Franja

láž (-í) f bugia, menzogna; bubbola, balla; pren. pallonata; knjiž. impostura, mendacio:
debela, kosmata laž grossa bugia, bugia smaccata
na laž postaviti koga sbugiardare qcn.
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
laž je pri njem v časteh mente spudoratamente
pog. postaviti trditev na laž smentire un assunto
dobiti, ujeti koga na laži cogliere in fallo qcn.
pitati bralce z lažmi bombardare i lettori di falsità
detektor laži lie detector, macchina della verità
praviti laži dire, raccontare balle, imposture
laž iz usmiljenja una bugia pietosa
PREGOVORI:
laž ima kratke noge la bugia ha le gambe corte

lážje

A) adv. più facilmente; più leggermente; meno gravemente:
složni bomo lažje zmagali concordi vinceremo più facilmente
pri padcu se je lažje poškodoval nella caduta ha riscontrato lievi lesioni
lažje biti pri srcu (komu) sentirsi meglio

B) lážje (-ega) n
nič lažjega kot to più facile di così si muore
načelo od lažjega k težjemu il principio (pedagogico) di andare dal più facile al più difficile

lè¹ adv.

1. (izraža omejenost navedenega) solo, soltanto, solamente, semplicemente:
to je le osnutek zakona è soltanto un disegno di legge

2. pa le (krepi nasprotje s povedanim) pure, eppure:
vsega ima, pa le ni srečen ha tutto, eppure non è felice

3. le da (omejuje prej povedano) purtroppo, sfortunatamente:
tudi pri nas imamo dobre gospodarstvenike, le da premalo anche da noi vi sono bravi manager, purtroppo sono pochi

4. (v zvezi s 'če' izraža pogojenost) soltanto se; purché, a patto che:
plačal bi, če bi le mogel pagherei, soltanto se potessi
nekaj pomeniš le, če imaš denar uno conta purché abbia soldi

5. (z oziralnimi zaimki in prislovi poudarja ugibanje) ahi, cosa mai; dove mai; quando mai, perché mai:
le kaj si bo mislil o nas cosa mai penserà di noi
le kje boš zdaj dobil zdravnika? dove mai troverai un medico a quest'ora?

6. (izraža spodbudo, poziv) su, suvvia; pur; nessuno, niente:
le nič ne jokaj! su, non frignare!
(eliptično) le počasi! nessuna fretta!; adagio, Biagio!
le brez skrbi! niente paura!
le korajžno! su, coraggio!

7. da le, če le (eliptično, izraža zadovoljstvo, začudenje ali ukaz, željo) l'importante è che; basta che, purché:
da ste le zdravi purché siate sani
če le ni kaj hujšega purché non sia qualcosa di più grave, di peggio
da te le ni sram dovresti vergognartene!

8. kot le (izraža visoko stopnjo) assai, oltremodo, estremamente:
zvit kot le kaj furbo di tre cotte
prijazen kot le kaj gentilissimo

lép (-a -o)

A) adj.

1. bello:
lep obraz bel viso, visino
lepe noge belle gambe
lepa kot sonce bella come il sole

2. pren. (čist, snažen) pulito, ordinato:
lepi zvezki quaderni ordinati

3. (ki zbuja ugodje, prinaša zadovoljstvo) bello, incantevole, piacevole, ameno:
lepi kraji bei posti
odnesli so najlepše vtise ne riportarono i più bei ricordi
čaka ga lepa prihodnost lo attende un bell'avvenire, è un giovane di belle speranze

4. (ki ima zaželene lastnosti glede na zunanjost) bello:
piše lep jezik scrive in bella lingua
naredil se je lep dan la giornata s'è fatta bella

5. (ki presega povprečje; precejšen) bello:
ima kar lepe dohodke ha bei redditi
spremil ga je lep kos poti lo accompagnò un bel pezzo di strada

6. (zelo pozitiven) bello; ottimo; tanto:
doseči lepe rezultate conseguire ottimi risultati
hvala lepa!, najlepša hvala! mille grazie!, tante grazie!

7. iron. (za izražanje negativnosti, zanikanja) bello:
v lepo družbo zahajaš bei compagni ti sei trovato
lepo presenečenje si mi pripravil m'hai fatto una bella sorpresa

8. pren. (poudarja pomen samostalnika) bello:
imeti lepo priložnost avere una bella opportunità
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
lep čas koga čakati aspettare qcn. un bel po' di tempo
to so bili lepi časi bei tempi!
lepega dne un bel giorno
pren. lepi spol il bel, il gentil sesso
za koga ne imeti lepe besede essere scortese con qcn.
z lepo (dobro)
besedo pri kom nič ne opraviti non combinare niente con le belle
lepo godljo komu skuhati combinare un bel pasticcio
iron. hvala lepa za tako pomoč bell'aiuto il tuo (il vostro) !
na lepe oči posojati denar prestare soldi sulla parola
lepa reč, kaj naj storim?! (izraža zadrego) mo' che faccio?!
ta je lepa! quest'è bella!
biti v najlepših (najboljših)
letih essere nel fiore degli anni
bot. lepa kislica romice (Rumex pulcher)
lepi čeveljc ciripedio, pianella della Madonna (Cyripedium calceolus)
lepi jeglič primula (Primula auricula)

B) lépi (-a -o) m, f, n
ne z lepo ne z grdo né con le belle né con le brutte
delati se lepega farsi bello
(kaj storiti) zaradi lepšega per far colpo, per fare bella figura
iti na lepše andarsene, andare in vacanza, andare a spassarsela
na vsem lepem d'un tratto, improvvisamente
iti na sprehod v lepem andare a passeggio col bel tempo
iskanje lepega v umetnosti la ricerca del bello nell'arte

lešnikast pridevnik
1. (o barvi) ▸ mogyorószínű, mogyoróbarnaOba fanta sta podedovala očetove rdeče lase in lešnikaste oči. ▸ Mindkét fiú megörökölte apja vörös haját és mogyoróbarna szemét.
Sopomenke: lešnikov

2. (o okusu) ▸ mogyoróízűJaz obožujem pastinak in njegov lešnikasti okus, posebno če ga spečem v pečici. ▸ Imádom a pasztinákot és annak mogyorós ízét, főleg, ha sütőben sütöm.

léto¹ (-a) n

1. anno:
leto ima 365 dni l'anno ha 365 giorni
lansko, letošnje leto l'anno scorso, quest'anno
preteklo leto, prihodnje leto l'anno passato, l'anno prossimo
astronomsko, lunino, navadno, novo, prestopno, zvezdno leto anno solare, lunare, comune, nuovo, bisestile, siderale
star. v letu Gospodovem l'anno del Signore
dogodek leta l'avvenimento dell'anno
lansko leto (lani) l'anno scorso
to leto (letos) quest'anno
vsako leto ogni anno
1. maja tega leta il primo maggio (del) corrente anno

2. (ta čas glede na kako značilnost) anno:
geofizikalno leto anno geofisico
Mozartovo leto anno mozartiano
olimpijsko leto anno olimpico, delle Olimpiadi

3. (čas dvanajstih mesecev z drugačnim stalnim začetkom) anno, stagione:
lovsko leto stagione della caccia, venatoria
kitajsko, muslimansko leto anno cinese, musulmano
šolsko leto anno scolastico
študijsko leto anno accademico

4. (s števnikom čas 12 mesecev) anno; primavera:
že tretje leto poteka, odkar ga ni sono tre anni che è andato via
deset let zapora dieci anni di prigione
otrok ima, je star dve leti il bambino ha due anni
ženska pri sedemdesetih letih una donna sulla settantina
mladini do 16. leta vstop prepovedan vietato l'ingresso ai minori di 16 anni

5. (omejeno trajanje v življenju) anno:
otroška, mladostna, zrela leta gli anni dell'infanzia, gli anni giovanili, della maturità
leta krize, vojna leta gli anni della crisi, della guerra
kriza tridesetih let la crisi degli anni trenta

6. (letnik študija) anno:
tretje leto filozofije il terzo anno di filosofia
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
star. pisalo se je leto 1848 correva l'anno 1848
on skriva leta, njemu se leta ne poznajo porta benissimo gli anni
leto na leto, leto za letom, iz leta v leto anno dopo anno, di anno in anno
pren. leto in dan mai; sempre
pred leti anni fa, una volta
biti v letih essere anziano, essere avanti negli anni; avere molte primavere
šalj. Abrahamova leta i cinquanta
šalj. ne videti koga sedem hrvaških, laških let non aver visto uno un sacco di tempo
biti v cvetu let essere nel fiore degli anni
pren. sedem debelih, suhih let gli anni delle vacche grasse, delle vacche magre
imeti že sedemdeset let na grbi avere già settant'anni sul groppone, aver superato la settantina
gospodarsko (poslovno)
leto anno finanziario
proračunsko leto esercizio finanziario
fiz. svetlobno leto anno luce
rel. sveto leto anno santo
prestopno leto anno bisestile
PREGOVORI:
čez sedem let vse prav pride impara l'arte e mettila da parte

léto año m

leto za letom año tras año
od leta do leta de año en año
čez leto dni, ob letu de aquí un año
pred 3 leti hace tres años
po mnogih letih después de muchos años
z leti con los años
vsako leto, vsa leta todos los años
v letih entrado en años
skozi vse leto (durante) todo el año
v teku tega leta en el (trans-) curso de este año; entre año
dolga leta (durante) años enteros
pol leta medio año; seis meses; un semestre
preteklo leto el año pasado
prihodnje leto el año que viene, el próximo año
ob koncu leta a fin(es) de(l) año
navadno leto año común, año civil
novo leto año nuevo
moška leta edad f viril, edad f adulta
nerodna leta edad f ingrata fam edad del pavo
prestopno leto año bisiesto
proračunsko leto año económico
poskusno leto año de prueba (ali de prácticas)
svetlobno leto año (de) luz
šolsko leto año escolar
tekoče leto año corriente
star je 10 let tiene diez años
je v 30. letih ha cumplido la treintena
biti v srednjih letih estar en edad madura
biti v najboljših letih estar en sus mejores años, estar en la flor de la edad
iti v leta ir entrando en años
v letu 1970 en 1970, en el año (de) 1970
službena leta años de servicio
voščiti srečno novo leto desear a alg un feliz año
na mnoga leta! ¡por muchos años!

letopis samostalnik
1. (letna publikacija) ▸ évkönyvKmalu so začeli uvajati redna statistična raziskovanja, njihove rezultate so objavljali v letopisih. ▸ Rövidesen rendszeres statisztikai felméréseket vezettek be, és ezek eredményeit évkönyvekben tették közzé.
Letopis 2008 zajema dogajanje v štirih občinah od oktobra 2007 do novembra 2008. ▸ A 2008-as évkönyv négy község 2007 októbere és 2008 novembere között zajlott eseményeit tartalmazza.

2. ponavadi v množini (o pomembnem dosežku) ▸ évkönyv
Pet naslovov državnega prvaka je dosežek za svetovne športne letopise. ▸ Az öt országos bajnoki cím olyan eredmény, amely a világ sportévkönyveibe is bekerül.
Slovensko skakanje ima zdaj v letopisih že 65 zmagoslavij, 56 posamičnih. ▸ A szlovén síugrás már 65 győzelmet – ebből 56 egyéni – jegyez az évkönyvekben.
Mariborska peticija bi se lahko v letopise uvrstila kot peticija, ki je najhitreje pridobivala podpisnike. ▸ A maribori petíció olyan petícióként kerülhetne be az évkönyvekbe, amelyen a leggyorsabban gyűltek össze az aláírások.

3. ponavadi v množini, v zgodovinskem kontekstu (letni pregled pomembnih dogodkov) ▸ évkönyv
Če pobrskamo po starih arhivih, letopisih in zgodovinskih knjigah, v katerih so tudi podatki o izrednem vremenu, vidimo, da se je v daljšem obdobju klima prav tako spremenila. ▸ Ha átnézzük azokat a régi archívumokat, évkönyveket és történelemkönyveket, amelyek a szélsőséges időjárásról is tartalmaznak információkat, láthatjuk, hogy hosszabb időszakon belül az éghajlat is változott.

likati glagol
1. (o oblačilih) ▸ vasalŽe v gimnaziji sem si sam likal hlače in srajce. ▸ Már gimnazista koromban magam vasaltam a nadrágjaimat és az ingeimet.
2. (o laseh) ▸ vasal, egyenesít
Zelo rada imam čiste in urejene lase. Po naravi imam bolj skodrane, tako da jih likam. ▸ Szeretem, ha rendezett a frizurám. Kicsit göndör a hajam, ezért egyenesre vasalom.
Tri četrt ure sem si likala lase, da so bili res popolnoma ravni. ▸ Háromnegyed órán át vasaltam a hajamat, hogy tökéletesen egyenes legyen.

3. (izboljšati) ▸ palléroz, csiszol
Pri dirigentu Boletu so se likali danes znani dirigenti. ▸ Bole karnagy keze alatt számos ma ismert karmester pallérozódott.
Prizadevno je likala njegovo pomanjkljivo angleščino, ga oskrbela z državljanstvom in mu mimogrede omogočala zanimiva "turistična" potovanja. ▸ Szorgalmasan csiszolta hiányos angol nyelvtudását, amely állampolgárságot biztosított neki és mellesleg érdekes „turisztikai” utazásokat tett lehetővé számára.

ljubezen samostalnik
1. (močna naklonjenost) ▸ szeretetNekoč bom zaslužil dovolj denarja in poplačal tvojo brezpogojno ljubezen. ▸ Egy nap elég pénzt keresek majd és meghálálom a feltétel nélküli szeretetedet.Sedaj hrepenim po ljubezni, ki je nisem bil nikoli deležen. ▸ Most a soha meg nem tapasztalt szeretetre vágyom.
2. (o intimnem odnosu) ▸ szerelemTrenutno sem samska, čeprav hrepenim po ljubezni. ▸ Jelenleg egyedülálló vagyok, pedig vágyom a szerelemre.Čutil sem, kako zelo je bila lačna ljubezni, jaz pa sem to izkoristil. ▸ Éreztem, mennyire éhes a szerelemre, én pedig kihasználtam ezt.
Med njima se je vnela ljubezen in zvezo sta sklenila s poroko. ▸ Lángra lobbant közöttük a szerelem, és kapcsolatukat házassággal zárták.
Povezane iztočnice: ljubezen na daljavo

3. (ljubljena oseba) ▸ szerelemPoročil se je s svojo ljubeznijo iz otroštva Mary in postal oče štirih otrok. ▸ Maryvel, gyermekkori szerelmével házasodott össze, és négy gyermek apja lett.Mnogo ljudi postane izjemno občutljivih, ko srečajo ljubezen svojega življenja. ▸ Sok ember kivételesen érzékennyé válik, amikor találkozik élete szerelmével.
Sopomenke: ljubi, fant

4. (o dejavnosti) ▸ szerelemNjena največja ljubezen poleg glasbe so delfini. ▸ A zene mellett a legjobban a delfineket szereti.
Moja največja ljubezen je amatersko gledališče. ▸ A legnagyobb szerelmem a műkedvelő színház.
Moja prava ljubezen je umetnostna zgodovina, že od gimnazijskih let. ▸ Az igazi szerelmem a művészettörténet – már a gimnáziumi évektől kezdve.

5. (seks) ▸ szerelemTelesna ljubezen spodbuja sproščanje hormonov sreče in zadovoljstva. ▸ A testi szerelem az öröm és az elégedettség hormonjait szabadítja fel.
Če se za približno dvanajst minut predamo ljubezni, se stopi skoraj 400 kalorij. ▸ Ha körülbelül tizenkét percre átadjuk magunkat a szerelemnek, közel 400 kalória ég el.
Nobena mesena ljubezen ni vredna cene življenja, najmanj tista s prostitutko. ▸ Semmilyen testi szerelemért nem éri meg kockáztatni az életet, legkevésbé pedig a prostituálttal folytatottért.

ljubimkati glagol
1. (imeti razmerje) ▸ hetyeg, enyeleg, kavarNočem, da bi moja punca ljubimkala z drugim. ▸ Nem szeretném, ha a csajom mással kavarna.
A puhloglava mladenka je na veliko ljubimkala in na koncu strla njegovo srce. ▸ A fiatal, üresfejű lány sokat hetyegett másokkal, és végül összetörte a szívét.
Njuna partnerja ljubimkata, zato se tudi sama zbližata. ▸ A párjaik puszipajtások voltak, ezért ők is összehaverkodnak.

2. (imeti spolni odnos) ▸ hancúrozik, szeretkezik, etyepetyél
Ko ta dva ravno ljubimkata pod tušem, v stanovanje prispejo starši slednjega. ▸ Éppen akkor, amikor ezek ketten a zuhany alatt hancúroztak, hazaértek a fiú szülei.
V Grčiji mu je uspelo klikniti sicer ne tako redek pojav, kako dva strastno ljubimkata na plaži. ▸ Görögországban sikerült elcsípnie azt a nem is olyan ritka pillanatot, amikor ketten szenvedélyesen szeretkeztek a strandon.
Na očetovem vrtu velikokrat ljubimka s študentko Martho. ▸ Az apja kertjében gyakran etyepetyél az egyetemista Mártával.

ljubosumen pridevnik
1. (o ljubezni) ▸ féltékenyEden izmed detektivov zasleduje damo po naročilu ljubosumnega moža. ▸ Az egyik detektív egy féltékeny férj megbízásából követ egy hölgyet.Vsakič ko se znajdem v resni zvezi, postajam iz dneva v dan bolj ljubosumen. ▸ Minden alkalommal, amikor komoly kapcsolatba kerülök, napról napra egyre féltékenyebbé válok.
Kot vemo, so starejši otroci zelo ljubosumni na novorojenčke. ▸ Mint azt tudjuk, a gyermekek nagyon féltékenyek az újszülöttekre.

2. (nevoščljiv) ▸ féltékeny"In če boš spet imela novo obleko, bom zelo ljubosumna!" ▸ „És ha ismét új ruhád lesz, nagyon féltékeny leszek!”
Tudi moj sošolci so zelo v redu, saj me podpirajo in niso ljubosumni. ▸ Az iskolatársaim is nagyon rendben vannak, hiszen támogatnak és nem féltékenyek.

3. (zaščitniški) ▸ féltő, féltékeny
Občutek imam, da so Slovenci precej usmerjeni navznoter, strašno ljubosumni na svojo intimnost in kot taki samotarski. ▸ Az a benyomásom, hogy a szlovénok eléggé befelé fordulók, borzasztó féltékenyen őrzik az intimitásukat, és mint ilyenek, maguknak valók.
Specialisti so za organizacijo tovrstnih doživetij precej ljubosumni na svoje domislice in ustvarjalne, a tudi zahtevne projekte. ▸ Az ilyen típusú élmények megszervezéséért felelős szakemberek meglehetősen féltékenyen védik fantáziadús és kreatív, de egyben kihívást jelentő projektjeiket.
Država je lahko hkrati demokratična in ljubosumna na svoje državljanstvo, kot so na primer Švica, Nemčija ali Japonska. ▸ Egy állam lehet egyszerre demokratikus és az állampolgárságát féltékenyen óvó, mint például Svájc, Németország vagy Japán.

ljudjé (ljudí) m pl. od človek gente; uomini, persone:
ljudje in živali uomini e bestie
prevoz ljudi in tovora trasporto di persone e merci
ob požaru je bilo poškodovanih pet ljudi nell'incendio sono rimaste ferite cinque persone
ljudje, odprite! gente, aprite!
hinavski, pošteni ljudje gente ipocrita, onesta
mladi in stari ljudje se težko razumejo i giovani e i vecchi si intendono difficilmente
ogibaj se ljudi, ki mislijo le nase evita le persone che pensano soltanto a se stesse
kmečki, mestni ljudje gente del contado, di città; contadini, cittadini
enakopravnost ljudi pred zakonom uguaglianza dei cittadini davanti alla legge
kaj bodo rekli ljudje cosa dirà la gente
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. vsi smo pač ljudje siamo tutti uomini
ogibati se ljudi evitare la gente, essere scontroso
pog. dati se ljudem v zobe far parlare di se, diventare lo zimbello della gente
tak ne moreš med ljudi così vestito, conciato non puoi presentarti in pubblico
živel je od tega, kar smo mu dali dobri ljudje viveva di elemosine
nikogar od svojih ljudi nima več non ha più nessuno (dei familiari)
vas šteje komaj petdeset ljudi il paese conta appena cinquanta anime
v obratu je zaposlenih čez sto ljudi lo stabilimento ha più di cento dipendenti
knjiž. bivši ljudje gli ex potenti
mali ljudje gente, uomini della strada
pren. naši ljudje i nostri, i nostri simpatizzanti
ljudje starega kova gente di vecchio stampo
ljudje na mestu gente a posto, onesta
PREGOVORI:
vsi ljudje vse vedo tutti sanno tutto

lopáta (-e) f

1. pala, badile:
njegove roke so kot lopate ha le mani grandi come pale

2. (lopati podoben del orodja, naprave) pala; strojn. benna:
(mlinsko) kolo na loparje ruota (del mulino) a pale
lopata vesla la pala del remo
grad. zasaditi lopato iniziare i lavori (a un edificio, a una costruzione)
drugi so delali, on pa se je samo naslanjal na lopato mentre gli altri sfacchinavano, lui se ne stava a guardare
zool. losova lopata palco di alce
navt. lopata sidra marra dell'ancora
strojn. lopate na turbini pale di turbina
navt. plalna lopata (plalnica) gottazza, sassola
vijačna lopata pala d'elica

lôpniti (-em) perf.

1. colpire; dare una manata

2. cadere

3. žarg. šol. essere bocciato
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
vrata so lopnila una porta ha sbattacchiato
lopniti v hišo capitare, piombare in casa all'improvviso

lotévati se (-am se) | lotíti se (-im se) imperf., perf. refl.

1. accingersi a, mettersi a; intraprendere:
zopet se lotiti študija riprendere gli studi
lotiti se dela mettersi al lavoro; affrontare qcs.
slikar se je loteval tudi tihožitij il pittore si cimentò anche nelle nature morte
gostje so se začeli lotevati vina gli ospiti avevano cominciato a degustare il vino

2. (napadati, napasti) assalire, attaccare; aggredire:
lotiti se koga s pestmi prendere qcn. a pugni
lotiti se koga v časopisu attaccare qcn. sui giornali
lotiti se koga fizično aggredire qcn.

3. essere presi da, avere un attacco di; provare:
loteva se ga mrzlica ha un attacco di febbre
lotevalo se ga je hrepenenje, lotevala se ga je jeza, loteval se ga je strah provava desiderio, rabbia, paura
železa se loteva rja il ferro sta arrugginendo
jabolk se je lotila gniloba le mele stanno marcendo
ta bolezen se loti zlasti notranjih organov una malattia che attacca specie gli organi interni
pren. ne vedeti česa bi se lotili non saper che pesci pigliare

lotíti se empezar, comenzar, principiar

lotiti se dela ponerse a trabajar, poner en obra
strah se ga je lotil ha cogido miedo
strah se me loti me entra miedo
lotiti se pisanja empezar a escribir
lotiti se koga arremeter contra alg

lovíti (-ím)

A) imperf. ➞ uloviti

1. correre dietro a, rincorrere, cercar di acchiappare

2. catturare, intercettare, prendere

3. (zbrati, zbirati, nabrati, nabirati) raccogliere

4. cacciare, andare a caccia di; pescare:
loviti kunce cacciare le lepri
loviti ptiče uccellare
mačka lovi miši il gatto va a caccia di topi
loviti na trnek pescare con l'amo

5. pren. cercare di afferrare; intercettare, captare:
lovila je vsako njegovo besedo cercava di afferrare ogni sua parola
loviti signale s satelitov captare i segnali dei satelliti

6. pren. sorprendere:
le pojdi, da te ne bo noč lovila va' pure, prima che ti sorprenda la notte

7.
loviti sapo, zrak respirare affannosamente; boccheggiare
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
loviti besede cercare (affannosamente) le parole
dan je treba loviti zjutraj il mattino ha l'oro in bocca
loviti korak s časom cercare di essere al passo coi tempi
loviti stopinje za kom camminare dietro a qcn., seguire qcn.
loviti dekleta na sladke besede sedurre le fanciulle con le belle parole
loviti koga na besedo prendere qcn. in parola
loviti slepe miši giocare a mosca cieca; ekst. amoreggiare
loviti ravnotežje cercare l'equilibrio
slikar lovi motiv il pittore disegna, abbozza il motivo
turist lovi prizor v objektiv il turista riprende, fotografa la scena
navt. loviti veter v jadro navigare sopravvento
rib. loviti na črva, na muho pescare a verme, a mosca
s tujo roko kače loviti farsi cavare le castagne dal fuoco
PREGOVORI:
na med se muhe love, na sladke besede ljudje si pigliano più mosche in una goccia di miele che in un barile d'aceto
bolje drži ga, kot lovi ga meglio un 'ho' che dieci 'avrò'
kar mačka rodi, miši lovi chi di gatta nasce convien che cacci i topi

B) lovíti se (-ím se) imperf. refl.

1. acchiapparsi

2. tenersi in bilico

3. correre

4. essere incerto; esitare

5. igre giocare ad acchiappino, a rincorrersi

6. pren. loviti se za correre dietro a:
loviti se za dobičkom correre dietro ai guadagni
loviti se za vsako besedo cercare la parola giusta, adatta
pren. loviti se za vsako bilko cercare il minimo appiglio, un'ancora di salvezza

lovopúst veda f ; tiempo m de veda

sedaj je lovopust hay veda; ha terminado la temporada de caza

máčka (-e) f

1. (domača žival) gatto; (mačja samica) gatta:
mačka se grbi, ježi, piha il gatto inarca la schiena, arriccia il pelo, soffia
mačke se gonijo i gatti sono in fregola
mačka je skotila mladiče la gatta ha figliato (i gattini)
pren. biti siten kakor breja mačka essere noioso come un tafano
biti trdoživ kakor mačka avere le sette vite del gatto
prenašati kaj kakor mačka mlade trafficare, spostare continuamente qcs.
angorska, siamska mačka gatto d'Angora, siamese

2. nareč. (v prislovni rabi izraža močno zanikanje) un corno:
da so dobri ti ljudje? Mačko so dobri! questi sarebbero buona gente? Buona un corno!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. (črna) mačka mi je prekrižala pot un gatto nero mi ha attraversato la strada (segno di malaugurio)
pren. tako je bil pijan, da je še mački botra rekel era ubriaco fradicio
pren. tadva se gledata kakor pes in mačka i due si guardano come cane e gatto
pren. hoditi kakor mačka okoli vrele kaše andare come il gatto attorno a un piatto d'orzo bollente
pren. če mački na rep stopiš, zacvili se gli pesti il callo, quello strilla
igrati se kot mačka z miško giocare con qcn. come il gatto con il topo
zool. divja mačka gatto selvatico (Felis silvestris)
zool. morska mačka gattuccio (Scylliorhinus)
morska (zamorska)
mačka cercopiteco (Cercopithecus)
PREGOVORI:
osmojena mačka se ognja boji il cane scottato dall'acqua calda ha paura della fredda
kar mačka rodi, miši lovi chi di gatta nasce convien che cacci i topi
kadar mačke ni doma, miši plešejo quando non c'è la gatta i topi ballano
še mačka se ne goni zastonj per niente non canta il cieco