Franja

lúknja hole; (odprtina) opening, aperture; (votlina) hollow, cave; perforation, gap; (v siru) eye; (biljardna) pocket; (slabo stanovanje) dirty hole

strelna lúknja loophole
lúknja v cesti pothole; (zapor, ječa) prison, jail
on je v "lúknji" (v zaporu) pogovorno he's in the nick (ali ZDA pogovorno in the can)
vtakniti v lúknjo (ječo) to clap (someone) in gaol, to put (someone) behind bars (ali away)
izbezati (z dimom) iz luknje koga to smoke someone out into the open
zamašiti lúknjo to stop (up) a hole
napraviti eno lúknjo, da bi zamašili drugo (figurativno) to rob Peter to pay Paul

lužílen (-lna -o) adj. liscivioso:
lužilna tekočina corrosivo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
lužilna kad vasca da concia

mačica samostalnik
1. ponavadi v množini (vejica s socvetjem) ▸ barkaZgodaj spomladi na sprehodu ob reki lahko naberete šopek mačic. ▸ Kora tavasszal a folyó mentén sétálva csokorba szedheti a barkát.

2. ponavadi v množini (socvetje) ▸ barkavirágzatV vsaki viseči mačici, moškemu socvetju, je lahko do dva milijona pelodnih zrnc! ▸ Minden csüngő barkavirágzaton, a hímvirágzaton akár kétmillió hímpor is lehet.
3. lahko izraža pozitiven odnos (mačka) ▸ kismacska, kölyökmacskaMnoge mlade mačice in mačke, ki živijo na prostem, dobijo ušesne pršice od matere ali od mačk v soseščini. ▸ Sok fiatal, szabadon élő kiscica fülében megtelepednek a rühatkák, amelyeket anyjuktól vagy a szomszédban élő macskáktól kapnak el.

4. izraža pozitiven odnos (mikavna ženska) ▸ cicababa
Dve mačici sta s sabo pripeljali celo spremljevalca, da sta potem ljubosumno s sokoljim pogledom opazovala vsak njun korak. Dekletci pa sta se jima vsake pol minute kislo nasmehnili, češ, saj sva čisto pridni. ▸ Két cicababa még kísérőt is hozott magával, hogy azok féltékenyen, sasszemmel figyeljék minden lépésüket. A hölgyecskék pedig minden fél percben fanyarul elmosolyodtak, jelezvén hogy hiszen ők jól viselkednek.

máčka (-e) f

1. (domača žival) gatto; (mačja samica) gatta:
mačka se grbi, ježi, piha il gatto inarca la schiena, arriccia il pelo, soffia
mačke se gonijo i gatti sono in fregola
mačka je skotila mladiče la gatta ha figliato (i gattini)
pren. biti siten kakor breja mačka essere noioso come un tafano
biti trdoživ kakor mačka avere le sette vite del gatto
prenašati kaj kakor mačka mlade trafficare, spostare continuamente qcs.
angorska, siamska mačka gatto d'Angora, siamese

2. nareč. (v prislovni rabi izraža močno zanikanje) un corno:
da so dobri ti ljudje? Mačko so dobri! questi sarebbero buona gente? Buona un corno!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. (črna) mačka mi je prekrižala pot un gatto nero mi ha attraversato la strada (segno di malaugurio)
pren. tako je bil pijan, da je še mački botra rekel era ubriaco fradicio
pren. tadva se gledata kakor pes in mačka i due si guardano come cane e gatto
pren. hoditi kakor mačka okoli vrele kaše andare come il gatto attorno a un piatto d'orzo bollente
pren. če mački na rep stopiš, zacvili se gli pesti il callo, quello strilla
igrati se kot mačka z miško giocare con qcn. come il gatto con il topo
zool. divja mačka gatto selvatico (Felis silvestris)
zool. morska mačka gattuccio (Scylliorhinus)
morska (zamorska)
mačka cercopiteco (Cercopithecus)
PREGOVORI:
osmojena mačka se ognja boji il cane scottato dall'acqua calda ha paura della fredda
kar mačka rodi, miši lovi chi di gatta nasce convien che cacci i topi
kadar mačke ni doma, miši plešejo quando non c'è la gatta i topi ballano
še mačka se ne goni zastonj per niente non canta il cieco

mačkon samostalnik
1. (maček) ▸ kandúr, macskaOd nekod je prišel en običajen tigrast mačkon in se mi z vzdignjenim repom ovijal okoli nog. ▸ Valahonnan egy átlagos cirmos került elő, és feltartott farokkal a lábamhoz dörgölődzött.
2. (zrel in izkušen moški) ▸ kandúrKljub napovedi upamo, da to ni bil zadnji nastop ekipe glasbenih mačkonov, ki je pred dvajsetimi leti posnela enega biserov slovenske pop kulture. ▸ Az előrejelzés ellenére reméljük, hogy nem ez lesz az utolsó fellépése ennek a sokat próbált együttesnek, akik húsz évvel ezelőtt a szlovén popkultúra egyik slágerét vették fel.
Ko je bil članek na njegovi mizi, me je poklical, in si mel roke. Deloval je kot pravi uredniški mačkon. ▸ Amikor a cikk az asztalán volt, felhívott a tenyerét dörzsölve. Úgy viselkedett, mint egy igazi szerkesztőségi vén róka.

3. neformalno (postaven moški) ▸ kandúr
Ko si bo najbolj prizadeval, da bi vam dokazal, kak mačkon je, se obnašajte razumsko: pritrjujte mu in ne skoparite s pohvalami. ▸ Amikor a legjobban igyekszik bebizonyítani, hogy mekkora kandúr, viselkedjen racionálisan: erősítse meg ebben a meggyőződésében és ne spóroljon a bókokkal.
Če bi bil tudi ti dober mačkon, ne bi pri svojih štiridesetih letih iskal ženske za v posteljo in pri tem še škrtaril! ▸ Ha megbízható öreg kandúr lennél, nem keresnél negyvenesen kalandokat és nem költekeznél!

Magellanov pridevnik
1. v zgodovinskem kontekstu (o portugalskem pomorščaku) ▸ Magellán
Dne 20. 9. 1519 je Magellanova flota petih ladij zapustila špansko obalo. ▸ 1519. szeptember 20-án Magellán öt hajóból álló flottája elhagyta a spanyol partokat.

2. astronomija (o galaksijah) ▸ Magellán
Kaže, da sta Magellanova oblaka manj razvita od naše galaksije. ▸ Úgy tűnik, a Magellán-felhők kevésbé fejlettek a galaxisunknál.

3. (o vesoljski sondi) ▸ Magellán
Magellanove slike Venere vzbujajo čudne občutke, ki jih lahko pričarajo le odkritja novih svetov. ▸ A Magellán Vénuszról készített képei furcsa érzéseket ébresztenek, amelyeket csak az új világok felfedezése során érezhetünk.

máh (-a, ú) m

1. bot. muschio; pl. mahovi muschi (Musci); borraccina;
z mahom obraslo drevo albero coperto di muschio
spomin na dogodek je že prerasel mah l'avvenimento è andato da tempo nell'oblio

2. nareč. palude, acquitrino

3. (puh) peluria

4. geogr. acquitrino
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
bot. planinski mah (islandski lišaj) muschio, lichene d'Islanda
šotni mah sfagno, muschio della torba

mahnjen pridevnik
1. lahko izraža negativen odnos (o močni ljubezni, naklonjenosti) približek prevedka ▸ valamiért bolondulóČe se v 24 urah stušira več kot enkrat, ni le mahnjen na čistočo, ampak je z njo že kar obseden. ▸ Ha 24 óra alatt több mint egyszer zuhanyozik, nemcsak tisztaságmániás, hanem megrögzött tisztaságmániás.
2. lahko izraža negativen odnos (nor; čudaški) ▸ dilis, lököttPotem je rekla, da je fant najbrž vaški norček. Da na vaseh pač pustijo malo mahnjene, da delajo, kar hočejo. ▸ Aztán azt mondta, hogy a fiú minden bizonnyal a falu bolondja. Hogy falun hagyják a kissé diliseket, hogy azt csinálhassák, amit csak akarnak.
Rahlo mahnjen se je zdel tudi Hollywoodu, kjer na njegova trdna moralna načela gledajo kot na ljubko ekscentričnost. ▸ Hollywoodban is kissé dilisnek tűnt, ahol a szigorú erkölcsi elveire inkább bájos excentrikusságként tekintenek.

mahoma prislov
literarno (nenadoma) ▸ egyszer csak, egy csapásraPotem se mu je mahoma posvetilo: Kaj pa, če iščejo mene? ▸ Aztán egyszer csak rádöbbent: Mi van, ha engem keresnek?
Bilo je tiho kot v grobnici. Potem se mu je mahoma zazdelo, da sliši nekakšno praskljanje. ▸ Síri csend volt. Aztán egyszer csak úgy tűnt, hogy valamilyen kaparászást hall.

màk (màka) m bot. papavero (Papaver):
v zadregi zardeti kot mak dall'imbarazzo diventar rosso come un papavero
divji, poljski mak papavero selvatico, rosolaccio (Papaver rhoeas)
vrtni mak papavero da oppio (Papaver somniferum)

malati glagol
1. neformalno (z barvami upodabljati) ▸ fest, mázol
Likovna delavnica se je začela v soboto ob 12. uri in že uro kasneje se je nabralo kar nekaj umetnikov, ki so malali in risali po steni s spreji ali čopiči. ▸ A képzőművészeti műhely szombaton 12 órakor kezdődött, és már egy órával később összegyűlt néhány művész, akik szprével vagy ecsettel festettek és rajzoltak a falra.

2. neformalno (pleskati) ▸ fest, meszel, mázol
Obrtniki malajo, izdelujejo novo pohištvo, napeljujejo elektriko, vgrajujejo takšne in drugačne inštalacije ... ▸ A mesteremberek mázolnak, új bútorokat készítenek, villanyszerelést végeznek, ilyen vagy olyan berendezéseket szerelnek fel...
Stene so postajale bele, možje so malali in sproti čistili. ▸ A falak lassan kifehéredtek, a férfiak meszeltek, és rögtön fel is takarítottak maguk után.

3. neformalno (prikazovati; opisovati) ▸ lefest
Tisti raj, ki so nam ga malali o tem, da bodo namesto nas delali stroji, očitno ni raj, ampak nekaj drugega. ▸ Az az édenkert, amelyet úgy festettek le nekünk, hogy a gépek elvégzik helyettünk a munkánkat, nyilvánvalóan nem édenkert, hanem valami más.

máli petit

do malega presque, à peu prés
(malo) po malem peu à peu, successivement
od malega dès l'enfance
mala črka (lettre ženski spol) minuscule ženski spol
mala divjad petit (ali menu) gibier
mali ljudje petites gens, (otroci) petit monde
mali oglasi (v časopisu) petites annonces
mali prst le petit doigt, l'auriculaire moški spol
mali traven avril moški spol
malo da ni padel il a failli tomber
z malim je zadovoljen il se contente de peu

máli (-ega)

A) m bambino, piccolo; figliolo

B) máli (-a -o) adj.

1. (določna oblika od majhen) piccolo:
mali prst mignolo
male in velike črke (lettere) minuscole e maiuscole
mala vrata porticina
mala kmetija piccolo podere, poderetto
mala buržoazija piccola borghesia
mala trgovina commercio al minuto
geogr. Mala Azija Asia Minore
hist. Pipin Mali Pipino il Breve

2.
mala potreba bisogno piccolo
iti na malo potrebo fare la pipì, il bisognino
hist. mala antanta Piccola Intesa
lov. mala divjad selvaggina minuta
publ. mala Evropa piccola Europa
mala južina merenda
fiz. mala kalorija millicaloria
bot. mala kopriva ortica (Urtica urens)
nareč. mala krivina piccola curvatura
šol. mala matura licenza di scuola media inferiore
mala plošča disco (fonografico)
šah. mala rokada arrocco corto
zool. mala rovka toporagno (Sorex minutus)
bot. mala štorovka famigliola gialla, falso chiodino (Kuehneromyces mutabilis)
male živali bestiame minuto
publ. mali človek uomo della strada, uomo qualunque
šport. mali golf minigolf
rel. mali greh peccato veniale
mali hlapec garzone
mali kmet piccolo contadino
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
fiziol. mali krvni obtok circolazione polmonare
mali lov caccia minuta
astr. Mali voz, Mali medved Orsa Minore
anat. mali možgani cervelletto
šport. mali nogomet calcetto, calcio a 5
gled. mali oder teatro sperimentale
časn. mali oglasi piccoli annunci
mali lastnik piccolo proprietario
zool. mali skovik civetta nana (Glaucidium passerinum)
rel. mali šmaren Natività di Maria Vergine
bot. mali zimzelen pervinca (Vinca minor)
mali bratranec cugino di secondo grado
publ. mali ekran schermo (televisivo), TV, piccolo schermo
pren. biti v malih nebesih toccare il cielo col dito, essere al settimo cielo
pren. imeti kaj v malem prstu conoscere qcs. a menadito
pren. živeti ko mali bog vivere come un papa
zool. mala bobnarica nannotto, tarabusimo (Ixobrichus minutus)
zool. mala lipa pispola (Anthus pratensis)
muz. mala flavta ottavino
anat. mala pečica piccolo omonto
biol. mala rdeča krvnička microcita
zool. mala tukalica schiribilla, gallinella palustre (Porzana parva)
zool. mala uharica assiolo, (Otus scops)
šport. male tekmovalne sani slittino
anat. male sramnice ninfe
mali avto utilitaria; ekst. seicento
iron. mali bog nume
zool. mali borov rilčkar pissode (Pissodes notatus)
zool. mali deževnik corriere piccolo (Charadius dubius)
bot. mali jesen ornello, avorniello, laburno (Fraxinus ornus)
anat. mali jeriček ugola
zool. mali kapič mazzone, paganello (Mugil cephalus)
zool. mali krivokljan crociere (Loxia curvirostra)
geogr. Mali Kvarner Carnarolo, Quarnerolo
bot. mali les cameceraso (Lonicera alpigena)
zool. mali malajski kančil tragolo (Tragulus kanchil)
zool. mali nočni pavlinček pavonia (Eudia pavonia)
zool. mali oklepničar loricaria (Loricaria parva)
zool. mali oposum marmosa (Marmosa)
zool. mali panda panda minore (Ailurus fulgens)
zool. mali sokol smeriglio (Falco columbarius)
geogr. Mali Saint Bernard Piccolo San Bernardo

C) máli (-a -o) m, f, n

1.
(ta) mali bambino
od malega da bambino
evf. ta mali pene, pisello; vulg. cazzo
evf. ta mala vulva; bernarda; vulg. fica
mala (črka) (lettera) minuscola

2. malo:
malo in veliko se je zbiralo venivano piccoli e grandi
vzeli so mu še tisto malo, kar je imel gli portarono via anche quel poco che possedeva
malo po malem a poco a poco, pian piano
biti z malim zadovoljen accontentarsi di poco
popiti nekaj malega bere un sorso, un goccio, un bicchierino
kaj malega pojesti mangiare due bocconi
znati do malega vse sapere proprio tutto
zima je bila do malega brez snega l'inverno è stato quasi senza neve
pog. vredno je po ta malem sto tisoč tolarjev vale almeno centomila talleri
Slovenija je Evropa v malem la Slovenia è l'Europa in piccolo, in miniatura
PREGOVORI:
iz malega raste veliko a granello a granello s'empie lo staio e si fa il monte
kdor z malim ni zadovoljen, velikega vreden ni non lasciar il poco per l'assai, ché forse l'uno e l'altro perderai

málo little; a little; few (pl)

po malem gradually; little by little
čisto málo a tiny bit
prav tako málo kot... no more than...
v málo dneh in a few days
počakaj málo! wait a moment!
jaz málo spim I don't sleep (ali I'm not sleeping) very much, I sleep little
še málo ne not a bit
on je málo znan he is little known
še málo ne slutiš, kaj te čaka you've no idea (ali arhaično you little dream) what is in store for you
málo vas je there aren't many of you, there are (only) a few of you, you are few
málo bolje mi je I am a little (a triffle) better
imam le málo prijateljev I've only a few friends, I have but few friends
málo je takih kot on there aren't many like him, there are few like him
málo ljudi misli tako few people think so
tistih málo ljudi, ki so bili navzoči the few people who were present
niti málo nisem zadovoljen I am far from being satisfied
málo, da tega nisem pozabil I had almost forgotten it
málo, da ni umrl he was likely to die
zelo málo next to nothing
málo za tem soon (ali shortly) after
málo prej a few moments ago, a short while ago; shortly before
za málo se mi zdi prositi za uslugo I scorn to ask a favour
málo (za las) je manjkalo it was a close shave, it was a near miss
málo je manjkalo, pa bi ga povozilo he was within an ace of being run over
málo je manjkalo, da se ni ubil he had a narrow escape (ali a close shave), he was within an ace of getting killed
bolje málo kot nič half a loaf is better than no bread

málo (un) peu, peu de chose

malo ali veliko peu ou prou, plus ou moins
v malo besedah (dneh) en peu de mots (jours)
malo nas je bilo nous étions peu nombreux
še malo ne tant s'en faut
mal je manjkalo, da ni padel peu s'en est fallu (ali il s'en est fallu de peu) qu'il ne tombât, il a failli tomber
tisto malo denarja, ki ga ima le peu d'argent qu'il a

málo poco

malo ali veliko poco o mucho
malo ljudi poca gente f
v malo besedah en pocas palabras
v malo dneh en pocos días
le malo korakov od tu a pocos pasos de aquí
še malo ne de ninguna manera
presneto malo fam casi nada, una insignificancia
ne se malo čuditi no salir de su asombro
malo da nisem padel por poco me caigo

malodane (skoraj) nahezu; (toliko da ne) beinahe (X je/bi bil malodane povzročil nesrečo X hätte beinahe einen Unfall verursacht); fast

malokdaj prislov
(redko) ▸ hébe-hóba, elvétve, olykor Malokdaj se zgodi, da si lahko vzamemo čas, da gremo skupaj na daljši dopust. ▸ Elvétve történik csak meg, hogy jut időnk együtt menni hosszabb szabadságra.

mána (-e) f

1. (sladek sok nekaterih rastlin) manna

2. bibl. manna (tudi pren.):
rel. nebeška mana (evharistija) la manna celeste
pren. pričakovati, da mana pade z neba aspettare che piova la manna

mandljevo mleko stalna zveza
1. (napitek) ▸ mandulatej
Mandljevo mleko pripravite tako, da v mešalniku zmešate dve čajni žlički oluščenih mandljev in pol skodelice vode. ▸ A mandulatejet úgy készíti el, hogy két teáskanál hámozott mandulát és egy fél csésze vizet összekever a turmixgépben.

2. (za nego kože) ▸ mandulatej
Kar se nege tiče, celotno telo občasno negujem z mandljevim mlekom. ▸ Ami a testápolást illeti, időnként az egész testemet mandulatejjel kenem be.