Franja

opīnor -ārī -ātus sum (najbrž denominativ iz *opiō(n)- ōnis mnenje, pričakovanje, soobl. k optiō -ōnis [prim. optiō in optō], prim. lat. in-opīnus, nec-opīnus) domnevati, domišljati si, dozdevati se komu, meniti, misliti, soditi, imeti v mislih, ocenjevati, predstavljati si (naspr. compertum habeo, affirmo, pro certo habeo, scio): se non opinari, sed scire dicit Ci., loquor, ut opinor Ci., parva opinatu Plin.; z acc.: sapientem saepe aliquid opinari, quod nesciat Ci., quod ego non magis somniabam neque opinabar Pl.; z ACI: deos esse naturā opinamur Ci.; z de = zamisliti si kaj in to (zamisel) izreči, izreči (izrekati) svoje mnenje (svojo sodbo), soditi o kom, čem: Gell., de vobis hic ordo opinatur non secus ac de acerrimis hostibus Ci., durius de rege Iust., de aliquo male Suet.; pogosto kot vrinjeni stavek ut opinor Kom., cum vidisset monile, ut opinor, et auro Ci., verum, ut opinor Ci. ali seveda, tudi samo opinor: H., illa, opinor, tu quoque concedis levia Ci. menim, menda; v vprašanju tudi = kaj ne? Kom., Ci. Pt. pf. opīnātus 3 s pass. pomenom (od star. act. soobl. opīnāre)

1. domišljen, namišljen, dozdeven, navidezen: opinata bona, mala Ci., vestra sunt irreligiose opinata Arn.

2. imeniten, sloveč, slaven: certamen Amm., opinatissima civitas Vulg., Cass. — Toda: nova spe id ausos opinatus Suet. (od dep. opīnārī) pod pretvezo trdeč. — Ixpt. nec opīnāns, nec opīnātus, gl. necopīnāns, necopīnātus.

opit (-a, -o) betrunken; berauscht (tudi figurativno)

opit pridevnik
1. (pijan) ▸ ittasUgotovili so, da je vozil opit, zato so mu odvzeli vozniško dovoljenje. ▸ Megállapították, hogy ittasan vezetett, ezért elvették a jogosítványát.

2. (v posebnem mentalnem stanju) ▸ megrészegült
Izrael je bil od te odmevne zmage opit. ▸ Izrael megrészegült ettől az átütő győzelemtől.
Ves opit od njene lepote in igralske prepričljivosti se z njo na skrivaj tudi zaroči. ▸ A lány szépségétől és színészi képességeitől megrészegülve titokban eljegyzi.

opiti glagol
1. (o vinjenem stanju) ▸ berúg, lerészegedik, elbódulZ vinom se ne moreš opiti tako močno. ▸ Borral nem tudod magadat annyira leinni.
Cilj je jasen: tekmovalce opiti, prižgati kamero, nato pa samo čakati na dramo. ▸ A cél világos: leitatni a játékosokat, bekapcsolni a kamerát, utána pedig kivárni a drámát.
A veš tisto, ko toliko časa ne piješ alkohola, da te opije deci vina ob kosilu? ▸ Tudod, milyen az, amikor annyi ideig nem iszol, hogy az ebédnél elfogyasztott egy deci bortól is lerészegedsz?
Strupnina je seveda tudi alkohol, ki opije glavo. ▸ Az elbódító alkohol is méreganyag persze.

2. (povzročiti ugodno mentalno stanje) ▸ megbódít, elmámorít
Mi se bomo opili samo od zmage! ▸ Bennünket csak a győzelem mámorít el.
Njen vonj mu je opil razum. ▸ Az illata megbódította.

3. (o vsrkanju tekočine) ▸ teleiszik, beivódik
Ko se dobro zmehča in razpusti, dodamo lovorova lista, ščep sladkorja, solimo, popramo in postopoma zalivamo z rdečim vinskim kisom, da se čebula dobro opije tekočine. ▸ Miután alaposan megpuhul és felenged, hozzáadjuk a babérleveleket, egy csipetnyi cukrot, megsózzuk, megborsozzuk, és fokozatosan vörösborecettel öntözzük, hogy a hagyma jól teleigya magát a lével.
Tako majhne škampe bi žar ubil, sopara pa jih ni opila, čeprav je bila vinska. ▸ A grill tönkretette volna ezeket az apró garnélarákokat, de a gőz nem áztatta őket szét, még akkor sem, ha boros volt.

opitost ženski spol (-i …) die Betrunkenheit; der Rausch (tudi figurativno)

opoj [ô] moški spol (-a …) der Rausch (tudi figurativno), die Berauschtheit
ljubezenski opoj Liebesrausch
podoben opoju rauschartig

oponašalka samostalnik
1. (kdor posnema gibe ali zvoke) ▸ imitátor
Večina mačk, ki pri živalskih psihologih dosegajo nižje IQ rezultate kot psi, je krasnih oponašalk. ▸ A legtöbb macska, amely az állatpszichológusok IQ-tesztjein alacsonyabb pontszámot ér el, mint a kutyák, remek imitátor.
Tina Fey je ameriški javnosti od lani znana kot izredna oponašalka republikanske podpredsedniške kandidatke Sarah Palin. ▸ Tina Feyt az amerikai közönség tavaly óta Sarah Palin republikánus alelnökjelölt rendkívül ügyes imitátoraként ismeri.

2. (o prevzemanju vzorca) ▸ utánzó
Današnja kraljica pa s svojim oblačenjem očitno ne pritegne oponašalk. ▸ A mostani királynő azonban, úgy tűnik, az öltözködésével nem vonzza az utánzókat.

3. (ptica) ▸ énekes gezerigó, amerikai gezerigóNa otoku Floreana so postavili tudi majhno raziskovalno postajo, da bi tu ponovno naselili ptico oponašalko. ▸ A Floreana-szigeten egy kis kutatóállomást hoztak létre, hogy az énekes gezerigót visszatelepíthessék.

oponašati glagol
1. (o gibih ali zvokih) ▸ utánoz, imitál, mímelZnal je zelo dobro opazovati, zaradi česar je znal izjemno oponašati ljudi. ▸ Nagyon jó megfigyelő volt, ezért kivételesen jól tudta utánozni az embereket.
Imam posnetek kosa, ki oponaša zvonjenje prenosnega telefona. ▸ Van egy felvételem egy rigóról, ami a telefoncsörgést hangját utánozza.
Nato se je začela ritmično trkati po prsih, s čimer je oponašala utripanje srca. ▸ Ezt követően elkezdett ütemesen dobogni a mellkasán, amivel a szívdobogást utánozta.
Skoraj vsaka papiga govori, ampak največkrat oponaša lastnika in lastnik jo tudi najbolje razume. ▸ Majdnem minden papagáj beszél, azonban a legtöbbször csak a gazdájukat utánozzák, és a gazdájuk az, aki a legjobban megérti őket.

2. (privzemati navade) ▸ utánozOtroci nas opazujejo in oponašajo, zato se vprašajmo, kako se obnašamo kot kupci. ▸ A gyerekek figyelnek és utánoznak minket, ezért tegyük fel magunknak a kérdést, hogyan viselkedünk vásárlóként.
Udoben naklon strešine oponaša naravni naklon zemljišča. ▸ A tető kényelmes dőlésszöge a föld természetes lejtését utánozza.

3. (očitati) ▸ nehezményez, felró
Moški take ženske, ki mu kar naprej nekaj oponaša, ne mara. ▸ A férfi nem szereti, ha egy nő folyton nehezményez valamit.
Ne gre za samopromocijo, kot mu nekateri oponašajo. ▸ Nem önreklámról van szó, ahogy azt egyesek felróják neki.

op-petō -ere -īvī (-iī) -ītum na(s)proti iti: poenas superbiae Ph. pokoriti se za svojo prevzetnost, pestem Pl. ali malam pestem Poeta ap. Ci. pogubiti se, uničiti se; poseb. o. mortem Enn. ap. Non., Ci. smrt storiti, dušo (življenje) dati, umreti, clarae mortes pro patriā oppetitae Ci., o. voluntariam mortem Val. Max. ali miseram mortem Gell.; tako tudi: letum pro patria o. L.; pri poznejših piscih (evfem.) brez mortem: quīs … Troiae sub moenibus altis contigit oppetere V., o. eodem mari T., non senio nec aegritudine, sed fame Plin.; poznolat.: gloriosā morte Prud., gloriosum esse existimans iussā morte oppetere Amm.

opportūnitās -ātis, f (opportūnus)

1. ugodna (priročna, pripravna) lega, priročnost, pripravnost, primernost: loci C., S., viae Plin. iun., regionis Sen. ph.; meton.: custodia huius opportunitatis Cu. tega ugodnega kraja.

2. metaf.
a) ugodnost časa, dobra doba, dobro obdobje, ugoden trenutek, lepa (ugodna) priložnost (prilika) (gr. εὐκαιρία): temporis C., Ci., divina Ci. ugoden, od boga urejen (povzročen) slučaj, o. suae liberorumque aetatis S. ugodna, vabljiva priložnost, ki se ponuja ob njegovi starosti in starosti njegovih otrok; pooseb. Oportúnitas = Priložnost, boginja ugodne (lepe) priložnosti: ipsa Opportunitas non potuit mihi oportunius advenire Pl.
b) ugodna (primerna, ustrezna) telesna pripravljenost (kondicija), ugodna (primerna) telesna zasnova ali duševna osnova (zmožnost): omitto opportunitatem reliqui corporis Ci., quanta opportunitas in animis hominum ad res maximas Ci.
c) ugodna (srečna) okoliščina, pripravnost, ugodnost, prid, korist, obresti, obrestovanje: opportunitate aliqua data C., habere opportunitates Ci. nuditi (dajati) obresti, obrestovati se, belli opportunitates Ci. vojne obresti, opportunitates maritimae L., fluminum opportunitates Ci. obresti, pa tudi = ugodne rečne razmere: Vitr.

opportūnus 3, pozneje tudi ōportūnus 3, adv. -ē (prim. Portūnus, portus, importūnus = blizu pristanišča)

1. primeren, prilegajoč se, na ugodnem kraju stoječ (ležeč), priročen, pripraven, ugoden: loca S., habent oppidum opportuno loco Ci., urbs Ci., urbs opportunissima egregio portu L.; z dat. finalis: collis opportunus usui S., regio o. explicandis Cu., locus opportunus consiliis an adversus Q.; z ad: locus tutus et ad omnia opportunus L., o. ad aciem instruendam C.

2. metaf.
a) (časovno) ugoden, pravi, primeren, ustrezen, prigoden, priložnosten: Pl., Ter. idr., tempus C., Ci., aetas opportunissima Ci., nequiquam opportuna res cecidisset S. ugodna priložnost bi se bila zastonj naključila (pojavila), opportunum est (pravi čas je), ut haec nobis dicantur Aug., videor venisse … opportune Ci. ob pravem času, nox opportune emissa L., nuntiis opportunissime allatis C.; z dat. finalis: nox opportuna est eruptioni L., insidiis opportunum tempus Val. Max.; predik. (o osebah): consilio opportuni (ob pravem času) (sc. venerunt) L.
b) (o osebah) dober (za kaj), spreten, umetelen, pripraven, sposoben, zmožen česa: homines S., opportunos sibi cognovit S., Quinctius, minime opportunus vir novanti res L., his audiendis credendisque opportuna multitudo L. ki je take govore rada poslušala in jim verjela, ad haec magis opportunus nemo est Ter. za to ga ni pripravnejšega (primernejšega) človeka, opportune accidit C. lepo se ujema (se je ujelo, pripetilo, je naneslo); v slabem pomenu nagnjen k čemu, podvržen čemu (npr. kaki bolezni), dovzeten za kaj: opportunior morbis corpora Plin., qui his oppositus est Cels.; (o stvareh) prikladen, pripraven, primeren, raben, uporaben, služeč čemu, koristen, prídoven (v prid), dober: o. iocus Q., aetatem habes opportunissimam Ci., Iugurthae omnia alia opportuna S., ceterae res … opportunae sunt singulae rebus singulis Ci., res … opportuna fuit si forte et idonea flammis Lucr. vnetljiva in primerna za gorenje.
c) nastavljen, izpostavljen (napadu idr.): Sen. ph., loco hostibus opportunissimo N., opportuna consilio urbs L., cavere, ne hosti opportunus fieret L. da ne bi sovražniku pokazal svoje slabosti, da bi se mu ne izpostavil, Romanus … opportunus huic eruptioni fuit L., perculsi pavore, simul opportuniores, quod intenti operi erant L., o. iniuriae S., Plin., Cels.; subst. opportūna -ōrum, n (napadu) izpostavljena mesta: opportuna dividere praefectis L., locorum opportuna permunivit T.

op-pūgnō¹ -āre -āvī -ātum (ob in pugnāre)

1. boriti (bojevati) se zoper koga: quorum acerrimo concursu cum magnam partem diei esset oppugnatum N. so se bojevali drug proti drugemu (po nekaterih izdajah esset pugnatum).

2. kot voj. t.t. (naspr. defendere) naskočiti (naskakovati), (naskakovaje) oblegati, navaliti (navaljevati) na, pritisniti (pritiskati) na (mesto, trdnjavo idr.), napasti (napadati): consiliis ab oppugnandā urbe ad obsidendam versis L. (prim. oppugnatio), o. urbem non coronā, sed operibus L., oppidum Ci. ep., castellum Iust., castra, locum munitum C., Spartam, Chium (mesto) N.; pa tudi: Aegyptum N. ali Macedoniam L. napasti, udariti na; abs.: ut una semper pars (sc. exercitūs) … oppugnaret L. nadaljevati naskakovanje (obleganje); pren.: quae res aperte petebatur, ea nunc occulte cuniculis oppugnatur Ci.

3. metaf. koga (kaj) napasti (napadati), pestiti, spodbi(ja)ti, nasprotovati, boriti se zoper koga (kaj): clandestinis consiliis nos oppugnant Ci., aliquem aperte pecuniā Ci., rem Ci., aequitatem verbis Ci.

Opomba: Star. inf. pf. oppugnassere: Pl.

oprati (opêrem) prati waschen; do čistega: weiß/sauber waschen
oprati glavo den Kopf waschen (tudi figurativno)

oprézno prislov cautiously, carefully, circumspectly, warily, guarrdely

oprézno se lotiti to go gingerly (about something)
oprézno iti to go warily (tudi figurativno)

oprijemalna blazinica ženski spol die Haftscheibe (tudi rastlinstvo, botanika, živalstvo, zoologija), der Haftballen

oprijeti se [é] (oprimem se) oprijemati se

1. česa: haften (an); z rokami: sich festhalten (an), krčevito: sich klammern (an) (tudi figurativno), s kremplji: sich krallen (in)

2. (lotiti se) dela, učenja: sich machen an

3. (poseči po) teorije ipd.: greifen nach, aufgreifen

oprsn|i (-a, -o) Brust- (tudi živalstvo, zoologija)

oprsnik samostalnik
1. (del oblačila) približek prevedka ▸ kantáros nadrág felső részeNadaljevanje modnih zgodb, ki spominjajo na tiste iz osemdesetih let, so hlače z oprsnikom in naramnicami. ▸ Az 1980-as éveket idéző divattörténetek folytatása a kantáros nadrág.

2. nekdaj (moško oblačilo) ▸ mellvért, mellény
Poleg loka, ki je brez merilnih naprav, uporabljam se puščice, oprsnik in ščitnik za roko, tok za puščice ter daljnogled. ▸ Az íjon kívül, amin nincs mérőberendezés, nyílvesszőket, mellvértet és karvédőt, vesszőtartó tegezt és távcsövet használok.

3. nekdaj (žensko oblačilo) ▸ mellény, korzettSamozavestno je v hoji in plesu valovila v kratkem oprsniku in nič daljšem hlačnem krilcu. ▸ Magát riszálva magabiztosan vonult egy aprócska korzettben és egy falatnyi nadrágszoknyában,
Gladka koža ploskega trebuha je gledala izpod kratkega oprsnika, zapetega le z enim gumbom. ▸ Lapos hasának sima bőre kilátszott a rövid mellény alól, amelyet csak egy gomb tartott össze.
Leta 1969 so folklorniki iz Beltincev prišli do novih folklornih kostumov, a so se odločili, "da bodo noše podobne starim, zajemale pa bodo naglavno ruto, oprsnik in predpasnik v štirih pastelnih barvah, značilnih za Prekmurje, moška oblačila pa še nadalje iz domačega platna, le telovniki iz črnega blaga". ▸ 1969-ben a belatinci néptáncosok új népviseletet kaptak, de úgy döntöttek, hogy „a viseletek a régiekhez hasonlóak lesznek fejkendővel, mellénnyel és köténnyel, a Muravidékre jellemző négy pasztellszínben, míg a férfiviseletek továbbra is helyi vászonból készülnek, csak a mellényt készítik fekete szövetből”.

4. (pripomoček za vodenje živali) ▸ hám
Nekateri priporočajo tudi takšno pomoč, da psa privežejo s posebnim pasom ali oprsnikom okrog telesa. ▸ Egyesek azt is javasolják, hogy a kutyát speciális biztonsági övvel vagy a testéhez illeszkedő hámmal rögzítsük.

ops, opis, f, nom. in dat. sg. le kot nom. propr., gen. pl. opum (prim. skr. ápnas pridelek, donos, izkupiček, imetek, gr. ὄμπνη živež, žito, bogastvo, imetje, ὄμπνιος obilen, lat. opulentus, opiparus, opitulus, Opsci, Osci (gr. Ὀπικοί = Bogati(ni), Kmetje (?))

I. sg. in pl.

1. = opera prizadevanje, služba: opis pretium Enn.

2. moč, sila, zmožnost, zmogljivost, premoženje: quacumque ope possent, vim propulsarent Ci., omni ope … iuvare quempiam Plin. iun., omni ope anniti (eniti), ut … L. ali omni ope et operā eniti, ut … Ci. ali summā ope anniti, ut … Gell. ali summis opibus adnisi, ut … L. (tako tudi summis ali omnibus opibus, ex summis opibus pri raznih glag. Plin.) ali omni ope niti, ne … S. ali pro se quisque viri summa nituntur opum vi V. ali omnibus viribus atque opibus resistere Ci. na vso moč, na vse pretege, grates persolvere dignas non opis est nostrae V. ni v moji moči, ni mi moči, ne morem, arbor habebit opes O.

3. sg. pomoč, okrepitev, podkrepitev, podpora: Pl., L., Plin. iun., Stat., Suet., Fl. idr., opis indigere N., Ci., opis haud indiga nostrae V., sine ope divinā C., opem dare O. ali ferre (alicui) Ci., N., O. (prim. opitulor) ali affere O. (komu) pomoči (pomagati), opem ab aliquo petere Ci.; redko pl.: alienarum opem indigens N., sine hominum opibus et studiis Ci. —

II. pl.

1. denarna pomoč, denar, denarstvo, denarništvo, denarni sistem, finance, zaklad(i), premoženje, imetje, bogastvo: Enn. ap. Ci., V., H. idr., regiae Ci., homo parvis opibus et facultatibus praeditus Ci., Sicilia floret opibus et copiis Ci., spes opesque ali spes atque opes vitae meae Pl. moj up in moja sreča, ruris opes O., urbium opes exhaurire L. bogata mesta (o)pleniti, (o)ropati, attritis opibus T. ob oslabelem denarnem sistemu = ob finančnem neredu, opes (sijaj, razkošje) amovento Ci., adstante ope barbaricā Poeta ap. Ci. trojansko bogastvo.

2. (velik) vpliv, veljava, veljavnost, moč, mogočnost: Lacedaemoniorum opes concussit N., omnes Catilinae opes concidēre Ci., opes Gallorum frangere L., opes affectare L., opes violentas et minime ferendam potentiam concupiscere Ci.

3. vojna (vojaška) moč, bojne čete, vojska, armada: regiis opibus praefuturum N., Pontus regiis opibus vallatus N., exigua manus tantas opes prostravit N. —

III. pooseb. (nom. propr.) Ops, Opis, f Óps, boginja zemlje in rodovitnosti, obilnosti in bogastva: Varr., Ci., O., Macr.; ad Opis (sc. aedem na Kapitoliju) Ci. — Soobl. Opis -is, f: Hyg. — Od tod Opālia -ium, n opálije, praznik boginje Ops, ki so ga praznovali 9. decembra: Varr., Macr.

optik samostalnik
1. (strokovnjak za očesne pripomočke) ▸ optikus, látszerészKontaktne leče vedno kupite pri optiku, ki bo poskrbel, da se vam bodo dobro prilegale. ▸ A kontaktlencsét mindig optikusnál vásárolja meg, aki gondoskodik róla, hogy jól illeszkedjenek a szemre.Pri optiku dobite tudi potapljaška očala z ustrezno dioptrijo. ▸ Az optikusnál megfelelő dioptriájú búvárszemüveg is kapható.
Povezane iztočnice: očesni optik

2. (strokovnjak za optične naprave) ▸ optikus, látszerész
1786 se je rodil italijanski optik in astronom Giovanni Battista Amici, graditelj prvih zrcalnih teleskopov in natančnih mikroskopov. ▸ 1786-ban született Battista Amici olasz optikus és asztronómus, az első tükörteleszkópok és pontos mikroszkópok megépítője.
Sirija B sta odkrila optika Clark, ko sta leta 1863 preizkušala novo lečo za objektiv velikega teleskopa. ▸ A Szíriusz B-t az optikusként tevékenykedő Clark testvérek fedezték fel, amikor 1863-ban egy új lencsét próbáltak ki a nagy teleszkóp objektívéhez.