Franja

naslòv adresse ženski spol , titre moški spol

častni naslov titre honorifique
na naslov g. X aux (bons) soins de M. X.
dati naslov (delu) donner un titre à, intituler; (osebi) donner à quelqu'un le titre de
imeti naslov (oseba) avoir un titre; (knjiga) avoir pour titre, être intitulé, s'intituler
menjati naslov changer d'adresse
odšel, ne da bi pustil naslov parti sans laisser d'adresse

naslovljenec samostalnik
1. (kdor prejme pošto) ▸ címzettMnogi sistemi omogočajo pošiljatelju, da lahko preverja, ali in kdaj so naslovljenci pregledali svoje nabiralnike. ▸ Számos rendszer lehetővé teszi a feladó számára, hogy megnézze, a címzettek megnyitották-e a postaládájukat, és ha igen, mikor.
Informativni dopisi posredujejo naslovljencem podatke, ki jih prej niso imeli. ▸ A tájékoztató jellegű levelek a címzetteknek olyan adatokat közvetítenek, amelyekkel azelőtt nem rendelkeztek.
Sopomenke: adresat

2. (komur je kaj namenjeno) ▸ címzett
Red, določen z javno objavljenimi predpisi, so naslovljenci tako določenih norm dolžni spoštovati. ▸ A nyilvánosan közzétett szabályok által meghatározott rendet a szabályok címzettjeinek tiszteletben kell tartaniuk.
Tekst, ki nima točno določenega naslovljenca, je jamstvo za nenatančnost, za meglene in neosebne izjave. ▸ A pontosan meghatározott címzett nélküli szöveg garancia a pontatlanságra, a ködös, személytelen nyilatkozatokra.
Sopomenke: adresat

nasprotováti (-újem)

A) imperf.

1. opporsi (a), avversare:
nasprotovati predlogu avversare una proposta

2. essere contrario, osteggiare, dissentire (su):
nasprotovati čemu essere contrario a qcs., dissentire da qcs.

B) nasprotováti si (-újem si) imperf. refl. divergere, essere incompatibile, discordare:
naši nazori si nasprotujejo le nostre idee contrastano, divergono

nastópati (-am) | nastópiti (-im) imperf., perf.

1. intervenire, esibirsi, recitare; ekst. šport. gareggiare, giocare, partecipare (a):
nastopati kot solist esibirsi da solista
nastopati za reprezentanco giocare per la nazionale

2. (javno izraziti, izražati svoje stališče) intervenire; jur. costituirsi:
nastopiti kot privatni tožnik costituirsi parte civile

3. essere, essere presente in:
osebe, ki nastopajo v romanu i personaggi del romanzo

4. iniziare, incominciare; insorgere:
nastopiti kariero iniziare la carriera
star. nastopiti gospodarstvo ereditare il patrimonio
jur. nastopiti kazen iniziare a scontare la pena

nasvèt (-éta) m consiglio, suggerimento, proposta; avvertenza:
prositi, vprašati za nasvet chiedere consiglio
dati, dobiti nasvet dare, ricevere un consiglio
prijateljski nasvet consiglio da amico
iskati nasvet pri zdravniku consultare il medico

naštéti (-štéjem) | naštévati (-am) perf., imperf.

1. contare

2. enumerare, elencare; citare:
našteti pomembnejša pisateljeva dela enumerare le opere più importanti di uno scrittore

3. pagare;
ima toliko prijateljic, da bi jih lahko naštela na prste ene roke ha tante amiche da poterle contare sulle dita di una mano
pog. našteti jih komu po hrbtu rompere il groppone a uno

natéga (-e) f teh. pipetta; hidravl. sifone:
natega za pretakanje vina tromba da vino

natégniti (-em) | nategováti (-újem)

A) perf., imperf.

1. tirare; tendere:
nategniti korak allungare il passo

2. pog. (podaljšati, podaljševati) prolungare, allungare:
nategniti delovnik za uro prolungare l'orario di lavoro di un'ora

3. pog. pren. (nalagati) ingannare, fregare:
nikar ne dovoli, da bi te nategovali non lasciarti fregare

4. star. prendere, assumere il colore, il profumo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
nategovati harmoniko suonare la fisarmonica
nategniti otroku ušesa tirare le orecchie al bambino
pren. nategovati ušesa orecchiare, origliare, tendere l'orecchio

B) natégniti se (-em se) | nategováti se (-újem se) perf., imperf. refl.

1. nategniti se (raztegniti se) slargarsi

2. nategovati se (prizadevati si) sforzarsi, faticare, sfacchinare, sgobbare

natépati (-am) | natepávati (-am) imperf.

1. pren. (jesti) mangiare; pappare

2. redko (tepsti, pretepati) bastonare, picchiare

3. vulg. fottere
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
ves dan natepavati cesto camminare, arrancare tutto il giorno
ves dan natepavati ping pong giocare tutto il giorno tennis da tavolo

Natov pridevnik
(o mednarodni organizaciji) ▸ NATOLeta 1994 so Natova letala prvič v zgodovini zavezništva vojaško posredovala zunaj ozemlja članic. ▸ 1994-ben a szövetség történetében először fordult elő, hogy a NATO-repülőgépek a tagországok területén kívül hajtottak végre katonai beavatkozást.
Rusija načrtuje, da bo prispevala 10.000 vojakov, a zavrača, da bi bili pod Natovim poveljstvom. ▸ Oroszország a tervek szerint 10.000 katonát ad, de nem hajlandó a NATO parancsnoksága alá rendelni őket.

natrij samostalnik
kemija (kemijski element) ▸ nátriumZnanstveniki so ugotovili, da že zmerna omejitev vnosa natrija zmanjša krvni tlak. ▸ A tudósok rájöttek, hogy már a kissé korlátozott nátriumbevitel is csökkenti a vérnyomást.
Sopomenke: Na

naučíti (-ím)

A) perf. insegnare, istruire (tudi ekst.):
naučiti koga brati, pisati, šofirati insegnare a uno a leggere, scrivere, guidare
naučiti koga lepega vedenja insegnare a uno la buona educazione, le buone maniere
pren. naučiti koga kozjih molitvic fare una lavata di capo a
pren. naučiti koga pameti riportare uno alla ragione

B) naučíti se (-ím se) perf. refl. imparare; impratichirsi:
naučiti se kuhanja imparare a cucinare
naučiti se na pamet imparare a memoria
naučiti se česa na svoj račun imparare qcs. a proprie spese
naučiti se tipkanja impratichirsi a battere a macchina
naučiti se slabo, za silo imparacchiare, imparucchiare
človek se na napakah uči sbagliando si impara
PREGOVORI:
kar se Janezek nauči, to Janezek zna impara l'arte e mettila da parte

nauči|ti se (-m se) učiti se česa (etwas) erlernen, dodatno: dazulernen, vlogo ipd.: einstudieren
na pamet se naučiti auswendig lernen, memorieren
ki se ga je mogoče naučiti erlernbar, lernbar
ki ga je mogoče hitro naučiti gelehrig
ki se ga ne da dosti/nič naučiti ungelehrig
kar se Janezek nauči, to Janez zna früh übt sich, was ein Meister werden will/was Hänschen nicht lernt, lernt Hans nimmermehr

nauk samostalnik
1. (spoznanja; teorija) ▸ tanítás, tanDarwin na podlagi opazovanj s potovanja kasneje utemelji razvojni nauk. ▸ Darwin az utazásai során tett megfigyelései alapján később megalapozta a fejlődéstant.Vsaka verska skupnost ima pravico, da svoje knjige predstavlja ljudem in širi svoj nauk. ▸ Minden vallási közösségnek joga van bemutatni a könyveit az embereknek, illetve terjeszteni tanait.
2. (sporočilo ali nasvet) ▸ tanulságOtroci so opero razumeli kot pravljico z moralnim naukom, v kateri dobro slavi zmago nad zlom. ▸ A gyerekek erkölcsi tanulságot tartalmazó meseként értelmezték az operát, amelyben a jó győzedelmeskedik a rossz felett.Iz naučene lekcije raje potegnite nauk, ki vam bo prav kmalu zelo koristil. ▸ Inkább vonja le a tanulságokat abból, amit megtanult, és ez hamarosan nagy hasznára válik.
Nauk zgodbe je v tem, da hitrost lahko pelje v nesrečo. ▸ A történet tanulsága tehát az, hogy a gyorshajtás balesethez vezet.

naváda (-e) f abitudine, usanza, uso; vezzo; costume; maniera; modo; prassi:
težko je spremeniti vsakdanje navade è difficile cambiare le abitudini quotidiane
poznati navade tržišča conoscere le usanze del mercato
kajenje je njegova navada ha il vezzo del fumo
na kmetih je navada, da se ljudje pozdravljajo nelle campagne la gente usa salutarsi
iz navade per abitudine
mnoge stare navade izginjajo molte antiche usanze vanno scomparendo
biti navada essere di prammatica
v takih primerih je navada, je praksa, da ... in questi casi la prassi prevede che

naváda hábito m ; (šega) costumbre f ; (raba) uso m ; usanza f ; (rutina) rutina f

iz navade por costumbre
moč navade la fuerza de la costumbre
kot po navadi como de costumbre
ne več v navadi caído en desuso
stara navada una vieja costumbre
imeti navado tener la costumbre (da ... de nedoločnik)
opustiti navado perder la costumbre, deshabituarse
postati navada convertirse en hábito
privzeti navado adquirir una costumbre, contraer un hábito
navada je železna srajca la costumbre es otra naturaleza

navájati¹ (-am) | navêsti (-vêdem) imperf., perf.

1. citare, allegare, indicare; produrre; addurre; (podrobno) specificare:
navajati številke, imena citare numeri, nomi
navesti dokaze produrre prove
navesti vzroke addurre motivi
navajati kaj obremenilnega, razbremenilnega allegare qcs. a colpa, a discarico

2. redko (nagovoriti, nagovarjati) indurre; esortare:
to nas navaja k sklepu, da il che ci induce a concludere che

navájen (-a -o) adj. abituato, avvezzo, uso, assuefatto, solito; rotto:
navajen napora rotto alla fatica
biti, ne biti navajen na essere, non essere abituato a
biti, ne biti navajen (na to), da bi avere, non avere l'abitudine di

navdíh (-a) m ispirazione; estro, knjiž. afflato:
dati, dobiti navdih za kaj ispirare, essere ispirato da
pesniški navdih ispirazione poetica; estro, afflato poetico

navelíčan harto

naveličan življenja cansado de la vida
biti naveličan česa estar harto da a/c, estar cansado (ali hastiado) de a/c