Franja

desettisočica samostalnik
1. (število deset tisoč) ▸ tízezer
Kriptovaluta bitcoin se le dober teden potem, ko je prebila mejo 10 tisoč dolarjev, skoraj izstrelila do nove desettisočice, saj je bila cena bitcoina na nekaterih menjalnicah že več kot 19 tisoč dolarjev. ▸ kontrastivno zanimivo A bitcoin kriptovaluta alig egy héttel azután, hogy áttörte a 10 000 dolláros határt, majdnem felszárnyalt a következő tízezresig, hiszen a bitcoin értéke néhány váltónál már több, mint 19 000 dollár.

2. matematika (desetiška enota) ▸ tízezres
Zaokroži število prebivalcev naštetih glavnih mest na desettisočice. ▸ Kerekítsd tízezresre a felsorolt fővárosok lakosságának a számát!

dēsurgō -ere -surrēxī (—) (decomp.) od česa vsta(ja)ti: cenā d. dubiā H.; pren. (o soncu) = vziti, vzhajati: qui (ignes) faciunt solem certā desurgere parte Lucr.; occ. (od obeda vstati in) na stran iti: inanis voluntas desurgendi Plin.

détail [detaj] masculin podrobnost, posameznost; podrobno, popolno naštevanje; natančno poročilo; trgovina na drobno; familier postranska stvar, malenkost; izrez (slika)

au détail v malem; posamezno, poedino; po kosu, kos za kosom
en détail podrobno, natančno; v malem, posamezno
prix masculin de détail cena na drobno
trafic masculin de détail (železniški) kosovni promet
commerce masculin, vente féminin au détail trgovina, prodajalna na drobno
magasin masculin de détail prodajalna, trgovina na drobno
sans descendre dans le détail ne da bi se spuščal v podrobnosti
entrer dans les détails iti v podrobnosti
faire le détail, faire de la vente au détail prodajati na drobno
s'attarder aux détails zadrževati se, zamujati se pri podrobnostih
pour plus amples détails voir podrobneje glej

detájlen retail

detájlna cena retail price
detájlna trgovina retail business

detájlen

detajlna cena (prodaja) precio m (venta f) al por menor
detajlna trgovina comercio m (al) por menor

detalle moški spol podrobnost, posameznost; natančno pojasnilo; specifikacija računa

detalle al pie opazka pod črto
vender al detalle prodajati na drobno
precio al detalle cena na drobno
en detalle natančno, podrobno
dar detalles natančno navesti (poročati)
entrar en más detalles iti v podrobnosti glede
para más detalles dirigirse al portero za podrobnosti se obrnite na vratarja

dētineō -ēre -tinuī -tentum (dē in tenēre)

1. (trdno) držati, zadrž(ev)ati: pater apud villam detinuit me hos dies sex Pl., detineo te fortasse Ter., me detinuit morbus Ter., nostrae naves tempestatibus detinebantur C., cum Caesarem ad Massiliam detineri cognovit C., d. aliquem pede apprehenso Suet.; z abl. instrumenti: equitatus novissimos proelio detinebat C., quam acerrimo bello Hannibalem d. L., me magna deûm genetrix his detinet oris V., rates voce canorā d. O., Germanici valetudine detentus (est) T.; pren.: me gratā detinuit compede Myrtale H. me je trajno nase priklenila, euntem … detinuit sermone diem O. je skrajšal, tako tudi: detinui tempus O.

2. odvrniti (odvračati), odtegniti (odtegovati), ovreti (ovirati): nisi quid te detinet, audi H. če utegneš, nisi cena prior potiorque puella Sabinum detinet H. Od česa? s praep. in abl.: detinet nos de nostro negotio Pl., d. aliquem ab circumspectu aliarum rerum L., a quo incepto studioque me ambitio mala detinuerat S.

3. pren.
a) zaposliti (zaposlovati), muditi, zanimati: civium tantum numerum tam bonis rebus d. Ci., in alienis negotiis detineri Ci., nos quoque, quas Pallas … detinet O., detineo studiis animum O., saepe (poëmata mea) oculos etiam detinuere tuos O., detinet intentas cantu Sen. tr. veže na delo, si (artificia) praeparant ingenium, non detinent Sen. ph., civilibus officiis se detinere Sen. ph., oculi diversarum aspectu rerum magis detinentur Q., in ea contumelia detenti T., d. maestos sermones materiā laetiori Plin. iun., mentes hominum circa alia Plin. iun., aliquem in admiratione sui Suet., quod … exercitus sui in Graecia detinerentur Iust., ne eodem tempore multis bellis detineretur Iust.
b) occ. α) kaj v svoji oblasti obdržati, pridrž(ev)ati, kratiti: tantum pecuniarum detinent vini apothecae Plin. = toliko denarja je vtaknjenega v vinske kleti, d. curulem (sellam) Plin. iun., quod immensam pecuniam longā senectā detineret T., Iberiae regnum senectā patris detineri T. β) v svoji oblasti držati (imeti): locum Plin., detinentibus terras nivibus Plin. γ) koga za kaj pridržati, na kakem mestu pustiti (puščati): copias secum ad secundos casus Suet., detentus rebus gerendis Suetonius T., minus triennio in ea legatione detentus T. δ) s čim vzdržati = prehraniti: cum se miserandis alimentis … nonum ad diem detinuisset (Drusus) T.; (o neživih subj.) v kakem položaju neprestano držati: elephantorum magnitudo multitudoque animos militum detinebat in timore Auct. b. Afr.

devise [dəviz] féminin deviza, moto, geslo, izrek; pluriel devize, inozemska plačilna sredstva

afflux masculin de devises dotok deviz
cours masculin officiel, marché masculin des devises (uradni) devizni tečaj, trg z devizami
octroi masculin de devises dodelitev deviz
pénurie féminin de devises pomanjkanje deviz
prix masculin des devises étrangères cena inozemskih deviz

dēvocō -āre -āvī -ātum

1. (dol) )po)klicati, poz(i)vati: suos ab tumulo, Iovem deosque alios ad auxilium L., Triviam aetherio gyro Cat., Iovem caelo Plin.; pren. s česa pozvati, prestaviti: Socrates philosophiam devocavit e caelo Ci., refixa caelo d. sidera H., huc (Peryllus) a simulacris deorum hominumque devocaverat humanissimam artem Plin. je bil ponižal.

2. od kod kam odpoklicati, (po)vabiti: nihil est, quod eum de provincia devocent; ad gloriam devocant, ad triumphum, … Ci., d. omnes ex praesidiis L., aliquem in certamen pugnae Val. Max. na dvoboj pozvati, cotidie sic cena ei comparabatur, ut, quos invocatos vidisset in foro, omnes devocaret (sc. a foro ad cenam) N.; pren. zvabiti, zmamiti, zavesti (zavajati): non avaritia (eum) ab instituto cursu ad praedam aliquam devocavit Ci., sese suas exercitusque fortunas in dubium non devocaturum C. da ne bo … nevarnosti izpostavil, d. rem ad populum Val. Max. sklicevati se na ljudstvo, stultum consilium ad perniciem mortales devocat Ph., status mutatione in id devocari, ut … Sen. ph.

digitalen pridevnik
1. (o načinu zapisa podatkov) ▸ digitálisDokumentacijo hranijo v digitalni obliki, informacije so zaniteresiranim ves čas dostopne tudi na spletni strani. ▸ A dokumentációt digitális formában tárolják, de az információk a honlapon is folyamatosan az érdeklődők rendelkezésére állnak.Najprej je bilo treba od avtorske skupine dobiti privoljenje za prenos slovarja na digitalni medij. ▸ A szótár digitális médiumra való átviteléhez először meg kellett szerezni a szerzői csoport hozzájárulását.Zdaj ko večinoma fotografiram le z digitalnim fotoaparatom, včasih pogrešam pričakovanje razvitih filmov. ▸ Most, hogy többnyire csak digitális fényképezőgéppel fényképezek, néha hiányzik az előhívott filmekre való várakozás.
Povezane iztočnice: digitalno potrdilo, digitalni podpis, digitalni certifikat, digitalni učinek, digitalni efekt

2. (ki ima zaslon s številkami) ▸ digitálisV tokijskem butiku z rabljenimi oblačili stranke zaželeno blago položijo na digitalno tehtnico, na kateri se takoj izpiše cena. ▸ A tokiói használtruha butikban a vásárlók az általuk kiválasztott árut ráteszik a digitális mérlegre, amely azonnal kiírja az árát.Vsi digitalni prikazovalniki so odpovedali, tako da ne vem, v kateri prestavi vozim, prav tako ne vidim trenutnih obratov. ▸ Az összes digitális kijelző felmondta a szolgálatot, ezért nem tudom, hogy éppen milyen sebességben vezetek, és az aktuális fordulatszámot se látom.
3. medicina (opravljen s prsti) ▸ digitálisPo digitalnem pregledu mu je zagotovil, da ima notranje hemoroide, mu predpisal zdravila in dal napotke o uravnoteženi prehrani, četudi ni imel težav z odvečno težo. ▸ A digitális vizsgálat után biztosította arról, hogy belső aranyere van, gyógyszert írt fel neki, és tanácsokat adott a kiegyensúlyozott étrenddel kapcsolatban, bár nem volt súlyproblémája.

diskontn|i [ó] (-a, -o)
bančno: diskontni posel das Diskontgeschäft
trgovsko: diskontna trgovina das Discountgeschäft
diskontna cena der Discountpreis

distendō -ere -tendī -tentum (redko -tensum)

1. razpe(nja)ti, raztegniti (raztezati); razširiti (razširjati): d. hominem L., bracchia O., distenta umbracula O., tityos novem iugeribus distentus O., d. temonibus corpus Col., aliquem tormento Suet., rictum Q., ventrem Plin. nape(nja)ti, ovis sanguinariam herbam pasta toto ventre distenditur Col., cutis farta distenditur Hier.; d. aciem C., pontem medios in agros Lucan.; pass. distendi (o krajih) = razprostirati se: haec per octoginta sex milia distenduntur M.; pren.: inani distendi vanitate Arn. napihniti se od prazne domišljavosti.

2. occ. (do napetosti) napolniti (napolnjevati), natlačiti, nabiti: d. ventres suos Pl., nectare cellas, cytiso ubera V., horrea spicis Tib. Od tod adj. pt. pf. distentus 3 napolnjen, poln: lacte distenta ubera V., distenta ubera, distentius uber H., quadrupedes, cum viridi pabulo distentae sunt Q., distentus solitariā cenā Plin. iun., (Claudius) distentus ac madens Suet.; z gen.: carnis distentiore sagina Amm.

3. pren.
a) voj. sovražne čete narazen držati, osamiti (osamljati), jim na več mestih opravka da(ja)ti: hostium copias, hostes ab apertiore loco L.
b) razdeliti (razdeljevati): distendit ea res Samnitium animos L. je zbegala, consules … velut in duo pariter bella distenderant curas hominum L., d. curas unius pastoris Col.

dizel samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi (gorivo) ▸ dízel, gázolajZa liter dizla pa bo treba od jutri dalje plačati 0,8 centa več kot doslej. ▸ Holnaptól egy liter dízelért 0,8 centtel kell többet fizetni, mint eddig.Med potovanjem je avtomobil porabil 4,4 litra dizla na 100 km. ▸ Utazás közben az autó 4,4 liter gázolajat fogyasztott 100 km-en.
Sopomenke: nafta

2. (avtomobil) ▸ dízel, dízelautó, dízeljárműElektrika je prihodnost, dizli bodo postali draga alternativa, menijo številni. ▸ Sokak szerint az elektromosságé a jövő, és a dízelek drága alternatívává válnak.

3. tudi v pridevniški rabi (tip motorja) ▸ dízel, dízelmotorNovi Accord bo na začetku na voljo s tremi motorji, z dvema bencinskima in enim dizlom. ▸ Az új Accord kezdetben három motorral lesz kapható, két benzinessel és egy dízelmotorrral.

4. neformalno (pijača) ▸ dízel, diesel, sörkóla
Pomislite, kolikokrat ste že pili radler, dizel … ▸ Gondoljon csak bele, hányszor ivott már radlert, dízelt...

dnéven daily

dnévni izkupiček daily sales pl
dnévna količina daily quantity
dnévna poraba daily consumption
dnévno poročilo daily report
dnévna prodaja six-day sale
dnévna proizvodnja daily output
dnévni red agenda; order of the day
dati na dnévni red to place on the agenda
vzeti z dnévnega reda to take off the agenda
dnévna svetloba (luč) daylight
dnévna telovadba pogovorno daily dozen
dnévna soba living room
dnévna cena price of the day; current price
dnévni (borzni) tečaj current rate of exchange
dnévno delo day work
dnévna izmena (posada) day shift, pogovorno days
dnévni zaslužek daily wages pl, a day's pay

dnevn|i [é] (-a, -o)

1. po koledarskem dnevu: Tages- (izkupiček die Tageseinnahme, izpisek der Tagesauszug, menu die Tageskarte, načrt der Tagesplan, program das Tagesprogramm, promet der Tagesumsatz, ritem der Tagesrhythmus, števec der Tageskilometerzähler, tečaj der Tageskurs, blagajna die Tageskasse, cena der Tagespreis, doza die Tagesdosis, karta die Tageskarte, najemnina die Tagesmiete, proizvodnja die Tagesproduktion, časopisje die Tagespresse, delo die Tagesarbeit, poročilo der Tagesbericht, povelje der Tagesbefehl, povprečje das Tagesmittel)

2. (aktualen) Tages- (politika die Tagespolitik, dogajanje das Tagesgeschehen)

3. za dne: Tag- (portir der Tagportier, izmena die Tagschicht, služba der Tagdienst, živalstvo, zoologija slepota die Tagblindheit, geografija stran die Tagseite), Tages- (vlak der Tageszug, krema die Tagescreme, temperatura die Tagestemperatur, medicina videnje das Tagessehen)

4. živalstvo, zoologija žival: tagaktiv

5. (vsakodnevni) täglich (potrebna količina täglicher Bedarf)

6.
dnevna soba das Wohnzimmer, v ustanovah: der Tagesraum, der Aufenthaltsraum
dnevni migrant na delo: der Pendler
dnevna migracija die Pendelwanderung
medicina dnevno močenje das Kleidernässen
religija dnevna maša/maša od dneva die Tagesmesse/Wochentagsmesse/Werktagsmesse

dobáven de entrega

dobavna cena (datum, rok) precio m (fecha f, plaza f) de entrega
dobavna ponudba oferta de suministro
dobavni pogoji condiciones f pl de entrega

dolar samostalnik
(valuta) ▸ dollárNjihovi zaslužki se gibljejo od 32 milijonov ameriških dolarjev do 13 milijonov. ▸ A bevételük 32 millió és 13 millió dollár között mozog.
Dolar je na tedenski ravni v primerjavi z evrom zdrsnil za odstotek. ▸ A dollár heti szinten egy százalékkal gyengült az euróhoz képest.
Cene nafte so izražene v dolarjih. ▸ Az olajárak dollárban vannak kifejezve. / Az olajárak dollárban vannak megadva.
Cenejši dolar pa običajno pomeni, da se cena zlata, izražena v dolarjih, zviša. ▸ Az olcsóbb dollár általában azt jelenti, hogy az arany dollárban kifejezett ára nő.
Sopomenke: ameriški dolar

domač (-a, -e)

1. hiša: das Elternhaus
domača vas das Heimatdorf
domači kraj der Heimatort

2. iz domače hiše, domačega kraja, okolja, dežele: heimisch, einheimisch, eingeboren; prebivalstvo: eingesessen, ortsansässig; (avtohton) tudi za divjad: bodenständig, autochthon; (dobro znan) vertraut, wohlvertraut
domače ognjišče Heim und Herd

3. iz domovine, v domovini: heimatlich
domača kuhinja die Landesküche
narejen v državi: im Inland hergestellt
domači trg der Inlandsmarkt
domača cena der Inlandspreis
domača pasma die Landrasse
domača poraba der Binnenkonsum
domača prodaja der Inlandsabsatz
domača sorta die Landsorte
domača valuta die Landeswährung, Inlandswährung
let na domači progi letalstvo der Inlandflug
domači oddelek die Inlandsabteilung

4. doma narejen: hausgemacht, Hausmacher- (klobasa Hausmacherwurst); [selbstgemacht] selbst gemacht, pivo: [selbstgebraut] selbst gebraut, pecivo, kruh: hausgebacken
domača pijača (delanec) der Haustrunk
domače jajce das Landei
domače maslo die Bauernbutter, Landbutter
domače platno die Hausleinwand

5. na domu, doma: Heim-, Haus- (golob die Haustaube, jopič die Hausjacke, koncert das Hauskonzert, kunec das Hauskaninchen, der Stallhase, glasba die Hausmusik, halja der Hausmantel, hči die Haustochter, kokoš das Haushuhn, koza die Hausziege, lekarna die Hausapotheke, mačka die Hauskatze, naloga Hausarbeit, Hausaufgabe, nega Hauspflege, Hauskrankenpflege, obleka der Hausanzug, obrt das Hausgewerbe, raba der Hausgebrauch, raca die Hausente, žival das Haustier, delo die Hausarbeit, obrtniška dela das Heimwerken, zdravilo das Hausmittel, das Hausmittelchen)
domači mojster der Bastler, der Heimwerker
domači pes der Haushund
domači učitelj der Hauslehrer, der Privatlehrer
domači naslov die Privatadresse
domača hrana die Hausmannskost

6.
biti domač ein und aus gehen, sich heimisch fühlen
postati domač heimisch werden

doménjen agreed; concerted

doménjena cena an agreed price

domicēnium -iī, n (domus in cēna) domač obed, obed doma: Mart.