Franja

ischias -adis, acc. -ada, f (gr. ἰσχιάς)

1. bolečina (trganje) v kolkih: Plin.

2. meton. bot. beli glog, rastlina, ki se uporablja zoper bolečine v kolkih, sicer imenovana leucacantha: Plin.

Ischomachē -ēs, f (Ἰσχομάχη) Ishómaha, Piritojeva soproga, sicer imenovana Hipodamêja (Hippodamia, Ἱπποδάμεια): Pr.

Ismēnus (in —os) -ī, m (Ἰσμηνός) Ismén,

1. reka pri Tebah: O., Plin., Stat.; enako pesn. Ismēnias: Thebogenes scaturrex Varr.

2. Níobin sin O. — Od tod adj. Ismēnius 3 (Ἰσμήνιος) ismenski = tebanski: hospes O., Haemon Stat., heros (= Polinêjk) Stat.; k temu fem. Ismēnis -idis (Ἰσμηνίς) Ismenka, in sicer

1. Krókala kot hči rečnega boga Isména.

2. v pl. = Tebanke: O.

3. v ptice izpremenjene Iine družice: O.

Issa -ae in Issē -ēs, f (Ἴσσα) Ísa, nom. propr., in sicer

1. otok ob dalmatinski obali, zdaj Vis, it. Lissa (= l'Issa): C., L., Auct. b. Alx., Mel. — Od tod adj. Issaeus 3 (Ἰσσαῖος) iški: L. Issaicus 3 (Ἰσσαικός) iški: L. in Issēnsis -e iz Ise, iški: L.; pl. Issacī -ōrum, m in Issēnsēs -ium, m Išani, prebivalci otoka Ise: L.

2. hčerka Lezbošana Makareja: O. (Macarēis).

3. ime psička: Mart.

ita, adv. (iz demonstr. debla i [gl. is]; prim. skr. iti, ittham tako, lat. item).

I. tako, na ta način, potemtakem (= potem, torej),

1. samo zase
a) pri glag.: multi antea ius ita dixerunt Ci., cum ita rem exposuissem Ci., tot annos ita vivo Ci., ita res se habet Ci., scriptum enim ita dicunt esse Ci., quoniam ita vis Ci., te ita velle certe scio Ci., ita tempestas ferebat Ci., ita a pueritiā fui S., ut ita dicam Suet., ita aiunt Ter., immo ita volo Ter., ita spero quidem Ter.
b) pri adj. in adv.: sunt ea perampla sed non ita (tak(ist)o) antiqua Ci., ita paratus venisti Ci., si tibi ita penitus inhaesisset ista suspicio Ci.

2. z načinovnim stavkom, in sicer
a) s komparativnim: Cn. Pompeius ita cum C. Iulio contendit, ut tu mecum Ci., est ita, ut dicitur Ci., ut frumenta nata sunt, ita decumae veneunt Ci., non ita amo, ut sani solent homines Pl., ita vero, Quirites, ut precamini, eveniat Ci., ut enim magistratibus leges, ita populo praesunt magistratus Ci.; nam. ut nastopa tudi sicut L., prout Ci., ut (uti) si Ci., Ter., quomodo, quo pacto, quemadmodum Ci., quasi, tamquam Ci., quam Lucr., Pr., veluti Iust., qualis Q.; ita služi tudi v premeno pri naštevanju: Hercules ut Eurysthei filios, ita suos configebat sagittis Ci. tako … kot tudi.
b) s konsekutivnim stavkom: ita tulit calamitatem, ut eum nemo querentem audierit N., ita se gessit in tribunatu, ut … Ci., ita flagrare coepit amentiā, ut … Ci. —

II. occ.

1. (kot odgovor) tako! tako je! da! seveda! kajpada! gotovo!: est ita, iudices, ut dicitur! Ci., immo, ita est Ci., ita est, Lucili Sen. ph., ita, ut dicis Ter., non est ita Ci., S. ali non ita Ci. = ne; samo ita: Davus ne? ita! H., an me ad Antonii aestimationem revocaturus es? ita! inquit, ad M. Antonii! Ci., quidnam, inquit Catulus, an laudationes? ita, inquit Antonius Ci., haecine tua domust? ita, inquam Ter., meus fraterne? ita Ter.; pogosto v zvezi: ita prorsus, i. vero, i. profecto, i. enimvero, i. plane Ci., Pl., Lact.

2. (uvaja to, kar sledi) tako(le), na ta(le) način: qui heres institutus esset ita, mortuo postumo filio Ci., in tertio de Oratore ita scriptum est: In perpetua autem oratione … Q., haec ita digerunt: Primum sensum … , secundum … , tum … Q.; z ACI: institui ita: fortiter esse agendum Ci., id omen ita acceptum est: terminum immotum firma cuncta portendere L., ita scripsit ad me: sibi meam condicionem maximo adiumento fuisse Ci.

3. (povzema prejšnje misli) tako, na tak način, potemtakem, pritemtakem, obtemtakem: ita civitas sociorum duabus mulierculis vectigalis fuit Ci., ita navis Haluntinorum capitur Ci., ita sic armatus in Tiberim desilit L., adulescens aegrotavit et ita est mortuus Ci., virtus actuosa et deus vester nihil agens; expers virtutis igitur, ita ne beatus quidem Ci., dextrā laevāque a portā Collinā, illinc ab Naeviā redditus clamor. Ita caesi in medio praedatores L., ita Iovis illud sacrificium per hanc rationem Theomnasto datur Ci., ita legati comiter dimissi L., si igitur non sunt, nihil possunt esse: ita ne miseri quidem sunt Ci.

4. (omejuje) tako, s (pod) tem pogojem, na ta način, če, ako, kolikor: duo consules ita missi, ut alter regem persequeretur, alter provinciam tueretur Ci., pax ita convenerat, ut fluvius Albula finis esset L., secunda persona ita, ut proxima esset Epaminondae N.; redko negativno: ita admissi sunt, ne tamen iis senatus daretur L. sicer pripuščeni, toda ne da bi … ; s kondicionalnim stavkom: honesta oratio, sed ita, si bonos cives salvos velis Ci. toda le tedaj, če …

5. (v želelnih stavkih) kakor resnično želim, da: ita mihi salvā re publicā perfrui liceat, ut … Ci., ita me di ament, ut … Pl., ita vivam, ut sumptus facio Ci.; skrajšano kot vrinjeni stavek: ita vivam Ci. kakor resnično želim živeti, kakor resnično živim, ita me di iuvent Ci. tako mi pomagaj bog. —

III. Posebni stalni izrazi. Kot živahno vprašanje se uporablja

1. quid ita? kako to? zakaj pa? (deloma samo zase, deloma v stavku): quid ita Flavio sibi cavere non venit in mentem? Ci., quid ita non profers? Ci.

2. itane? ali (jeli) je tako? torej res?: itane censes, an … ?, itane vero? Ci. —

IV. stopnjevalno: tako, tako zelo: ita diligenter morem gerunt Cu., ita apte (signa) in scaphiis includebat, ut … Ci., res ita notas, ita testatas, ita magnas, ita manifestas, ut … Ci., an ita parva est pecunia? Ci., cum id ita perspicuum sit Ci., ita ea laus praeclara est Ci., ita fatuus et amens es Ci.; poseb. za nikalnicami: non ita multum provectus Ci. ne prav daleč, non ita multum tecum fuit Ci., nec ita multo post Ci., non ita magno vendidisti Ci., non ita multis ante annis Ci., neque ita longo intervallo Ci., haud ita longe aberat N., neque ita commode rationem reddido Ci. ne prav lahko, haud ita magnā manū N., non ita multum moratus C.

Iūdaeus -ī, m Jud, Žid: Ci. idr., curti H. obrezani. Iūdaea -ae, f (Ἰουδαία) Judeja, judovska dežela, in sicer južni provinci Juda in Benjamin; sinekdoha vsa Palestina: T., Suet., Plin., Mel., Eutr., Aug. — Od tod adj. Iūdaeus 3 judovski, židovski: Plin. Iūdaïcus 3 in Iūdaeicus 3 (Ἰουδαϊκός) judovski, židovski, iz Judeje, v Judeji: bellum, exercitus, victoria, mare T., fiscus Suet., aurum Ci. (ki so ga plačevali Judje kot davek), superstitio Q., religio, lex Lact., ritus Icti.; adv. Iūdaicē judovsko: Vulg. Iūdaismus -ī, m judovstvo: Eccl. Iūdaizō -āre po judovsko živeti: Vulg., Aug.

iūdicium -iī, n (iūdex, iūdicāre)

I.

1. pravna razlaga, pravni izrek, pravno izrecilo, sodni odlok, sodna odločba, sodna odločitev, sodba, razsodba, razsodilo, sklep: ut ibi de eo fieret iudicium N., hoc iudicio damnantur N., tua sequar iudicia Ci., de quo homine vos tam praeclara iudicia fecistis Ci., iudicia penes vos erunt de capite nostro L., i. populi L., senatus C., in iudicium venire T. priti k razsodbi, priti na sodišče, iudicium facere de aliquā re Ci. napisati sodni sklep, priores decemviri quaedam, quae sui iudicii videri possent, ad populum reiecerant L. kar menda spada v njihovo sodno področje, de quo non praeiudicium, sed plane iudicium iam factum putatur Ci., iudicia domi conflabant, pronuntiabant in foro L.

2. metaf. sodba, mnenje, nazor: ut vestrum iudicium a suo iudicio non discrepet Ci., senatūs iudicia de illo quae vetustas obruet? Ci., ut bonarum iudicia nihili putaret Ci., omnium iudicio N., Ci. po splošni sodbi, i. vulgi Ci., H., deorum Ci., animi iudicium mutare S., negat id esse sui iudicii N., C., Ci. trdi (pravi), da sodba o tem ni v njegovi pristojnosti, i. erroris Ph. napačna sodba, vester in me et amor et iudicium Ci. mnenje o meni, intellegentium iudicio Ci. po mnenju veščakov (strokovnjakov, izvedencev, poznavalcev), iudicio acri perpendere Lucr., optimum iudicium facere de aliquo C., vestrūm iudicium fecit Ter. vam je prepustil sodbo, i. difficile est, cuius laus prima sit Iust., neque eius rei iudicium differre sustineo Q., pulchritudinis habere verissimum iudicium Ci. o lepoti imeti najprimernejšo sodbo, neque iudicium tuum fallemus Auct. b. Afr., iudiciis fruar isdem H., i. patroni Ci. dobro mnenje, lepo spričevalo, iudicia principis Plin. iun., iudicium supremum poslednja volja: Plin. iun., Q., Suet., Val. Max., Iust.

3. meton.
a) razsodnost, razsojanje, okus: iudicium subtile videndis artibus H., (Cicero) eiusdem aetatis oratores praecurrit iudicio T., magni iudicii esse Ci., peracre iudicium habere Ci., alicui iudicium numquam defuit Ci., cum iudicio legere Q., si quid mei iudicii est Ci.
b) sprevid(ev)nost, preudarnost, razsodnost: honestas causas in iudicium adhibeas, perniciosus exitus sequitur T.,
c) premislek, preudarek: non inertiā, sed iudicio fugere N., id iudicio facere C., Ci., Ambriorix copias suas iudicione non conduxerit, an … dubium est C., in insaniam non casu incidere, sed iudicio pervenire Sen. rh., successorem asciri necessitate magis, quam iudicio Suet. —

II.

1. sodna preiskava, sodna obravnava, sodišče, pravdanje: praeesse iudicio Ci., predsedovati, praetor iudicium dat Ci. dovoljuje sodno preiskavo, hoc praetore exercente iudicium Ci. voditi sodni postopek, iudicium de pecuniis repetundis est constitutum Ci. so uvedli sodno preiskavo, iure iudiciisque sublatis Ci., reus in iudicium adductus est Ci., in iudiciis defendi N., i. committere Ci. uvesti, ad iudicium cogere C., i. accipere Ci. spustiti se v sodno preiskovanje, iudicio arcessere Ci. zatožiti, iudicium nullum habuit N. ni bil nikdar tožen na sodišču, iudicium proferre Ci. odložiti = differre Plin. iun., effugere iudicium Petr., a iudicio capitis discesset N. tožba na življenje in smrt, de capite Ci., inter sicarios Ci. zaradi zavratnega umora, iudicium privatum Ci. v zadevah državljanskega prava, publicum Ci. kazenska (kriminalna) zadeva, i. iniuriarum Ci. zaradi … , tot iudicia de fide mala, tutelae, mandati, pro socio Ci., iudicium centumvirale Ci.

2. meton. sodišče, in sicer
a) sodišče (kot kraj), sodna dvorana: ut in iudicium venit N., multum in iudiciis versabatur N., iudicium clauserat militibus armatis Q.
b) zbor sodnikov, sodni zbor, zborno sodišče: iudicium implorare S., iudicium committere Ci. sklicati, pravdo pričeti, i. sortiri C., i. publicum Vell.
c) sodstvo, sodna oblast: Vell., iudicia manere apud ordinem senatorium volunt Ci.
č) pravda, tožba: iudicium est pecuniae certae Ci., i. habere Ci., vincere Ci. pravdo dobiti.
d) sodni govor: illa mala iudicia Q.

Iūliānus -ī, m Juliján, nom. propr. in sicer

1. M. Salvius Iulianus Mark Salvij Julijan, sin znamenitega pravnika Salvija Julijana: Lamp.

2. M. Didius Salvius Iulianus Mark Didij Salvij Julijan, rim. cesar l. 193 po Kr.: Amm., Eutr.

3. Anicius Iulianus Anicij Julijan, ded poznejšega cesarja Julijana Apostate, umrl l. 362 po Kr.: Amm.

4. Flavius Claudius Iulianus, s vzdevkom Apostata, Flavij Klavdij Julijan Odpadnik, je postal l. 360 po Kr. Augustus, l. 361 po Kr. pa cesar, odpadnik od krščanstva: Amm., Eutr.

iūnctūra -ae, f (iungere)

I. zveza, in sicer

1. konkr.: genuum O. sklep, iuncturas verticis ictu rupit O. šive, digitos ligat iunctura O. plavalna kožica, tignorum C. sklep, laterum iuncturae V. zaklep(nica) pri pasu, iuncturae quam longissimae Vitr., omnis iunctura in putri aedificio diducitur Sen. ph., navis iuncturis aquam excludentibus spissa Sen. ph., hoc genus iuncturae maxime probatum est Col., ut humor teneat iuncturas Plin.

2. abstr.: generis O. sorodstvo, tantum series iuncturaque pollet H. zveza besed, besedni red, dixeris egregie, notum si callida verbum reddiderit iunctura novum H., in omni compositione tria sunt necessaria, ordo, iunctura, numerus Q. —

II.

1. vprega(nje): boum Col.

2. meton.
a) = gr. ζευκτής jermen pri jarmu: argentea Ulp.
b) voz (vprežni): carruca cum iuncturā legata Paul.

iūrō -āre -āvī -ātum (iūs 2) prisego narediti, opraviti (opravljati), priseči (prisegati), rotiti se, zaklinjati se

I. intr.: per (na) flumina infera O., per deos S., per quidquid deorum L., per superi regis regnum Pl., per patrem O., per infernam paludem, per Stygiam paludem sanctissime Lact., per genus infelix generisque parentem, per patris ossa tui O., o Iuppiter, numquid iuravi per te falso? Arn., i. ad aliquem Cat. pred kom, i. pro aliquo L. namesto koga, i. liquido Ter. z mirno vestjo, qui si iuraret, crederet nemo Ci., ex animi mei (nostri) sententiā i. Ci.; z in z acc. priseči na (z acc.): L., T., Sen. ph. idr., Petreius princeps in haec verba iurat C. na te (narekovane) prisežne besede; pren.: in verba magistri H. = slepo držati se učiteljevih besed; tudi: in certa verba Ci., in eadem verba L., in nomen principis Suet. priseči vladarju pokorščino in zvestobo, in ducis nomen Iust., in suum (imperatoris) nomen Suet., in tutorum (Poenorum) obsequia Iust., iurare in legem per vim latam noluit Ci., in acta principis T., Suet., in foedus L., omnis exercitus in se quisque iurat L. vsak mož zase (sicer je en mož opravljal prisego za vse); iurare alicui priseči (prisegati) komu zvestobo: scis tibi ubique iurari, cum ipse iuraveris omnibus Plin. iun., mihi scis te mihi certe, non socios iurasse tuos Val. Fl.; pesn.: in me iurarunt O. zarotili so se zoper mene, in facinus iurasse putes O. da so se zarotili za izvršitev zločina. —

II. trans. in sicer

1. z notranjim obj.: ius iurandum iurare Ci., falsum iurare Ci., O. krivo priseči, dictata sacramenta deis Sil., in verba alicuius sacramentum Petr., ius iurandum a Q. Nucio conceptum dicitur, quod in arrogando iuraretur Gell.; z dat.: haec iuravit amanti O., cineri iuret patrio Laurentia bella Sil.; z ACI: iurat se eum non deserturum C., Regulus iuravit se rediturum Ci., animum iurarem esse divinum Ci., nisi victores se redituros ex hac pugnā iurant L., iurarem per Iovem deosque penates me ea sentire, quae dicerem Ci., iura te nociturum non esse homini de hac re nemini Pl., qui sine hac iurabat se unum numquam victurum diem Ter., abituros se Italiā iuraverunt Val. Max., ossa tibi iuro per matris … me tibi ad extremas mansurum tenebras Pr., me quoque consimili impositum torquerier igni iurabo et bis sex integer esse dies Pr.

2. z zunanjim obj.: morbum iurare Ci. priseči na bolezen, calumniam iurare Cael. in Ci. ep. ali calumniam in aliquem iurare L. priseči, da se ne toži s hudobnim namenom. Tako tudi gr. ϑεοὺς ὀμνύναι: Stygias undas, deos, numina O. ali terram, mare, sidera V. ali signa Tert. koga za pričo prisege (po)klicati, (za)priseči ((za)prisegati) na koga (kaj); pass.: dis iuranda palus O. na katero morajo priseči, iurata numina O. na katera se je priseglo, arae iurandae per tuum nomen H., iuratur Honorius absens Cl. prisega se na odsotnega Honorija, tunc deus captivis etiam iurabere Thebis Stat., regi deorum iurari dignata palus Sil. — Od tod pt. pf. iūrātus 3, redko pass.: quod iuratum est, id servandum est Ci.; nav. med. po prisegi = (za)prisežen, v prisego vzet, prisegi zavezan: iuratorum iudicum sententiis damnari Ci.; dep. iūror -ārī -ātus sum (iūs 2) = iūrō -āre; v rabi sta bila le pf. in pt. pf.: quod fui iuratus feci Pl., quid iuratus sit Ci., ex lege, in quam iurati sitis Ci. po zakonu, za katerega ste prisegli, da se ga boste držali, Regulus iuratus missus est ad senatum Ci., iurato mihi crede Ci. na mojo prisego, iuratus se eum suā manu interempturum L., qui mihi iuratus est se hodie argentum dare Pl., negavit an me existimasti haec iniuratum in iudicio non esse dicturum, quae iuratus in maxima contione dixissem Ci., iudices, qui ex lege iurati iudicatis Ci., eligi a magistratibus iuratis T., at eum vos iurati capite damnastis? Corn.; superl.: iuratissimi auctores Plin. najzanesljivejši; subst. porotnik: non hoc idem irratum dicere audistis Ci. — Adv. abl. iūrātō s (pod) prisego: qui iurato promisit iudicis sisti, non videtur peierasse Paul.

iūstus 3, adv. -ē (prvotno iovestos iz iovos, iovesis, stare oblike za iūs, kakor fūnestus, scelestus iz fūnus, scelus, prim. ius 2; iustus iz iovestus po sinkopi) pravičen, in sicer

1. (subjektivno) pravičen, pošten, ki prav(ično) misli, pravomiseln, prav(ično) misleč: Pompeius, vir iustissimus Ci., iustissimus iudex Ci., homo fortis, iustus, severus Ci., iustus in socios Ci., iuste et legitime imperare Ci., quanto id hominum consuetudine facilius fieri potuerit et iustius? Ci.; subst. iūstus -ī, m pravičnik: H., O., Eccl., Aristides iustus appellatus est N. Aristidu so nadeli vzdevek „pravičnik“.

2. (objektivno) praven, pravden, soden, pravičen, postaven, zakonit: ei ante iniusta poena luenda est quam iusta repetenda Ci., iusta uxor (mater familias) Ci., L., vita multis iustis suppliciis erepta Ci., iusto cum imperio in provinciam venit Ci., si causa iusta est Ci., iustum bellum Ci., imperium C., matrimonium Suet., liberi Icti. iz zakonite zakonske zveze, hostis Ci. ki ima pravico vojskovati se; subst. iūstum -ī, n pravo, pravica: iustum colere Ci., quam multa, iusta iniusta (bodisi pravo ali nepravo) fiunt moribus Ter.

3. metaf.
a) pravičen = utemeljen, z razlogi (vzroki) dobro podkrepljen (podstavljen), dobro utrjen, tehten, obstojen, zadosten: triumphus Ci. zaslužen, honores Ci., preces O., T., lacrimae O.; zlasti pri abstr. subst.: querimonia, odium, dolor, iracundia Ci., dat tibi iustam excusationem Ci., iustus timor Hirt., ira O., metus Ulp. (Dig.); pogosto iusta causa Ci., Ulp. utemeljen vzrok, npr. coniungendae necessitudinis Ci., iuste timere O. po pravici, upravičeno, lacrimae tam iuste cadentes Sen. ph., tanto reprehendi iustius illis H., at hoc ipsum, inquies, inique facis; immo iustissime Ci., ut in hunc transferri iustissime possit Q., ii qui iustissime in utero sunt Gell. popolnoma ob pravem času.
b) pravilen, pravi, reden: altitudo C., iustum iter conficere Ci., iustos annos peragere O., proelium L., iusta ac recta acies L., victoria Ci., numerus L., exercitus L. polnoštevilna, arma L., reditus T., amnis L., eloquentia Ci., volumina Vell., iusto iure L. po vsej pravici, z vso pravico; v abl. n. subst.: ulterius (plus) iusto O., H. več kakor je prav, čez mero = gravius iusto (dolere) O., H., Val. Max., Sen. ph., longior iusto O., praeter iustum Lucr. preveč.

4. subst. iūsta -ōrum, n kar se spodobi, kar komu gre, dolžnost, pravi (pristoječi) običaji, pravi obredi, prave slovesnosti (svečanosti), pravo stanje: servis iusta praebere Ci., omnia iusta solvere Ci. izpolniti, iusta tua Ter. pravica, nisi omnia iusta perceperit (vitis), ad ultimam redigitur maciem Col., iusta militaria L., ludorum Ci., omnia iusta perficere L., iusta piae dare debita terrae Pr. dolžni dar, darilo; zlasti o pogrebnem slavju: iustis funebribus confectis L., iusta exsequiarum Ci., illi more regio iusta magnifice fecerant S., iusta solvere funeri paterno Ci., iusta fratri persolvere Cu., iusta peragere Plin., ad praestanda ei iusta omnes esse coituros Cu., avis positis iusta ferre (dare) O.

iuventās -ātis, f (iuvenis) le pesn.

1. mladostnost, mladost: V., Lucr., fugit retro levis iuventas H.

2. pooseb. Iuventās Juvéntas (Juvénta), boginja mladosti (sicer imenovana Hebe): Ci., H., L., Cl.

3. meton.
a) mladeniška (mladostna) moč: (aquilam) iuventas nido propulit H.
b) brčice, puh, mah: prima genas vestibat flore iuventas V.

izolirati glagol
1. (pri bolezni) ▸ elszigetel, izolálKadar posumimo, da gre za steklino, moramo psa izolirati od ljudi in drugih živali. ▸ Amikor veszettségre gyanakszunk, a kutyát el kell szigetelni az emberektől és a többi állattól.
Bolnike je treba popolnoma izolirati, ker se virus hitro širi in je v slini, blatu in krvi bolnikov. ▸ A betegeket teljesen el kell szigetelni, mivel a vírus gyorsan terjed, és megtalálható a betegek nyálában, székletében és vérében.

2. (izločiti iz družbe) ▸ elszigetelEvropska unija se ne sme izolirati od drugih držav v Evropi. ▸ Az Európai Uniónak nem szabad elszigetelődnie Európa többi országától.
Ne izolirajte se v svoji pisarni, poiščite navdih v ljudeh. ▸ Ne szigetelődjön el a saját irodájában, keressen ihletet az emberekben!

3. (z zaščitnim materialom) ▸ szigetel, leszigetel, körbeszigetelOkvir grede izoliramo s stiroporom ali folijo z zračnimi mehurčki. ▸ Az ágyást habszivaccsal vagy légbuborékfóliával szigeteljük körbe.Objekt bo treba toplotno izolirati, zamenjali bomo tudi vsa okna. ▸ Az épületet hőszigetelni kell és az összes ablakot ki kell cserélni.Kako naj izoliramo bakrene cevi za toplo vodo oziroma centralno kurjavo? ▸ Hogyan szigeteljük a meleg víz, illetve a központi fűtés rézcsöveit?

4. v kemiji, v biologiji (izločiti snov) ▸ izolálTestirancu vzamemo kri in iz nje izoliramo celice z jedrom. ▸ A vizsgálati alanytól vért veszünk és izoláljuk a sejtmaggal rendelkező sejteket.Eterično olje lahko iz posušene rastline izoliramo z destilacijo z vodno paro. ▸ Az illóolaj a szárított növényből vízgőz-desztillációval izolálható.Ko je Ramsay iskal argon, mu je uspelo tudi prvič izolirati helij, in sicer medtem ko je segreval mineral klevit. ▸ Az argonnal kapcsolatos kutatása során Ramsay-nek először sikerült a héliumot is izolálnia a cleveit nevű ásvány hevítésével.

5. (razločiti od celote) ▸ elkülönít
Raziskovalci poskušajo izolirati kognitivne procese, ki so v ozadju motivacije. ▸ A kutatók megpróbálják elkülöníteni a motiváció mögött álló kognitív folyamatokat.
Stranke so najprej izmenjale stališča, nato pa izolirale glavna razhajanja. ▸ A felek először megbeszélték álláspontjaikat, majd meghatározták a fő nézetkülönbségeiket.
V plesu je težko izolirati izključno jazzovske prvine, deloma zaradi improvizacijske narave. ▸ A táncban – mivel részben improvizatív jellegű – nehéz elkülöníteni kizárólag a jazzelemeket.

izvršiti se povratni glagol
(zgoditi se) ▸ végbemegy, zajlik, történik
Te so tako tanke, da se lahko skozi njihove stene izvrši izmenjava snovi. ▸ Ezek olyan vékonyak, hogy végbe tud menni az anyagcsere a falukon keresztül.
Vse dejanje 453 strani obsegajočega romana se izvrši v pol leta in sicer v drugi polovici leta 1092. ▸ A 453 oldalnyi regény teljes cselekménye fél év alatt zajlik, méghozzá az 1092-es év második felében.
Bolnica je čutila, da se je na njej izvršila velika sprememba. ▸ A beteg érezte, hogy nagy változás történt vele.
Pri večini vrst življenjski cikel traja skozi celo leto, da se popolnoma izvrši, izjeme so samo kakšne izredno majhne vrste, pri katerih se lahko v enem letu zamenjata dve ali celo več generacij. ▸ A legtöbb faj esetében az életciklus egy teljes évig tart, ez alól csak néhány rendkívül kicsi faj jelent kivételt, ahol egy év alatt két vagy akár több generáció is válthatja egymást.
Okužba se velikokrat izvrši na nezrelih plodovih. ▸ A fertőzés sok esetben az éretlen terméseken fordul elő.

kisik samostalnik
1. (kemijski element) ▸ oxigénOdprava naj bi na goro plezala brez dodatnega kisika. ▸ Az expedíció állítólag plusz oxigén nélkül mászta meg a hegyet.
Sopomenke: O
Povezane iztočnice: tekoči kisik, čisti kisik

2. izraža odobravanje (pogoj bivanja ali razvoja) približek prevedka ▸ létfeltétel
Kot je nazorno pojasnil španski evropski minister: Evropa je kisik za španski razvoj. ▸ A spanyol európaügyi miniszter érzékletesen magyarázta el, hogy Európa a spanyol fejlődés létfeltétele.
Ta ukrep vlade je prinesel veliko potrebnega kisika za lokalno ekonomijo na jugu, ki sicer trpi za najhujšo recesijo po drugi svetovni vojni. ▸ Ez a kormányintézkedés megteremtette a helyi gazdaság szükséges létfeltételeit az ország déli részén, amely a második világháború óta a legsúlyosabb recesszióval küzd.

kolos samostalnik
1. (velikanski objekt ali predmet) ▸ kolosszusOgromen betonski kolos (v gradnji), ki ga je mogoče videti daleč naokoli, bo muzej prve svetovne vojne. ▸ A már messziről látható (épülőfélben lévő) hatalmas betonkolosszus az első világháború múzeuma lesz.
Leta 1973 je začela dozorevati ideja o najvišjem betonskem dimniku v Evropi, 360 metrov visokem kolosu iz betona in železa. ▸ 1973-ban kezdett formát ölteni Európa legmagasabb betonkéményének, egy 360 méter magas vasbeton kolosszusnak az ötlete.
Na varnost je mislil, ko je kupoval avto, saj je verjetno zato kupil tak kolos na kolesih. ▸ Autóvásárláskor a biztonságot tartotta szem előtt, hiszen valószínűleg ezért vásárolt ilyen guruló kolosszust.

2. (ogromna organizacija) ▸ kolosszusAmerika je gospodarski kolos, ki mu na svetu ni para. ▸ Amerika a világon egyedülálló gazdasági kolosszus.
Evropski parlament šteje 732 poslancev, vsak ima dva do tri asistente, sicer pa ta ogromni kolos zaposluje okoli pet tisoč ljudi, od strokovnjakov do ostalega osebja. ▸ Az Európai Parlamentnek 732 képviselője van, mindegyiküknek két-három asszisztense, de ez a hatalmas kolosszus a szakértőktől alkalmazottakig mintegy 5 000 embert foglalkoztat.

3. (velik kip) ▸ kolosszusJužno od tega kamna sta v pesku napol zakopana dva sarkofaga iz grško-rimske dobe ter nedokončan kolos. ▸ Ettől a kőtől délre két görög-római szarkofág és egy befejezetlen kolosszus van félig a homokba temetve.

4. (velikan; orjak) ▸ kolosszus, óriás
Prišli so trije gestapovci, pravi kolosi. ▸ Három gestapós érkezett, igazi óriások.
Za kolosa, težkega 150 kilogramov, sem trepetal, da se mu bo pod zadnjico sesedel nežni stolček. ▸ Rettegtem, hogy a 150 kilogrammos kolosszus feneke alatt összeroskad a finom kis szék.

5. (pomembna oseba) ▸ kolosszus
Z vsakim tekstom nas zmeraj znova in zmeraj drugače preseneča ta kolos, ki se imenuje Shakespeare. ▸ Minden szöveggel újra és újra és mindig máshogy kápráztat el bennünket ez a Shakespeare nevű óriás.

kontracepcija samostalnik
1. (preprečevanje zanositve) ▸ fogamzásgátlásSicer pa rodnost pada vse od začetka prejšnjega stoletja in nikakor ni posledica kontracepcije in splava. ▸ A születési ráta azonban a múlt század eleje óta csökken, és ez semmiképpen sem a fogamzásgátlás és az abortusz eredménye.
Zanimalo nas je tudi, kako delujejo različne vrste kontracepcije. ▸ Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan működnek a különböző típusú fogamzásgátlók.
Rezultati kažejo, da 86 odstotkov mladih, ki imajo spolne odnose, uporablja zanesljivo metodo kontracepcije. ▸ Az eredmények azt mutatják, hogy a szexuális életet élő fiatalok 86 százaléka megbízható fogamzásgátló módszert alkalmaz.

2. (sredstvo) ▸ fogamzásgátlóPraviloma pridejo na prvi ginekološki pregled, ker so motivirane za uporabo kontracepcije, večinoma po prvem nezaščitenem odnosu. ▸ Rendszerint azért jönnek el az első nőgyógyászati vizsgálatra – többnyire az első védekezés nélküli közösülés után –, mert fogamzásgátlót szeretnének használni.
Povezane iztočnice: postkoitalna kontracepcija, urgentna kontracepcija, peroralna kontracepcija, kombinirana hormonska kontracepcija, nujna kontracepcija, mehanska kontracepcija, oralna kontracepcija, hormonska kontracepcija

kontroverzen pridevnik
(ki deli mnenja; sporen) ▸ megosztóGre za kontroverzni šov, v katerem seksa in nasilja ne manjka. ▸ Egy megosztó show-ról van szó, amelyből nem hiányzik a szex és az erőszak.
Drama sodi med Ibsenova najbolj kontroverzna besedila. ▸ A dráma Ibsen legmegosztóbb művei közé tartozik.
Že desetletja veljajo za eno najbolj kontroverznih skupin na Balkanu, ki pogosto izzove vroče razprave. ▸ Már évtizedek óta a Balkán egyik legmegosztóbb, gyakran tüzes vitákat kiváltó együttesének számítanak.
77-letni modni ustvarjalec Karl Lagerfeld je bil vedno po svoje ekscentričen in kontroverzen, tako v modnem svetu kot tudi v zasebnem življenju. ▸ Karl Lagerfeld, a 77 éves divattervező mindig excentrikus és megosztó volt a maga módján – mind a divat világában, mind pedig a magánéletében.
Trump je svojo kampanjo začel s številnimi kontroverznimi izjavami. ▸ Trump számos megosztó kijelentéssel kezdte a kampányát.
Sicer pa nemški oblikovalec ni znan le po svojem delu, temveč tudi po kontroverznih izjavah, s katerimi je užalil že marsikatero zvezdnico. ▸ Egyébként pedig a német tervező nemcsak a munkájáról híres, hanem megosztó kijelentéseiről is, amelyekkel már számos hírességet megsértett.

kritična masa stalna zveza
1. fizika (o jedrski reakciji) ▸ kritikus tömeg

2. (o zadostni količini) ▸ kritikus tömeg
Stvari se bodo izboljšale, in sicer takrat, ko bo kritična masa ljudi začela razmišljati svobodneje. ▸ A dolgok jobbra fordulnak majd, mégpedig akkor, amikor az emberek kritikus tömege elkezd szabadabban gondolkodni.
Za komercialne kanale potrebuješ kritično maso gledalcev, da se program splača. ▸ A kereskedelmi csatornák esetében a nézők kritikus tömegére van szükség ahhoz, hogy megérje a program.

krona samostalnik
1. (valuta) ▸ korona
2. (naglavno okrasje) ▸ koronaPreden je postal pravi car, so ga oblekli v svečano obleko, mu nadeli krono, prstan in žezlo ter mu prebrali njegove pravice. ▸ Mielőtt igazi császár lett volna belőle, ünnepi ötözetet kapott, feltették rá a koronát, felhúzták a gyűrűt az ujjára és a kezébe adták a jogart, valamint felolvasták a jogait.
3. (naslov zmagovalca na tekmovanju) ▸ korona, približek prevedka ▸ győzelemV tej sezoni je sicer Barcelona osvojila dvojno krono, saj je postala španski državni in pokalni prvak. ▸ Ebben a szezonban a Barcelonát kétszer koronázták meg, mivel spanyol országos bajnok és kupagyőztes is lett.Dvanajst jih je, dvanajst deklet, ki upajo na lepotno krono in naziv miss Slovenije 2016. ▸ Tizenketten vannak, tizenkét lány, akik reménykednek abban, hogy megkapják a szépségkirálynő koronáját, a Miss Szlovénia 2016-os címet.
4. (vladarski naslov) ▸ koronaPoraženi kralj se je moral odpovedati angleški kroni. ▸ A legyőzött királynak le kellett mondania a koronáról.
5. (vrhunec) ▸ csúcs, csúcspontOlimpijske igre so vrhunska prireditev, ki so za vsakega športnika krona njegove športne kariere. ▸ Az olimpiai játékok minden sportoló sportkarrierjének csúcspontját jelentik.Prepričan je, da so prav odličja krona vinogradniških prizadevanj. ▸ Meggyőződése, hogy a borászatban kifejtett igyekezetet a díjak koronázzák meg.
6. (del zoba) ▸ korona
7. urarstvo, pomorstvo (del ure) ▸ korona [óra része]