Franja

Čestitamo! frazem
(izraz pohvale) ▸ Gratulálunk!

derviški pridevnik
(o muslimanskem menihu) ▸ dervis-, dervisiArhitekturno je stavba izraz duhovnih in telesnih potreb pripadnikov derviškega reda. ▸ Építészetileg az épület a dervisrend tagjainak lelki és fizikai szükségleteit tükrözi.

désuet, éte [desɥɛ, t] adjectif ki ni večv rabi; zastarel

expression féminin désuète zastarel, obsoleten izraz

deus, deī, m, voc. deus, nom. pl. večinoma diī, dī, redko deī, gen. deōrum, pesn. deûm, dat. in abl. diīs, dīs, redkeje deīs (prim. soobl. dīvus, gr. δέαται sveti, sije, δῆλος iz *δέαλος očiten, jasen, Ζεύς iz *Djēus, lat. dīvae, dea, dīus = dīvus, diū, diēs, Diēspiter, Diālis, Diāna iz * Dīviāna, Iuppiter, nudius, nundinae)

1. bog, božanstvo: deus hospitalis Pl., dii hospitales T., dii hominesque Ci. ep. idr. = vesoljni svet, ab Iove … ceterisque dis deabusque immortalibus pacem ac veniam peto Ci., suos aut novos alienigenas deos colere Ci., aliquem ut deum colere Ci. po božje, reges suos inter deos colere Cu., deos publicos suosque patrios (svoje domače = svojih prednikov) defendunt N., dii, quibus est imperium pelagi V., siccis omnia nam dura deus proposuit H., dis carus ipsis H., audentes forsque deusque iuvant O., audenti deus et fortuna recessit Stat., homines sumus, non dei Petr., aedificator mundi deus Ap., deus pater et deus filius Lact., deum unum colere, multos ac falsos deos colere Lact.; (včasih o boginjah): ducente deo (sc. Venere) flammas inter et hostīs expedior V., nec dextrae erranti deus (= Alecto) afuit V., audentes deus ipse (= Fortuna) iuvent O. Pogosto v vzklikih, prisegah, voščilih, rotitvah, pozdravih: di ali dii boni Ter., Ci., (pro) dii immortales Kom., Ci., dii (obsecro) vostram fidem Kom., pro deûm atque hominum fidem Ter., Ci., (elipt.) pro deûm immortalium Ter.; dei bene vortant! Pl., Ter. = bog daj srečo! dii melius duint (= dent)! Ter. ali dii meliora ferant! Tib., (elipt.) dii meliora! Ci. ali dii melius! O. naj bogovi obvarujejo! = bog obvaruj! bog ne daj! di meliora piis (sc. dent)! V. bogovi, bodite pobožnim milostni! milost, o bogovi, pobožnim! di tibi faciant bene! Pl., di tibi omnes omnia optata offerant! Pl., di te servassint mihi! ali di te servassint semper! Pl., dent tibi di multa bona! Kom., di te perduint (perdant)! Kom., di me perduint ali perdant, si … Kom. = bog naj me kaznuje, če … ; dii te ament! Pl. = bog te sprejmi! pozdravljen! ita me di amabunt (servent)! Kom. ali ita me di ament! Kom., Ci. = tako mi bog pomagaj! cum diis volentibus Pl. ali diis volentibus S. z božjo pomočjo, si di volent Pl. ali si di volunt Ci. = ako je božja volja, si diis placet Pl. = ako bog hoče, ako je božja volja, pogosto iron. kot izraz nejevere = ako bog hoče, kdo bi mislil! čudno! kolikor je to sploh mogoče: Ter., Q., Fl., appellatus est hic vulturius illius provinciae, si dis placet, imperator Ci., cum Philippo hoste nostro non societatem solum, sed, si diis placet, adfinitatem etiam … pepigisti L., an hoc … reticere possim L. illum Sextium et C. Licinium, perpetuos, si diis placet, tribunos tantum licentiae … sumpsisse, ut … L.

2. pren.
a) v Pitagorovi filozofski šoli in starejši akademiji = ustvarjajoči svetovni duh: deum namque ire per omnia; hinc quemque sibi nascentem arcessere vitas V.
b) (o ljudeh) kakor bog = α) odličnik: te in dicendo semper putavi deum Ci., audiamus Platonem quasi quendam deum philosophorum Ci., deus ille magister Eryx V. oni božanski odličnik. β) bog varuh, bog zaščitnik: video P. Lentulum, cuius ego patrem deum ac parentem statuo fortunae ac nominis mei Ci. γ) presrečen človek: sum deus Pl., deus sum, si hoc ita est Ter. δ) (o državnikih) bog, božanski, božanstveni: deus nobis haec otia fecit V., deos (= Augustum et Maecenatem) quoniam propius contingis H.; pozneje stalni pridevek rimskih cesarjev.

dialektálen, dialéktičen dialectal

dialektičen izraz expresión f dialectal

dicho imenovan(i)

el arriba dicho zgoraj omenjeni
dicho y hecho rečeno storjeno
no es para dicho ne da se povedati
lo dicho, dicho ostane pri tem, kot rečeno
dicho m izraz; izrek; dovtip; obljuba zakona
es un dicho to ni resno mišljeno
del dicho al hecho hay gran trecho obljubiti in obljubo držati je dvoje

dienstlich služben; figurativ uraden, eine dienstliche Miene uraden izraz na obrazu; Adverb službeno; dienstlich verhindert službeno odsoten

dobesedno prislov
1. (kot je bilo zapisano ali izrečeno) ▸ szó szerintZaradi pomembnosti bomo v nadaljevanju dobesedno navedli vsebino dokumenta. ▸ A súlya miatt a dokumentum tartalmát az alábbiakban szó szerint közöljük.

2. (o interpretaciji pomena) ▸ szó szerint, szóról-szóraČe izraz dobesedno prevedemo iz angleščine, lahko topinamburju rečemo tudi ‘jeruzalemske artičoke’. ▸ Az angolból szó szerint lefordítva a csicsókát „jeruzsálemi articsókának” is nevezhetjük.

3. izraža poudarek (o trditvi) ▸ szó szerint
Močan motor se izjemno dobro vrti in voznika dobesedno prisili k agresivni vožnji. ▸ Az erőteljes motor kivételesen jól pörög, és szó szerint agresszív vezetésre kényszeríti a sofőrt.
Toda na drugi strani imamo vsaj še šest klubov, ki trenutno dobesedno životarijo. ▸ Másrészt azonban legalább hat olyan klubunk van, amely jelenleg szó szerint tengődik.

dobiti ošpice frazem
(zelo se razburiti) ▸ kiütést kap
Dobite ošpice, samo da slišite izraz "resničnostni šov"? ▸ Kiütést kap, amikor a „valóságshow” kifejezést hallja?
Marsikdo v trenutku dobi ošpice, ko v teh dneh po praznikih pomisli na hrano. ▸ Sokan kiütést kapnak, amikor az ünnepek utáni napokon az ételre gondolnak.

dōnum -ī, n (dāre; prim. gr. δῶρον, sl. dar)

1. dar, darilo, poklon: d. regale, dona naturae, nuptialia Ci., dona militaria Ci., C., S. idr., dona dotalia L., dona iugalia O., ultima dona O. ali suprema dona Sen. tr., Val. Fl. zadnji dar ljubezni = zadnja čast, ki se izkazuje mrtvim, dona dare Kom., N., dona dando Sen. ph. z darovanjem, dono (dat.) dare alicui aliquid ali aliquem Ter. v dar dati komu kaj ali koga, animan dono dare S. fr. žrtvovati, id dono datur atque accipitur S. fr., poëtae quasi deorum dono atque munere nobis commendati sunt Ci., legem de donis et muneribus ferre Ci. o darilih vseh vrst (sicer je dona muneraque skoraj stalni izraz za podkupnino: Ci., O.), donis militaribus amplissime aliquem donare C. obdariti.

2. occ. posvečeni (posvetilni) dar: Pl., Lucr., dona magnifica … Delphos ad Apollinem misit Ci., eius fana omnibus donis nudavit Ci., Apollini id donum se dedisse N., supplicia dona V., quae (cratera) donum Apollini Delphos portaretur L.; z objektnim gen. (za koga, komu) d. Apollinis L.

dovoliti glagol
1. (dati dovoljenje) ▸ engedélyezLov na medveda lahko le izjemoma dovoli kmetijski minister. ▸ A medvevadászatot csak a mezőgazdasági miniszter engedélyezheti kivételes helyzetben.Koliko časa, na dan ali na teden, naj starši otroku dovolijo gledati televizijo? ▸ A szülők naponta vagy hetente mennyi időt engedélyezzenek tévénézésre a gyermekeknek?

2. (dopustiti) ▸ enged, megenged, hagy
Če nam bo vreme dovolilo, bomo dobro živeli. ▸ Ha az időjárás engedi, akkor jól fogunk élni.
Po porazu v Maleziji tokrat mercedesa nista dovolila presenečenja. ▸ A malajziai vereség után a Mercedesek nem adtak lehetőséget semmilyen meglepetésre.
Ne dovolimo, da nas jesensko deževno vreme spravi v slabo voljo. ▸ Ne hagyjuk, hogy az őszi idő rossz kedvre hangoljon bennünket.
V nobenem primeru ne bi smeli dovoliti, da se reka onesnažuje. ▸ Semmilyen esetben sem szabadna hagyni, hogy szennyezzék a folyót.

3. (kot izraz vljudnosti) ▸ megenged
Dovolite, da vas vprašam: kaj pravzaprav želite? ▸ Ha megenged egy kérdést: mit szeretne valójában?
Dovolite mi, da vam s primerom razložim. ▸ Engedjék meg, hogy egy példával magyarázzam meg.
Še majhna osebna prošnja, če dovolite, gospe in gospodje. ▸ Még egy aprócska személyes kérés, ha megengedik, hölgyeim és uraim.

drástičen drástico ; (učinkovit) eficaz ; (krepak) enérgico

drastičen izraz expresión f enérgica (ali rotunda)

dvomíseln ambiguous; equivocal

dvomíseln izraz, dvomíselna beseda double entendre, double meaning

dvoúmen ambiguous; equivocal; suspicious

dvoúmen izraz equivocation
dvoúmno govoriti to equivocate

éculer [eküle] verbe transitif pošvedrati (obutev)

éculé pošvedran, figuré obrabljen
expression féminin, plaisanterie féminin éculere obrabljen izraz, pogreta, neoriginalna šala (dovtip)

ēdīcō -ere -dīxī -dictum (imp. ēdice V., Stat.)

1. izreči, objaviti (objavljati), naznaniti (naznanjati), razglasiti (razglašati), povedati: Kom., hoc simul edixi H. sem rekel, izjavil, iussus a consule, quae sciret edicere S., pro contione edixit praedam militum fore L., rex legem se remittere edixit Cu.

2. ukazati, zapovedati, veleti, odločiti, odrediti, ukreniti, napovedati (drž.pr.): si longe aliter possedit, quam praetor edixit Ci., non edicta die Ci., edicto iustitio Ci., comitia edicere Ci., edicere senatum, conventum, concilium L., diem exercitui ad conveniendum L., diem comitiis L., in Sicilia edixit idem, quod omnes Romae Ci., certamen in eam noctem ed. Cu., ed. dilectum Val. Max., lustrationem Iust., ed. de caeremoniis T.; kot izraz za tiste določbe in odredbe, ki jih je pretor v dvomljivih primerih objavil kot dopolnilo zakonov na 12 ploščah: est enim tibi edicendum, quae sis observaturus in iure dicundo Ci. — Skladi: z ACI: edixit sese iudicium iniuriarum non daturum esse Ci.; z dat. cum. inf.: tu armari Volscorum edice maniplis V. ukaži, da se oborože; s finalnim stavkom: edicit statim, ut Kal. Dec. adsit Syracusis Sthenius Ci., edicit, ut veniant H., edicere audebas, ne maererent homines meam calamitatem? Ci.; z ACI in cj.: sociis arma capessant edico et bellum gerendum cum gente V. Od tod subst. pt. pf. ēdictum ī, n

1. naznanilo, oznanilo, oglas, razglas, oklic, ukaz, odredba, edikt javnih služb in uradov; tako tudi pretorjev razglas, v katerem je ob nastopu službe oznanil svoja načela ravnanja v dvomljivih primerih: Ci., dalje odredbe, razglasi tribunov: Ci., prokonzulov: L., konzulov: L., Suet., diktatorjev: L., edilov: Ci., Gell., cenzorjev: multas res novas in edictum addidit N.; poziv k senatski seji: L., T., Suet.; ukazi cesarjev od Cezarja naprej: C., Plin. iun.; poziv k slavnosti na rojstni dan cesarjev: Plin. iun., T., Suet.; odredbe cesarskih oblasti: Suet.; ukazi in razglasila (proklamacije) poveljnikov: L., Sen. ph., T., Suet., namque edicto primum adiumenta ignaviae sustulisse S., prim.: edica Iulia H. (vsi zakoni cesarja Avgusta).

2. (splošno) zapoved, izrek: Ter., Sen. ph., edicto vetuit, ne quis … H. je zapovedal, da ne …

effigie f (pl. -gi)

1. podoba, upodobitev, portret

2. pren. simbol:
la volontà è l'effigie del carattere volja je izraz značaja

3. videz

emfátičen (-čna -o) adj.

1. (zanosen, vznesen) enfatico:
emfatičen govor, izraz discorso enfatico, espressione enfatica
emfatičen govornik oratore enfatico

2. lingv.
emfatični soglasniki consonanti enfatiche

emocionálen (-lna -o) adj.

1. emozionale

2. emotivo, emozionale, iperemotivo, impressionabile, sensibile:
emocionalen človek tipo, individuo emotivo
psih. emocionalni izraz espressione, moto emozionale

euphēmos -on (gr. εὔφημος) kaj dobrega označujoč: praeverbium est euphemon Fr. je dober izraz.