Franja

krémpelj (-plja) m

1. artiglio; grinfia:
zgrabiti s kremplji afferrare con gli artigli
zasaditi kremplje v plen conficcare gli artigli nella preda
ostri kremplji artigli aguzzi

2. pejor. dito; unghia

3. pren. pl. kremplji grinfie:
dobiti koga v kremplje avere nelle grinfie qcn.
iztrgati iz krempljev strappare dalle grinfie

4. pren. (zelo mlado dekle) ragazzina, fanciulla
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. tu ima hudič svoje kremplje vmes qui il diavolo ci ha messo lo zampino
pren. pokazati svoje kremplje tirare fuori le unghie

kretenizem samostalnik
1. (motnja v razvoju) ▸ kretenizmus
Če bolezen pričnemo zdraviti prepozno, se pojavijo nepopravljive motnje v razvoju - govorimo o prirojenem kretenizmu. ▸ Ha túl későn kezdjük el kezelni a betegséget, visszafordíthatatlan fejlődési rendellenesség léphet fel – ilyenkor veleszületett kretenizmusról beszélünk.

2. izraža negativen odnos (nepremišljena, nespametna izjava ali dejanje) ▸ badarság
Podobno je z zakonom o varnosti cestnega prometa, ki ga pripravljajo in je še en kretenizem. ▸ Hasonló a helyzet az előkészítés alatt álló, a közúti biztonságról szóló törvénnyel, amely egy újabb badarság.

kriminal samostalnik
1. (kazniva dejavnost) ▸ bűnözésNapad se je zgodil sredi belega dne v četrti, ki ni znana po nasilju ali kriminalu. ▸ A támadás fényes nappal történt egy ismert környéken, amely nem az erőszakról vagy a bűnözésről ismert.
Povezane iztočnice: organizirani kriminal, gospodarski kriminal, kibernetski kriminal

2. neformalno (nesprejemljivo početje) ▸ bűncselekmény, bűnözés, bűntény
Če bi se zanjo odločili, bi vrgli stran vsaj tri milijarde tolarjev, kar bi bil pravi kriminal. ▸ Ha úgy döntöttünk volna, hogy megtesszük, akkor legalább hárommilliárd tollárt dobtunk volna ki, ami valóságos bűncselekmény lett volna.
To ni politika, to je čisti kriminal. ▸ Ez nem politika, ez tiszta bűnözés.

krítika (-e) f

1. critica; critici:
literarna kritika critica letteraria
uničujoča kritika critica demolitrice, stroncatura
žaljiva, zlonamerna kritika critica offensiva, malevola
delo je doživelo uspeh pri občinstvu kot pri kritiki l'opera ha avuto un successo di pubblico e di critica
tekstna kritika critica testuale
filoz. kritika kritike metacritica

2. giudizio negativo, appunto

krivo pričati stalna zveza
(lagati na sojenju) ▸ hamisan tanúskodik
Priča pa je dolžna povedati vse, hkrati pa ji, če krivo priča, grozi kazenska sankcija. ▸ A tanú azonban köteles mindent elmondani, és ha hamisan tanúskodik, büntetőjogi szankciók fenyegetik.

kríž (-a) m

1. croce:
pribiti na križ crocifiggere
obsoditi koga na smrt na križu condannare qcn. alla crocifissione

2. rel. croce; crocifisso; segno della croce:
lesen, železen križ croce, crocifisso di legno, di ferro
zlat križ (na verižici) croce d'oro (della collana)
jeruzalemski, latinski, malteški križ croce gerosolomitana, latina, di Malta
pren. molče prenašati svoj križ portare la propria croce in silenzio
delati križe fare il segno della croce
pren. bati se kot hudič križa avere una paura del diavolo

3.
okenski križ grata
cestni križ incrocio, crocevia
vrtljivi križ tornello

4. pren. (trpljenje, težava, skrb) croce:
pren. križi in težave croce e tormento
pri nas je sedaj križ siamo in difficoltà
križ je vsem ustreči accontentare tutti è una fatica
z otroki je križ i bambini sono un grave problema, un grattacapo
križ imeti s kom avere problemi con qcn.
(velik) križ si nakopati na glavo accollarsi un onere
vzeti križ na svoje rame assumersi, accollarsi la croce, l'onere

5. pren. (desetletje, za določanje starosti) decennio, due lustri:
že osem križev ima na plečih ha già superato l'ottantina

6. (igralna karta) croce

7. anat. regione sacrale; schiena, dorso:
bolečine v križu dolori alla schiena

8. nareč. agr. covone

9. gastr. culaccio

10. navt. pennone:
glavni, košni križ pennone di maestra, di gabbia
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. vsak ima svoj križ ciascuno ha, porta la sua croce
če mu boš ugovarjal, bodo spet križi se lo contraddici, saranno guai
pren. napraviti križ čez kaj farci una croce sopra
pren. sedeti za križi vedere il sole a scacchi
inter. božji križ perbacco
alp. grebenski križ incrocio di creste (montane)
arheol., polit. kljukasti križ svastica, croce uncinata
astr. Južni, Severni križ Croce del Sud, del Nord
film. malteški križ croce di Malta
geod. nitni, vizirni križ croce di mira
Rdeči križ Croce Rossa
pog. rdeči križ ambulanza

krùh (krúha) m

1. pane:
mesiti, peči kruh impastare, cuocere il pane
kruh vzhaja il pane lievita
biti dober kot kruh essere buono come il pane
biti česa vajen kot (vsakdanjega) kruha esserci abituato come al pane quotidiano
star, suh kruh pane vecchio, stantio
bel, črn kruh pane bianco, nero
Grahamov kruh pane integrale
koruzni, pšenični, rženi kruh pane di granturco, di grano, di segala
mlečni, oljnati kruh pane al latte, imburrato
domač kruh pane casalingo
drobtina, skorja, sredica kruha briciola, crosta, mollica di pane
proizvodnja kruha industria panaria

2. pren. raccolto di grano

3. pren. (delo, poklic) pane; lavoro; minestra:
biti ob kruh perdere il posto di lavoro
delati za (ljubi) kruh, služiti kruh lavorare per la minestra, guadagnarsi il pane
tovarna je dajala kruh veliko ljudem la fabbrica dava il pane a molta gente

4. pren. (osnovne materialne dobrine) pane:
truditi se za kruh guadagnarsi il pane
rel. daj nam danes naš vsakdanji kruh dacci oggi il nostro pane quotidiano
rel. darovati kruh in vino offrire il pane e il vino, celebrare la messa
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
iz te moke ne bo kruha se son rose fioriranno
pren. rezati komu kruh mantenere qcn.
pren. človek ne živi samo od kruha non di solo pane vive l'uomo
pren. živeti ob kruhu in vodi essere a pane e acqua, fare una vita stentata, grama
pog. biti pri lahkem kruhu avere un buon impiego
iti s trebuhom za kruhom andare in cerca di fortuna
jesti bel, črn kruh nuotare nell'abbondanza, stentare
biti (belega) kruha pijan, sit il peggior male del ricco è la sazietà
smejati se kot cigan belemu kruhu ridere di cuore
PREGOVORI:
za lenuha ni kruha chi non lavora non mangia
zarečenega kruha se največ poje non fare giudizi affrettati (che forse dovrai ritrattare)
kdor zgodaj vstaja, mu kruha ostaja il mattino ha l'oro in bocca

krvaveti glagol
1. (izgubljati kri) ▸ vérzikČe otrok pogosto in močno krvavi iz nosu, se pogovorite z zdravnikom. ▸ Ha gyakran vérzik a gyerek orra, konzultáljon az orvossal.

2. v vojnem kontekstu (trpeti; umirati) ▸ vérét hullatja, vérét áldozzaČečenija pa medtem nezadržno krvavi in umira. ▸ Csecsenföld pedig eközben egyfolytában a vérét hullatja és haldoklik.
Zavedamo se, da bomo morali za zmago krvaveti in trpeti vse do zadnjega sodnikovega piska. ▸ kontrastivno zanimivo Tudatában vagyunk annak, hogy a győzelemért vért kell izzadnunk és a bíró utolsó füttyjeléig szenvednünk kell.

krvoses samostalnik
1. (žival) ▸ vérszívóMorda se vas je ponoči res lotil komar. Za seboj je ta krvoses pustil rdečo oteklino, ki srbi in zateka. ▸ Talán éjjel tényleg megtámadta egy szúnyog. Ez a vérszívó vörös, viszkető és feldagadó duzzanatot hagyott maga után.
Brez skrbi, pred krvosesi vseh sort ščitijo mreže, klopov pa na drevesih ni. ▸ Csak nyugalom, a hálók mindenféle vérszívóktól megvédenek, kullancsok pedig nincsenek a fákon.

2. (o vampirju) ▸ vérszívó, vérszopó, vámpír
S svojimi bujnimi rdečimi lasmi in bledo poltjo je z lahkoto verjeti, da je deklica res hči krvosesov. ▸ Dús, vörös hajával és sápadt bőrszínével könnyen elhihető, hogy a lány tényleg vérszívók lánya.
Za vampirske duhove zadostujeta križ ali sveta voda, prave krvosese pa s sveta spravi le kol v srce. ▸ A vámpírszellemek ellen elég a kereszt vagy a szentelt víz, az igazi vérszopóktól pedig csak a szívükbe szúrt karó tudja megszabadítani a világot.

3. izraža negativen odnos (izkoriščevalska oseba ali ustanova) ▸ vérszívó, vérszipolyNe pustite se izkoriščati krvosesom, ki ne vidijo dlje od svojega nosa. ▸ Ne hagyja, hogy kihasználják a vérszipolyok, akik nem látnak tovább a saját orruknál.
A če moram izbirati med domačimi krvosesi in tujimi lastniki, pravim, prodajte vse. ▸ Azonban ha a hazai vérszívók és a külföldi tulajdonosok között kell választanom, az a véleményem, adjanak túl mindenen.

krvoskrunski pridevnik
1. (o incestu) ▸ vérfertőzőPar se ni smel poročiti, če sta si bila dekle in fant ožja sorodnika kot v četrtem kolenu -- torej je bilo krvoskrunsko, če si se hotel poročiti s svojo praprababico ali s svojo tretjo sestrično. ▸ A pár nem házasodhatott össze, ha a lányt és a fiút a negyedik ágnál közelebbi vérrokonság fűzte össze – tehát vérfertőzésnek számított, ha a saját üknagyanyáddal vagy harmadik unokatestvéreddel akartál összeházasodni.

2. (o spornem družbenem dogajanju) ▸ vérlázító
Rusija je takrat odločitev obžalovala ter jo označila kot krvoskrunsko in nečloveško. ▸ Oroszország akkor sajnálta a döntését, valamint vérlázítónak és embertelennek nevezte.
Na volišča prišli prišli predvsem zainteresirani, tisti, ki vedo, kaj hočejo, ali pa se jim zamisel države o razdelitvi železnic zdi že sama po sebi krvoskrunska in nepatriotska. ▸ A szavazóhelyiségekbe azok jöttek el, akiket érdekel a kérdés és tudják, hogy mit akarnak, vagy vérlázítónak és hazafiatlannak tartják az államnak a vasutak felosztásáról szóló elgondolását.

krvosleden pridevnik
1. (o psu) približek prevedka ▸ véreb [pes]Že v dveh urah po napadu je prišel na pomoč poklicni čuvaj s krvoslednimi psi. ▸ Már két órával a támadás után a segítségünkre sietett egy hivatásos őr a vérebeivel.

2. (o osebi ali ustanovi) ▸ vérszomjas
V tem je nemara tudi nekaj dejansko krvoslednega odnosa medijev: zanimanje se zbudi šele, ko steče kri. ▸ Ez talán része a média valóban vérszomjas hozzáállásának: csak akkor érdekes valami, ha vér folyik.

kúhati (-am)

A) imperf. ➞ skuhati

1. cucinare, far da mangiare; lessare; far la cucina; cuocere:
uči se kuhati impara a cucinare
kuhati kosilo, večerjo fare, preparare il pranzo, la cena
kuhati jajca, meso cucinare le uova, la carne
kuhati na drva, na plin cuocere a legna, a gas

2. (kuhati, žgati) cuocere; distillare:
kuhati marmelado cuocere la marmellata
kuhati apno cuocere la calcina
teh. kuhati les vaporizzare il legno
kuhati žganje distillare l'acquavite

3. pren. (pripravljati kaj zahrbtno) ordire, macchinare:
kuhati maščevanje ordire la vendetta

4. pren.
kuhati jezo nutrire ira contro, avercela con
kuhati mulo tenere il broncio
kuhati trmo intestardirsi, ostinarsi
kuhati zavist invidiare
vročina ga kuha ha la febbre

B) kúhati se (-am se) imperf. refl.

1. pren. ribollire:
v njem se kuha jeza ribolle per la rabbia, dentro gli ribolle la rabbia

2. (zadrževati se v vročini) cuocersi, cucinarsi:
ljudje so se kuhali v nabito polni dvorani la gente cuoceva nella sala piena zeppa

kùp (-a) m

1. mucchio; bica; pila:
kup drv catasta di legna
kup knjig pila di libri
gnojni kup letamaio
kup zemlje mucchio di terra
zložiti kaj na kupe mettere in mucchio, ammucchiare
imeti še kup opravkov avere ancora un mucchio di cose da sbrigare

2. na kup, na kupu:
nametati kaj na kup gettare in mucchio
še nikoli ni bilo na kupu toliko ljudi finora non c'è mai stata tanta gente insieme
pren. zaslužiti na kupe denarja guadagnare un sacco di soldi, guadagnare soldi a palate
držati se kot kup nesreče avere un'aria mogia mogia, starsene mogio, triste, abbattuto
grabiti na kup (kopičiti) ammucchiare un patrimonio
zgrmeti na kup crollare
lesti na kup essere fatiscente
denar mu kar leti na kup ha facili guadagni

3. pren. ekst. ammasso, barca, caterva, congerie, mondo; pog. buscherio:
imeti kup denarja avere una barca di soldi, un buscherio di quattrini
kup ruševin un ammasso di macerie
na kup a caterve
imeti kup skrbi avere un mondo di guai
kup ljudi un visibilio di gente
kup cunj cenciame
kup nesnage knjiž. colluvie
kup pozdravov knjiž. salutissimi

kúra¹ (-e) f (kokoš) gallina:
kura je znesla jajce la gallina ha fatto l'uovo
rediti kure allevare le galline, il pollame
jesti kuro mangiare un pollo
pren. hoditi s kurami spat andare a letto con le galline
PREGOVORI:
tudi slepa kura včasih zrno najde talvolta anche una gallina cieca trova un granello

kurativa samostalnik
1. (zdravljenje) ▸ gyógyítás, kezelés, kúrálás
Diete lahko priporočajo le zdravniki pri kurativi in športni trenerji za dosego vrhunskih rezultatov. ▸ Diétákat csak orvosok ajánlhatnak gyógykezelésként, illetve sportedzők a csúcsteljesítmény elérése érdekében.
Številne napake v različnih politikah do droge se kažejo v visokih zneskih za kurativo. ▸ A különböző drogpolitikák számos hibája a kezelésre fordított magas összegekben mutatkozik meg.

2. (odprava posledic, težav) ▸ kezelés, orvoslás
In zakaj sploh toliko vlagati v preventivo, če imamo visoko raven kurative, torej dober sistem zaščite in reševanja? ▸ És egyáltalán minek ennyi pénzt fordítani a megelőzésre, ha magas szintű kezelési lehetőségekkel, azaz jó védelmi és mentési rendszerrel rendelkezünk?
S srednješolci bodo še naprej opravljali razgovore in jim delili vrečke, še vedno pa je najboljša kurativa za park le čimprejšnje očiščenje. ▸ A középiskolásokkal továbbra is beszélgetéseket folytatnak és szatyrokat osztanak ki nekik, de a parkkal kapcsolatos bajokra még mindig a mihamarabbi tisztítóakció a legjobb orvosság.

kvalitéta (-e) f

1. (kakovost) qualità:
prehod od kvantitete h kvaliteti passaggio dalla quantità alla qualità

2. (pozitivna lastnost) qualità, dote, vaglia, bontà:
za tako dejanje so potrebne moralne kvalitete per un atto così sono necessarie (grandi) qualità morali
šah. zgubiti, žrtvovati kvaliteto perdere, sacrificare una qualità

3. ekst. pl. kvalitete corredo; numeri:
ima vse kvalitete, ki so potrebne za uspeh ha tutti i numeri per riuscire

4. lingv. qualità (della vocale)

lahkó adv.

1. facilmente, con facilità; leggermente:
lahko prebavljiva hrana cibo facilmente digeribile
biti lahko oblečen portare abiti leggeri
lahko razumljiv accessibile, comprensibile
lahko vodljiv manoviero

2. (izraža zmožnost za kako dejanje)
vozilo se lahko giblje na kopnem in v vodi il veicolo può muoversi su terra e in acqua
kolikor lahko presodim, je stvar resna a quanto posso giudicare, la faccenda è seria

3. (v vezniški rabi)
lahko (da) pride, lahko (da) ne può darsi che venga e può darsi che non venga

4. (izraža dovoljenje, soglasje)
naročnina se lahko poravna v treh obrokih l'abbonamento è pagabile, si può pagare in tre rate
'Ali smem?' 'Lahko?' 'È permesso?' 'Si può?'

5. (izraža prošnjo, omiljeno zapoved)
ali mi lahko daš kozarec vode? puoi darmi un bicchier d'acqua?

6. (v zvezi z 'reči, trditi, predstavljati si' izraža podkrepitev trditve, pritrjevanje)
lahko si misliš, kako sem se ustrašil puoi immaginare lo spavento che ho preso
'To me je užalilo!' 'Si lahko mislim' 'La cosa mi offende!' 'Posso immaginarlo'
PREGOVORI:
kar danes lahko storiš, ne odlašaj na jutri non rimandare a domani quello che puoi fare oggi; chi ha tempo non aspetti tempo

lahkomiselnež samostalnik
(nepremišljena, nepreudarna oseba) ▸ könnyelmű [ember]
Smučanje zunaj urejenih prog je prepovedano tudi z zakonom, in če lahkomiselneža zaloti redar, ga utegne njegova drznost stane smučarske vozovnice. ▸ A kialakított pályákon kívüli síelést törvény is tiltja, és ha egy könnyelmű személyt tetten ér a pályaőr, a vakmerőségére a síbérlete is rámehet.
Telefon je lahko še posebej nevaren v rokah lahkomiselnežev, ki pišejo sporočila med vožnjo avtomobila. ▸ A telefon különösen veszélyes a könnyelmű emberek kezében, akik autóvezetés közben írogatják az üzeneteket.

lajdra samostalnik
1. izraža negativen odnos (prostitutka) ▸ lotyó, szajha, cafkaČe ti ni všeč, pa marš iz hiše, pojdi k lajdram na ulico, na kolodvor! ▸ Ha nem tetszik, akkor kifelé a házból, menj a szajháidhoz az utcára vagy a pályaudvarra!

2. izraža negativen odnos (ženska, ki ima spolne odnose z veliko moškimi) ▸ lotyó, cafka, cédaMoškim je v resnici še zmeraj spregledano marsikaj, ženska pa je kaj zlahka razglašena za lajdro. ▸ A valóságban a férfiaknak még mindig sok mindent elnéznek, a nőket viszont könnyen lotyónak titulálják.

lás (-ú) pl. lasjé m

1. capello;
lasje capelli, capigliatura, chioma; knjiž. crine
pramen, šop las ciuffo di capelli
lasje hitro rastejo, se redčijo, sivijo i capelli crescono rapidamente, si diradano, ingrigiscono
barvati, česati, navijati, spletati, striči, sušiti, umivati si lase tingere, pettinare, avvolgere, intrecciare, tagliare, asciugare, lavare i capelli
pog. dobiti sive lase, izgubiti lase incanutire, perdere i capelli
popraviti si lase aggiustarsi la capigliatura
bujni, gosti, kodrasti, razmršeni lasje capelli folti, ricciuti, scarmigliati
črni, kostanjevi, rdeči, svetli lasje capelli neri, castani, rossi, biondi

2. tekst. pelo

3. na las (v adv. rabi izraža enakost) esattamente, completamente; proprio:
ali je res tako? Na las tako è proprio così? Proprio così

4. za las (v adv. rabi) per poco, per un pelo:
za las smo ušli nesreči abbiamo evitato l'incidente per un pelo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pijača mu že gre v lase il vino gli sta andando alla testa
lasje se mu ježijo od strahu i capelli gli si rizzano in testa dalla paura
nihče mu ni skrivil lasu nessuno gli ha torto un capello
lase si je pulila od obupa si strappava i capelli dalla disperazione
zardeti do las arrossire fino alla radice dei capelli
skočiti si v lase prendersi per i capelli
za lase privlečeni sklepi conclusioni tirate per i capelli
njegovo življenje visi na lasu la sua vita è sospesa a un filo
biti si v laseh litigare
skočiti si v lase accapigliarsi
delati sive lase creare gravi preoccupazioni, grattacapi
lasje (na koruznem storžu) pennacchio
bot. žabji las callitriche (Callitriche)
PREGOVORI:
dolgi lasje — kratka pamet chioma di femmina — cervello di gallina