Franja

alis, alid, gen. alis, dat. alī ali alei, star. oblika za alius, aliud (gl. alius): S. fr., Lucr., Cat. Od tod sestave alibi, aliquis, aliquando, aliquantus, aliquot, aliquotie(n)s idr. (gl. ta gesla). Adv. aliter

1. drugače, na drug način: S., C. idr., num aliter censuit senatus? Ci., non fuit faciendum al. Ci., non (haud) aliter H., V. ne drugače = prav tako, fieri non potest al. Ci. V primerjalnih stavkih
a) trdilnih: al. causam agi atque (kakor) ille existimaret Ci., ne sim salvus, si al. scribo ac sentio Ci. ep., multo al. ac sperarat N.; tako tudi aliter quam Ci. idr., al. atque ut Ci., al. quam ut Ci., al. atque si Dig., multo al. ab...: Mel.
b) nikalnih: non al. nisi Ci., L. idr. (ne drugače, če ne =) le če, haud al. ac si L., Suet., non al. quam O. ne drugače kakor = prav tako kakor, nec (neque) al. quam ut Cu., Col., non al. quam si V., non al. quam cum O. Distributivno: aliter cum tyranno, aliter cum amico vivitur Ci., aliter trikrat, štirikrat, celo petkrat ponovljen: Ci., Q. idr.; alternativno: aliter apud alios ordinati magistratus L. pri teh tako, pri onih drugače, quoniam al. ab aliis digerantur Ci., aliter atque aliter Sen. ph., Plin. ali aliter aliterque Cels. zdaj tako, zdaj drugače (različno), hoc ex locorum occasione aliter alibi decernitur Plin. na tem kraju (tukaj) tako, na drugem (drugod) drugače.

2. occ.
a) aliter esse ali aliter se habere drugače(n) biti: aliter animus vester est Ter., quod est longe al. Ci., quod certe scio longe al. esse Ci., ordo agminis al. se habebat ac... C., multo al. ac sperarat rem publicam se habentem cognovit N.
b) na nasprotni način, nasprotno, narobe (naspr. eodem modo, recte): quidsi servo al. visum est? Pl. = če napačno poroča, al. evenire Ter., S., qui al. fecerit S. kdor bi proti ravnal, si recte iudicatum est, sin al. Ci., si al. statuetis Ci.

3. (v nikalnih stavkih) drugače, sicer, v nasprotnem primeru: ipse sequetur, al. vincere non poteris V., aut al. non traducendum exercitum existimabat C., ius semper est quaesitum aequabile neque enim al. ius esset Ci., ea potestas per senatum... magistratui maxuma permittitur, al.... nullius earum rerum consuli ius est S.

alternativna medicina stalna zveza
(oblika zdravljenja) ▸ alternatív gyógyászat

androgena plešavost stalna zveza
(oblika izpadanja las) ▸ androgén kopaszodás
Sopomenke: moška plešavost

anomálen anomal, irrégulier, exceptionnel

anormalna oblika, konstrukcija forme ženski spol; construction ženski spol anomale

aorist samostalnik
jezikoslovje (glagolska oblika) ▸ aorista

arctus 3, starejša oblika za artus 3.

aristokracija samostalnik
1. (privilegiran družbeni sloj) ▸ arisztokráciaLov je bil vedno pravica aristokracije. ▸ A vadászat mindig is az arisztokrácia kiváltsága volt.

2. (izbran krog ljudi) ▸ arisztokráciaNa Berkeleyju, Stanfordu in Princetonu je od nekdaj nastajala intelektualna aristokracija, ki ji je bilo namenjeno, da bo vodila ZDA, morda celo svet. ▸ A Berkeleyn, a Stanfordon és a Princetonon formálódott mindig az az értelmiségi arisztokrácia, amelynek az USA, sőt talán az egész világ irányítását szánták.
Jane Fonda se je leta 1937 rodila v samo aristokracijo ameriške filmske industrije. ▸ Jane Fonda 1937-ben az amerikai filmipar arisztokráciájába született bele.

3. (oblika vladavine) ▸ arisztokrácia
Monarhiji je sledila dolgotrajna aristokracija in tej se je leta 594 pr. n. št. uprl Solon. ▸ A monarchiát az arisztokrácia hosszan tartó uralma követte, és i. e. 594-ben Szolón ez ellen lázadt fel.

4. (aristokratskost) ▸ arisztokráciaČrna barva izraža aristokracijo duha. ▸ A fekete szín a szellem arisztokráciáját tükrözi.
Z zamislijo aristokracije duha bi radi poudarili, da vendarle obstajajo tudi višje vrednote, h katerim se lahko človek zateče v teh zbanaliziranih, potrošniških časih. ▸ A szellem arisztokráciájának elképzelésével azt szeretnék hangsúlyozni, hogy mégiscsak léteznek magasabb értékek, amelyekhez az ember menekülhet ebben az egyre banálisabbá váló fogyasztói korban is.

assentiō (adsentiō) -īre -sēnsī -sēnsum; v klas. lat. pogosteje kot dep. assentior (adsentior) -īrī -sēnsus sum pritrditi (pritrjevati), pritegniti (pritegovati), soglašati s čim, privoliti v kaj, potrditi (potrjevati), (po)hvaliti:

I. act.; abs.: adsentio Pl., censuit hoc Cato: adsensit senatus Ci. ep., adsensere omnes V., assensere dei O., adsensere atque... iter incipiunt T.; z dat. personae: L., adsentire Volcatio Ci. ep., omnes fere Parmenioni assentiebant Cu.; z dat. rei: cavendum est, ne his rebus temere adsentiamus Ci., assensit precibus Rhamnusia iustis O.; z notranjim obj. (v čem): testes, qui illud, quod ego dicam, adsentiant Pl.; z de: cum de aliis rebus adsentire se veteribus Gabinis diceret L.; adsentio tibi s posledičnim ut in cj.: Ci. ep.; v pass.: sapiens multa sequitur probabilia... neque percepta neque adsensa Ci. kar ni... niti pripoznano (za resnično spoznano); brezos.: Fabio adsensum est L., Bibulo adsensum est de tribus legatis Ci. ep., adsentiendum temporibus Ci. vdati se je treba časovnim razmeram, saepius tamen assentiendum quam repugnandum est (insanientibus) Cels. —

II. kot dep.; abs.: adsensus est uterque Ci., omnes adsensi sunt L., verbo (z malo besedami) adsentiebatur L., ne assentiri necesse esset Suet.; z dat. personae: tibi adsentior Pl., ei senatus adsensus est Ci., verbo (na kratko) alius alii varie adsentiebantur Cu. purganti deinde se in Dareus vultu adsentiebatur Cu. je prikimaval; z dat. rei: eius sententiae libenter sum adsensus Ci., cum iidem huic orationi, qui litteris regis adsensi erant, adsentirentur L.; z notranjim obj. (v čem): ego illud adsentior Theophrasto Ci., nunc id dicam, quod tu mihi adsentiare Ci., cetera adsentior Crasso Ci.; z de ali in in abl.: alicui de maximis rebus Ci., in quo te Dicaearcho adsentiri negas Ci. ep.; s posledičnim ut in cj.: Ci.; z ACI: Ci. ep.

Opomba: Pri pt. pr. in gerundiju seveda ni mogoče ugotoviti, ali je oblika izpeljana iz act. glag. ali iz dep., npr.: qui magno applausu loquitur adsentiente populo Ci., temeritas in adsentiendo Ci.

assuēscō (adsuēscō) -ere -suēvī -suētum (*as-, adsuēre, prim. sueō)

1. intr. vaditi se v čem, česa, privaditi (privajati), navaditi (navajati) se česa, čemu, na kaj ali delati kaj (v logičnem pf. = (na)vajen biti), priučiti (priučevati) se čemu: consuetudine oculorum adsuescunt animi Ci., ego servo et servabo — sic enim adsuevi — Platonis verecundiam Ci. ep., adsŭēvī Ph.; z dat.: disciplinā Lycurgi, cui per LXX annos adsueverant, sublatā L., caritas ipsius soli, cui longo tempore adsuescitur L., ass. mori, sermoni Q., ut homines... quieti et otio per voluptates adsuescerent T.; z abl.: Fl., Iust., genus pugnae, quo adsueverant L.; pogosto se ne da določiti, ali je neka oblika v dat. ali abl., npr.: ubi libera colla servitio adsuērint V., quibus (legibus) cum inter bella adsuescere videret non posse L., nec aquis adsuevimus istis O.; s praep.: (uri) assuescere ad homines... ne parvuli quidem excepti possunt C., in hoc (acc.) assuescat (puer) Q.; z inf.: ut fremitum adsuesceret (Demosthenes) voce vincere Ci., quidquid tribunus plebi loquitur... adsuestis quieti audire L., votis iam nunc adsuesce vocari V., quo se demittere rivi assuērant O.; occ. vzljubiti koga: amici, quibus maxime adsueverat, pedites, quibus adsueverat Cu.

2. (pesn. in poklas.) trans. privaditi (privajati), navaditi (navajati) koga česa, čemu, na kaj, uvesti (uvajati) koga v kaj, priučiti (priučevati) koga čemu: ne tanta animis adsuescite bella V., qui pluribus adsuērit mentem corpusque H., navalibus assuescendo certaminibus praefectus Vell., quod adsuescis (me) fatis Lucan., Rhodopen adsueverat umbrā Stat., assueverat Armenios in hoc unum servitutis genus, ut... Fl.; z inf.: rem Quirini assuescit supero pollere... regno Prud. Od tod pt. pf. assuētus (adsuētus) 3
a) vajen česa, privajen, navajen česa, čemu, na kaj ali delati kaj; z dat.: gens umori ac frigori adsueta L., mensae adsuetus herili V., nobiles pueri custodiae corporis eius adsueti Cu.; evfem. (o nenaravnem spolnem občevanju): spado,... cui et Dareus adsuetus fuerat et mox Alexander adsuevit Cu.; z abl.: homines labore... adsueti Ci., Hannibale duce acerrimo adsuetus L., horrida... gens adsuetaque multo venatu nemorum V., praedae assuetus amore O.; včasih ni jasno, ali je oblika dat. ali abl.: vicinitas non adsueta mendaciis Ci., adsuetae ripis volucres V., ea (cohors) adsuetior montibus L., Macedones, adsueti quidem regio imperio Cu., nil pudet adsuetos sceptris Lucan., assueta gymnasiis et oleo corpora Q.; z gen.: Romanis Gallici tumultus adsuetis L.; redkeje s praep.: male assuetus ad omnes vis (acc. pl.) controversiarum S. ap. Prisc., non assuetae ad sceptra manus Sen. tr., iuxta in invia ac devia adsueti L., adsueti inter se hostes L.; z inf.: adsueti longo muros defendere bello V., adsuetus aquae perfundi flumine V., Sardis facile vinci adsuetis L., si Romana fatigat militia adsuetum graecari H., rapto vivere adsueti Cu.; z grškim acc.: non illa colo femineas adsueta manus V. odvajena preslice.
b) kot adj. = navaden, običajen, znan; abs.: portula ads., adsueti collis cultores L., non ille... habebat adsuetos vultus O., adsueto amore Pr., ads. belli mos Sil., otium des corpori, ut ádsŭētam fórtius praestés vicem Ph.; z dat.: adsueta oculis regio L., motus corporum cuique genti adsueti L. Od tod subst.
a) adsuētum -ī, n, le v abl. sg. pri komp.: longius adsueto lumina nostra vident O. dlje kakor navadno, adsueto propior premat orbita terras Stat.
b) adsuētī -ōrum, m navadni tovariši: Cu.

Opomba: Sinkop. obl. (pesn. in poklas.): adsuēsti(s), adsuērit, adsuēram, adsuēsse(m) idr. = adsuevisti(s), adsueverit, adsueveram, adsuevisse(m).

astma samostalnik
(bolezen) ▸ asztmaNekatere genske različice lahko povzročajo astmo le v kombinaciji z izpostavljenostjo določenim okoljskim dejavnikom. ▸ Egyes genetikai variánsok csak bizonyos környezeti tényezőknek való kitettséggel együtt okozhatnak asztmát.
Družinska anamneza je dejavnik tveganja za razvoj astme, saj pri tem sodeluje veliko različnih genov. ▸ A családi kórtörténet az asztma kialakulásának kockázati tényezője, amiben számos különböző gén játszik szerepet.
Prognoza astme je običajno dobra, še posebej pri otrocih z blago obliko bolezni. ▸ Az asztma prognózisa általában jó, különösen a betegség enyhe formájával küzdő gyermekek esetében.
Stopnja obolevnosti z astmo se je od 60. let prejšnjega stoletja do leta 2008 po svetu znatno povečala, v 70. letih pa so bolezen prepoznali kot velik javnozdravstveni problem. ▸ Az asztma előfordulási aránya az 1960-as évektől 2008-ig világszerte jelentősen nőtt, és a betegséget az 1970-es években jelentős közegészségügyi problémaként ismerték el.
Kot otrok je imel tudi astmo. ▸ Gyermekkorában asztmás volt.
Določena zdravila za astmo so v grobem razvrščena v kategorijo hitro delujočih in kategorijo dolgo delujočih. ▸ Egyes asztmagyógyszerek nagyjából gyors hatású és hosszú hatású kategóriákba sorolhatók.
Povezane iztočnice: alergijska astma, nealergijska astma, bronhialna astma

atenska demokracija stalna zveza
zgodovina (oblika družbene ureditve) ▸ athéni demokrácia

avtomobilski kasko stalna zveza
zavarovalništvo (oblika zavarovanja) ▸ CASCO

bicornis -e (bi in cornu) dvorog: caper, Fauni O., animal Plin., Minotaurus Tert.; pesn. pren.: luna H., Aus. polmesec (o mladem mesecu), Granicus O. ali Rhenus V. z dvema strugama ob ustju, furcae V. ali ferrum Col. dvorogljate -o, iugum (Parnassi) Stat. z dvema vrhovoma, dvogrb, figura (sc. aciei) Amm. polmesečna oblika.

biološko kmetovanje stalna zveza
kmetijstvo (oblika kmetovanja) ▸ biogazdálkodás

bojišče samostalnik
1. (o vojaškem spopadu) ▸ csatatér, harctér, harcmezőNa bojišču je padlo okrog 35.000 vojakov. ▸ Körülbelül 35 000 katona esett el a csatatéren.
Ceste so gradili vojaki, da so se po njih hitreje premikali na bojišča. ▸ A katonák utakat építettek, hogy gyorsabban eljussanak a csataterekre.

2. (v športu) ▸ küzdőtérPotem je projekt zamrl, dokler se podobna zamisel ni rodila pred nekaj leti na nogometnem bojišču. ▸ Aztán a projekt elakadt, mígnem néhány évvel ezelőtt hasonló ötlet született a futballpályán.Sama oblika boksarskega bojišča bi bila lahko tudi drugačna, lahko bi bil dejansko krog, kot ga poznajo v rokoborbi ali v kakšnem od azijskih borilnih športov. ▸ A bokszring alakja eltérő lehet - valójában lehetne kör alakú is, mint a birkózásban vagy néhány ázsiai küzdősportban.

3. (o konfliktu, spopadu) ▸ csatatér, harctérGlavno bojišče regionalizacije se je tako preneslo na sprejemanje zakona o pokrajinah. ▸ A regionalizáció fő harctere tehát a tartományi törvény elfogadására tevődött át.
Žal je danes v mnogih družinah miza bojišče, kjer starši in otroci merimo moči. ▸ Sajnos manapság sok családban az asztal az a csatatér, ahol a szülők és a gyerekek összemérjük a hatalmunkat.
To spremeni šolo v bojišče za čim boljše rezultate, v boj za točke. ▸ Ez az iskolát csatatérré változtatja, ahol a harc a lehető legjobb eredményekért, a pontokért folyik.

bolnišnična nujna medicinska pomoč stalna zveza
medicina (oblika zdravstvene pomoči) ▸ kórházi sürgősségi ellátás

bolonjski študij stalna zveza
(oblika izobraževanja) ▸ bolognai képzés
Na bolonjskem študiju predmetov ne gledamo po letnikih, temveč po vrstnem redu. ▸ A bolognai programban a tantárgyak nem évfolyamonként, hanem sorrendben vannak elrendezve.

brezosebni glagol stalna zveza
jezikoslovje (glagolska oblika) ▸ személytelen ige

būstum -ī, n (ūrere; kakor bustar po napačni razstavi glag. ambūrere, combūrere v am-būrere, com-būrere nastala oblika)

1. prostor, kjer so mrliče sežigali in pokopavali, mrtvaško sežigališče: Stat., horrifico cinefactus busto Lucr.; semiusta busta V. napol zgorele grmade; met. sežgano truplo, sežgan mrlič: egena sepulcri busta iacēre reor Stat.; pren.
a) (o razdejanem mestu) prazno pogorišče: Plin.
b) žgališče na žrtveniku: tura in bustum arae iacere Hier.

2. sinekdoha gomila, grob, grobišče, nagrobnik, nagrobni spomenik: Pl., Sen. tr., Suet., excelso coacervatum aggere bustum Cat., ingens... terreno ex aggere bustum V., exiguum bustum Pr., hostilia busta piare O., bustum violare Ci., Lucan., alicuius busto insultare H., incīdere aliquid in busto Ci., Busta (busta) Gallica L. ali Ad Busta Gallica Varr. Galska grobišča, Ob galskih grobiščih, kraj v Rimu, kjer je dal Kamil pobite Galce sežgati in pokopati; pesn. o želodcu živali, ki žre žive ljudi, živi grob: viva videns vivo sepeliri viscera busto Lucr. živo telo v živem grobu; pren. grob = pogubišče, kraj, kjer se kaj pogubi, ali poguba, t.j. oseba, ki kaj pogubi, pogubitelj: cui templum illud (Castoris) fuit... bustum legum omnium ac religionum Ci., quotiens... civilia (= civium) busta Philippos... canerem Pr., tu (Piso), bustum rei publicae Ci., bustum miserabile nati O. (o Tereju, ki je zaužil lastnega sina).

cēnsītor -ōris, m (cēnsēre) poznejša, v provincah rabljena oblika za censor, cenitelj, cenzor, zlasti glede davkov: Ulp. (Dig.), Cod. Th., Cass.