Franja

sindikat samostalnik
1. (združenje zaposlenih) ▸ szakszervezetProti predlogu plačnega zakona je včeraj protestiral tudi policijski sindikat. ▸ Tegnap a rendőrszakszervezet is tiltakozott a bértörvényjavaslat ellen.Najbolj novemu zakonu nasprotuje sindikat kmetov, ki je že zahteval spremembo. ▸ Az új törvény ellen leginkább a gazdák szakszervezete tiltakozik, amely már követelte a törvény módosítását.Povezane iztočnice: reprezentativni sindikat

2. (združenje podjetij) ▸ szindikátusIz sindikata bank utegne izstopiti še zadnja tuja banka. ▸ Az utolsó külföldi bank is kiléphet a bankszindikátusból.
Zaradi velikosti posameznega posojila in interesov posameznih bank organizirajo banke t.i. sindikat bank, ki skupno nastopa pri najemu posojil s strani posojilojemalca. ▸ Az egyes hitelek nagysága és az egyes bankok érdekei miatt a bankok szindikátusba szerveződnek, hogy közösen járjanak el a kölcsönigénylő hitelfelvételénél.Bančni sindikat (konzorcij) ponuja namreč posojilojemalcu celoten znesek pod enakimi pogoji. ▸ A bankszindikátus (konzorcium) ugyanis a hitelfelvevőnek a teljes összeget azonos feltételek mellett ajánlja fel.
Komite združuje v prvi vrsti predstavnike združenj malih sirarjev in t. i. sindikatov (v Franciji) oz. konzorcijev (v Italiji) za posamezne sire s kontroliranim poreklom, poleg teh pa tudi posamezne sirarje ter strokovnjake s področja sirarstva. ▸ A bizottság elsősorban a kistermelők szövetségeinek és az ellenőrzött eredetű egyedi sajtok úgynevezett szindikátusainak (Franciaországban) vagy konzorciumainak (Olaszországban) a képviselőit, valamint egyéni sajtkészítőket és a sajtkészítés szakértőit tömöríti.

slalomist samostalnik
1. (o smučarju) ▸ műlesikló, szlalomos, szlalomversenyzőNajboljša slalomista v tej zimi sta bila tokrat v ozadju. ▸ A tél két legjobb műlesiklója ezúttal háttérbe szorult.

2. (o vodnem športu) ▸ szlalomos, szlalomversenyző
Dobrih 8 mesecev je namreč do OI, slalomiste in kajakaše na mirnih vodah pa čaka še lov za olimpijskimi kvotami. ▸ Az olimpiai játékok alig több mint nyolc hónap múlva kezdődnek, így a szlalomosok és a síkvízi kajakosok még mindig küzdenek az olimpiai kvótákért.

slikopleskarski pridevnik
(o poklicu pleskarja) ▸ szobafestő, szobafestési, festésiV zvoniku morajo namestiti še ograjo in dokončati slikopleskarska dela. ▸ A harangtoronyban még el kell helyezni a korlátot és el kell végezni a festési munkálatokat.Težko je namreč dobiti fante, ki bi se odločili za slikopleskarski poklic. ▸ Nehéz rávenni a fiúkat, hogy a szobafestő szakmát válasszák.

slinavka samostalnik
1. (organ v trebušni votlini) ▸ hasnyálmirigy
Imel sem namreč velike težave z zdravjem, štirikrat sem bil operiran na slinavki. ▸ Nagy gondjaim voltak ugyanis az egészségemmel, négyszer műtötték a hasnyálmirigyemet.
Pri diabetesu tipa 2 slinavka še vedno proizvaja inzulin, a ne v zadostnih količinah. ▸ 2-es típusú cukorbetegség esetén a hanyálmirigy még mindig termel inzulint, azonban nem elegendő mennyiségben.

2. (žleza za izločanje sline) ▸ nyálmirigyČloveško slino proizvajajo žleze slinavke v ustih. ▸ Az emberi nyálat a szájban található nyálmirigyek termelik.

3. medicina (bolezen) ▸ herpeszes szájnyálkahártya-gyulladás
Iz Kitajske z rahlo zamudo poročajo o izbruhu slinavke med otroki. ▸ Kínából enyhe késéssel számolnak be a gyermekek herpeszes szájnyálkahártya-gyulladásának járványáról.
Slinavka se prenaša z neposrednim stikom sluznice ali kože s slino, ki vsebuje virus. ▸ A herpeszes szájnyálkahártya-gyulladás a nyálkahártyának vagy a bőrnek a vírust tartalmazó nyállal való közvetlen érintkezése útján terjed.

sodālis -e (iz *su̯edhālis; prim. skr. svadhā́ svojskost, posebnost, navada, šega, gr. ἔϑος in ἦϑος [iz *σƑέϑος, *σƑήϑος] = got. sidus = stvnem. situ = nem. Sitte, gr. ἔϑω [iz *σƑέϑω] s pf. εἴωϑα (lezboško εὔωϑα) navajen sem, ἐϑίζω navajam koga (na) kaj, lat. suēscō s pf. suēvī) (so)družniški, tovariški, tovarišijski, prijateljski, družníški: turba O. Kot subst. sodālis -is, m

1. (so)drúg, (so)družník, (so)tovariš, dober (prisrčen, drag) prijatelj: Pl., Ter., Iuv., Mart. idr., ad sodalem tuum … M. Metellum demigrasti Ci., primum habui semper sodales Ci., Autronio nonne sodales, non collegae sui, non veteres amici … non hi omnes, qui sunt in re publica principes, defuerunt? Ci., sodales adulescentium Tarquiniorum L., turba cognatorum sodaliumque L., constantique fide veterem tutare sodalem O., caris multa sodalibus legi (sc. versūs) Plin. iun.; komu (so)drug v čem = podoben komu v čem: ille sodalis istius erat in hoc morbo Ci.; pren. o neživih subj.: aridas frondes hiemis sodali dedicet Euro H., larga nec desunt Veneris sodali vina creterrae H. (vino in ljubezen se namreč rada združita); occ.
a) obedni tovariš, tovariš za mizo, soobedovalec, vinski (pivski) bratec: epulabar cum sodalibus omnino modice Ci., Pompei, meorum prime sodalium, cum quo morantem saepe diem mero fregi H., gaudens sodalibus H. vesel (veseleč se) vesele družbe.
b) hišni prijatelj, možev namestnik: Hier., haud sua desertus rura sodalis arat Mart.

2. član (ud) svečeniške združbe, član svečeniškega kolegija (zbora), svečeniški sodrug, v pl. tudi = svečeniška združba, svečeniški kolegij, svečeniški zbor: Dig. idr., sibi in Lupercis sodalem esse Caelium dixit Ci., addito sodalium Augustalium sacerdotio T., ut ad numerum sodalium Augustalium … adiceretur Suet.

3. (v negativnem pomenu) član (ud) kake prepovedane skrivne (z)družbe (bratovščine), član tajne zveze, soudeleženec pri kakem slabem (zlem, škodljivem, kriminalnem) načrtu (prekršku, prestopku), npr. pri kupovanju glasov, zaroti ipd.: tu in illis es decem sodalibus Pl., quos tu si sodalīs vocas, officiosam amicitiam nomine inquinas criminoso Ci.

Opomba: Abl. sg. nav. -ī, pa tudi -e: Plin. iun., Mart.

somnium -iī, n (somnus)

1. sen = sanja, nav. pl. sanje, podoba (podobe) v sanjah: Plin., Lact., Macr. idr., somnium somniare Pl., dum huic conicio (razlagam) somnium Pl., interpretes somniûm Poeta ap. Ci. ali interpres somniorum Q., somnio uti Ci. ali somnia videre O. imeti sanje, sanjati, somnia Pythagorēa H. (v začetku svojih Letopisov namreč Enij pripoveduje, kako se mu je sanjalo, da biva v njem (po Pitagorovem nauku o preseljevanju duš) Homerjeva duša), multi per somnia saepe loquentes Lucr. v snu, v sanjah; pooseb. Somnia -ōrum, n Sanje kot božanstva: Ci., O.

2. metaf. sanja, sanjarija, blodnja, dozdeva, dozdevek, neumnost, bedarija, norčija, utvara, izmišljotina, fantazija: somnium! Ter., fabulae! somnia! Ter. neumnež, bedak, tepec, budalo, Stoicorum somniorum interpres Ci., delirantium, vinolentorum somnia Ci. blodnje, bledež, delirij, multa tibi iam fingere possunt somnia Lucr., velut somnia quaedam vigilantium Q.

3. meton. spanje, dremanje, dremež: tibi somnia tristia portans V.

sub-hīrcus -ī, m (sub in hīrcus) „smrdljivi kozel (= smrdljivec) spodaj” (namreč pod pazduhama) = pázduha: Isid.

sub-stringō -ere -strīnxī -strictum (sub in stringere)

1. spodaj zadrgniti (zadrgovati), odspodaj navzgor privezati (privezovati), (z)vezati, zvezati (zvezovati), podvezati (podvezovati): substringebat caput (sc. iumenti) loro altius N., obliquare crinem nodoque substringere T. od obeh strani česati proti temenu in podvezovati (v čop), auroque ligatas substringens … comas Lucan., substringere lintea mālo Sil., carbasa Mart. jadra pobrati (pobirati), sinūs Sen. tr., carnem fasciā Suet.; pesn.: aurem substringe loquaci H. nastavljaj mu uho, pazljivo ga poslušaj.

2. metaf. omejiti (omejevati), ustaviti (ustavljati), zadrž(ev)ati: lacrimas Marc., sanguinem Veg., bilem Iuv.; pren. (v govoru) kaj (s)krčiti (skrčevati), krajše povedati: effusa Q. — Od tod adj. pt. pf. substrictus 3 „zožen“, „stisnjen“, ozek, tesen, kratek, droben, slok, suh, mršav: ilia O., crura (namreč krtove) O., testes castorum Plin., tunicae Gell., venter (sc. tauri) paulo substrictior (po novejših izdajah subtruncior) Col.

suf-fringō -ere (-frēgī -frāctum) (sub in frangere) komu ude (za kazen) (po)lomiti, zlomiti (zlamljati), spodaj razbi(ja)ti: alicui talos Pl., crura quidem vobis nemo suffringet Ci., iis (sc. canibus) crura suffringantur Ci., suffringere alicui crura (namreč pri križanju) Aur., ossa eius (sc. Christi) Lact.

summus 3 (iz *sup-mo-s; sup = sub; prim. skr. upamáḥ najvišji, gr. ὕπατος : ὑπό, umbr. somo (= summum)) superl. k adj. superus

I. najbolj zgornji, najzgorn(j)ejši, najvišji (naspr. īnfimus, īmus): summum iugum montis C., pars summum castrorum locum petere coepit C. na vzpetino, na kateri je stal tabor, ex summi cacuminis luco L., summus ego (sc. iacui in triclinio) H. najzgorn(j)ejši = prav zgoraj, najvišje (tj. na prvem, na najčastnejšem mestu); metaf. (o zvoku, glasu) najvišji, najmočnejši, najglasnejši (naspr. īmus): summo haec clamore Pl., agere clamore summo Ter., summo sonitu quatit ungula terram Enn. ap. Macr., sonus summus Plin., Q., vox summa Q., iubeo te salvere voce summa, quoad vires valent Pl., qui summa voce versus multos uno spiritu pronuntiare consuescebat Ci.; toda: modo summa voce (= z najdebelejšim ali najglobljim glasom, z basom), modo hac resonat quae chordis quattuor ima H. (po razporeditvi strun na tetrakordu, na katerem je bila basova struna najvišja, visokotonska struna pa najnižja); partitivno = najzgorn(j)ejši del, najvišji del česa: Ca., Enn., Ter. in poznejši pisci: summus puteus Pl. vodnjakov rob, rob vodnjaka, summum vestimentum Pl. skrajni rob oblačila, summa purpura Lamp. rogljiček ali ušesce toge, summus clipei umbo V. konica (rt) ščitovega popka, in summo (sc. clipeo) custos Tarpeiae Manlius arcis stabat V. na zunanjem ščitovem robu (drugi vežejo: in summo Tarpeiae arcis; gl. spodaj subst. summum -ī), summus mons C. vrh gore, summi montes V. vrhovi (konice, rti) gora, summa urbs Ci., V. ali summa arx V. zgornji del mesta, najvišji del mesta, grad, summum tectum V. sleme, in summa sacra via Ci. prav zgoraj na sveti cesti, summa aqua ali unda, summi fluctus, summa aequora, summum mare V. površina vode itd., summo pectore exstare C. prav zgoraj iz prsi, summum corpus V., O. površina telesa, koža, summa cutis Cels. površina kože, summi digiti Q. konice prstov na nogi, summaque per galeam delibans oscula fatur V. (gl. dē-lībō), summas (sc. amphoras) operit auro N. vrče zgoraj, summa gramina V. travni vršički. Od tod subst.

1. summum -ī, n najzgorn(j)ejši del, najvišji del, najzgorn(j)ejše mesto, najvišje mesto, najvišji prostor, višina, vrh, vršina, rt: summum tecti V. sleme, ab eius (sc. frontis) summo … late diffunduntur (sc. cornua) C., ad summum montis egressus est S.; v pl.: summa tectorum Cu. hišne stehe, summa Lycaei V. vrhovi, summa collis Auct. b. Afr. konica, rt, summa scopuli V. ali petrae Cu. vrhovi, konice, summa (sc. corporis) riguerunt Sen. ph. okončine, skrajn(j)i udje; v obscenem pomenu: summa petere Mart.; abstr. (brez določila v gen.) najzgorn(j)ejše mesto, najvišje mesto, vrh, vrhunec: non longe abesse a summo Ci., leviter a summo inflexum bacillum Ci. od zgoraj, collis ab summo aequaliter declivis C. z vrha, od vrha, od zgoraj, angustius ad summum fastigium C. navzgor, in summo C., L. na vrhu, sunt in summo Plin. iun. prav zgoraj, in summum evadere L., redire in summum Petr., a summo petere Q. površno, dare a summo bibere Luc. fr. začenši od zgoraj, od zgoraj naprej = po vrsti; tako tudi: da, puere, ab summo Pl. ali puere, a summo septenis cyathis committe hos ludos Pl., si quid de summo petas Pl. če hočeš kaj iz najvišje sklede, emergere ad summum Lamp. na površje.

2. summa -ae, f, gl. summa. —

II. metaf.

1. (po dostojanstvu, veljavi, kakovosti ipd.) najvišji, prevzvišeni, največji, najimenitnejši, najznamenitejši, najodličnejši, najizvrstnejši, najboljši, najpoglavitnejši, glavni, najvažnejši, najpomembnejši
a) (o osebah): summus vir Ci., summi viri Pl., summi homines Ci., summus imperator Pl., Ci. vrhovni poveljnik, nadpoveljnik, in summis habitus est ducibus N. šteli so ga med najznamenitejše vojskovodje, summus amicus Ter. najboljši, Simulo fuit summus (sc. amicus) Ter., summum (sc. amicum) alicui esse Ter., summus deûm rector O., summus Iuppiter Enn. ap. Non., Pl., summus Sol Enn. ap. Prob., pater summus (sc. Iuppiter) V., summus deûm V., O., sacerdos Vulg.; z gen.: severitatis et munificentiae summus T. najvišji sodnik o strogosti in milosti. Od tod subst. α) summus -ī, m najvišji, visoki (naspr. infimus najnižji, nizki, namreč izmed ljudstva): Amm.; nav. v pl.: cum par habetur honos summis et infimis Ci., cum a summis, mediis, infimis hoc fit Ci. β) summa -ōrum, n glavna oseba, glavni: summa ducum, Atrides O. (prim.: ductores Danaûm delecti, prima virorum Lucr.)
b) (o stvareh): bellum gerentes summum summā industriā Enn. ap. Non., summum bellum Hirt., sine summa industria N., summa vi Enn. ap. Macr., V., dos summa Ter., summum bonum Ter., Ci., malum Ci., periclum Acc. ap. Ci., periculum N., periculum ac discrimen Ci., in summo et periculosissimo rei publicae tempore Ci. v najhujšem in najnevarnejšem trenutku (času) za državo, summa salus rei publicae Ci. najvišja blaginja države = vsa državna blaginja, summa res publica Ci. vsa državna blaginja, vsa država, summa res publica temptatur Ci., ad summam rem publicam pertinere Ci., summa amentia, ambitio, fides, religio, difficultas, prudentia, infamia, iniuria, copia facultasque dicendi Ci., summa bonitas et aequitas causae Ci. ep., summum artificium, studium Ci., deorum summus erga vos amor Ci. prekomerna, summum ius Ci. najstrožje, do vrhunca dognano pravo; od tod preg.: summum ius summa iniuria Ci.; summus honor Ci., Lucr., honoribus summis perfuncti Ci. ep. ali functi N., summo loco natus Ci. visokega stanu, summi homines ac summis ingeniis praediti Ci., omnia summa facere Ci. kar najbolj se (po)truditi, storiti, kar je (le) mogoče, vident … unum virum esse, in quo summa sint omnia Ci. vse (dobre) lastnosti v največji meri, omnia summa adeptus Ci. vse najvišje, summo magistratui praeesse C., quod si enuntiatum esset, summum in cruciatum se venturos viderent C. najhujše, summum scelus S., summa humanitas, paupertas N., summus imitator N. najmarljivejši, summum genus N. najimenitnejši rod, najimenitnejša družina (rodbina), amicis summas potestates dederat N.; pogosto summa res glavna stvar, najvažnejša stvar, najpomembnejše, vse: consilium de summis rebus capere N. ali habere V., si tantummodo summas (sc. res) attigero N., de summis rebus dimicare N. biti odločilni boj, quo res summa loco, Panthu? V. kako je z vsem?, kako je z državo? (po drugih: kje se bije glavni boj?). Kot subst. summa -ōrum, n najvišja oblast, vrhovna oblast: biennium summis potiti Aur.

2. (časovno ali po zaporedju) najskrajnejši, zadnji (naspr. prīmus): haec est praestituta summa ei argento dies Pl. zadnji dan (rok) za plačilo, venit summa dies … Dardaniae V., cum vero aestas summa esse coeperat Ci. (ob) sredi poletja, hiems summa Ci. ep. koncu se bližajoča, iztekajoča se, summa senectus Ci., summo carmine H. ob koncu pesmi, in fluvium primi cecidere, in corpora summi Lucan., summam manum imponere eloquentiae Q. govorništvo (zgovornost) izpopolnjevati, cuius rei eadem in argumentis ratio est, ut potentissima prima aut summa ponantur Q. prvo ali zadnje, nihil nostrā intersit, utrum ab summo an ab imo an ab medio nomina eorum dicere incipiamus Corn. — Adv.

1. summē kar največ, zelo, močno, nadvse, silno: quod me sollicitare summe solet Ci., summe contendere, diffidere Ci. ep., summe cupere C., summe admirari Q., summe officiosus Ci., summe studiosus, summe iucundum Ci. ep., vir summe disertus Q., mei summe observantissimus Plin. iun., locus summe munitus H.

2. adv. acc. n summum kvečjemu, največ: respondit triduo illum aut summum quadriduo esse periturum Ci., quattuor aut summum quinque sunt inventi Ci., bis terve summum Ci., uno aut summum altero proelio L.; v enakem pomenu poznolat. ad summum: raro quis iterum vel ad summum tertio Marc.

3. adv. abl. n. summō naposled, slednjič, nazadnje, vendarle: quia et initio movendus sit iudex et summo impellendus Q.

Opomba: V pozni lat. se superl. summus še okreplja z adv.: apprime summus Quadr. ap. Gell., valde summus Plin. Val.

superbus 3 (iz *super-bhu̯os: super in indoev. kor. *bhū- biti; prim. fuō, fuī in gr. ὑπερ-φυής)

I. (v negativnem pomenu)

1.
a) (o osebah) visoko (mogočno, moško) se noseč, ošaben, prevzeten, napihnjen (napuhnjen), ohol, domišljav, nadut, aroganten, predrzen (naspr. moderatus): non decet superbum esse hominem servom (= servum) Pl., superbum se praebuit in fortuna Ci. ep., superbus iuvenis, victor, superbae gentes V., domini V., Lucr., reges Poeta ap. Ci. ep., Lucr., diva Tib., utrum superbiorem te pecunia facit an … Ci. ep., laudato pavone superbior O., familia superbissima L., superbissimus homo Auct. b. Afr., homines … nocentissumi et idem superbissumi S.; šalj. v besedni igri: faciam ego hodie te superbum, nisi hinc abis Pl. naredim te visoko nesenega (= visokega) = pretepem te, da te bodo morali odnesti (ošabneži se namreč dajo raje nositi ali voziti, kot da bi sami hodili); z abl. causae (zaradi česa): viribus superbi Pl., donati omnes opibusque superbi V., superbus ambules pecuniā H., meo nunc superbus incedis malo H., parto regno superbus Cu.; kot subst. superbus -ī, m ošabnež, prevzetnež, oholež, napihnjenec, napuhnjenec, domišljavec, trmež, trmoglavec, kljubéstnik: parcere subiectis et debellare superbos V., procax et superbus Sen. ph.; kot priimek kralja Tarkvinija mlajšega Superbus -ī, m Ošabni, Prevzetni, Samosilni: Ci., L., O. idr. Adv. α) superbē: superbe et crudeliter imperare C., superbe alicui imperare (naspr. humiliter servire) L., superbe dominari L., superbe respondere N., superbe saeveque agere T., legatos appellare superbius Ci., preces alicuius superbius accipere T., decreta alicuius superbissime repudiare Ci., suas virtutes contra fortunam superbissime iactant L. β) (predklas.) superbiter: illa superbiter imperat Afr. ap. Non., superbiter contemtim conterit legiones Naev. ap. Non.; prim. Non. (p. 325, 5)
b) (o živalih) ošaben, šopireč se, šopiren: lupi Val. Fl., galli Mart., ales (sc. Phoenix) Mart.

2. metaf. (oz. analogno o neživih subj. in abstr. pojmih) visokonošen, visokonos, visoko noseč se, ošaben, prevzeten, domišljav, ohol, nečimrn (ničémuren), napihnjen, strog, izbirčen: arces, fasces H., aures L., oculi O., dens H. izbirčen, corpus H. izbirčno = razneženo, pomehkuženo, superbo (= fastidienti) ab inguine H., gressus glomerare superbos V. visokonoso (domišljavo) dirjati, manus, vultus Sen. tr., ignis, ratis Val. Fl., regna Tib., dictum, responsum, vita Ci., non enim est inhumana virtus neque immanis neque superba Ci., victoria, quae naturā insolens et superba est Ci., ius Ci., iura, pax L., facinora S., iussa V., verba O., fortuna H., mores Pr., honor Stat., animus Iuv., superbius factum Auct. b. Afr., aures, quarum est iudicium superbissimum Ci. zelo stroga, izborna, lex superbissima L., superbissimus titulus Plin. iun., superbum est … et non ferendum dicere Ci. priča o prevzetnosti, aliud consilium (sc. instituere) superbum Ci. bi bilo prisilno, bi bilo prevratno; pesn. z inf.: quondam Herculeam servare superba pharetram Sil.; subst. n.: ne superbum esset Ci. da to ne bi bilo videti prevzetnost, da to ne bi bila prevzetnost, superba loqui Plin. iun. prevzetno govoriti. —

II. (v blagem, pozitivnem pomenu)

1. (o osebah) ponosen, vzvišen, visok, izvrsten, odličen: Atridae H., tui … iudiciis debes esse superba viri O. ponašati se, Aiaci non est tenuisse superbum O. slavno, hinc populum late regem belloque superbum venturum (sc. esse) V., Phoebe superbe lyrā Tib., quo fas est ire superbas virtute et factis animas Sil.

2. metaf. (o neživih subj. in abstr. pojmih) imeniten, krasen, sijajen, odličen, slaven, bleščeč, dičen: apparatus habitusque L., ostrum aulaea V., postes auro spoliisque superbi V., superba civium potentiorum limina H., sedes superbae V., Cat., Ilium V., domus Sen. tr., palla O., arca Mart., illa quidem (sc. mensa) lauta est dapibusque instructa superbis Mart., merum H. izvrstno, triumphus H., coniugio, Anchisa, Veneris dignate superbo V.; occ.: pira Col., Plin. slastne hruške, olivae Plin. plemenite olive (neka debelejša, bolj mesnata vrsta oliv), herba Ap. h. = kamilica.

supīnus 3 (sub, stlat. sup; prim. lat. suppus, suppāre, gr. ὕπ-τιος nazaj naslonjen, vznak: ὑπό)

1. (od spodaj) navzgor obrnjen; poseb. o rokah pri molitvi ali prošnji; ko so starodavniki molili ali prosili, namreč rok niso sklepali, ampak so jih dvigali kvišku in obračali dlani proti nebu: tendoque supinas ad caelum manus V. supinas deinde tendens manus conmilitones … orabat L., supinas manus ad caelum ac deos tendentes orantesque, ut … L., e muris supinas manus tendentes orare coeperunt Cu., caelo supinas si tuleris manus H., protendo ad genua vestra supinas manus Petr., porrigere ad aliquem supinas manus Petr., advenientem … exercitus … supinis manibus excepit velut dono deum oblatum Suet., supinus iactus L. navzgor, krožni, arborum tonsura supinior Plin. bolj navzgor, odzgoraj navzpod, (sc. vites) in supinum excisae Plin. navzgor (ali morda: zadaj).

2. nazaj sklonjen (uklonjen), nazaj upognjen, (nazaj) zapognjen, nazaj ukrivljen (zakrivljen), nazaj naslonjen, vznak ležeč: Front., Amm. idr., quid nunc supina susum caelum conspicis? Pl., motu corporis prono, obliquo, supino Ci., os Ci., ora Ci., Plin. iun., caput, cervix, vultus Q., cum supina (sc. manus) in sinistrum latus, prona in alterum fertur Q., modo versā modo supina manu gesticulatus (krileč) Petr., falx Plin., Iuv. cornua Plin. cathedra Plin. stol z upognjenim naslanjalom, naslanjač, naslonjač, palmes Mart., stertit supinus H. vznak (na hrbtu) ležeč, ubi ager cubat supinus Cels., cubat in faciem, mox deinde supinus Iuv., supinum clamosus iuvenem pater excitat Iuv. v postelji ležečega, supini cubitus Plin. ali supina iacendi positio Cael. ležanje na hrbtu; enalaga: venter supinus H. trebuh vznak ležečega.

3. (o svetu) naslonjen, po malem se dvigajoč, po malem napet, položen, poševno razširjen (razprostrt, razpotegnjen): vallis L., colles V., Tibur H., tellus, vindemia, mare Plin., solum Plin. iun., planities Amm.; subst.: per supina camporum Amm. po valovitem dvigovanju in spuščanju.

4. navzgor idoč: si haec supina perseverantibus evaseris studiis Q., supina tabulae schida Plin. kolikor mogoče dolga.

5. nazaj idoč, nazaj tekoč: nec redit in fontes unda supina suos O., fluminaque in fontes cursu reditura supino O., refracta videntur omnia converti sursumque supina reverti Lucr., carmen Mart. pesem, katere nazaj brani verzi imajo isti metrum, kot če jih beremo naprej.

6. metaf.
a) „z nazaj upognjeno glavo“, „glavo (nos) visoko noseč“ = ošaben, prevzeten, ohol, nadut: honore supinus Pers., talia tum refert supinus Mart.
b) „mlahavo (nemarno, brezdelno) naslonjen nazaj “ = nemaren, brezdelen, nedelaven, brez dela, ležeren, starejše praznovit: Dig., supinus et neglegens Sen. ph., oratores otiosi et supini Q., supinus Maecenas Iuv.; o stvareh: animus Cat., compositio Q., auris Mart., deliciae supiniores Mart.
c) kot gram. t.t. (o glagolskih oblikah, ki se s samostalniško sklonsko končnico (sklonilom) tako rekoč „nazaj naslanjajo“ na glagol) α) = namenilnik, supín: Char., Prisc. β) = glagolnik, gerúndij: Char., Prisc.

španska vas frazem
(nekaj neznanega) približek prevedka ▸ csukott könyv [teljesen ismeretlen vagy érthetetlen dolog]Zdaj sporazumevanje s pomočjo računalnika ni več španska vas. ▸ kontrastivno zanimivo A számítógép segítségével történő kommunikáció ma már nem ismeretlen dolog.
Vključiti pralni stroj je bila zanj španska vas. ▸ kontrastivno zanimivo Sejtelme sem volt, hogyan kell bekapcsolni a mosógépet.
Obvlada namreč samo polko, vsi drugi družabni plesi pa so zanj španska vas. ▸ kontrastivno zanimivo Csak polkázni tud, az összes többi társasági táncot távolról sem ismeri.

športno prislov
1. (o telesni aktivnosti) ▸ sportosanŠe vedno živim športno, vsak dan ali pretečem pet kilometrov ali igram tenis ali badminton ali grem s prijatelji v fitnes in v hribe. ▸ Még mindig sportosan élek, naponta öt kilométert futok, teniszezem, tollasozom vagy a barátaimmal konditerembe és a hegyekbe járok.
Svet športa jima ni tuj, saj se oba rada športno udejstvujeta in krepita svojo kondicijo. ▸ A sport világa nem idegen számukra, hiszen mindketten sportolnak és fejlesztik a kondíciójukat.
Sopomenke: atletsko

2. (o obliki vozila ali njegovih delov) ▸ sportosanUdobni in športno oblikovani sedeži so nastavljivi v vse smeri. ▸ A kényelmes és sportosan kialakított üléseket minden irányban állítani lehet.

3. (o stilu oblačenja) ▸ sportosanKer je tako dejavna, se rada oblači športno. ▸ Mivel annnyira tevékeny, szeret sportosan öltözni.

4. (o telesnem videzu) približek prevedka ▸ sportos alkatúSama namreč ne maram mini kril, ker sem bolj športno oblikovana, imam bolj razvita stegna. ▸ kontrastivno zanimivo Nem kedvelem a miniszoknyákat, mivel sportos testalkatom van, a combjaim izmosak.
Sopomenke: atletsko

5. (o obnašanju) ▸ sportszerűenGledalci so navijali za obe ekipi – športno in spoštljivo. ▸ A nézők mindkét csapatnak szurkoltak, sportszerűen és tiszteletteljesen.
V Mercedesovem taboru so športno prenesli poraz in priznali, da je Ferrari povsem zasluženo slavil v Melbournu. ▸ A Mercedes csapata sportszerűen viselte a vereséget, és elismerték, hogy a Ferrari megérdemelte a melbourne-i győzelmet.

tá, to (pridevniško) este (m) , esta (f) , esto (n); ese, esa, eso

ta pošast! ¡ese monstruo!
to moje opažanje esta observación mía
to in ono esto y aquello
tj. esto es; (samostalniško) éste, ésta, esto
enkrat ta, enkrat oni ora éste, ora aquél
to so moje sestre éstas son mis hermanas
ta in oni éste y aquél
le-tá éste
ta je pa (res) dobra! ¡ésta sí que es buena!
govoriti o tem in onem hablar unas cosas y otras, hablar de varias cosas
v tem mestu (-tu, tukaj) en ésta
na tej (-tukajšnji) univerzi en esta universidad
v tem letu (en) este año
s tem, zaradi tega con esto
to je (= tj., namreč) esto es
3. t. m. (tega meseca) el tres del corriente (krajšava: 3 del cte.)
poznam te ljudi conozco a éstos

teflon samostalnik
1. blagovna znamka, tudi v pridevniški rabi (material) ▸ teflonBelo meso specite v ponvi, prevlečeni s teflonom, na nekaj kapljicah olja. ▸ A fehér húst teflonserpenyőben süsse meg néhány csepp olajon!
Sodobni bombažni materiali so lahko prevlečeni tudi s tankim slojem teflona, ki odbija umazanijo. ▸ A modern pamutanyagokat vékony teflonréteggel is bevonhatják, ami taszítja a koszt.

2. tudi v pridevniški rabi (o neobčutljivosti ali odbojnosti) približek prevedka ▸ stabil
Dolar po novem imenujejo teflon valuta, ker se nanj nič slabega ne prime. ▸ A dollárt újabban stabil valutának számít, mert nem fog rajta semmi rossz.
Ta politik je narejen iz političnega teflona. Namreč nič od morja očitkov o nekompetentnosti in kršenju zakonodaje in regulativ se nikoli ne prime nanj in iz vsake kaotične situacije izstopi kot zmagovalec. ▸ približek prevedka Erről a politikusról lepereg minden. Nem fog rajta soha a tengernyi szemrehányás a kompetenciahiányról és a jogszabályok megsértéséről, és minden kaotikus helyzetből győztesként lép ki.

tondeo -ēre, totondī, tōnsum (indoev. kor. *tend-, razširjen iz kor. *tem- rezati [gl. templum]; prim. gr. τένδω (o)glodam, srednjevisokonem. stunz kratek)

1. (o)striči, (o)briti: barbam Mart., Suet., tonsus capillus O., ne tonsori collum committeret, tondere filias docuit Ci., tondere barbam et capillum patris Ci., os Cat., lanam Varr., H., ovem Pl., oves Varr., H., oves tonsae V., pecus tondere, non deglubere Suet., labra pressius tondere Sen. ph., cutem Cels., tonsā cute H. do kože ostrižen; med. dati se ostriči: lavamur et tondemur et convivimus ex consuetudine Q., eum tonderi coëgerunt L.; act. v refl. pomenu: ut decrescente lunā tondens calvus fiam Varr., tondenti (pri striženju) barba cadebat V.

2. metaf. pesn.
a) obrezati (obrezovati, obrezavati), obsekati (obsekovati, obsekavati), (o)klesati, (ob)tesati, (o)gladiti, (po)kositi, (po)žeti, (po)sekati: arbor tonsa comas (gr. acc.) O. okleščeno drevo, tonsa bipennibus ilex H., tondere comam acanthi V., vitem Col. obrezati, segetem Tib. požeti, stipulas, prata V. pokositi, corona tonsa V. ali oliva (oljčni venec) tonsa V. na okroglo obrezan venec = venec, ki mu je bilo puščeno le malo listja, saltatrix tonsa Ci. (o konzulu Gabiniju, ki se je preveč lišpal), reus tonsus Mart. = oproščen (obtoženci so si namreč puščali rasti brado in lase, ko so pa bili oproščeni, so se dali ostriči).
b) objesti (objedati), popasti, (po)muliti, omuliti, (po)puliti, opuliti, (o)skubsti, obrati (obirati), (po)trgati, obžreti (obžirati), obglodati (obglodavati), obgristi (obgrizovati), (o)kljuvati: gramen O., gramina Lucr., campum V., comam hyacinthi V., violas Pr., comam fluvii tondentes capellae Ap., voltur iecur tondens V. ki kljuje jetra.
c) koga „ostriči“, „oguliti“ = ugrabiti komu kaj, vzeti komu kaj, ukrasti komu kaj, oropati koga česa, spraviti koga ob kaj: aliquem auro usque ad vivam cutem Pl., regna paterna comā purpureā Pr.

ūbertās -ātis, f (ūber2)

1. obilnost, polnost vimen: animalia mammarum ubertate saturentur Ci.

2. metaf.
a) rodovitnost, plodnost, bogastvo, obilje, bogat donos, donosnost, bogat prinos, bogat pridelek; s subjektnim gen.: agrorum Ci., fluminum T. bogastvo (namreč v ribah, zlatem pesku idr.), eius anni Plin. iun.; pren.: virtutis Ci. obilni sadovi kreposti, utilitatis Ci. obilna korist, ingenii Ci., Q., Ambr. plodovitost.
b) obilnost, obilica, obilje, izobilje, preobilje, bogastvo, kopica, množica, množina, bogatost; z objektnim gen.: frugum, improborum Ci., lactis Plin., piscium Iust., earum rerum, quas terra procreat, vel ubertas vel tenuitas Ci.; pren.: dicendi ali in dicendo Ci., verborum Q., Gell.; occ. obilje besed, bogastvo v besedah, zgovornost, polnost: Livii lactea ubertas Q., quae in Crasso potuit maior esse ubertas? Ci., summa est (sc. in Isaeo) facultas, copia, ubertas Plin. iun.

uiti v hlače frazem
1. olepševalno (polulati se; pokakati se) ▸ a nadrágjába csinál
Potipal je pod zadnjico in z gnusom opazil, da mu je ušlo v hlače. ▸ Megtapogatta a fenekét, és undorral vette észre, hogy a nadrágjába csinált.
Tako so se režali, da jim je najbrž ušlo v hlače. ▸ Úgy röhögtek, hogy majdnem a nadrágjukba csináltak.
Malo je manjkalo, da bi mi od strahu ušlo v hlače. ▸ Nem hiányzott sok, hogy a nadrágomba csináljak.

2. (polomiti ga; narediti napako) ▸ elszar
Okoljevarstveni vidik jim je v celoti ušel v hlače. ▸ A környezetvédelmi szempontot teljesen elszarták.
Moštvu namreč v najpomembnejših trenutkih pogosto uide v hlače. ▸ A csapat a legfontosabb pillanatokban gyakran elszarja.

urok samostalnik
1. (v magiji) ▸ varázslat, bűbáj, átokAli se bo Elli uspelo znebiti uroka in osvojiti prinčevo srce? ▸ Ellinek sikerül leráznia az átkot és meghódítani a herceg szívét?
Slišala sem namreč, da je pred leti neko žensko rešila uroka. ▸ Hallottam, hogy évekkel ezelőtt egy nőt megszabadított a bűbájtól.

2. pogosto v športnem kontekstu (o neuspehu) ▸ átokIzkušeni branilec Fernando Hierro se zaveda, da morajo premagati Slovenijo in se uvrstiti v četrtfinale ter tako prekiniti urok velikih tekmovanj. ▸ Fernando Hiero, a tapasztalt védő tudja, hogy győzelmet kell aratniuk Szlovénia ellen és be kell jutniuk a negyeddöntőbe, hogy így megtörjék az átkot a nagy versenyeken.