Franja

Zadetki iskanja

  • formulírati to formulate; to dress up; to set forth, to express (in a formula); to form; to define

    formulírati pismo to draw up a letter
    formulírati odgovor to frame an answer
    ni formuliral svojega mnenja o vprašanju he did not express (ali state) his opinion on the question
    zopet, znova formulírati to restate
  • forsirati glagol
    1. neformalno (dajati prednost) ▸ forszíroz
    V resnici se izvaja aktivna kadrovska politika tako, da vsak forsira svoje ljudi. ▸ Valójában az aktív személyzeti politikát úgy valósítják meg,hogy mindenki a saját embereit forszírozza.

    2. neformalno (siliti) ▸ forszíroz, erőltet
    Vedno mi dvigne tlak, ko vidim otroke, ki jih starši forsirajo, da postanejo tisto, kar so si oni vedno želeli pa jim v mladosti ni uspelo. ▸ Mindig felmegy a vérnyomásom, amikor látom, hogy erőltetik a szülők a gyerekeket, hogy megvalósítsák az ő fiatalkori álmaikat.

    3. neformalno (pretiravati) ▸ forszíroz, erőltet
    Če naletite na odpor telesa, ne forsirajte, ampak začnite znova. ▸ Ha szervezete ellenkezik, ne erőltesse, hanem kezdje újra.
  • fris samostalnik
    1. neformalno (obraz) ▸ ábrázat, pofa, fizimiska
    grd fris ▸ ronda ábrázat
    Ampak nisem ga dobro videl v fris, ker je bila za njim cestna svetilka. ▸ Nem láttam jól az ábrázatát, mert egy utcai lámpa világított mögötte.

    2. neformalno (izraz na obrazu) ▸ ábrázat, pofa
    Mami me je strogo pogledala, da ne bi slučajno naredila kakega čudnega frisa ali kaj zinila. ▸ Anya szigorúan nézett rám, nehogy véletlenül furcsa pofát vágjak vagy bármit szóljak.

    3. neformalno, lahko izraža negativen odnos (o osebi) ▸ tag, ürge, fazon
    Volitve so mimo in frisov z jumbo plakatov na koncertu ni bilo videti. ▸ A választásoknak vége, és az óriásplakátokon szereplő fazonokat sehol sem láttam a koncerten.
    Nisem kak poseben psiholog, ampak če je ta fris videl fakulteto od znotraj, jo je le v primeru, da je tam hišnik. ▸ Nem vagyok egy pszichológus, de ez az ürge csak akkor látott egyetemet belülről, ha ő volt a gondnok.
    Na bruhanje mi gredo eni in isti frisi, ki oblikujejo politični prostor naroda, ki še vedno sledi, ne vodi. ▸ Hányingerem van attól, hogy ugyanazok a fazonok alakítják a nemzet politikai terét, azok, akik még mindig csak követni tudnak, élenjárni nem.
  • funkcionírati to function; to act; to run; to operate; (stroj) to work, to go

    ne funkcionírati to be out of order
    dvigalo ne funkcionira the lift is out of order
    stroj dobro funkcionira the machine is working (ali running) perfectly
    zavora ni funkcionirala the brake refused to act
    ledvice ne funkcionirajo več the kidneys are no longer functioning (properly)
    odlično funkcionírati to be in excellent working order
    nekaj ne funkcionira (ni v redu, šepa) there's something wrong somewhere
  • ga

    A) pron. (njega)

    1. pog. (vino, alkohol; stvar, ki se ne more imenovati) ○:
    čutiti ga, imeti ga pod kapo essere ubriaco, brillo
    nalesti se ga prendere una sbornia, una ciucca
    pihniti ga essere in gamba, essere una cannonata
    polomiti ga fare fiasco, fare una sciocchezza

    2. (za podkrepitev predmeta ali smiselnega osebka v nikalnih stavkih)
    ni ga človeka, ki bi tega ne vedel lo sanno proprio tutti
    čez to vino ga ni un vino che di migliori non ce n'è
    (v vzkliku) glejte ga navihanca ma guarda un po' sto furbacchione

    B) ga členek (za krepitev prislovne ali medmetne zveze) ○:
    sam bog si ga vedi kje chissà dove
    gorje si ga mu guai a lui
  • ganiti

    1. to move; to touch; to affect; to impress; to strike; (zbuditi pomilovanje) to arouse pity

    to me ne gane that makes no impression on me
    Vaša obzirnost me gane I am highly appreciative of your tactfulness
    zelo me je (to) ganilo it has touched me deeply
    njene besede so me ganile do solz her words moved me to tears
    njegova žalost me je do srca ganila his grief touched me to the heart

    2. (premakniti) to move, to stir

    s prstom ni ganil zame he did not lift (ali raise) a finger for me
    ganiti se (z mesta) to move, to stir, to budge
  • ganíti enternecer; emocionar; conmover

    do solz ganiti mover a lágrimas; hacer llorar
    ganiti se moverse; agitarse
    to ga ni niti najmanj ganilo no le impresionó lo más mínimo
    s prstom ne ganiti no mover ni un dedo
    z mesta se ne ganiti no moverse del sitio
  • garantírati to guarantee; (dolg, posojilo) to guarantee, to secure; (predmet, proizvod) to guarantee, to warrant; (jamčiti za) to guarantee, to answer for, to vouch for

    lahko ti jamčim, da ni ničesar povedal I can guarantee (ali I can vouch for it) that he said nothing
  • generalni samostalnik
    neformalno (vodilna oseba) ▸ vezérigazgató, vezér, nagyfőnök
    Saj, naš generalni je strog človek, ampak pravičniški. ▸ Tudod, a vezérigazgatónk szigorú ember, de igazságos.
    Najbolj so mi šli na živce tisti prekleti ponedeljkovi kolegiji, ki se jim ni bilo mogoče izogniti; generalni je vztrajal, da je udeležba obvezna. ▸ Legjobban azok az átkozott hétfőnkénti értekezletek mentek az idegeimre, amiket nem lehetett elkerülni; a nagyfőnök azonban erősködött, hogy a részvétel kötelező.
  • glás (zvok) voice, sound, noise; (novica, vest) news, tidings pl, message; (sloves) fame, reputation, repute, renown; (pri volitvah) vote; (volilna pravica) franchise, suffrage, right to vote

    na ves glás at the top of one's voice
    s preroškim glásom with the voice of a prophet, in a prophetic voice
    glás ljudstva public opinion, vox populi
    glás vesti the voice of conscience, pesniško the still (ali small) voice
    glás vpijočega v puščavi the voice of one crying in the wilderness
    glásovi za in proti the ayes and the noes
    s 400 glásovi proti 0 by 400 votes to nil
    dober glás (sloves) reputation, good fame, repute, renown
    na dobrem glásu well reputed, reputable
    slab glás (sloves) ill repute, bad name, bad reputation, notoriety
    na slabem glásu in bad odour, regarded unfavourably, notorious
    nabiranje glásov pred volitvami canvassing
    odločilni glás casting vote
    srebrni glás zvona the silver voice of the bell
    svetovnega glásu world-famous
    socialistični glási (pri volitvah) the Socialist vote
    večina 50 glásov a majority of 50 votes
    višina glásu pitch
    biti na dobrem glásu to be well regarded, to have a good reputation
    dati svoj (volilni) glás za to vote for
    dal vam bom svoj glás I will give you my vote
    predlog je dobil malo glásov the proposal was poorly supported
    dobiti večino glásov to win a majority, to top the poll
    govoriti na glás to speak in a loud voice
    ni na najboljšem glásu he has a rather poor reputation
    dobil, dosegel je večino 30 glásov he gained a majority of 30 votes
    ona ima lep glás she has a fine voice
    nimam glásu (vesti) od njega I have not heard from him
    imeti posvetovalen glás to have a consultative voice; to have a merely advisory capacity
    poslušati glás prijatelja to listen to the voice of a friend
    prešteti (volilne) glásove to count the votes
    povzdigniti svoj glás to raise one's voice; to make oneself heard
    pridobiti si dober glás to earn (ali to win) a good reputation
    spoznal sem jo po glásu I knew her by her voice
    slišijo se glásovi, da..., glás gre, da... it is rumoured that...
    biti poražen z 10 glásovi proti 8 (z 10 proti 0) to be defeated by 10 votes to 8 (by 10 votes to nil)
    ubogati glás svojega vodje to obey the orders of one's leader
    njegov glás je utonil v hrušču his voice was drowned by the noise
    uživati dober glás to enjoy a first-rate (ali a good) reputation
    zakričati, zavpiti na ves glás to shout at the top of one's voice
  • glás (-ú) m

    1. voce; suono:
    globok, nizek, zamokel glas voce profonda, bassa, sorda, cupa
    tenek, visok glas voce acuta, alta
    hripav, mehak, nežen, zvonek glas voce rauca, morbida, dolce, sonora
    vesel, žalosten glas voce allegra, triste
    moški, otroški, ženski glasovi voci maschili, infantili, femminili
    oster, rezek, sladek glas voce aspra, brusca, dolce
    na glas govoriti, jokati se, peti, smejati se parlare, piangere, cantare, ridere ad alta voce
    med. menjati glas mutare la voce

    2. (oglašanje živali) voce, verso:
    glas kosa il chioccolio del merlo

    3. (zvok pri petju, pri glasbi) voce:
    zbor moških in ženskih glasov coro misto
    muz. nizek, visok glas voce bassa, alta

    4. (zvok, značilen za določen predmet) suono; canto; squillo:
    glas zvonov il suono delle campane
    glas trobente il suono della tromba; squillo di tromba
    glas konjskih kopit il calpestio degli zoccoli dei cavalli
    glas violine il canto di un violino

    5. (kar se širi s pripovedovanjem) voce; fama, reputazione:
    širi se glas, da je hudoben človek di lui corre voce come di uomo malvagio
    biti na dobrem, slabem glasu; uživati dober, slab glas godere di buona, di cattiva fama, reputazione
    biti ob dober glas perdere la (propria buona) reputazione
    priti na dober, slab glas farsi una buona, cattiva reputazione; acquisire buona, cattiva fama

    6. (mnenje, mišljenje skupine, množice) voce:
    glas vesti la voce della coscienza

    7. (odločitev posameznika pri glasovanju) voto:
    zmagati z večino glasov vincere con la maggioranza dei voti

    8. lingv. suono:
    lingv. zliti glas affricata
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    dolgo ni bilo glasu od njega, ni dal glasu od sebe non si è fatto vivo per molto tempo
    povzdigniti svoj glas parlare, dire la sua
    biti na glasu essere noto, famoso
    bibl. pren. glas vpijočega v puščavi voce chiamante nel deserto
    jur. posvetovalni glas voto consultivo
    PREGOVORI:
    dober glas gre v deveto vas la fama vola, la nave cammina
    ljudski glas, božji glas vox populi, vox dei
    prazen sod ima močan glas le teste di legno fan sempre del chiasso
  • gláva head; (redko) poll; humoristično (zlasti plešava) pate; (lobanja, mrtvaška) skull; žargon bonce; (naslov) title, heading, ZDA caption; (vodja) chief, leader; ekonomija principal, ZDA boss; (vrhnji del) top; (pamet, razum) brains pl, wit (s pl), intelligence, understanding, judgment, sense; (bister človek) man of talent, pogovorno brainy fellow; (oseba) person; (kovanca) obverse, face, pogovorno heads

    brez gláve headless, acephalous, figurativno reckless, hare-brained, confused, out of one's wits, silly
    gláva ob glávi closely packed
    na glavo, za glávo (figurativno) each; per head; per capita
    iz gláve (na pamet) (znati) (to know) by heart
    gláva ali napis? (pri metanju kovanca v zrak) heads or tails?
    od gláve do nog from top to toe
    od nog do gláve from head to foot
    glávo pokonci! keep smiling!, vojska chin up!
    z glávo navzdol with downcast head
    na glávo postavljen (narobe) topsy-turvy
    brez gláve in repa without rhyme or reason
    delo z glávo brain work
    delavec z glávo white-collar worker
    beljenje gláve (figurativno) cudgelling (ali racking) one's brain, cogitation, rumination
    kimanje z glávo nodding, nod
    lasje na glávi hair (of the head)
    poraba na glávo consumption per capita
    gláva postelje head of the bed
    rana na glávi wound in the head
    skok na glávo header
    stoja na glávi šport headstand, aeronavtika landing on the nose
    strel v glávo shot in the head
    tele z dvema glávama a twoheaded calf
    umivanje gláve shampooing
    več kot 100 gláv živine more than a hundred head of cattle
    zmajevanje z glávo shaking of one's head
    belíti si glávo to beat one's brains out, to cudgel (ali to rack) one's brains (z over)
    biti čez glávo zadolžen to be up to one's ears (ali one's eyes, the neck) in debt
    za glávo je večji od očeta he is taller than his father by a head
    za glávo je večji od mene he stands a head taller than I
    oče je gláva družine the father is the head of the family
    ne biti pravi v glávi (figurativno) to be crazy, to be out of one's mind, to be off one's head (ali pogovorno off one's rocker)
    on je bistra gláva he is a bright chap
    trde gláve je he is thickheaded, pogovorno he is thick (between the ears)
    puhle, prazne gláve je he is empty-headed, he is brainless
    delati po svoji glávi to have one's own way
    gláve delati (solata, zelje) to head, to heart
    ne vem, kje se me gláva drži I do not know which way to turn, I am quite perplexed
    gláva me boli I have a headache, my head aches, I feel headachy
    gláva me je od tega bolela that gave me a headache
    čez glávo imam dela I am swamped with work
    kje vendar sem imel glávo? what on earth was I thinking of?
    nimam gláve za matematiko I have no head for mathematics
    tega imam že čez glávo dovolj I am sick (ali žargon I've had a bellyful) of it
    to nima ne gláve ne repa I can't make head or tail of this
    kar pripovedujete, nima ne gláve ne repa I cannot make head or tail of what you say
    za glávo mu gre for him it is a matter of life and death
    po glávi mi gre (roji, hodi) neka misel an idea keeps (on) running through my mind
    to vino gre v glávo this wine is heady, this wine goes to my head
    on ima glávo na pravem mestu he has his head well screwed on
    stvar mi ne gre v glávo it's beyond me, I cannot understand it
    iti, stopiti v glávo to go to one's head
    ne ve, kje se ga gláva drži he doesn't know whether he's coming or going
    to mi ne gre iz gláve I can't get it out of my head
    ni čisto pravi v glávi he is not quite right in the head, žargon he has a screw loose
    uspeh mu je šel (stopil) v glávo, mu je zmešal glávo success has turned his head
    nekaj mu gre po glávi (figurativno) he is turning something over in his mind
    samo letala mu gredo, rojijo po glávi (figurativno) he thinks, talks and breathes aeroplanes
    ta misel mi ne gre iz gláve this idea keeps running through my head
    izgubiti glávo to lose one's head (ali one's wits ali one's presence of mind)
    ne izgubiti gláve to keep one's head
    izbiti si kaj iz gláve to dismiss something from one's mind
    iz gláve izračunati vsoto to work out a sum in one's head
    izbiti komu kaj iz gláve to argue someone out of something
    s svojo glávo jamčiš za to you will answer with your life for this
    ne morem mu tega izbiti iz gláve I cannot drive it out of his head
    napraviti po svoji glávi to do as one likes
    obdržati v glávi to remember
    tu ne najdem ne gláve ne repa I can't make head or tail of it
    glávo odsekati (obglaviti) komu to behead someone
    pognati si kroglo v glávo to blow one's brains out
    v glávo mi pade it occurs to me, an idea comes to mind
    kaj ti vendar pade v glávo? the very idea!
    nisem na glávo padel I am no fool
    nikdar mi ni v glávo padlo it never entered (into) my mind
    pogledati koga od gláve do nog to eye someone up and down, to look someone over from head to foot
    nositi glávo v vreči (figurativno) to carry one's life in one's hands
    oditi s povešeno glávo to go off with downcast head (ali fig with one's tail between one's legs)
    pognati se z glávo naprej v vodo to throw oneself headfirst into the water
    prikimati z glávo to nod assent
    postaviti vse na glávo to turn everything topsy-turvy, to turn everything upside down
    postaviti vse mesto na glávo (figurativno) to paint the town red
    z glávo je plačal svoje izdajstvo he paid for his treason with his life
    riniti z glávo v zid (figurativno) to run one's head against a brick wall
    riniti z glávo v nevarnost to rush headlong (ali to plunge) into danger
    ne rini z glávo v zid! don't batter your head against a brick wall!
    riskirati glávo to risk one's neck
    povesiti glávo to hang one's head
    razpisati nagrado na glávo kake osebe to set a price on someone's head
    glávo stavim, da to ni res I'd stake my life it is not true
    skloniti svojo glávo pod jarem to bow one's head under the yoke
    ubijati si glávo z, nad to rack one's brains over
    vbiti si kaj v glávo to take something into one's head
    prati komu glávo (figurativno) to give someone a dressing-down
    v glávi se mi vrti I am (ali I feel) dizzy, I feel giddy, my head is reeling (ali spinning)
    računati iz gláve to do mental arithmetic
    zmajati z glávo to shake one's head
    več glav, več vé two heads are better than one
    za glávo zmagati (na dirki) to win by a head
    čez glávo komu zrasti to outgrow (one's respect for) someone
    zmešati komu glávo to turn someone's head
    ne moreš z glávo skozi zid you can't butt your way through a brick wall
    kolikor gláv, toliko misli two heads are better than one
  • globalen pridevnik
    1. (o svetu kot povezani celoti) ▸ globális, világ-
    globalna ekonomija ▸ világgazdaság, globális gazdaság
    globalna konkurenčnost ▸ globális versenyképesség
    globalna korporacija ▸ globális vállalat
    globalna recesija ▸ globális recesszió
    globalni trg ▸ világpiac, globális piac
    globalni problem ▸ globális probléma
    na globalni ravni ▸ világszinten
    globalni trendi ▸ globális trendek
    globalne spremembe ▸ globális változások
    globalna politika ▸ világpolitika, globális politika
    globalna gospodarska kriza ▸ gazdasági világválság, globális gazdasági válság
    Angleški jezik postaja, če še ni, jezik globalne komunikacije. ▸ Az angol kezd a globális kommunikáció nyelvévé válni, ha még nem az.
    Povezane iztočnice: zakon o globalni zaščiti slovenske manjšine, globalni dogovor o beguncih

    2. ekologija (o segrevanju Zemlje) ▸ globális
    globalna temperatura ▸ globális hőmérséklet
    Cilj je omejiti dvig globalne temperature na največ dve stopinji Celzija. ▸ A cél az, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg a két Celsius-fokot.
    globalna otoplitev ▸ globális felmelegedés
    Za globalno otoplitev je kriv človek s svojim pretiranim onesnaževanjem ozračja. ▸ A globális felmelegedésért az ember a hibás a súlyos légköri szennyezéssel.

    3. (celostni) ▸ globális, átfogó
    globalni vidik ▸ globális aspektus
    Psihosomatika poudarja z vso močjo globalni vidik človeka. ▸ A pszichoszomatika minden erejével az ember globális aspektusát hangsúlyozza.
    Menim, da se krščanskost posameznikovega prepričanja skriva v precej bolj globalnem razumevanju življenja. ▸ Úgy vélem, hogy az ember kereszténysége az élet sokkal átfogóbb megértésében rejlik.
  • glúh deaf; figurativno having no ear for, dead to, having turned a deaf ear to

    glúh kot kamen stone-deaf, (as) deaf as a post
    glúh od rojstva deaf from birth, congenitally deaf; deaf; hard (ali dull) of hearing
    glúh na eno uho deaf in one ear
    glúh na levo uho deaf in the left ear
    glúh na obe ušesi deaf in both ears
    v glúhi noči in the (ali at) dead of night
    glúh za vse prošnje deaf to all entreaties (ali to all pleas)
    ali si glúh? are you deaf?, can't you hear?, have you gone deaf?
    bila je glúha za moje besede she turned a deaf ear to all my words
    on je glúh za mene he has turned a deaf ear to me
    to ni padlo na glúha ušesa it didn't fall on deaf ears
    pridigati glúhim ušesom to preach to deaf ears
    on bo glúh za vaše opomine he will turn a deaf ear to your admonitions
    najbolj glúhi so tisti, ki nočejo slišati (there are) none so deaf as those that will not hear
  • gnezdišče samostalnik
    1. (o gnezdih živali) ▸ fészkelőhely, fészekrakó hely
    gnezdišče štorkelj ▸ gólyák fészkelőhelye
    gnezdišče ptic ▸ madarak fészkelőhelye
    gnezdišče želv ▸ teknősök fészkelőhelye
    uničevanje gnezdišč ▸ fészekrakó helyek pusztítása
    umetno gnezdišče ▸ mesterséges fészkelőhely
    primerno gnezdišče ▸ megfelelő fészkelőhely
    naravno gnezdišče ▸ természetes fészkelőhely
    gnezdišče planinskega orla ▸ szirti sas fészkelőhelye
    gnezdišče sivih čapelj ▸ szürke gémek fészkelőhelye
    Rezervat je danes eno najpomembnejših gnezdišč za vodne ptice. ▸ A rezervátum ma a vízi madarak egyik legfontosabb fészkelőhelye.

    2. (vir dejavnosti; leglo) ▸ melegágy, keltetőhely
    Delam in živim na Manhattnu, kjer imajo nekatere šole dvomljiv sloves, da izvajajo pritisk na učence ter da so kot gnezdišča prestižnih univerz. ▸ Manhattan-ben dolgozom és élek, ahol néhány iskolának kétes híre van amiatt, hogy nyomást gyakorolnak a diákjaikra és hogy a tekintélyes egyetemek előszobájaként működnek.
    Nekateri obravnavani filmi so pravo gnezdišče tovrstnih idej. ▸ A tárgyalt filmek némelyike valóságos melegágya az ilyen gondolatoknak.
    Ta polotok pa nikoli ni bil gnezdišče nestrpnosti, čeprav nam jo "osvoboditelji" že tretjič v tem stoletju skušajo vcepiti. ▸ Ez a félsziget azonban soha nem volt az intolerancia melegágya, még annak ellenére sem, hogy a „felszabadítók” ebben az évszázadban már harmadszor próbálják belénk sulykolni ezt.
  • góden ripe; mature; (sadež) mellow

    góden za ready for, fit for; (ptič) fledged, fully fledged
    postati góden to ripen
    še ni góden za vojaško službo he is not yet fit for military service
    ima dve za možitev gódni hčerki he has two marriageable daughters
  • golgota samostalnik
    (težka preizkušnja) ▸ golgota, golgotajárás, približek prevedkalelki szenvedés
    Vojna je bila za nas nekakšna golgota, večina ni dočakala konca. ▸ A háború számunkra golgotajárás volt, a többség nem élte túl.
    Preživela je strašno golgoto. ▸ Szörnyű lelki szenvedéseken ment keresztül.
    Na svojih plečih sem okusil vso golgoto, ki se obeta sedanjim direktorjem, če se stvari ne bodo uredile. ▸ Megjártam a golgotát, ami a jelenlegi igazgatókra is vár, ha nem rendeződnek a dolgok.
  • Gorgona samostalnik
    (bitje iz grške mitologije) ▸ gorgó [görög mitológiai alak]
    Vrnil sem se in rekel, da sem videl Gorgono, vendar me ni spremenila v kamen. ▸ Viszatértem, és elmondtam, hogy láttam a gorgót, de nem változtatott kővé.
  • gotòv (-óva -o)

    A) adj.

    1. fatto, finito; approntato, pronto:
    knjiga bo kmalu gotova il libro sarà pubblicato tra poco
    obleka še ni gotova il vestito non è ancora finito, pronto
    večerja je gotova la cena è pronta, è in tavola
    gost. jedi po naročilu in gotove jedi piatti su ordinazione e piatti del giorno
    biti s čim gotov aver finito qcs., sbrigare qcs.
    z zidanjem hiše bom kmalu gotov la casa è bell'e finita
    pri zdravniku sem bil hitro gotov dal medico mi sono sbrigato presto
    pojdimo, smo že gotovi su andiamo, siamo già pronti

    2. sicuro, certo:
    rešiti koga gotove smrti salvare qcn. da morte sicura
    letnica ni čisto gotova la data, l'anno non è del tutto certo
    biti gotov česa essere certo di qcs.

    3. (prepričan, zamozavesten, odločen) convinto, sicuro, certo, deciso:
    ljudem je všeč njegov gotovi nastop alla gente piace il suo fare deciso
    glas ji je bil čedalje manj gotov la sua voce era sempre più insicura

    4. (v gotovini) in contanti:
    gotov denar contanti
    gotovo plačilo pagamento in contanti

    5. (neki, nekateri) certo, dato:
    o gotovih stvareh je bolje molčati di certe cose è meglio non parlare

    B) gotóvi (-a -o) m, f, n
    priti na gotovo venire a cose bell'e fatte
    o čem ne vedeti nič gotovega di qcs. non sapere niente di sicuro
  • gotóvo certainement, sûrement, avec certitude, bien sûr

    prav gotovo à coup sûr, immanquablement
    gotovo pride il ne manquera pas de venir, il viendra à coup sûr
    ni gotovo, če … il n'est pas certain que … (+ subjunktiv), il reste à savoir si …