, spero di farcela

železnica samostalnik
1. (proga s tirnicami) ▸ vasútPrav tako tudi že vemo, kako bomo modernizirali slovenske železnice. ▸ Azt is tudjuk már, miként korszerűsítjük a szlovén vasutakat.
Več desetletij so si prizadevali, da bi država zgradila železnico in s tem zmanjšala razlike v državi. ▸ Évtizedek óta ösztönözték, hogy az ország építse ki a vasutat, ezzel csökkentve az országban tapasztalható különbségeket.
Povezane iztočnice: podzemna železnica, podzemska železnica, podzemeljska železnica, enotirna železnica, nadzemna železnica

2. (podjetje) ▸ vasútSvojo mladost je preživel večinoma na kmetiji in na železnici, kjer je bil zaposlen. ▸ A fiatalságát főleg a parasztgazdaságban és a vasútnál töltötte, ahol alkalmazottként dolgozott.
Nekaj po pol tretji uri zjutraj je v spalnem vagonu izbruhnil ogenj, ki so ga odkrili uslužbenci železnic. ▸ Nem sokkal hajnali fél három után tűz ütött ki egy hálókocsiban, amelyre a vasúti személyzet figyelt fel.

3. (vlak) ▸ vasútVsem, ki želijo priti na nedeljsko prireditev ob letališču, pa priporočajo predvsem vožnjo z železnico ali avtobusi. ▸ Azoknak, akik vasárnap szeretnének eljutni a repülőtér melletti rendezvényre, azt javasolják, hogy vonattal vagy busszal utazzanak.
Poti vas bodo popeljale skozi predor, kjer je nekoč vozila železnica. ▸ Az útjuk átvezet az alagúton, amelyben egykor a vasút haladt.
Povezane iztočnice: podzemna železnica, podzemska železnica, podzemeljska železnica, enotirna železnica, nadzemna železnica

4. (igrača) ▸ vasútMama je rekla, da mi je za darilo kupila železnico. ▸ Anyukám azt mondta, hogy vasutat vett ajándékba.
Kot otrok sem se tudi jaz igral z železnico. ▸ Gyermekként én is vasúttal játszottam.

žélja deseo m ; anhelo m ; (stremljenje) aspiración f ; (prošnja) petición f

brez želja sin deseos
na željo a ruego (ali a petición) (de alg)
po želji a medida del deseo
po svoji želji a su gusto, según su deseo
na splošno željo a petición general
moja največja želja mi deseo más ardiente
navdan z željo animado por el deseo (de inf), deseoso (de inf)
z najboljšimi željami con los mejores deseos
imate še kako željo? ¿desea usted algo más?
njemu gre vse po želji logra todo lo que desea; todo le sale bien
izpolniti željo cumplir un deseo
ustreči želji satisfacer un deseo

žêlja désir moški spol , souhait moški spol , vœu moški spol ; demande ženski spol

na željo koga à (ali sur) la demande de quelqu'un
po želji à souhait, au gré de mes (tes…) désirs
na splošno željo à la demande générale
pobožna želja un pieux désir
srčna, vroča, gorka želja désir ardent
moja največja želja mon désir le plus cher (ali le plus ardent)
z najboljšimi željami avec mes meilleurs vœux
izraziti željo formuler un désir (ali un vœu)
uslišati, izpolniti željo komu exaucer le vœu de quelqu'un, combler le désir de quelqu'un, répondre (ali satisfaire) au désir de quelqu'un
imate še kako željo? désirez-vous encore quelque chose?
njej gre vse po želji tout marche selon ses désirs, pour elle tout marche à souhait, tout lui réussit (ali sourit)
zahvaljujem se vam za (vaše) dobre želje je vous remercie de vos bons vœux (ali souhaits)

živéti (-ím) imperf.

1. vivere; essere:
prednik človeka je živel ob koncu ledene dobe l'antenato dell'uomo visse verso la fine dell'era glaciale
(v pravljicah) nekoč je živel kralj c'era una volta un re
človek živi povprečno sedemdeset let l'uomo vive in media settant'anni
kamela živi v puščavi il cammello vive nel deserto
živeti na deželi, v hribih, v mestu vivere in campagna, in montagna, in città
živeti pod tujo streho stare, vivere in casa d'altri
živi pri teti vive, sta, abita dalla zia

2. vivere, fare una vita, stare:
asketsko, brezskrbno, pošteno živeti vivere asceticamente, spensieratamente, onestamente
živeti v pomanjkanju, razkošju vivere nell'indigenza, nel lusso
živeti v ljubezni vivere d'amore e d'accordo
živeti v strahu, v zmoti vivere nella paura, nell'errore
kako živiš? come stai?
bibl. živeti kot lilija na polju vivere come il giglio dei campi
živeti kot ptiček na veji vivere come uccel di bosco

3. (biti dejaven, delujoč) essere attivo, vivo:
kraj gospodarsko in kulturno živi il luogo è vivo economicamente e culturalmente

4. convivere:
leto dni je živel z njo convisse con lei un anno
živeti na koruzi convivere, convivere more uxorio

5. živeti s, z, za vivere (assieme) con; vivere per:
živeti z naravo vivere con la natura
živeti za glasbo, za otroke vivere per la musica, per i figli

6. živeti od vivere di:
živeti od kmetijstva, turizma vivere d'agricoltura, di turismo
živeti od dela svojih rok vivere del lavoro delle proprie mani

7. tr. (vzdrževati) mantenere:
živeti družino mantenere la famiglia

8. (pojavljati se, obstajati) vivere, sopravvivere:
rokovnjači živijo samo v ljudskih pripovedkah i briganti vivono soltanto nei racconti popolari

9. (v medmetni rabi) viva, evviva:
naj živi svoboda viva la libertà!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. ni vreden, da živi non è degno di calcare la terra
živeti na luni, v oblakih fantasticare, vivere con la testa fra le nuvole
živeti v senci vivere nell'ombra, non dare nell'occhio
bibl. človek ne živi le od kruha non di solo pane vive l'uomo!
živeti iz rok v usta vivere alla giornata
živeti kot kralj vivere, stare come un papa
živeti na veliki nogi vivere da gran signore
živeti na tuj račun vivere alle spalle degli altri

žonglirati glagol
1. (o fizični veščini) ▸ zsonglőrködikIzvajal je akrobacije in žongliral z raznimi ognjenimi rekviziti. ▸ kontrastivno zanimivo Akrobatikus mutatványai mellett különböző eszközökkel tűzzsonglőrködött.

2. (sočasno obvladovati več zadev) ▸ zsonglőrködik
Ni mi jasno, kako lahko moški hkrati žonglirajo z več ženskami. ▸ Nem értem, hogyan zsonglőrködhetnek a férfiak egyszerre több nővel.
Maša je igralka, ki živi zanimivo življenje, v katerem spretno žonglira s svojimi vlogami. ▸ Maša egy érdekes életet élő színésznő, aki ügyesen zsonglőrködik a szerepeivel.

3. lahko izraža neodobravanje (spretno uporabljati ali izbirati) ▸ zsonglőrködikVšeč so nam moški, ki spretno žonglirajo z besedami. ▸ Tetszenek azok a férfiak, akik ügyesen zsonglőrködnek a szavakkal.
Mar ni z znanostjo, ki tako lahkotno žonglira z dejstvi, nekaj hudo narobe? ▸ Nincs-e valamilyen súlyos gond az olyan tudománnyal, amely oly könnyedén zsonglőrködik a tényekkel?
Rada malo žonglira z zakoni, ker ji ne dajo pametnejšega dela. ▸ Mivel nincs jobb dolga, szeret kicsit zsonglőrködni a törvényekkel.
Najlažje je žonglirati s številkami in s procenti, ker se 90 % ljudi niti ne ukvarja z izračunavanjem. ▸ A számokkal és a százalékokkal a legkönnyebb zsonglőrködni, hiszen az emberek 90 százaléka nem foglalkozik a számolgatással.