Franja

Zadetki iskanja

  • stêči

    proč stêči to run away; (o psu, veterina) to go (to become) mad
  • stêči (stêčem)

    A) perf.

    1. partire di corsa; correre via; correre, andarsene:
    steči komu naproti correre incontro a qcn.

    2. (o tekočini) scorrere

    3. (začeti delovati) avviarsi; ekst. entrare in funzione

    4. (začeti se) iniziare, cominciare
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    beseda je stekla o si parlò di
    kamere za novi film so že stekle sono iniziate le riprese del nuovo film, è stato dato il primo ciak
    pogovor ni mogel steči il dialogo procedeva stentatamente
    pren. še precej vode bo steklo, preden se bo to uresničilo ne passerà d'acqua sotto i ponti prima che il progetto si realizzi
    železnica je tod stekla ob začetku stoletja la ferrovia fu costruita ai primi del secolo
    pren. vse je steklo po njegovem grlu ha scialacquato tutto il patrimonio

    B) stêči se (stêčem se) perf. refl.

    1. confluire (fiumi)

    2. accumularsi
  • stehiometrija samostalnik
    kemija (o količinskih razmerjih) ▸ sztöchiometria
  • stereotip samostalnik
    1. pogosto v množini (o vnaprejšnji sodbi) ▸ sztereotípia, sztereotipikus kép, sztereotip kép
    razbijati stereotipe ▸ sztereotípiák eloszlatása
    rušiti stereotipe ▸ sztereotípiák lerombolása
    utrjevati stereotipe ▸ sztereotípiák megerősítése
    podirati stereotipe ▸ sztereotípiákat megdönt
    negativni stereotipi ▸ negatív sztereotípiák
    družbeni stereotipi ▸ társadalmi sztereotípiák
    spolni stereotipi ▸ nemi sztereotípiák
    nacionalni stereotipi ▸ nemzeti sztereotípiák
    rasni stereotipi ▸ faji sztereotípiák
    stereotipi o ženskah ▸ női sztereotípiák
    V Jugoslaviji je o Slovencih vladal stereotip, da so zadržani, da niso tako odprti. ▸ Jugoszláviában a szlovénokról az volt a sztereotipikus kép, hogy zárkózottak, hogy nem annyira nyitottak.
    Stereotipi pogosto nastajajo zaradi premajhnega poznavanja problema, dogajanja. ▸ A sztereotípiák gyakran a probléma, a történések ismeretének a hiányából erednek.
    Treba je tudi razbiti stereotip o tem, da je splavov vedno več. ▸ El kell oszlatni azt a sztereotípiát is, hogy egyre több az abortusz.
    Serija je naredila tudi pomembne korake naprej pri rušenju rasnih stereotipov. ▸ A sorozat fontos lépéseket tett a faji sztereotípiák megdöntésében is.

    2. (o posplošeni podobi) ▸ sztereotípia
    Je stereotip ameriškega delavca – neumen, nespreten in netoleranten. ▸ Az amerikai dolgozó sztereotípiája – buta, ügyetlen és nem toleráns.
    Nočem biti stereotip šefa kuhinje z visoko kapo in kuhati po preživetih pravilih. ▸ Nem akarok a főzősapkás séf sztereotípiája lenni, aki elavult szabályok szerint főz.
    Od vseh večjih andaluzijskih mest je morda Jerez tisto, ki najbolj tipično predstavlja stereotip Španije. ▸ Az összes nagyobb andalúziai város közül talán Jerez az, amely a legjobban megmutatja a Spanyolországgal kapcsolatos sztereotípiákat.

    3. nekdaj, tiskarstvo (tiskovna forma) ▸ sztereotípia
    V preteklosti so pogosto uporabljali odlitke oziroma stereotipe, sedaj pa so jih izpodrinile svetločutne fotopolimerne plošče. ▸ Régebben gyakran használtak öntvényeket vagy sztereotípiákat, de ezeket mára felváltották a fényérzékeny fotopolimer lemezek.
  • stópiti2 dar un paso; dar pasos; andar, caminar

    stopiti iz salir de
    stopiti na kaj pisar en (ali sobre) a/c
    stopiti poleg ponerse (ali colocarse) junto a (ali al lado de)
    stopiti pred ponerse (ali colocarse) delante de
    stopiti za (izza) ponerse (ali colocarse) detrás de
    stopiti čez bregove (o reki) desbordarse, salirse de madre
    stopiti čez rob (o tekočini) rebosar, derramarse
    stopiti na čelo ponerse al frente de (ali a la cabeza de)
    stopiti h komu acercarse a alg
    stopiti na dan manifestarse, hacerse patente, aparecer
    stopiti na mesto kake osebe substituir (ali re(e)mplazar) a alg
    napačno stopiti dar un paso en falso, (spotakniti se) dar un traspié
    stopite bliže! ¡pase usted!; ¡acérquese (usted)!
    stopiti komu pred oči presentarse ante alg
    stopiti pod streho ponerse bajo techo
    stopiti v stike z entrar en relaciones con
    stopiti na stran kake osebe ponerse de parte de alg, tomar partido por alg
    stopiti v veljavo entrar en vigor (A en vigencia) (s 1. majem a partir del 1o de mayo)
  • storil|ec moški spol (-ca …) pravo der Täter, Straftäter, serije kaznivih dejanj: Serientäter; (edini Alleintäter, nagonski Triebtäter, seksualni Triebtäter, Sexualtäter, iz navade Gewohnheitstäter, iz prepričanja Überzeugungstäter)
    opis storilca die Täterbeschreibung
    zasledovanje/izsledovanje storilca die Nacheile
    krog storilcev der Täterkreis
    pogodba o izročitvi storilcev kaznivih dejanj der Auslieferungsvertrag
    | svoj. prid.: storilčev
  • stotica samostalnik
    1. (število sto) ▸ száz, százas
    pospešiti do stotice ▸ százra gyorsít
    okrogla stotica ▸ kerek százas
    Avtomobil bo do stotice pospešil v 8,9 sekunde. ▸ Az autó 8,9 másodperc alatt gyorsul százig.
    Postal je prvi nogometaš, ki je dosegel stotico za eno moštvo. ▸ Ő lett az első labdarúgó, aki száz gólt szerzett egy csapat színeiben.
    Tako je oddaja je dosegla okroglo stotico. ▸ Így az adások száma elérte a kerek százat.

    2. matematika (desetiška enota) ▸ százas
  • strah2 moški spol (-u; -ovi) (strašilo) das Gespenst, der Spuk; ropotajoč: der Poltergeist; figurativno das Schreckgespenst
    zgodba o strahovih die Geistergeschichte
  • stran3 ženski spol (-i …)

    1. der Teil
    kriva stran der [schuldtragende] Schuld tragende Teil
    ločen kot kriva stran schuldig geschieden
    tožeča stran der klagende Teil
    tožena stran der Beklagte ( ein -r)

    2. pravo die Seite, die Partei (nasprotna Gegenseite, Gegenpartei, upniška Gläubigerseite)
    stran pri pogajanjih o kolektivni pogodbi die Tarifpartei
    nameni nasprotne/druge strani die Gegenabsicht
    obveza druge strani die Gegenverpflichtung
    priča nasprotne strani der Gegenzeuge
    s strani tožnika klägerischerseits
  • strán1 lado m ; (del) parte f ; (v knjigi) página f ; jur parte f ; (smer) sentido m , dirección f ; (ladijska) costado m , banda f ; (bok) flanco m ; (telesa) costado m ; (enačbe) miembro m ; (časopisa) plana f ; fig (zadeve) aspecto m ; faceta f

    desna (leva) stran derecha f, lado derecho (izquierda f, lado izquierdo)
    štiri strani neba los cuatro puntos cardinales
    sprednja stran lado anterior, (stavbe) frente m, fachada f principal, (kovanca) anverso m, cara f
    zadnja stran lado posterior, parte f de atrás, (kovanca) reverso m, cruz f, (lista) dorso m
    prava stran (blaga) el buen lado
    šibka (močna) stran (fig) flaco m (fuerte m)
    na tej (oni) strani del lado de acá (de allá); de este (aquel) lado
    od vseh strani de todas partes
    s strani de lado, de costado
    z moje strani de mi parte
    na vse strani hacia todos los lados, en todos los sentidos (tudi fig), en todas las direcciones
    na strani 20 en la página 20
    na drugi strani al (ali del) otro lado, (nasprotno) por otro lado, por otra parte
    na obeh straneh, z obeh strani de ambos lados, de uno y de otro lado
    gledano s te strani visto desde este punto, considerado en eso aspecto
    imeti koga na svoji strani tener a alg de su parte
    biti, stati na strani koga estar de parte de alg
    vsaka stvar ima dve strani todas las cosas tienen su lado bueno y su lado malo
    matematika je moja šibka stran las matemáticas son mi flaco
    imeti svoje dobre strani (o osebi) tener sus buenas cualidades, (o stvari) tener sus ventajas
    po strani oblicuamente; de través
    po strani gledati koga mirar de soslayo (ali de reojo) a alg, fig mirar de (medio) lado a alg
    po strani si posaditi klobuk ladear (ali poner ladeado) el sombrero
    po strani viseti (o sliki) colgar torcido
    napasti od strani (voj) atacar de (ali por el) flanco
    nagniti se na stran (o ladji) inclinarse de banda
    lotiti se, napasti koga na njegovi šibki strani atacar a alg por su flaco (ali por su punto débil)
    dati, položiti na stran ob stran apartar, poner aparte (ali a un lado); reservar
    potegniti koga na svojo stran (fig) atraer a alg a su partido
    pretehtati vse strani problema considerar todos los aspectos de una cuestión
    pustiti ob strani dejar de lado
    treba bi bilo slišati obe strani debería oírse a las dos partes
    stati komu ob strani asistir a alg, secundar a alg, apoyar a alg
    postaviti se na stran koga ponerse de parte de alg
    stopiti ob stran, na stran apartarse, hacerse a un lado
    vzeti kaj z dobre strani ver sólo el lado bueno de a/c
    iti na stran (potrebo) hacer sus necesidades
  • strank|a1 ženski spol (-e …) politična: die Partei (delavska Arbeiterpartei, desna Rechtspartei, desnosredinska Mitte-rechts-Partei, enotna Einheitspartei, kmečka Bauernpartei, koalicijska Koalitionspartei, leva Linkspartei, levosredinska Mitte-links-Partei, ljudska Volkspartei, matična Mutterpartei, množična Massenpartei, opozicijska Oppositionspartei, razredna Klassenpartei, rojalistična Königspartei, sestrska Schwesterpartei, sredinska Zentrumspartei, večinska Mehrheitspartei, vladna Regierungspartei, Staatspartei)
    človek zunaj strank der Parteilose ( ein -r)
    financiranje strank die Parteienfinanzierung
    zakon o strankah das Parteiengesetz
    dogovor med strankami die Parteienvereinbarung
    član stranke das Parteimitglied
    član iste stranke der Parteifreund
    človek, ki prehaja iz ene stranke v drugo der Wechselgänger
    … stranke Partei-
    (funkcionar der Parteifunktionär, glasilo die Parteizeitung, das Parteiorgan, izključitev iz der [Parteiausschluß] Parteiausschluss, linija die Parteilinie, politika die Parteipolitik, predsednik der Parteivorsitzende ( ein -r), predsedstvo der Parteivorstand, prepoved das Parteiverbot, privrženec der Parteianhänger, program das Parteiprogramm, sestanek članov die Parteiversammlung, statut das Parteistatut, aparat der Parteiapparat, vodstvo die Parteiführung, vrh die Parteispitze, značka das Parteiabzeichen)
    članstvo v stranki die Parteimitgliedschaft
    funkcija v stranki das Parteiamt
    pripadnost stranki die Parteizugehörigkeit
    v stranki spori, dogovori ipd.: innerparteilich
    delo za stranko die Parteiarbeit
    prestop v drugo stranko der Parteiwechsel
    zamenjati stranko die Partei wechseln, die Farben wechseln
    škodljiv za stranko parteischädigend
  • stréha (-e) f

    1. grad. tetto:
    opečnata, slamnata streha tetto di tegole, di paglia
    sleme strehe comignolo, linea di colmo
    dvokapna, štirikapna streha tetto a due, a quattro spioventi
    šotorasta, kupolasta, ravna streha, streha na zatrep tetto a capanna, a cupola, piano, a padiglione
    hiša je že pod streho la casa ha già il tetto
    poiskati si streho mettersi al riparo

    2. ekst. tetto, tettoia:
    streha avtomobila il tetto dell'automobile
    streha postaje la tettoia della stazione

    3. pren. (stanovanje, dom) tetto:
    domača, rodna streha tetto natio, paterno
    ostati brez strehe restare senza tetto
    živeti pod skupno streho vivere sotto lo stesso tetto
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    pren. o tem čivkajo že vrabci na strehi la cosa è di dominio pubblico, è risaputa
    pren. komaj odpre usta, že je ogenj v strehi non appena apre la bocca che già scoppia la lite
    ves pridelek je pod streho il raccolto è immagazzinato
    pren. študija bo kmalu pod streho il saggio sarà ultimato fra breve
    pren. imeti ga pod streho (pod kapo) essere alticci
    pren. spraviti otroke pod streho sistemare i figli
    pren. vzeti koga pod streho alloggiare qcn., accogliere qcn. sotto il proprio tetto
    pren. streha sveta il tetto del mondo, l'Everest
    PREGOVORI:
    bolje vrabec v roki kot golob na strehi meglio un uovo oggi che una gallina domani; meglio un uccello in man, che tordo in frasca
  • Strelec samostalnik
    1. astronomija (ozvezdje) ▸ Nyilas
    ozvezdje Strelec ▸ Nyilas csillagkép
    ozvezdje Strelca ▸ Nyilas csillagképe
    Rimska cesta je najsvetlejša v ozvezdju Strelec, zelo nizko na južni strani neba.kontrastivno zanimivo A Tejút a Nyilas csillagképben a legfényesebb, a horizont fölött az égbolt déli részén.
    Jupiter lahko v ozvezdju Strelca opazujemo v jutranjih urah. ▸ A Jupitert a Nyilas csillagképében a reggeli órákban figyelhetjük meg.

    2. v astrologiji (o horoskopu) ▸ Nyilas
    Luna v Strelcu ▸ Hold a Nyilasban
    Sonce v Strelcu ▸ Nap a Nyilasban
    planeti v Strelcu ▸ bolygók a Nyilasban
    v znamenju Strelca ▸ Nyilas jegyében
    Luna v Strelcu vam daje optimizem in pozitiven odnos do življenja. ▸ A Hold a Nyilasban optimizmussal és pozitív életszemlélettel tölti el.
    Pod vplivom planetov v znamenju Strelca postajate precej kritični in nezaupljivi do soljudi. ▸ A Nyilas jegyében álló bolygók hatására meglehetősen kritikussá és bizalmatlanná válik az embertársai iránt.
  • streljáti tirer, faire feu ; (divjačino) tuer, abattre ; (človeka) fusiller ; (pri nogometu) tirer, shooter, lancer

    streljati na koga tirer sur quelqu'un, décharger son fusil sur (ali contre) quelqu'un
    streljati z lokom (ostro, s ptštolo, iz šibrovke, v tarčo, v zrak) tirer à l'arc (à balles, au pistolet, à plombs, à la cible, en l'air)
    (znati) dobro streljati être bon tireur, (o orožju) tirer juste
    z očmi (besno) streljati na koga lancer des regards (furieux) à quelqu'un
  • stréljati tirar; tirar tiros; disparar, hacer disparos; hacer fuego

    streljati z tirar a, con
    streljati za kom disparar sobre alg que huye
    (pre)daleč streljati tirar largo
    streljati brez cilja tirar al azar, tirotear
    mimo streljati errar el tiro
    streljati na koga tirar (ali disparar) sobre alg
    streljati s pištolo (v zrak, ostro, slepo, v tarčo) tirar a la pistola (al aire, con bala, sin bala, al blanco)
    streljati mimo cilja (tarče) tirar más allá del blanco
    (znati) dobro streljati ser buen tirador, (o puški) tener el tiro justo
    streljati z očmi (fig) lanzar miradas
  • stríc tío m

    stari stric tío abuelo
    stric v drugem (tretjem) kolenu tío segundo (tercero)
    stric iz Amerike fam el tío ric(ach)o de América
  • strici in tete iz ozadja frazem
    zlasti v političnem kontekstu (o skrivnem vplivu na koga) približek prevedkaháttéremberek [a háttérbe húzódva valakit befolyásoló emberek]
    Farsa z iskanjem finančnega ministra priča, da v novo vlado očitno ne verjamejo več niti njeni strici in tete iz ozadja. ▸ A pénzügyminiszter-keresés körül kialakult komédia arról tanúskodik, hogy az új kormányban már annak háttéremberei sem hisznek.
    Sopomenke: stric iz ozadja, teta iz ozadja
  • strmogláviti precipitarse (z desde) , (v napad, letalo) picar

    strmoglaviti na kaj (o letalu) estrellarse contra a/c
  • strógo severamente; estrictamente; rigurosamente; con rigor; con severidad

    strogo postopati proceder con rigor
    strogo ravnati s kom tratar severamente (ali con severidad) a alg
    strogo vzgajati educar severamente (ali con mano dura)
    strogo nadzirati vigilar estrechamente
    delati strogo po predpisih actuar ateniéndose estrictamente a lo prescrito
    (najstrožje) prepovedan(o) rigurosamente (ali terminantemente) prohibido
    strogo zaupno estrictamente (ali absolutamente) confidencial
  • strojno berljiv stalna zveza
    računalništvo (o branju podatkov) ▸ géppel olvasható
    strojno berljiv format ▸ géppel olvasható formátum
    Po novih pravilih bodo potne listine za vrnitev varnejše, saj bodo vsebovale strojno berljive elemente. ▸ Az új szabályok értelmében a hazatéréshez szükséges úti okmányok biztonságosabbak lesznek, mivel géppel olvasható elemeket tartalmaznak majd.