Franja

okras|ek moški spol (-ka …) der Schmuck (okenski Fensterschmuck, božični Weihnachtsbaumschmuck, Christbaumschmuck); na zgradbi, pri pisavi ipd.: der Schnörkel (tudi figurativno); die Ausschmückung, die Verzierung (robni Randverzierung); predmet: der Schmuckgegenstand
brez okraskov (preprost) schnörkellos

pānis -is, gen. pl. -ium: C. fr., pozneje -um, m (pāscere: „redeč“)

1. kruh: Ca., Varr. fr., Pl., Ter., Iuv., Sen. ph., Suet., Vulg., Eccl. idr., cibarius Ci. = secundus H. preprost, slabši, crusta panis Plin; pl.: bini panes Pl., ex hoc (sc. genere radicis) effecti panes C.; metaf. tvarina v podobi kruha, hleb(ec): aerei panes Plin., in formam panis redigere Col., panes viridantis aphronitri Stat. — Soobl. pāne -is, n: Pl.

popàpučiti se -īm se pocopatiti se, postati copata: kad se opanak popapuči ko se preprost človek prerine med gospodo; popapučeni opanci jara gospoda

pullus³ 3 (iz *pul-no-s, *pu̯l̥n-o-s; prim. skr. palitáḥ, lat. pallēre, gr. πολιός siv) umazanobarven, temnobarven, sivočrn, črn(i)kast: Varr. idr., capilli O., ficus, myrtus H. zamolklo (temno) zelena, terra Ca., Plin. sivočrna (kot posebno rodovitna zemljina, prst), nigra terra, quam pullam vocant Col.; poseb. pulla vestis O., Varr. ap. Non. ali toga Ci. ali pullum pallium Fl. sivočrna = žalna obleka, žalna toga, žalna halja, pulla tunica Ci. sivočrna = delavska tunika, delavska plahutača (prostakov); ta oblačila so bila narejena iz sivočrne nebeljene volne; metaf.: pullus sermo Varr. preprost; pesn.: pulla stamina O., Mart. žalovite, nesrečne niti (Park); subst. pullum -ī, n temna (zamolkla) barva, temno blago, temna tkanina: obstrusa carbasa pullo O. črno obrobljena oblačila; pl.: pulla decent niveas (sc. puellas) O. temno (črnina) pristaja belopoltim dekletom.

recept samostalnik
1. (za izdajo zdravila) ▸ recept, vény, orvosi rendelvényGlivice lahko zatrete z zdravili brez recepta v obliki tablet, krem ali svečk. ▸ A gombafertőzést vény nélkül kapható készítményekkel, tablettákkal, krémekkel vagy kúpokkal küzdheti le.Razložite mu svoje težave, on pa vam bo svetoval in morda napisal recept za tablete. ▸ Magyarázza el neki, hogy mi a gondja, ő pedig tanácsot fog adni és esetleg felír valamilyen tablettát.Povezane iztočnice: obnovljivi recept, elektronski recept

2. (pri kuhanju) ▸ receptVlagamo zelje, čebulo in papriko, vse skupaj pa pripravimo po lastnih receptih. ▸ Káposztát, hagymát és paprikát teszünk el, mindezt a saját receptünk alapján.Ko se še učite osnovnih tehnik, se držite receptov in pazljivo tehtajte vse sestavine. ▸ Amíg még csak az alaptechnikákat tanulja, tartsa magát a receptekhez és gondosan mérje le az összes hozzávalót.
3. (navodilo za pripravo) ▸ receptCel teden so zbirali zanimive recepte o zeliščih, ki so jih sedaj razstavili. ▸ Egész héten érdekes recepteket gyűjtöttek a gyógynövényekről, amelyeket most tárlat keretében mutattak be.Stari recepti za spodbujanje spolne sle so se ohranili še iz antičnih časov. ▸ A nemi vágyat serkentő ősi receptek még a római korból maradtak fenn.
Nato nalijemo na led pijače po receptu in jih z barsko žlico pomešamo z gibi od zgoraj navzdol. ▸ Ezután öntse a recept szerinti italokat a jégre, és keverje meg egy bárkanállal felülről lefelé irányuló mozdulatokkal.

4. (navodilo; pravilo) ▸ receptSodniki ponujajo recepte za večjo učinkovitost sodišč. ▸ A bírák recepteket kínálnak a bíróságok hatékonyabbá tételére.Po preizkušenem receptu so se sicer odločili, da bodo v moštvu nastopili najboljši trije s posamične tekme. ▸ A jól bevált receptet követve úgy döntöttek, hogy az egyéni verseny három legjobbja szerepel a csapatban.Star recept za lepe nohte je raba limone. ▸ Egy régi recept szerint citromot alkalmazva szépek lesznek a körmei.Kakšnega posebnega recepta za dolgo življenje nimam. ▸ Nincs különleges receptem a hosszú életre.
Strokovnjaki zatrjujejo, da je hoja recept proti stresu in depresiji. ▸ A szakértők szerint a gyaloglás a stressz és a depresszió leküzdésének a receptje.
Ženina je vprašal, kakšen je recept za petdeset let skupnega sožitja. ▸ Megkérdezte a férjet, mi a receptje az 50 éves szimbiózisnak.

rude [rüd] adjectif raskav, hrapav, grob; trd; trpek (vino); neraven (pot); težak, okoren, robat; figuré težaven, poln truda, mučen; oster; silovit, viharen; oduren (človek); strašen; populaire prima, prvovrsten

un rude appétit kolosalen apetit
un rude gaillard drzen, pogumen človek
un rude paysan preprost, robat kmet
climat masculin, hiver masculin rude ostro podnebje, ostra, huda zima
métier masculin rude težak poklic
tu as une rude veine! imaš vražjo srečo!
c'est rude to je neznosno, se ne da prenašati
c'est un rude joueur z njim ni dobro češenj zobati
être à rude école (figuré) biti v hudi, težki, trdi šoli
cela me paralt rude to mi ne gre v glavo
passer par de rudes épreuves iti skozi težke preskušnje, mnogo prestati ali pretrpeti

simplicité [sɛ̃plisite] féminin preprostost, preproščina, naivnost; lahkovernost; skromnost; nedolžnost; omejenost; simpliciteta

problème masculin d'une grande simplicité zelo preprost problem
écrire, parler avec simplicité pisati, govoriti preprosto
elle a eu la simplicité de croire à ses promesses bila je tako naivna, da je verjela njegovim obljubam

soul [sóul] samostalnik
duša; psiha; duševnost; duh
figurativno pobudnik, glava, vodja; utelešenje, poosebljenje; bit, bitnost, srce, jedro; oseba, človek, prebivalec; smisel, nagnjenost (for za)
energija, moč

by my soul pri moji duši! pri moji veri!
in my soul of souls v globini moje duše
upon ('pon) my soul! pri moji duši (veri)!
All Souls' Day cerkev vernih duš dan
cure of souls skrb za duše, dušebrižništvo
my good soul moj dragi
the greatest souls of the past največji duhovi preteklosti
immortality of soul neumrljivost duše
the life and soul of duša (in srcé) (česa)
the poor little soul revček
a simple soul preprost, skromen človek
he is a good old soul on je dobra duša
he is the soul of honour on je poosebljena čast
to call one's soul one's own figurativno biti sam svoj gospodar, ne biti suženj
do come with us, there's a good soul pojdite no z nami, to bo lepo od vas (bodite tako dobri)!
to keep body and soul together ostati pri življenju
he doesn't make enough to keep body and soul together ne zasluži dovolj za življenje
he put his whole soul into his work vso svojo dušo je vložil v svoje delo
I do not see a single soul žive duše ne vidim

stȍka ž živina: rogata stoka rogata živina, govedo; sitna stoka drobnica; krupna stoka velika živina; ići kao stoka u klaonicu; mučiti se kao stoka; stoka bez repa preprost, naiven človek

vrednota samostalnik
1. ponavadi v množini (kar je pomembno) ▸ értékŠe vedno trdno verjamem v vrednote, kot so iskrenost in zvestoba. ▸ Még mindig rendíthetetlenül hiszek az olyan értékekben, mint az őszinteség és a hűség.Spreminjajo se vrednote, samopodoba, odnos do staršev, odnos do okolja. ▸ Változnak az értékek, az önmagukról alkotott kép, a szülőkhöz és a környezethez való hozzáállás.
Čeprav izhaja iz politične dinastije naftnih bogatašev, se ponuja kot preprost pobožen družinski človek s trdnimi moralnimi vrednotami. ▸ Bár olajban gazdag politikai dinasztiából származik, egyszerű, jámbor családapának mutatja magát erős erkölcsi értékekkel.
Ravnam se po svojih vrednotah in ne po vrednotah drugih. ▸ A saját értékeim vezérelnek, nem pedig mások értékei.
Prijateljstvo je velika vrednota, ki jo je treba vedno spoštovati in negovati. ▸ A barátság nagy érték, amelyet mindig tisztelni és ápolni kell.

2. (kulturna ali naravna dobrina) ▸ értékMesto Ptuj je staro 1928 let in je polno zgodovinskih vrednot. ▸ Ptuj városa 1928 éves, és tele van történelmi értékekkel.Glavna žirija je v mednarodni tekmovalni sekciji posebej pohvalila umetniške vrednote filmov. ▸ A nemzetközi versenyszekció zsűrije külön megdicsérte a filmek művészeti értékét.Slovenske vode so neprecenljiva vrednota, katerih vrednosti se ni mogoče izraziti v ekonomski ceni. ▸ Szlovénia vizei felbecsülhetetlen értéket képviselnek, melynek értékét lehetetlen gazdasági árban kifejezni.V okviru razvojnega programa želijo ohraniti naravne vrednote in vrhunsko kakovost krajine. ▸ A fejlesztési program keretében szeretnék megőrizni a természeti értékeket és a táj kiváló minőségét.
3. (vrednost; pomembnost) ▸ érték
Edina vrednota urada je v tem, da ga banke pridno obveščajo o vseh finančnih transakcijah večjih od določenega zneska. ▸ A hivatal egyetlen értéke az, hogy szorgalmasan tájékoztatja a bankokat minden, egy bizonyos összeg feletti pénzügyi tranzakcióról.
Kakšen nasvet lahko ponudite ženski, ki se zaveda vrednote svojega zdravja in si ne zna pomagati iz začaranega kroga stresa? ▸ Milyen tanácssal szolgálhat egy nőnek, aki tudatában van, hogy milyen fontos az egészsége, és nem tud kitörni a stressz megbabonázott körforgásából?
Sploh pa se je vrednota otroka povečala, starši se čutijo bolj odgovorne, da zagotovijo otrokom čim boljše možnosti za njihovo rast in razvoj. ▸ Általánosságban pedig elmondható, hogy nőtt a gyermek értéke, a szülők nagyobb felelősséget éreznek azért, hogy minél jobb feltételeket biztosítsanak gyermekük növekedéséhez és fejlődéséhez.

vȕlgāran -rna -o (lat. vulgaris, vulgus) vulgaren, prostaški: -i jezik preprost ljudski jezik; -a ekonomija

ἀ-γεννής 2 (γεννάω), neplemenit, nizkega rodu; pren. nizek, preprost, nepošten, nemožat, bojazljiv; adv. ἀγεννῶς bojazljivo, οὐκ ἀγ. pogumno, srčno.

ἄ-ιδρις (gen. ιος, εος) [Et. ἄ-Ϝιδρις, kor. vid, gl. εἶδον] ep. poet. nevešč, neuk, neveden, neizkušen, preprost, slaboumen.

ἄ-κομψος 2 poet. nezgovoren, preprost.

ἀ-λῑπᾰρής 2 (λιπαρός) poet. ki se ne sveti, brez lišpa, neozaljšan, preprost.

ἀμελέω (ἀμελής) puščam v nemar, ne brigam se za kaj, zanemarjam, ne oskrbujem τινός; opuščam, ne storim česa (z inf.) τοῦ ὀργίζεσθαι ne jezim se več; z nikalnico: dobro pazim, ne izgubim izpred oči; pt. pf. ἠμελημένος navaden, preprost človek; adv. ἠμελημένως ἔχω sem (zanemarjen) slabo oblečen.

ἁπλοΐς, ίδος, ἡ ep. preprost, enoguben χλαῖνα, opp. διπλῆ in δίπλαξ.

ἁ-πλόος 3, skrč. ἁπλοῦς, ῆ, οῦν [comp. ἁπλούστερος, sup. -στατος] enojen, enostaven; preprost, naraven, prostodušen, odkritosrčen, odkrit, pošten, resničen; o potu: raven, kratek; NT prost, nepokvarjen, zdrav ὄμμα; τὸ ἁπλοῦν preproščina, odkritosrčnost, poštenost. – adv. ἁπλῶς enostavno, preprosto, sploh, vsekako, vobče, na kratko, odkrito.

ἀ-σύν(ξύν)θετος 2 (συν-τίθημι) 1. nesestavljen, preprost, enostaven. 2. nezanesljiv, nezvest. 3. NT verolomen.

ἄ-τεχνος 2 (τέχνη) brez umetnosti, neumeten, preprost. – adv. ἀτεχνῶς naravnost, povsem (kakor); docela, dodobra, vsekako; ἀτέχνως brez umetnosti, preprosto, nespretno.