Franja

xérophile [kserɔfil] adjectif, botanique ki živi na suhih krajih, ljubeč suha tla, kserofilen

xerophilous [zirɔ́filəs] pridevnik
botanika kserofilen, ljubeč suha tla

yarpha [já:fə] samostalnik
škotsko šotasta tla, barje

zgrȍmiti -īm podreti na tla: zgromiti drvo; zgromljeno drvo

зашататься opoteči se, izgubiti tla

наземь na tla, na zemljo

оземь ob tla, na tla

приземляться, приземлиться spuščati se, spustiti se na tla (letalo)

солончак m solnata tla, solnato močvirje

швырять, швырнуть metati, vreči; premeta(va)ti; ob tla metati;
швырять деньгами denar razmetavati;

шлёпаться, шлёпнуться padati, pasti, telebniti na tla

abatir podreti, prevrniti, k tlom pritisniti, upogniti; ponižati; pogum vzeti

abatir vela sneti jadro
abatirse pasti na tla, zrušiti se; pogum izgubiti, postati malodušen

accīdō -ere -cĭdī (-) (ad in cadere)

I. (na tla, ob kaj, na kaj) pasti (padati): ad terram Pl., Enn. ap. Ci., in humum Varr. ap. Non., in mensas O.; z dat.: terrae corpus accidit Sen. tr.; z adv.: quo Castalia ... lapsu accidit L. Andr. ap. Fest.; abs.: tela ab omni parte accidebant L., cum ... tela ex superiore loco missa non frustra acciderent L., ut (tela) missa a Gallis gravius acciderent C.; occ. proseč pasti = proseč vreči se pred koga, na kolena pasti pred koga, kom, kleče prositi koga: ad genua Enn. ap. Non., ad alicuius genua Ter., ad pedes omnium Ci., alicui ad genua Pac. fr., Suet., genibus alicuius L., Cu., T. quo accidam Enn. ap. Ci. (kam =) pred koga naj se vržem?

II. pren.

1. prodreti (prodirati) do kod, dospeti; z ad: ad genua accido supplex Sen. tr., vox ad aures accidit Acc. ap. Non., nihil ... tam populare ad populi Rom. aures accidisse Ci., tibi ... nova res molitur ad aures accidere Lucr., clamor ... ad aures accidisset L., accidit vox ad hostes L., ad oculos animumque accidere Ci., ut notae litterarum totae ad oculos acciderent Petr., toda: verbum in te accidit Ter. beseda je padla nate; s samim acc: Lucr. (V, 608), mihi paternae vocis sonitus aures accidit Pl., vox accidit aures Val. Fl., res animum accidens Gell.; z dat.: imber ... accidens auribus L., maior auribus nostris accidebat clamor Plin. iun., animo accidit aliquid Ter., Lucr., quam res nova miraque menti accidat Lucr. kako nova in čudna se dozdeva ta misel, ne maioris multitudinis species accidere hostibus posse Hirt. da bi se sovražnikom število ne zdelo večje, ali: da bi večje število ne vzbudilo sovražnikove pozornosti, ne bodlo sovražnikov v oči; abs.: fama (repente) accidit L. se je razširil, unde (clamor) accidisset L. od kod prihaja, clamor accidens ab increscente pugna L. prihajajoč, unde ... terribilis accidebat sonus L. je bīl na ušesa.

2. (nenadoma) prijeti koga, napasti koga: quo improvisus gravior accideret S., quia de improviso acciderent, ... incolumes transeunt S.

3. pripasti (pripadati): cetera, quae huic generi accidunt Q.

4. iziti se, izteči (iztekati) se, tudi samo izteči: ut (recimo, da) omnia contra opinionem acciderent C., si secus (aliter) acciderit Ci. drugače = slabo, peius victoribus Sequanis quam Haeduis victis accidisse C., tudi: hoc sibi satis opportune Caesar accidisse arbitratus C.

5. pripetiti se, primeriti se, dogoditi (dogajati) se, zgoditi se, slučajno (nepričakovano) nastopiti (nastopati); večinoma o neprijetnih dogodkih: nihil mali accidisse Scipioni puto Ci., si gravius quid acciderit ali si quid gravius accidisset C. kaj hujšega = poraz, sin quid adversi accidisset N., accidit detrimentum, mors, periculum C.; redkeje o srečnih naključjih: secundas res accidisse eius operā N., quae prospere cesserunt, ea vi consilii acciderunt N., illud etiam accidit praeter optatum meum, sed valde ex voluntate Ci.; nedoločno: quidquid acciderit Ci. vsak dogodek, id quod accidit N. kar se je res zgodilo, quae vivo se acciderunt, futura praedixit N. dogodke svoje dobe, si quod tempus accidisset, quo ... Ci.; z dat. = primeriti se komu, pripetiti se komu, doleteti koga, zadevati koga: quae homini gravior poena accidere potuisset Ci., si quid gravius ei a Caesare accidisset C. ko bi Cezar ostreje postopal z njim; pogosto evfem., poseb. o smrti: si quid accidat Romanis C. = ko bi bili Rimljani premagani, si quid pupillo accidisset Ci., si quid mihi humanitus accidisset Ci. ko bi se mi bilo pripetilo kaj človeškega = ko bi bil umrl; tudi brez dat.: velletne Clazomenas in patriam, si quid accidisset, auferri Ci.; redko o veselem dogodku: supplicatio decreta est, quod ante id tempus accidit nulli C.; pogosto brezos. (včasih še s pristavkom casu): si ita accidisset Ci. ko bi se bilo tako primerilo; z dopolnilnimi stavki, uvedenimi navadno z ut (izražajočim posledico): an ... casu accidit, ut id, quod Romae audierat, primus nuntiaret? Ci., accidit, ut una nocte omnes Hermae ... deicerentur N., accidit casu, ut legati ... cenarent N.; redko s quod (označujočim dejstvo) ali z inf. (izražajočim zgolj pomisel): accidit incommode, quod eum nusquam vidisti Ci. ep., accidit fortuitum ..., quod ... morbo implicitus decessit Plin. iun., nec enim acciderat mihi opus esse Ci. ep.; še redkeje z ne: nihil autem est pro certe futurum, quod potest aliqua procuratione accidere, ne fiat Ci. — Od tod subst. pt. pr. accidēns -entis, n

1. slučajno, slučajnost, (nebistvena) zunanjost, slučajna, nebistvena okoliščina (naspr. substantia): personae cum suis accidentibus Q., causa, tempus, locus ... sunt rerum accidentia Q.; occ. = epitheton (adiectivum): Sen. ph., Q., Macr., Prisc.

2. slučaj, naključje: ex accidenti (accidentibus) Icti. o naključju; occ.
a) nesrečen primer, nesreča (naspr. prospera): Amm., accidentium meorum novitas Ps.-Q.
b) (= σύμπτωμα), zunanji znak bolezni, bolezenski simptom: Cael.

adigō -ere -ēgī -āctum (ad in agere)

1. (živino, ljudi) prignati (priganjati), pritirati (naspr. abigere): oves huc Pl., lactentes ad matres Varr., pecus e vicis longinquioribus C., Italiam (v Italijo) quae vos dementia adegit? V.; jur.: arbitrum (star. = ad arbitrum) adigere aliquem Ci. koga pred razsodnika (prignati =) pozvati; o stvareh: classem e Ponto Byzantium adigi iuserat T. privesti, adigere triremes alveo Rheni T. privleči, turris adacta C. naprej porinjen; (o raznem orodju ipd.) zabi(ja)ti, nabi(ja)ti: tigna fistucis C., cuneum Sen. ph., cuneum in fissuram Col., cuneum arbori, clavum in arborem, taleam malleo, ficum alte in terram Plin., calcanea adig. Cu. pete pritisniti; (o orožju) poriniti v (skozi) kaj ali koga, zasaditi v kaj, zabosti komu kaj v kaj: ensem alicui V., harpen, ferrum per pectus O., ferrum iugulo, per obscaena Suet., ferrum alicui Iust., sibi gladium L. epit., gladium in os Fl., ictum gladii per pectus Cu. meč zavihteti in pognati skozi ..., scalprum in articulo L., pilum sub oculo Plin.; od tod met.: per galeam vulnus adigere T. zadati, vulnus alte adactum Cu. globoko zadana; occ. (strele, plamenice) pognati, metati, zavihteti: telum tormentumve (in aliquid) C., telum in litus C., vim teli intus Lucr., sagitta turbine adacta V., adig. hastas ardentes T., ignem turri Cu.; od tod pesn.: pater omnipotens adigat me fulmine ad umbras V. naj me ubije s strelo in pošlje k ..., (Salmonea) praecipitem inmani turbine adegit V. je ... treščil ob tla; abs.: mare, quod adigit ad ostium Rhodani C. ki bije ob ustje.

2. pren.
a) prignati = privesti: poenarum grave sit solvendi tempus adactum Lucr. da je prišla ura, ki bo maščevala krivdo (nekateri berejo tempus adultum), bis adactum iugo (dat.) Rhenum, bis adactum legibus Istrum Stat. je podvržen jarmu ..., podvržen (zmagovalčevim) pogojem ...
b) naganjati, priganjati, tirati, primorati, (pri)siliti: aliquem ad suspendium Pl., ad insaniam Ter., ad mortem adigi T.; abs.: adigit ita (k temu naganjata) Postumia et Servilius filius Ci. ep.; s finalnim stavkom: quae vis, vim mi afferam, ipsa adigit Pl., aquae et igni interdictione adigebantur, ut ... Ci.; pesn. in poklas. z inf.: vertere morsus in Cererem penuria adegit edendi V., cum tormentis edere conscios adigeretur, ... clamitavit T.; o stvareh: in faciem prorae pinus adacta Pr.; occ. drž.pr. in voj.: adigere aliquem ad iusiurandum C., S. ali aliquem iusiurandum Ci., C. idr. ali aliquem iureiurando (sacramento) L. koga zapriseči (zaprisegati); pogosto adigere aliquem in alicuius verba iusiurandum ali samo adig. aliquem in alicuius verba (na od nekoga sestavljeno besedilo prisege): provinciam omnem in sua et Pompei verba iusiurandum adigebat C. je zaprisegal zase in za Pompeja, tako tudi: neque se neque quemquam Batavum in verba Galliarum adegit T., Tiberius Alexander ... primus in verba Vespasiani legiones adegit Suet.; v istem pomenu tudi: Iudaicum exercitum Vespasianus, Syriae legiones Mucianus sacramento Othonis adegere T.; pass.: adigi in verba alicuius, adigi sacramento alicuius ali pro aliquo dati se komu zapriseči, s prisego se zavezati komu, zvestobo priseči mu: tribunus ... adiurat, in quae adactus est verba L. priseže na zaprisežno besedilo, provincia ... in verba Vitellii adacta T.; refl.: legiones ... se ipsae in verba Vespasiani adigunt T.; redko samo: barbaro ritu universos adigit T. zapriseže vse.

Opomba: Adaxint = adegerint: Pl.

affaisser [afɛse] verbe transitif potisniti navzdol, potlačiti, znižati

les pluies ont affaissé la route zaradi dežja se je cesta ugreznila
s'affaisser, être affaissé udreti se, ugrezati se, upogibati se pod težo; zgruditi se, zrušiti se; pogum izgubiti; upadati (oteklina), pojemati, pešati
il perdit connaissance et s'affaissa izgubil je zavest in se zgrudil
le sol s'est affaissé tla so se ugreznila

aire [ɛr] féminin

1. skedenj, gumno, gumnišče

2. gnezdo ujed; (prost) prostor, area; površina, ploščina; marine smer vetra; cona, področje

aire d'atterrissage et de décollage vzletni in pristajalni prostor na letališču
aire du cercle ploščina kroga
aire d'activité področje aktivnosti
aire au ciment cementna tla
aire de danger ognjišče, vir nevarnosti
aire de repas jedilna niša, jedilni kot
aire d'influence vplivno področje
aire du vent smer vetra

akacija samostalnik
1. Acacia (drevo) ▸ akácia, akác
2. neštevno (les) ▸ akác, akácfaTla so razen v kopalnicah obložena s parketom iz parjene akacije, v kopalnicah so izbrali talno keramiko, ki je po videzu podobna lesu. ▸ A fürdőszobák kivételével, ahova famintázatú járólapokat választottak, a többi helyiségben gőzölt akácparkettát fektettek le.

aluviálen geologija alluvial

aluviálna tla alluvial soil

amortizirati glagol
1. (o sili ali sunku) ▸ csillapít, enyhít, tompít, felfogNa kopito smo dodali plastično peto, ki delno amortizira udarce ob tla. ▸ A patára egy műanyag sarkat illesztettünk, amely részben felfogja a járás során keletkező ütéseket.Imejte kakovostne in udobne tekaške copate, ki so vam prav, dobro podpirajo nogo in amortizirajo. ▸ Legyen jó minőségű, kényelmes futócipője, amely jól alátámasztja és védi a lábat.

2. (omiliti) ▸ csillapít, enyhít
In velika mesta nekako amortizirajo vse grozne stvari. ▸ És a nagyvárosok valahogy enyhítik az összes szörnyűséget.
Koalicija s kakšno pomladansko stranko bi bila težja, bi pa najbrž amortizirala precej napetosti v državi. ▸ A koalíció valamely tavaszi párttal nehezebben jött volna létre, de minden bizonnyal sok feszültséget enyhített volna az országban.

3. finance (odpisati vrednost) ▸ amortizál, értékcsökkent, leírKnjigovodsko lahko računalniško opremo amortiziramo v petih letih. ▸ A könyvelésnél a számítógépes felszerelést öt éven belül leírhatjuk.
Zemljišča imajo praviloma neomejeno dobo koristnosti in se zato ne amortizirajo. ▸ A földterületek hasznos élettartama általában korlátlan, ezért nem amortizálódnak.

4. (o povrnitvi vložka) ▸ megtérül, amortizálDoplačilo 3282 evrov amortizirate že s 50.000 prevoženimi kilometri. ▸ A 3.282 euró kiegészítő összeg már 50.000 megtett kilométernél megtérül.
Vsak učbenik naj bi veljal vsaj tri leta, da se nekako amortizira, saj enoletna izposoja znaša tretjino cene novega učbenika. ▸ Legalább három évig hatályosnak kellene lenni minden tankönyvnek, hogy valahogy megtérüljön az ára, hiszen az egyéves kölcsönzési díj az új tankönyv árának egyharmadát teszi ki.

aplatir [-tir] verbe transitif (s)ploščiti; familier premagati

s'aplatir sploščiti se; familier pasti, leči na trebuh
s'aplatir par terre podolgem pasti na tla
je me sens tout aplati čisto izčrpan, zdelan sem
le nez aplati d'un boxeur sploščen nos boksarja
la voiture s'aplatit contre le mur avto je treščil ob zid