Franja

lílija botanika lis ali lys moški spol

bel kot lilija blanc comme un lis, da la blancheur du lis

lím (-a) m pog. (lepilo) colla;
iti komu na lim lasciarsi ingannare, abbindolare da qcn.
nareč. bot. tičji lim (evropsko ohmelje) loranto (Loranthus europaeus)

líst (-a) m

1. bot. foglia:
list požene, odpade la foglia germoglia, cade
mesnati, suhi, uveli, zeleni listi foglie carnose, secche, appassite, verdi
drgetati, tresti se kot list v vetru tremare come foglia al vento
sonce je žgalo in noben list se ni ganil il sole picchiava forte e nessuna foglia si muoveva

2. (kos papirja za pisanje) foglio; pagina; lista:
črtani list foglio a righe
nepopisani list pagina bianca
knjiga z zamazanimi, zavihanimi listi libro con pagine sporche e spiegazzate
anketni list questionario
gost. jedilni list lista dei cibi
tisk. naslovni list frontespizio
notni list foglio di musica
risalni list foglio da disegno

3. (dokument, javna listina) certificato; licenza; fede; šalj. papiro:
rojstni, poročni, mrliški list certificato di nascita, di matrimonio, di morte
obrtni list licenza di esercizio
orožni list (licenza di) porto d'armi
potni list passaporto

4. (časopis, revija) giornale, rivista; gazzetta, gazzettino; stampato:
literarni list rivista letteraria
Uradni list Gazzetta Ufficiale

5. (ploščat kovinski del orodja, orožja)
list kose lama della falce
list lopate lama del badile
list sekire lama della scure
list žage lama della sega

6. igre carte (del giocatore)

7. rel. brano (degli Atti degli Apostoli)

8. tekst. liccio

9. min. foglietto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. obrniti list voltar pagina
pren. otrok je še nepopisan list il bambino è ancora una pagina bianca
naše gore list nostro, nostra connazionale
bot. čašni list sepalo
bot. črtalasti list foglia lanceolata
bot. pernati list foglia pennata
bot. plodni list carpello
bot. sestavljeni list foglia pluripennata
bot. venčni list petalo
strojn. list propelerja pala dell'elica
strojn. vzmetni list foglia (della molla a balestra)
bolniški list certificato medico, di malattia
trg. garancijski list foglio di garanzia
rel. krstni list fede di battesimo
šol. matični list foglio matricolare (dello scolaro)
zool. morski list sogliola (Solea)
tovorni list lettera di vettura
zool. živi list fillio (Phyllium)
bot. list vinske trte pampino
podoben listu fogliaceo

lizika samostalnik
1. (sladkarija) ▸ nyalóka
2. neformalno (signalni pripomoček) ▸ tárcsa
Pridrvel je mimo policistov z liziko. ▸ Elszáguldott a tárcsát tartó rendőrök mellett.
V tistem trenutku sem mislil, da mi je mehanik z liziko že dal znak, da lahko odpeljem. ▸ Abban a pillanatban azt hittem, hogy a szerelő a tárcsájával jelet adott, hogy indulhatok.

ljúb cher, chéri; aimable, gentil, charmant; agréable

ljubi bog le bon Dieu
ves ljubi dan toute la sainte journée
zaradi ljubega miru pour avoir la paix
na ljubo pour l'amour de, en faveur de, au proflt de
ljubo mi je, da je suis bien aise que (+ subjunktiv)
ni mi ljubo, da je n'aime pas que (+ subjunktiv)
najljubši qui est le plus cher, qu'on aimé le mieux, qu'on préfère, favori
moje najljubše opravilo ma plus chére occupation, mon occupation favorite (ali de prédilection)

ljubezniv (-a, -o) liebenswürdig, freundlich, nett; (ustrežljiv) entgegenkommend
biti tako ljubezniv, da … so nett sein …, netterweise/freundlicherweise (etwas tun)

ljubeznív aimable, gentil, affectueux, gracieux

biti ljubezniv s kom être aimable avec quelqu'un
zelo ljubeznivo je od vas, da ste prišli c'est bien aimable à vous d'être venu

ljubimkati glagol
1. (imeti razmerje) ▸ hetyeg, enyeleg, kavarNočem, da bi moja punca ljubimkala z drugim. ▸ Nem szeretném, ha a csajom mással kavarna.
A puhloglava mladenka je na veliko ljubimkala in na koncu strla njegovo srce. ▸ A fiatal, üresfejű lány sokat hetyegett másokkal, és végül összetörte a szívét.
Njuna partnerja ljubimkata, zato se tudi sama zbližata. ▸ A párjaik puszipajtások voltak, ezért ők is összehaverkodnak.

2. (imeti spolni odnos) ▸ hancúrozik, szeretkezik, etyepetyél
Ko ta dva ravno ljubimkata pod tušem, v stanovanje prispejo starši slednjega. ▸ Éppen akkor, amikor ezek ketten a zuhany alatt hancúroztak, hazaértek a fiú szülei.
V Grčiji mu je uspelo klikniti sicer ne tako redek pojav, kako dva strastno ljubimkata na plaži. ▸ Görögországban sikerült elcsípnie azt a nem is olyan ritka pillanatot, amikor ketten szenvedélyesen szeretkeztek a strandon.
Na očetovem vrtu velikokrat ljubimka s študentko Martho. ▸ Az apja kertjében gyakran etyepetyél az egyetemista Mártával.

ljubljenček samostalnik
1. (domača žival) ▸ kedvenc, házi kedvenc, háziállatVaš domači ljubljenček vas je vedno iz srca vesel, ko pridete domov in ga malo pocrkljate in pobožate. ▸ A házi kedvence mindig szívből örül, amikor ön hazaérkezik, egy kicsit megcirógatja és megsimogatja.
2. (o osebi) ▸ kedvencNi hotel, da fantek postane razvajen družinski ljubljenček. ▸ Nem akarta, hogy a fiú elkényeztetett családi kedvenc legyen.
V razredu je imel svoje ljubljenčke. ▸ Megvoltak a maga kedvencei az osztályban.
Najbolj ponosen sem na to, da mi je vse to uspelo samemu, nikdar nisem bil od nekoga sin, brat, prijatelj, ljubljenček. ▸ A legbüszkébb arra vagyok, hogy mindezt egyedül értem el, nem voltam senkinek a fia, testvére, barátja, kedvence.

3. (o stvari) ▸ kedvenc
Zelo nerad posodi svoje vozilo, saj se boji, da bi se njegovemu ljubljenčku kaj pripetilo. ▸ Nagyon vonakodik kölcsönadni a járművét, mert fél, hogy a kedvencének baja esik.
Včasih raje ostane doma in klepeta, kot da bi šla na žur, ker se sicer ne bi mogla nenehno pogovarjati po svojem mobilnem ljubljenčku. ▸ Néha inkább otthon marad csevegni, minthogy elmenjen egy buliba, mert ott nem tudna állandóan az imádott mobilján beszélgetni.

ljúbo adv.

1. amorevolmente; ekst. lievemente:
vetrič ljubo pihlja spira una lieve brezza

2. (v povedni rabi)
biti (komu) ljubo aver caro, gradire, piacere
ljubo mi bo, če me boste obiskali avrò caro se viene a trovarmi
ni ji bilo ljubo, da so se sprli le dispiacque di aver litigato
stori, kakor ti je ljubo fa' come ti pare e piace

ljubosumen pridevnik
1. (o ljubezni) ▸ féltékenyEden izmed detektivov zasleduje damo po naročilu ljubosumnega moža. ▸ Az egyik detektív egy féltékeny férj megbízásából követ egy hölgyet.Vsakič ko se znajdem v resni zvezi, postajam iz dneva v dan bolj ljubosumen. ▸ Minden alkalommal, amikor komoly kapcsolatba kerülök, napról napra egyre féltékenyebbé válok.
Kot vemo, so starejši otroci zelo ljubosumni na novorojenčke. ▸ Mint azt tudjuk, a gyermekek nagyon féltékenyek az újszülöttekre.

2. (nevoščljiv) ▸ féltékeny"In če boš spet imela novo obleko, bom zelo ljubosumna!" ▸ „És ha ismét új ruhád lesz, nagyon féltékeny leszek!”
Tudi moj sošolci so zelo v redu, saj me podpirajo in niso ljubosumni. ▸ Az iskolatársaim is nagyon rendben vannak, hiszen támogatnak és nem féltékenyek.

3. (zaščitniški) ▸ féltő, féltékeny
Občutek imam, da so Slovenci precej usmerjeni navznoter, strašno ljubosumni na svojo intimnost in kot taki samotarski. ▸ Az a benyomásom, hogy a szlovénok eléggé befelé fordulók, borzasztó féltékenyen őrzik az intimitásukat, és mint ilyenek, maguknak valók.
Specialisti so za organizacijo tovrstnih doživetij precej ljubosumni na svoje domislice in ustvarjalne, a tudi zahtevne projekte. ▸ Az ilyen típusú élmények megszervezéséért felelős szakemberek meglehetősen féltékenyen védik fantáziadús és kreatív, de egyben kihívást jelentő projektjeiket.
Država je lahko hkrati demokratična in ljubosumna na svoje državljanstvo, kot so na primer Švica, Nemčija ali Japonska. ▸ Egy állam lehet egyszerre demokratikus és az állampolgárságát féltékenyen óvó, mint például Svájc, Németország vagy Japán.

ljubosumno prislov
1. (zaščitniško) ▸ féltékenyen, féltveNa ministrstvu za promet in zveze ljubosumno skrivajo identiteto prosilcev. ▸ A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium féltékenyen titkolja a kérelmezők személyazonosságát.
Razume se, da so izdelovalci ur ljubosumno varovali svoje znanje kot poklicno skrivnost. ▸ Érthető, hogy az órakészítők szakmai titokként féltve őrizték az ismereteiket.

2. (zavistno) ▸ féltékenyen
Če le ne bi mestna tekmeca tako ljubosumno tekmovala med seboj, namesto da bi sodelovala. ▸ Bárcsak a város riválisai ne versengnének ennyire féltékenyen egymással az együttműködés helyett.
V košarko se je zaljubil, ko je kot gimnazijec na Loki ljubosumno opazoval vrstnike, kako spretno in strastno mečejo na koš. ▸ Akkor szeretett bele a kosárlabdába, amikor Lokában gimnazista korában féltékenyen figyelte a kortársait, milyen ügyesen és szenvedélyesen dobálnak kosárra.

3. (o ljubezni) ▸ féltékenyen
"Seveda, on ima svoje dekle," je ljubosumno razmišljala, "in nima časa za prijateljico." ▸ „Persze neki van csaja” – gondolta féltékenyen –, „és nincs ideje a barátnőjére.”
Kmalu se začne obešati Danielu okoli vratu, a Barbara ju le ljubosumno opazuje. ▸ Hamarosan Daniel nyakába csimpaszkodik, de Barbara csak féltékenyen figyeli őket.

ljúdje people (s konstr. v sg ali pl); folk(s); (svet) the public, the world, mankind

stari ljúdje old people
(zelo) mnogo ljudi (a great) many people
preprosti ljúdje simple people, ordinary folks
ljúdje z dežele country people, country folk
mali ljúdje (figurativno) people of small means and no standing
prijatelj ljudi philanthropist
izkorišcevalec ljudi slave driver, hard taskmaster
iti med ljudi to mix with society, to go into society
on ne hodi med ljudi he keeps himself to himself, he shuns company, he avoids society, he lives out of the world
on sovraži ljudi he is a misanthrope
oni so pošteni ljúdje they are honest people
Angleži so čudni ljúdje the English are a strange lot
ljúdje govorijo, da... it is rumoured that... there's a story going the rounds that...
vsi ljúdje to vedó it is generally known, all the world knows it
kaj bodo rekli ljúdje? (figurativno) what will Mrs. Grundy say?, what will the world say?
kar ljúdje pomnijo within the memory of men, within living memory
ljudi morate vzeti kakršni (pač) so you must take the world as it is

lokalizírati to localize

ki se da lokalizírati localizable

lônček (-čka) m

1. dem. od lonec pentolino; vaso:
cvetlični lonček vaso da fiori

2. (posodica za zdravila, lepotilna sredstva) vasetto:
lonček kreme vasetto di crema
pren. pristaviti svoj lonček ricavarne guadagno
čeb. matični lonček (matičnik) cella dell'ape regina

lônec (-nca) m

1. pentola; pignatta:
emajlirani, glinasti, lončeni lonci pentole smaltate, di argilla, di terracotta
gosp. ekonom lonec, lonec na pritisk pentola a pressione
lonec za kuhanje bollitore
lonec za ribe pesciera, pesciaiola

2. vaso (da fiori)
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
ne imeti kaj dati v lonec non aver da mangiare, essere alla fame
pren. gledati sosedu v lonec cacciare il naso negli affari altrui
pren. živeti ob, pri polnih loncih vivere, nuotare nell'abbondanza
pren. dajati vse v en lonec fare d'ogni erba un fascio
igre zbijanje lonca gioco della pentola
geogr. erozijski lonec pentola d'erosione
geogr. ledeniški lonec pentola glaciale
metal. livarski lonec secchione
fiz. Papinov lonec pentola di Papin

lópa (-e) f

1. capannone, rimessa; capanno, casotto; rustico; tettoia:
lopa za kmetijske stroje rimessa per le macchine agricole
lopa za letala capannone (per aerei), hangar
sejemska lopa capannone da fiera
lopa s kotlom za smolo pegoliera

2. alp. cengia

3. arhit.
arkadna lopa porticato

lopár (-ja) m

1. šport. racchetta:
teniški lopar, lopar za namizni tenis racchetta da tennis, da ping pong

2. pala

3. zool. lepade comune (Lepas anatifera); zool. mola, ortagorisco (Mola mola)

lovíti (-ím)

A) imperf. ➞ uloviti

1. correre dietro a, rincorrere, cercar di acchiappare

2. catturare, intercettare, prendere

3. (zbrati, zbirati, nabrati, nabirati) raccogliere

4. cacciare, andare a caccia di; pescare:
loviti kunce cacciare le lepri
loviti ptiče uccellare
mačka lovi miši il gatto va a caccia di topi
loviti na trnek pescare con l'amo

5. pren. cercare di afferrare; intercettare, captare:
lovila je vsako njegovo besedo cercava di afferrare ogni sua parola
loviti signale s satelitov captare i segnali dei satelliti

6. pren. sorprendere:
le pojdi, da te ne bo noč lovila va' pure, prima che ti sorprenda la notte

7.
loviti sapo, zrak respirare affannosamente; boccheggiare
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
loviti besede cercare (affannosamente) le parole
dan je treba loviti zjutraj il mattino ha l'oro in bocca
loviti korak s časom cercare di essere al passo coi tempi
loviti stopinje za kom camminare dietro a qcn., seguire qcn.
loviti dekleta na sladke besede sedurre le fanciulle con le belle parole
loviti koga na besedo prendere qcn. in parola
loviti slepe miši giocare a mosca cieca; ekst. amoreggiare
loviti ravnotežje cercare l'equilibrio
slikar lovi motiv il pittore disegna, abbozza il motivo
turist lovi prizor v objektiv il turista riprende, fotografa la scena
navt. loviti veter v jadro navigare sopravvento
rib. loviti na črva, na muho pescare a verme, a mosca
s tujo roko kače loviti farsi cavare le castagne dal fuoco
PREGOVORI:
na med se muhe love, na sladke besede ljudje si pigliano più mosche in una goccia di miele che in un barile d'aceto
bolje drži ga, kot lovi ga meglio un 'ho' che dieci 'avrò'
kar mačka rodi, miši lovi chi di gatta nasce convien che cacci i topi

B) lovíti se (-ím se) imperf. refl.

1. acchiapparsi

2. tenersi in bilico

3. correre

4. essere incerto; esitare

5. igre giocare ad acchiappino, a rincorrersi

6. pren. loviti se za correre dietro a:
loviti se za dobičkom correre dietro ai guadagni
loviti se za vsako besedo cercare la parola giusta, adatta
pren. loviti se za vsako bilko cercare il minimo appiglio, un'ancora di salvezza

lúč (-í) f

1. luce:
luč brli, gori, migota, sveti, ugasne la luce arde fioca, arde, tremola, splende, si spegne
pogasiti, ugasniti, upihniti luč spegnere la luce
prižgati, zastreti luč accendere, schermare la luce
neonske, plinske luči luci al neon, a gas
signalne luči luci segnaletiche
avt. dolge, kratke, parkirne luči luci abbaglianti, di profondità, di posizione
stikalo za luč interruttore della luce
rel. večna luč naj mu sveti e splenda a lui la luce perpetua

2. (priprava, svetilka) luce, lampada:
namizna, stoječa, stropna luč lampada da tavolo, a stelo, da soffitto (plafoniera)

3. pog. (električna napeljava) luce (elettrica), corrente

4. (svetloba) luce:
dnevna, jutranja luč luce mattutina, da giorno
sončna luč luce solare, del sole
bleda, močna luč luce fioca, forte
mehka (topla), ostra, slepeča luč luce calda, aspra, abbagliante

5. pren. redko lume:
on ni kaka posebna luč non è proprio un lume

6. pren. (poudarja pomen samostalnika) luce; fiaccola:
luč resnice la luce della libertà
luč omike, razuma la luce della civiltà, della ragione

7. pren.
predstaviti se v najboljši luči fare un figurone
pokazati se v pravi luči mostrarsi nella vera luce
metati slabo, nelepo luč na koga gettare una luce cattiva su qcn.
gledati, videti v lepi, rožnati luči vedere tutto roseo
prikazovati koga v črni luči dipingere a tinte fosche
ne bo dolgo, ko mu bodo luč držali è moribondo
iti z luči togliersi dalla luce
človek, ki ga je treba z lučjo (pri belem dnevu) iskati uno da cercare col lanternino
star. rel. zvoniti večno luč suonare l'avemaria
prižgati zeleno luč za dare via libera a (un'iniziativa)
zagledati luč sveta venire alla luce
prinesti nekaj luči v problem fare un po' di luce
plesati okoli ženske kot vešče okrog luči girare attorno a una ragazza come falene
filoz. naravna luč luce naturale
rel. večna luč lampada perpetua
navt. navigacijske luči segnalazioni luminose
gled. odrske luči luci della ribalta
avt. zavorne luči luci d'arresto
zelena, rdeča luč luce verde, rossa
utripajoča luč luce intermittente