Franja

zaslepljén aveuglé, ébloui

zaslepljen od njene lepote ébloui par sa beauté

zasloveti glagol
(postati slaven) ▸ híressé válik, nevet szerez, hírnévre szert tesz Zaslovel je tudi kot skladatelj in dirigent. ▸ Zeneszerzőként és karmesterként is nevet szerzett magának.
Zaradi bloga je hitro zaslovela. ▸ A blogja hamar híressé tette.
Hotel je zaslovel po svetu tudi zaradi prilagodljivosti in ustrežljivosti. ▸ A szálloda a rugalmasságáról és a segítőkészségéről is világhírűvé vált.
Jez je tragično zaslovel zaradi nesreče, ki jo je povzročilo njegovo ugrezanje. ▸ A gát tragikus hírnévre tett szert egy baleset miatt, amelyet a gát süllyedése okozott.
Ena od stvari, s katerimi je Churchill zaslovel, so bili njegovi govori. ▸ Churchill többek között a beszédeiről vált híressé.
Čeprav je zaslovel v svetu filma, pa je bila njegova prva ljubezen glasba. ▸ Bár a film világában szerzett magának nevet, az első szerelme a zene volt.

zaslužíti gagner; mériter, être digne de

dobro zaslužiti gagner bien (sa vie), avoir un bon salaire, être bien rémunéré (ah rétribué), familiarno gagner gros
tega nisem zaslužil od vas je n'ai pas mérité cela de votre part
to je zaslužil (kazen) il l'a bien mérité, familiarno il ne l'a pas volé

zaslúžiti (denar, plačo) ganar (pri en) ; (biti vreden) merecer, ser digno de

dobro zaslužiti ganar mucho; teaer (ali ganar) un buen sueldo
tega nisem zaslužil od Vas no merecía esto de usted
zaslužena kazen castigo m merecido

zasmejáti se (-sméjem se) perf. refl. ridere, scoppiare a ridere; sorridere:
zasmejati se od srca ridere di cuore
zasmejati se na vsa usta, na vse grlo ridere a squarciagola
zasmejati se komu v pest sorridere a qcn. di soppiatto

zaspanost ženski spol (-i …) die Schläfrigkeit, die Verschlafenheit; (omotičnost) die Benommenheit
medicina zaspanost udov das Einschlafen der Glieder
pijan od zaspanosti schlaftrunken

zaspánost (-i) f sonno, sonnolenza:
od zaspanosti komaj gledati cascare dal sonno

zaspati glagol
1. (preiti v stanje počitka) ▸ elalszikPo savni sem prijetno utrujen in mirno zaspim. ▸ Szauna után kellemesen fáradt vagyok és békés álomba merülök.Kadilci tudi teže zaspijo in imajo večkrat neprijetne sanje. ▸ A dohányosok nehezen alszanak el és sokszor vannak rossz álmaik.Laže boste zaspali, čez ste bili čez dan telesno dejavni. ▸ Könnyebben fognak elaludni, ha napközben fizikailag aktívak.

2. (ne zbuditi se dovolj zgodaj) ▸ elalszikKer sta dva zamudila oziroma zaspala, so se vsi jezni morali vrniti ponju. ▸ Mivel ketten elkéstek, illetve elaludtak, a többieknek mérgesen vissza kellett menni értük.

3. olepševalno, zlasti v osmrtnicah (o smrti) ▸ elhuny
4. (popustiti v prizadevanjih) ▸ lemarad, elbóbiskolV politiki nasploh in tudi v zunanji politiki je treba vsak dan znova negovati stike. Ni treba, da naredite napako, zadostuje že, če zaspite za leto ali dve ali zamudite kakšno priložnost. ▸ A politikában általában és ezen belül a külpolitikában is napról napra ápolni kell a kapcsolatokat. Nem kell hibát elkövetni, elég, ha egy-két évre elbóbiskol vagy kihagy valami lehetőséget.
Mlekarna je v razvoju nekako zaspala in presežkov mleka ni znala spraviti v promet. ▸ A tejüzem kissé lemaradt a fejlődésben és a többlettejet nem tudta értékesíteni.

5. (o delu telesa) ▸ elzsibbadNoge so mu zaspale, ker jih je imel zvite podse. ▸ Elzsibbadtak a lábai, mert rajtuk ült.

zaspáti (-spím) perf.

1. addormentarsi, assopirsi:
mirno, trdno zaspati addormentarsi di un sonno tranquillo, profondo

2. perdere:
zaspati vlak perdere il treno (per aver dormito troppo)

3. pren. intorpidirsi, impigrirsi; arrestarsi, cessare:
reforma je po prvih uspehih zaspala dopo i primi successi la riforma si arrestò, segnò il passo
revija je kmalu zaspala la rivista cessò presto le pubblicazioni

4. evf. morire; rel.
zaspati v Gospodu addormentarsi nel Signore

5. intorpidirsi, indolenzirsi:
od sedenja so mu zaspale noge dal lungo sedere gli si indolenzirono le gambe

zastájati (-am) | zastáti (-stánem) imperf., perf.

1. fermarsi; rimanere indietro, ristagnare:
grižljaj mu je zastal v grlu il boccone gli si fermò in gola

2. arrestarsi, andare a rilento; ristagnare:
zaradi splošne krize trgovina zastaja il commercio ristagna a causa della crisi generale

3. indolenzirsi, intorpidirsi:
od sedenja so mu noge zastale le gambe gli si indolenzirono dallo stare seduto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
dih mu zastaja od groze il fiato gli si mozza in gola dallo spavento
pren. pripovedovati tako, da poslušalcem zastaja dih raccontare così suggestivamente da lasciare gli ascoltatori col fiato sospeso
pren. kri mu je zastala v žilah il sangue gli si gelò nelle vene
pren. samo toliko dela, da mu sklepi ne zastanejo lavora il meno possibile
pren. v njegovem žepu zastane marsikateri bankovec nelle sua tasche finiscono tanti bigliettoni

zasvojen [ê] (-a, -o) süchtig, spolno: hörig; z mamili: süchtig, suchtkrank, abhängig
zasvojen s/z … -süchtig, -abhängig
(z alkoholom alkoholsüchtig, alkoholabhängig, z mamili rauschgiftsüchtig, drogenabhängig, s heroinom heroinsüchtig)
zasvojen od (einer Sache/jemandem) verfallen
postati zasvojen od (einer Sache/jemandem) verfallen

zasvojên addicted

zasvojên od droge addicted to drugs

zašušmariti glagol
(slabo narediti; uničiti) ▸ pancserkedik, kontárkodik, elcsesz
Eden od zdravnikov ji je predpisal precej dvomljiva zdravljenja, drugi pa je zašušmaril operacijo. ▸ Az egyik orvos megkérdőjelezhető kezelést írt neki elő, a másik pedig elpancserkedte a műtétet.

zatêči (-têčem) | zatékati (-am)

A) perf., perf.

1. gonfiarsi:
od udarca mu je zatekel obraz il volto gli si è gonfiato dal colpo

2. zatekati (zamakati, puščati) filtrare, penetrare; colare:
voda je zatekala za okenske okvire l'acqua filtrava dai telai delle finestre
streha zateka il tetto cola

B) zatêči se (-têčem se) | zatékati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. ripararsi, riparare, rifugiarsi:
zateči se pred dežjem pod streho ripararsi dalla pioggia sotto un tetto

2. cercare, chiedere aiuto, protezione:
zatekati se h komu po nasvete chiedere consiglio a qcn.

3. ricorrere; esperire:
jur. zateči se k pravnim sredstvom esperire i, adire ai mezzi legali

zatemníti (-ím) | zatemnjeváti (-újem)

A) perf., imperf.

1. oscurare, ottenebrare, offuscare:
zatemniti dvorano oscurare la sala

2. pren. offuscare, annebbiare, appannare:
zatemniti osnovni problem annebbiare, offuscare il problema di fondo

3. pren. (narediti kaj mrko) oscurare:
skrbi so mu zatemnile obraz le preoccupazioni gli oscuravano il volto

4. (zasenčiti) eclissare, superare:
s svojim sijajem je mesec zasenčil vse zvezde col suo splendore la luna eclissava tutte le stelle

B) zatemníti se (-ím se) perf. refl.

1. oscurarsi; annebbiarsi:
impers. od žalosti se mu je zatemnilo pred očmi dal dolore gli si annebbiò la vista

2. (postati mrk) oscurarsi (in volto)

zatrepetáti to tremble, to shudder

zatrepetáti od strahu to tremble (ali to shudder) with fear
zatrepetáti po vsem telesu (pogovorno) to shake in one's shoes, to tremble in every limb

zatúliti to howl; to roar

zatúliti na koga to roar at someone
zatulili so od smeha they roared with laughter

zatúliti (-im) perf.

1. urlare; ululare; ruggire; fischiare; guaire:
zatuliti od bolečine urlare di dolore
zatulila je ladijska sirena si sentì fischiare la sirena della nave

2. (zateglo jokati) lamentarsi, levare lamenti

3. pren. (nastopiti z veliko silo) scatenarsi; abbattersi:
nad morjem je zatulil vihar sul mare si scatenò la tempesta

zavestno prislov
1. (namerno) ▸ tudatosanSovražim ljudi, ki zavestno lažejo o velikih in pomembnih stvareh. ▸ Utálom azokat az embereket, akik nagy és fontos dolgokról tudatosan hazudnak.
Sopomenke: namenoma

2. (z zavedanjem; po lastni volji) ▸ tudatosanMed premori oziroma oddihom od delovnih obveznosti zavestno globlje dihajmo. ▸ A szünetekben, illetve a munka közben tartott pihenő alatt tudatosan lélegezzünk mélyebben!
Druge pa nočejo biti omamljene, ker so rade med porodom zavestno prisotne. ▸ Van azonban olyan, aki nem akarja, hogy elkábítsák, a szülés közben szeretnének tudatosan jelen lenni.

zavíjati (-am) | zavíti (-víjem)

A) imperf., perf.

1. girare, svoltare:
zavijati okrog vogala scantonare, svoltare dietro l'angolo
pren. zavijati pogovor drugam cambiare discorso

2. arricciare; torcere; girare, camuffare:
zavijati komu roko torcere il braccio a qcn.
zavijati oči strabuzzare, stralunare gli occhi
zavijati z očmi od jeze stravolgere gli occhi dalla rabbia

3. incartare, impacchettare; avvolgere, avvoltolare; fasciare, bendare:
zavijati darilo incartare il regalo
zavijati otroka v odejo avvolgere il bambino nella coperta
zavijati rano s povojem fasciare la ferita con una benda, bendare la ferita

4. ululare, urlare:
pes je zavijal v noč il cane ululava nella notte

5. pren. piangere, lamentarsi

6. pren. strascicare (le parole); ekst. parlare:
zavijati po dolenjsko strascicare le parole alla maniera della Bassa Carniola

7. pren. zaviti vrat tirare il collo:
zaviti kokoši vrat tirare il collo alla gallina
zaviti nasprotniku vrat sbaragliare, distruggere il nemico
če prideš prepozno, ti zavijem vrat (izraža grožnjo) se vieni troppo tardi ti ammazzo

8. impers. (imeti sunkovite bolečine v trebuhu ipd. ) ➞ zvijati | zviti

B) zavíjati se (-am se) | zavíti se (-víjem se) imperf., perf. refl. avvolgersi, rimbaccuccarsi; chiudersi, trincerarsi:
pren. zaviti se v molk chiudersi nel silenzio
zaviti se v plašč impastranarsi, incappottarsi