Franja

težkó adv.

1. con difficoltà:
kdor težko dela, mora tudi imeti močno hrano chi fa lavori pesanti deve avere una dieta sostanziosa
težko se odločiti decidersi con difficoltà
težko taljive kovine metalli di difficile fusibilità
bolnik težko diha, govori il malato ha difficoltà di respiro, respira, parla con difficoltà

2. difficilmente, difficile da:
težko popravljiva škoda danni difficilmente riparabili
težko prebavljiva hrana cibi difficili da digerire, indigesti

3. (v povedni rabi) difficile, duro:
težko je govoriti o tej stvari è difficile parlare della cosa
po vojni je bilo nekaj časa težko per un po' di tempo dopo la guerra è stata dura

4. (v povedni rabi v zvezi z 'za'):
biti komu težko dispiacere per qcn., mancare
težko mi je zanjo, ker je dobro dekle mi dispiace per lei che è una brava ragazza
težko mi je za brati i fratelli mi mancano

5. pren. (zelo, hudo) molto; gravemente, forte:
težko bolan gravemente ammalato
težko udariti colpire forte
težko določljiv imprecisato
težko dostopen impervio
pren. težko garati fare il bufalo
težko izgovorljiv impronunciabile
težko razumljiv astruso, buio
težko rešljiv problematico

tičáti (-ím) imperf.

1. essere, stare; essere ficcato; stare accucciato; stare appeso:
ključ tiči v ključavnici la chiave è nella toppa
mačka je tičala za pečjo il gatto se ne stava accucciato dietro la stufa

2. portare, infilarsi (esser vestito, calzato):
tičati v preozkih hlačah portare calzoni troppo stretti

3. (muditi se) trattenersi, stare, starsene:
vedno tiči doma se ne sta sempre (tappato) in casa

4. pren. (biti, obstajati) essere, manifestarsi; tradire:
ugotoviti, kje tiči vzrok za kaj constatare qual è la causa di qcs.

5. pren. essere immersi; affogare:
tičati v opravkih essere sempre indaffarati
tičati v knjigah essere immersi nella lettura, nello studio
tičati v dolgovih affogare nei debiti
tičati v revščini, zaostalosti languire nella miseria, nell'arretratezza
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. prodajati kožo, dokler medved še v brlogu tiči vendere la pelle dell'orso prima d'averlo ucciso
do kolen tičati v blatu essere nel fango fino al collo
pren. srce mu je tičalo v grlu aveva il cuore in gola
pren. srce mu tiči v hlačah s'è perso d'animo
pren. strah mu tiči v kosteh ha una paura matta, una paura da morire
tičati v pasti essere in trappola, nei guai
vedno tičati skupaj stare sempre insieme
pren. v tem grmu tiči zajec questo è il nocciolo del problema; qui sta il busillis
PREGOVORI:
kdor doma tiči, se malo nauči chi il mondo non vede, quale sia non crede

trda buča frazem
(kdor se težko česa nauči) ▸ tökfej
Če učitelj obvlada snov, pa naj bo še tako zapletena in težka, jo lahko pojasni še tako trdi buči. ▸ Ha a tanár ismeri az anyagot, akkor a legnagyobb tökfejnek is elmagyarázza, még ha oly bonyolult és nehéz is.

trener samostalnik
(kdor trenira športnike) ▸ edzőReprezentančni trenerji so zelo zadovoljni z dosedanjimi pripravami in zagnanostjo tekmovalcev, a pravi pokazatelj dela bodo tekme na snegu. ▸ A válogatott edzői nagyon elégedettek az eddigi felkészüléssel és a versenyzők lelkesedésével, de a legjobban majd a havon zajló versenyek tanúskodnak a munkáról.

trobilo samostalnik
1. (glasbilo) ▸ rézfúvós hangszer, fúvós hangszer, tölcséres fúvókájú hangszer
2. (kdor igra na trobilo) ▸ rézfúvós, fúvósV kulturnem programu bodo nastopili domači pevci in godbeniki ter kvintet trobil. ▸ A kultúrműsorban hazai énekesek és muzsikusok, valamint egy rézfúvós kvintett lép fel.

3. izraža negativen odnos (za razširjanje informacij) ▸ szócső, harsonaPoraženci menijo, da so mediji propagandna trobila v rokah oblasti. ▸ A vesztesek szerint a hatalom kezében a média a propaganda szócsöve.
Televizijo, radio in druga trobila sem odklopil. ▸ Kikapcsoltam a tévét, a rádiót és a többi szócsövet.
Novinar brez lastnega mnenja je le trobilo, glasnik nekoga drugega z močnejšim mnenjem. ▸ A saját véleménnyel nem rendelkező újságíró csak olyasvalakinek a szócsöve, akinek erősebb a véleménye.

4. (pripomoček za trobljenje) ▸ kürt
Protestniki so s seboj prinesli doma narejena trobila in transparente. ▸ A tüntetők házilag készített kürtöket és transzparenseket hoztak magukkal.
Skozi okna so s posebnim trobilom okoliške ljudi klicali k delu. ▸ Az ablakokból különleges kürttel szólították munkába a környéken élőket.

túliti (-im) imperf.

1. ululare, urlare:
sirene tulijo le sirene ululano

2. urlare, gridare:
tuliti od jeze urlare dalla rabbia

3. pren. ululare, mugolare:
burja tuli okrog oglov hiše la bora ulula attorno agli angoli della casa
PREGOVORI:
kdor se z volkovi druži, mora z njimi tuliti chi va col lupo impara ad ululare

tvégati to risk, to run a risk (ali risks), to run the risk of, to take risks; to venture, to hazard, (žargon) to chance it, to chance one's luck; figurativno to take a leap in the dark

nič ne tvégati to take no risks, to take no chances
tvégati skok to chance (ali to risk) a jump, to risk jumping
tvégati svoje življenje to risk one's life
rad tvegam 50 SIT I am willing to risk 50 tolars
močno tvegaš, da izgubiš vse you are running a great risk of losing everthing
ko je to storil, je tvegal svoje življenje in doing that he took his life in his hands
kdor nič ne tvega, nič nima nothing venture, nothing win

ubežnik samostalnik
1. (kdor beži zaradi kršenja zakona) ▸ szökevényIskali so nevarna ubežnika, ki sta ponoči ušla iz pripora. ▸ A veszélyes szökevényeket keresték, akik tegnap a börtönből szöktek meg.

2. (kdor beži iz političnih razlogov; emigrant) ▸ menekült, szökevényNova vojna vihra na Kosovu pa je dom spet napolnila z ubežniki, ki za zdaj še nimajo statusa beguncev. ▸ Az új koszovói háborús hullám ismét menekültekkel töltötte meg az otthont, akik egyelőre még nem rendelkeznek menekültstátusszal.

3. v športnem kontekstu (vodilni tekmovalec) ▸ szökevény Ubežniki so si prikolesarili več kot sedem minut prednosti. ▸ A szökevények több mint hét perc előnyre tettek szert.

udarnik samostalnik
1. nekdaj (prostovoljec) ▸ élmunkás, rohammunkás
Manjka obzidje, ki bi bilo hkrati tudi spomenik vsem mladim udarnikom, ki so štiri poletja gradili kranjski stadion. ▸ Hiányzik az a fal, amely egyben mindazon fiatal élmunkások emlékműve is lenne, akik négy nyáron át építették a kranji stadiont.

2. nekdaj (naziv za prizadevno delo) ▸ élmunkás, rohammunkásZa marljivo delo sta bila oba večkrat nagrajena kot udarnika. ▸ Szorgalmas munkájukért mindkettejüket többször is kitüntették élmunkásként.

3. (napadalec; borec) ▸ élharcos, lázadó, felkelő
V ponedeljek so odstavljenemu direktorju "udarniki" pred nosom zaprli vrata pisarne. ▸ A leváltott igazgató orra előtt hétfőn „lázadók" csukták be az iroda ajtaját.
Spomenka Hribar je bila med prvimi "udarniki", ki so postavljali temelje samostojne in demokratične Slovenije. ▸ Spomenka Hribar az első „élharcosok” egyike volt, akik lerakták a független és demokratikus Szlovénia alapjait.

4. (kdor veliko dela) ▸ élmunkás, sztahanovista

5. (oznaka jadralnega letala) ▸ Udarnik [vitorlázórepülő]
Tako kot letalo triglav, je tudi jadralno letalo udarnik nastalo kot odgovor na decembra 1946 razpisani natečaj za projekte zmogljivejših jadralnih letal. ▸ A Triglavhoz hasonlóan az Udarnik vitorlázórepülőt is az 1946 decemberében nagyobb teljesítményű vitorlázórepülők tervezésére kiírt versenyre fejlesztették ki.

udeleženec samostalnik
1. (kdor pri čem sodeluje) ▸ résztvevő Udeleženci programa so mladi nogometaši in novinarji, ki predstavljajo 211 držav in regij sveta. ▸ A program résztvevői között szerepelnek fiatal focisták és újságírók a világ 211 országának és régiójának a képviseletében.
Tekmovalce bodo razdelili v več starostnih skupin, vsi udeleženci pa bodo dobili malico, sok in manjše darilo. ▸ A versenyt három korcsoportra osztják, és minden résztvevő kap uzsonnát, szörpöt és egy kisebb ajándékot.

2. jezikoslovje (o vlogi v stavku) ▸ résztvevő
Tranzitivnost (prehodnost) opisuje odnos med udeleženci in vlogami, ki jih ti igrajo v procesu sporočanja. ▸ A tranzitivitás a résztvevők közötti kapcsolatot és a kommunikációs folyamatban betöltött szerepüket írja le.

udeleženec v prometu stalna zveza
(kdor je prisoten v cestnem prometu) ▸ közlekedés résztvevője, közlekedő, forgalomban részt vevő
S hitro vožnjo je ogrožal druge udeležence v prometu, predvsem kolesarje. ▸ Gyorsan hajtott, veszélyeztetve a közlekedés többi résztvevőjét, különösen a kerékpárosokat.

udelež|evati se (-ujem se) udeležiti se sestankov, pouka: (regelmäßig) teilnehmen (an), dela, akcije: mitmachen; (dati svoj delež) sich beteiligen (an)
ne udeleževati se nicht teilnehmen an, (einer Sache) fernbleiben
kdor se udeležuje verskih obredov der Kirchenbesucher/ die Kirchbesucherin, der Kirchgänger/ die Kirchgängerin, der Praktikant

uhó anatomija oreille ženski spol

notranje (srednje, zunanje) uho l'oreille interne (moyenne, externe)
uho šivanke trou moški spol (ali œil moški spol, chas moški spol) d'une aiguille
morsko uho (polž) oreille de mer
do ušes jusqu'aux oreilles
ušesa me bole j'ai mal aux oreilles
šumenje v ušesih bourdonnement moški spol (ali tintement moški spol, sifflement moški spol) d'oreilles
imeti fino (tanko) uho avoir l'oreille fine (ali délicate)
biti zaljubljen do ušes être éperdument amoureux
iti pri enem ušesu noter, pri drugem pa ven entrer par une oreille et sortir par l'autre
kdor ima ušesa, naj posluša! à bon entendeur salut!
mašiti si ušesa se boucher les oreilles
napeti ušesa, na ušesa vleči, z ušesi striči dresser (ali tendre) l'oreille, être tout yeux, tout oreilles (ali tout ouîe)
povedati, prišepetati komu kaj na uho dire quelque chose à l'oreille de quelqu'un (ali dans le creux de l'oreille)
povesiti ušesa baisser l'oreille
praskati se za ušesom se gratter l'oreille
pridigati gluhim ušesom prêcher dans le désert (ali à des sourds, pour les murs), parler en pure perte
priti na ušesa parvenir (ali revenir) aux oreilles, apprendre, entendre dire
ne slišim dobro na to uho je n'entends pas bien de cette oreille
trobiti komu na uho casser la tête à quelqu'un, rebattre (ali rompre, casser) les oreilles à quelqu'un
tičati v dolgovih do ušes être criblé de dettes, familiarno être dans les dettes jusqu'au cou
zardeti do ušes rougir jusqu'aux oreilles (ali jusqu'au blanc des yeux)
odpri ušesa! (popularno) ouvre tes esgourdes!

uhó oreja f ; (sluh) oído m

oslovsko uho (v knjigi) doblez m
uho šivanke ojo m de la aguja
notranje (srednje, zunanje) uho oído m interno (medio, externo)
vnetje srednjega ušesa otitis f media
imeti fino (tanko) uho (fig) tener el oído fino
ima jih na debelo za ušesi (fig) fam es un vivales; tiene más conchas que un galápago, tiene mucha trastienda
sama ušesa so me (pazljivo poslušam) soy todo oídos
biti do ušes zaljubljen (-a) estar perdidamente enamorado (-a) de alg
iti pri enem ušesu noter, pri drugem pa ven entrar por un oído y salir por el otro
kdor ima ušesa, naj posluša! a buen entendedor, media palabra le basta
povesiti ušesa (ponižno ubogati) bajar las orejas
s povešenimi ušesi con las orejas gachas
napeti ušesa, na ušesa vleči, z ušesi striči aguzar las orejas
(po)vleči za ušesa koga tirar a alg de la oreja, dar a alg un tirón de orejas
(po)praskati se za ušesom rasgarse las orejas, (v zadregi) rascarse (perplejo) detrás de la oreja
priti komu na ušesa llegar a oídos de alg
povedati (prišepetati) komu kaj na uho decir (susurrar) a alg a/c al oído
pridiqati gluhim ušesom predicar en desierto, dar música a un sordo
na to uho ne slišim dobro no oigo bien de este oído
do ušes tičati v dolgovih estar entrampado hasta las cejas
zapiši si to za ušesa! ¡date por advertido! ¡quedas avisado!
do ušes zardeti ponerse colorado como un tomate
v ušesih mi zveni (šumi) me zumban los oídos
v uho naj me to piše! fam de eso me río yo; me importa un pito eso
v uho naj me on piše! no hago caso de él

uspeh¹ [è] moški spol (-a …) der Erfolg (delni Teilerfolg, dolgotrajen Dauererfolg, dvojni Doppelerfolg, fantastičen Bombenerfolg, ogromen Riesenerfolg, svetovni Welterfolg, pri občinstvu Publikumserfolg, trenutni Augenblickserfolg, volilni Wahlerfolg, vzrejni Zuchterfolg)
finančni uspeh Kassenerfolg, der Kassenfüller
(uspešnica) der Kassenschlager
prodajni uspeh der Renner
uspeh pri občinstvu (odziv) der Anklang, der Beifall
(uspešna zadeva) ein guter Griff
doživetje uspeha das Erfolgserlebnis
biti pod prisilo uspeha unter Erfolgszwang stehen
ki mu je uspeh zagotovljen erfolgssicher
ki obeta uspeh [erfolgversprechend] Erfolg versprechend
bilanca uspehov die Erfolgsbilanz
val uspehov die Erfolgswelle
vest o uspehu die Erfolgsmeldung
plačilo/honorar po uspehu das Erfolgshonorar
prepričan v uspeh erfolgssicher
kronan z uspehom erfolggekrönt
recept za uspeh das Erfolgsrezept
možnosti/obeti za uspeh Erfolgsaussichten
krčevito si prizadevati za uspeh um Erfolg ringen
lov za uspehom die Erfolghascherei
|
imeti uspeh/ne imeti uspeha gut/schlecht ankommen
kdor/kar doseže nagel in velik uspeh der Senkrechtstarter
ne doseči uspeha pri kom: nicht landen können bei

vêlik (-íka -o)

A) adj.

1. grande, grosso, bello, buono, alto, forte, capace, largo; (tudi pren.) madornale, maiuscolo, pesante, rispettabile, ragguardevole:
velik nos un grande naso, un nasone
veliki lov caccia grossa
veliko premoženje un bel patrimonio
velika vsota forte somma, somma ragguardevole
velika torba una borsa capace
velik del dobička larga parte degli utili
velika napaka errore madornale
velika goba fungo maiuscolo

2. (ki izraža razsežnost) grande, di:
dva hektara velik travnik un prato di due ettari, grande due ettari
politik velikega stila un politico di grande stile
pren. pojesti modrost z veliko žlico sapere dove il diavolo tiene la coda
pren. strah ima velike oči paura fa novanta
rel. velika noč Pasqua
pren. velik bogataš riccone, creso, nababbo
velik dotok illuvie
velik izdatek dispendio
časn. velik naslov spallone
velik neotesanec zoticone
velik nered fiera, casamicciola, scombussolio
velik (mesarski)
nož coltella
pren. velik otrok zuzzurellone tosk.
velik ploščat čopič pennellessa
pren. velik prah polverone
avt. velik tovornjak bisonte della strada
velik transparent striscione
pog. velika količina barcata, buggerio, mare
velika množina arsenale, miriade, vulg. fottio
velika zmešnjava bailamme
velika ženska donnone, donnona
šalj. velika žepna ura martinaccio
šalj. velika živina bonzo, pezzo grosso
PREGOVORI:
velike ribe male žro il pesce grande mangia il pesce piccolo

B) velíki (-a -o) m, f, n
zgodilo se je nekaj velikega è successo qualcosa di grande
PREGOVORI:
iz malega raste veliko dalle cose piccole nascono le grandi
kdor z malim ni zadovoljen, velikega vreden ni non lasciar il poco per l'assai ché forse l'uno e l'altro perderai

velik|o² srednji spol (-ega) das Große
v velikem im Großen, im großen Maßstab
veliko in malo groß und klein
sklepati od malega na veliko vom Kleinen auf das Große schließen
kdor z malim ni zadovoljen, velikega vreden ni wer das Kleine nicht ehrt, ist das Große nicht wert

verj|eti [é] (-amem) glauben (komu jemandem, čemu einer Sache, v kaj an etwas, vase an sich selbst); čigavim besedam, obljubam: Glauben schenken
verjeti na besedo aufs Wort glauben
(ne) verjeti svojim očem/ušesom seinen Augen/Ohren (nicht) trauen
kar kaže verjeti glaubenswert
blažen, kdor verjame ironično wer's glaubt, wird selig
če verjameš ali pa ne ob du es glaubst oder nicht
| ➞ → verovati

verski obred moški spol religiöser Ritus
kdor se udeležuje verskih obredov der Kirchgänger, der Kirchenbesucher
opravljanje verskih obredov die Religionsübung, Religionsausübung

veslač samostalnik
(kdor vesla) ▸ evezősPovezane iztočnice: lahki veslač, veslač na galeji