Franja

nay [néi]

1. prislov
arhaično ne; in celo, ne samo

2. samostalnik
odklonilen odgovor
parlament kdor glasuje proti

yea and nay neodločno, bi in ne bi
to say (s.o.) nay odbiti (komu) kaj
it is enough, nay, too much dovolj je in celo preveč

nažéti to reap (a desired amount)

naželi so dovolj pšenice they have reaped enough wheat

near¹ [níə] prislov
blizu, v bližini, bližje
pogovorno skoraj, málodane
figurativno varčno; (z negacijo) niti približno

near by blizu
to draw near približevati se
far and near od blizu in daleč, povsod
to go (ali come) near to doing s.th. skoraj kaj narediti
near at hand pri roki, blizu
not near so bad še zdaleč ne tako slabo
it is nowhere near enough še zdaleč ni dovolj
near upon kmalu nato
to live near varčno ali borno živeti
near to blizu (do česa)

neizkušen pridevnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali področju) ▸ tapasztalatlanNa mesta strokovnjakov so prišli neizkušeni kadri, ki bodo potrebovali kar nekaj časa, da se vpeljejo. ▸ A szakemberek helyére tapasztalatlan munkatársak érkeztek, akiknek időbe telik, hogy beilleszkedjenek.Zakon je očitno usmerjen proti politično neizkušenim kandidatom. ▸ A törvény egyértelműen a politikailag tapasztalatlan jelölteket célozza.Za seboj imamo dovolj močnih tekem in nismo več neizkušeni. ▸ Elegendő erős mérkőzés van már a hátunk mögött és nem vagyunk már tapasztalatlanok.
Tudi neizkušeno oko takoj opazi razliko med prejšnjo in to pisavo. ▸ Az avatatlan szem is azonnal észreveszi az előző és a jelen kézírás közötti különbséget.
Igrala bosta ponosna, a neizkušena starša, ki jima skrb za novorojenko povzroči nemalo preglavic. ▸ Büszke, de tapasztalatlan szülőket játszanak majd, akiknek az újszülött gondozása nem kis gondot jelent.

2. (ki še ni veliko doživel in se naučil) ▸ tapasztalatlan
Podaljšalo se je tudi otroštvo, hkrati pa so se širili stereotipi, da so mladi neizkušeni, da jih je treba nadzirati, da ne vedo, kaj delajo in da jim ni mogoče zaupati. ▸ Meghosszabbodott a gyermekkor is, egyúttal pedig elterjedt az a sztereotípia, miszerint a fiatalok tapasztalatlanok, felügyetre szorulnak, nem tudják, mit tesznek és nem lehet bennük megbízni.
Prav pri tej starosti medvedi ponavadi odhajajo iz brloga in si iščejo življenjski prostor. Takrat so še neizkušeni in zmedeni. ▸ Általában éppen ebben az életkorban hagyják el a medvék a barlangot és keresnek maguknak életteret. Ekkor még tapasztalatlanok és zavarodottak.

3. (o spolnosti ali ljubezenskem odnosu) ▸ tapasztalatlanFiorenza je samska, brez fanta in neizkušena. ▸ Fiorenza egyedülálló, nincs pasija és tapasztalatlan.
Večina žensk meni, da je moški neizkušen, če je imel manj kot sedem ljubimk. ▸ A legtöbb nő úgy véli, a férfi tapasztalatlan, ha hétnél kevesebb szeretője volt.

neon samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi, kemija (žlahtni plin) ▸ neon Neon se uporablja za svetlobne napise, kripton pa za laserje. ▸ A neont fényfeliratoknál használják, a kriptont pedig lézerekben.
Sopomenke: Ne

2. neformalno (fluorescenčna razsvetljava) ▸ neon
Ko se je peljala mimo zabavišča, so vrtiljak in gugalnice itd. svetili z barvnimi žarnicami in neonom. ▸ Amikor a vidámpark mellett haladtak el, a körhintát és a hintákat színes izzók és neonok fénye világította meg.

3. tudi v pridevniški rabi, neformalno (barva) ▸ neonNjihova športna oblačila za poletje so barvita, a hkrati ohranjajo dovolj elegance, da so primerna tudi za tiste, ki jih ne prepričajo zgolj neon in divji vzorci. ▸ A nyári sportruházatuk bővelkedik színekben, de kellően elegáns lehet azok számára is, akiket nem csak a neonszínű és vad mintázatok győznek meg.

4. blagovna znamka (avto) ▸ Neon [autómárka]

ne-que in (po sinkopi pred soglasniki) nec (iz ne [= non] + -que; neque, nec torej = in ne) vezni nikalni part., ki se ne ločita niti po pomenu niti v rabi. Uporabljata se

I.

1. v pomenu in ne, tudi ne, kadar se navezuje pojem ali misel, ki jo izrečemo nikalno: totum sudor habebat corpus nec respirandi fit copia Enn., quia non viderunt nec sciunt Ci., Orgetorix mortuus est neque abest suspicio … quin … C. Pri tem se vezna moč, ki se skriva v neque (nec) = et non pogosto nanaša na ves stavek, zanikanje pa le na eno besedo, in to zlasti v govornih obratih nec idcirco minus, nec eo minus, neque eo secius, neque eo magis: neque iam longe abesse (sc. Belgarum copias) cognovit C. = et cognovit non iam longe abesse … perii nec notis ignibus arsi O. = perii et arsi non notis ignibus, nulla dant praecepta dicendi, nec idcirco minus, quaecumque res proposita est, suscipiunt Ci. = et idcirco non minus … suscipiunt, neque eo secius adulescentem invit N. = et adulescentem eo non secius invit. Z neque (nec) se radi povezujejo še drugi vezniki kakor: neque (nec) vero Ci. idr. (poklas. sed neque (nec) Q.) in res ne, in resnično ne, pa tudi ne, toda tudi ne, neque autem Ci. in vendar ne, neque (nec) tamen Ci. idr. in pri vsem tem ne, in vendar le ne, neque etiam Ci. idr. in celo … ne, in še … ne, nec quidem L. (in poznejši pisci) niti ne; z neque (nec) nōn (tudi necnon) Ci. in gotovo (nedvomno, neizpodbitno), nec nōn etiam, nec nōn et Varr., V., Plin., idr. in gotovo tudi, nec nōn tamen, Ci., O. idr. in gotovo vendar (pozitivni pojem se posebej poudarja); v neklas. lat. in pri pesnikih pa rabijo omenjene zveze zgolj za vključevanje (zlasti pri naštevanju) = in tudi, kakor tudi, prav tako (tudi): greges gallinarum, pavonum nec non glirium Varr., nec non et Tyrii frequentes convenere V. S prelaganjem zvez neque quisquam, neque ullus, neque quidquam, neque unquam, neque usquam idr. združuje sl. zanikanje z ustreznimi zaimenskimi besedami (in nihče, in nič, in nikoli, in nikjer), poleg tega pa še poved samo zanika s posebno nikalnico (ne): neque ex castris Catilinae quisquam omnium excesserat S. in izmed vseh ni nobeden … odšel, neque cuiusquam imperio obtemperaturos Ci. in da ne bodo pokorni povelju nikogar, neque quidquam unquam postulabit Ci. in nikoli ne bo ničesar zahteval. Včasih kaže neque (nec) na kak zanikan pojem, ki bi ga bilo treba v stavku ponoviti: nostri (Epicurei) Graece fere nesciunt nec (= nesciunt) Graeci Latine Ci., nihil tuā vitā esse iucundius neque (= nihil) carius Brutus in Ci. ep., nihil ex ea familia triste nec superbum timebat L. Komediografi postavljajo pred glavni pojem še posebno nikalnico, čeprav zanikanje, ki ga izraža neque (nec), že dovolj zanika vso poved: neque tuas minas non pluris facio Pl., neque ea ubi nunc sit nescio Pl. tudi ne vem, kje neki je sedaj.

2. kadar se navezuje zanikana misel ali zanikan pojem s posebnim ozirom na predhodno poved, ki naj se
a) razširi = in tudi ne, pa tudi ne, sploh ne: Val. Fl., Stoicum est quidem nec admodum credibile Ci., neque id moderate tantum faciamus, sed etiam necessario Q.
b) pojasni ali utemelji = namreč ne, zakaj (kajti) ne; včasih tudi omeji s pojasnilom = in sicer ne (poseb. s sed): nuntii nobis tristes nec varii venerunt Ci., erant in eo plurimae litterae, nec eae vulgares, sed interiores quaedam Ci., neque hominem nobilem non suā ignaviā, sed ob rem publicam in hostium potestate relictum iri S., saxis nec modicis … sed quod cuique temere trepidanti ad manum venisset … utebantur L.
c) iz nje sklepa = in tako ne, in torej, (tedaj) ne, in potemtakem ne: neque intellegunt se rerum illarum fundamenta subducere Ci., nec deerunt, qui filios concupiscant Plin. iun.
d) ali se ji nasproti postavi nasprotujoča misel = in nasproti; ne, nasprotno; pač ne, in vendar ne, pa ne, tudi tako ne: Q., Plin. iun., nec satis ad obiurgandum causae Ter., conscripsi epistulam noctu: nec ille ad me rediit Ci. ep., voluit eum de provincia depellere et ipse ei succedere, neque hoc per senatum efficere potuit N., nostri in hostes impetum fecerunt atque eos in fugam dederunt neque longius prosequi potuerunt C., aetas tantummodo quaestui neque luxuriae modum fecerat S., quorum consulatus popularis sine ulla patrum iniuria, nec sine offensione fuit L., (sc. Agricola) verecundiā in praedicando extra invidiam nec extra gloriam erat T.

3. za izražanje stopnjevanja (kaže na že omenjen ali v mislih dodan pojem) = (kakor) tudi ne, še … ne ali niti ne (= ne … quidem), nikakor ne, celo ne, prav tako malo: Col., Suet., Iust., loquitur nec recte Pl. nikakor ne, ea sublata tota sunt, nec mihi magis quam omnibus Ci., non modo Sunium superare, sed nec extra fretum committere mari se audebant L., interrogatus, an facta hominum deos fallerent, nec cogitata, inquit Val. Max., sed nec barbaros fefellit subductus ex acie (sc. rex) Cu., nullo genere homines mollius moriuntur, sed nec diutius Sen. ph., illud enim nec di sinant Plin. iun., quamquam neque insignibus lugentium abstinerent, altius animis maerebant T. —

II. Sredi 5. stoletja pr. Kr. se je nec vedno uporabljal v pomenu nikalnice non (que je izgubil svojo vezno moč; prim. namque): si adgnatus nec escit (= non erit), gentiles familiam habento Tab. XII ap. Gell.; prim.: alter, qui nec (= non) procul aberat L. Ta raba se je ohranila v sklopih kakor: neg-lego, neg-otium, nec-opinans, nec-opinatus, nec-dum (neque-dum), nadalje tudi v stalni zvezi: neque enim namreč ne, zakaj (kajti) ne: Ci. idr., neque enim tu is es, qui, qui sis, nescias Ci. ep. —

III. (v anaforični soodnosnosti) neque … neque, nec … nec, nec … neque, neque … nec ne … ne, niti … niti, kakor ne … tako ne: Pl., Ter., Enn. idr., neque excogitare neque pronuntiare multa possum Ci., nec meliores nec beatiores esse possumus Ci., nec vi nec clam nec precario Ci.; v stavkih kot npr.: neque terror nec vis, nec spes nec metus, nec promissa nec minae, nec tela nec faces Ci. so členi parni: niti strah niti sila, niti up niti bojazen, niti obljube niti grožnje itd. Drugemu členu se pridružujejo še kaki členi kakor: neque … neque tamen niti … pa tudi ne: neque expeditissimam dimicationem putamus neque tamen refugiendo commissuri sumus, ut maius detrimentum res publica accipere possit Plancus in Ci. ep.; neque … neque vero (redko neque … neque autem) niti … še manj pa: neque huic vestro tanto studio neque vero huic tantae multitudini deero Ci., neque enim tu is es, qui arbitrere, neque autem ego ita sum demens Ci.; nec (neque) … ne … quidem niti … še … ne: donativum militi neque Mucianus prima contione nisi modice ostenderat, ne Vespasianus quidem plus civili bello obtulit quam alii in pace T.; tako tudi: nec (neque) … nec (neque) … ne … quidem niti … niti … še … ne: nec postulantibus nec cogitantibus, ne optantibus quidem nobis Ci., neque animadvertere neque vincire, ne verberare quidem nisi sacerdotibus permissum T.; pa tudi obratno: (neque) še … ne … in tudi ne, še … ne … še manj pa, še … ne … in celo ne, še … ne … in prav tako malo: ut ne morte quidem Aeneae, nec deinde … movere arma aut Mezentius Etruscique aut ulli alii accolae ausi sint L. Pred prvim soodnosnim členom včasih stoji kaka nikalnica, ki ne zanika ničesar (enako kot v sl.): non prae lacrimis possum reliqua nec cogitare nec scribere Ci. ep. ne morem … niti … niti … , nihil me nec subterfugere voluisse reticendo nec obscurare dicendo Ci., nulla enim vitae pars neque publicis neque privatis neque forensibus neque domesticis in rebus … vacare officio potest Ci., nihil tam nec inopinatum nec insperatum accidere potuit L.; redkeje stoji et pred nec: nec torpere quidam et nec pugnae meminisse nec fugae L. Nikalnemu neque (nec) v soodnosnosti pogosto ustreza kak trdilni členek: neque … et ne … temveč, ne … marveč, sicer ne … pa, nekaj ne … nekaj: neque omnia dicam et leviter unum quidque tangam Ci.; tudi obratno: et … neque sicer … pa ne, nekaj … nekaj ne, deloma … deloma ne: patebat via et certa neque longa Ci., et iste hoc concedit neque potest aliter dicere Ci.; celo: neque … et non (če spada non le k posamezni besedi): Ci., neque … que (ki se mu včasih pridruži še potius) ne … nasproti pa, nikakor ne … temveč: neque satis militibus confidebat spatiumque interponendum putabat C., quae neque dant flammas lenique tepore cremantur O.; neque (nec) aut … aut (zlasti pri zgodovinarjih priljubljen govorni obrat = neque … neque) niti … niti: nec aut Persae aut Macedones dubitavere Cu.; nam. trikratnega neque se uporablja tudi neque … neque … aut: neque loco neque mortali cuiquam aut tempori satis credere S.

Nerv, der, (-s, -en) živec; figurativ srž; die Nerven behalten ohraniti mirno kri; die Nerven verlieren izgubiti živce; auf die Nerven fallen/gehen iti na živce; mit den Nerven herunter sein biti na koncu z živci; Nerven wie Bindfäden figurativ živci kot štriki; den haben, zu ... biti dovolj pogumen/predrzen, da ,,,; jemandes Nerven liegen blank (kdo) svoje živce komaj še obvlada

nezavesten pridevnik
1. (v nezavesti) ▸ eszméletlen, ájult, eszméletét vesztettČe je pomoč dovolj hitra, je treba nezavestnega ponesrečenca prenesti na svež zrak in vzpodbujati dihanje. ▸ Ha a segítség elég gyors, az eszméletlen sérültet friss levegőre kell vinni és segíteni kell a légzést.
Metoda je primerna za nezavestnega ponesrečenca, ki ne diha in nima pulza. ▸ Ez a módszer eszméletlen, pulzus nélküli, nem lélegző sérült esetében alkalmazható.Pri nezavestnem poškodovancu je treba preveriti dihanje in srčni utrip; v primeru zastoja srca ali prenehanja dihanja lahko rešimo življenje le z znanjem tehnike oživljanja. ▸ A balesetet szenvedett eszméletlen személynél meg kell vizsgálni, hogy lélegzik-e, van-e szívverése; szívmegállás esetén vagy ha leállt a légzése, csak az újraélesztési technika ismeretében tudjuk megmenteni az életét.V stabilni bočni položaj namestimo nezavestnega bolnika, ki normalno diha in nima poškodovane hrbtenice. ▸ Az eszméletlen beteget, aki normálisan lélegzik és nem sérült a gerince, stabil oldalfekvésbe helyezzük.Hudo ranjeno in nezavestno žensko je malo kasneje našel sin, ki je takoj poklical reševalce in policiste. ▸ A súlyosan sérült és eszméletlen nőre nem sokkal később a fia talált rá, aki azonnal hívta a mentőket és a rendőrséget.Nekega dne, tik po zajtrku, se je zgrudila nezavestna. ▸ Egy nap, közvetlenül reggeli után ájultan esett össze.
2. (nezaveden; nenameren) ▸ tudattalan, öntudatlan, nem tudatos
Danes velja, da je približno 75 % zdravja odvisnih od našega zavestnega ali nezavestnega ravnanja. ▸ Napjainkban a becslések szerint az egészségünk mintegy 75 százaléka a tudatos vagy tudattalan viselkedésünktől függ.

no² [nou] prislov (za or)
ne; (s komparativom) nič, sploh ne

vojska, sleng no compree ne razumem
whether or no da ali ne
no sooner ... than komaj ... že
no sooner said than done rečeno - storjeno
let no sooner said than done rečeno storjeno
let us have no more of it dovolj besedi
no more nič več, ne več, niti
no little nemalo
no less than vsaj, najmanj, nič manj od
no less for vkljub
no longer ne več
no longer (ago) than yesterday šele včeraj

no ne

decir que no ne reči, odbiti
¡bromas no! z menoj se ni šaliti
no hay tal cosa, no tal ne, nikakor ne
no vedo nada (= nada veo) ničesar ne vidim
no tiene apenas pelo skoraj plešast je
pueden no saberlo morda tega ne vedo
no lo haré hasta mañana to bom šele jutri naredil
no es que lo dijese tega jaz nikakor ne bi rekel
no sea que... da ne bi ...; sicer (bi mogel, utegnil)
a no ser que... razen če ...
no más samo; dovolj
entre V. no más kar vstopite, ne delajte ceremonij
no puedo menos de... ne morem si kaj, da ne bi ...
no tengo sino tres pesetas imam samo (še) tri pesete
no lo haré, sino (= si no) máteme V. ne bom tega storil, tudi če me ubijete!
¡castígale si no! kaznuj ga torej!
no sino; no sino que; no sólo, si (que) también; no sólo, sino es ni ... ne samo ... temveč tudi ...
¡que no viene! gotovo ne bo prišel!
¿a que no¿ (ali) morda ne? mar ne?
no bien komaj, brž ko
no obstante kljub, navzlic
no por cierto gotovo ne
no por eso nič manj, pri vsem tem
el no cumplimiento neizpolnitev
¡qué no sabrá él! ta bo pač vse vedel!
¿pués no¿ morda ni res? mar ne? mar nimam prav?
¿cómo no¿ kako da ne; seveda, mislim da
¿es muy bonito, no¿ je zelo lepo, kajne?

odloč|en¹ [ó] (-na, -no) entschlossen; willensstark; ravnanje: [zielbewußt] zielbewusst; izjava, ravnanje: resolut, dezidiert; ukrep: durchgreifend
trdno odločen fest entschlossen
biti dovolj odločen, da … Manns genug sein (um zu …)

oprávek errand; business

oprávki pl pursuits pl
po oprávkih on business
imeti oprávka z to deal with, to have dealings with
z njim ni prijetno imeti oprávka he is a difficult customer
imeti oprávke, biti po oprávkih to do the errands
tekati po oprávkih to run errands, to go on errands
z njim nočem (imeti) nobenega oprávka I will have no dealings with him
imam oprávke v mestu I have some things to see to in town, I have some shopping to do in town
imam drugih oprávkov (drugega posla, dela) (dovolj) (figurativno) I have (ali I've got) oterher fish to fry
s tem nočemo imeti nobenega oprávka we don't want to have anything to do with it

oprávljen done; performed; settled

s tem je stvar oprávljena! (= dovolj o tem!) (so) that's that!

out³ [áut] predlog
iz, ven, izven, zaradi

from out iz, izven
out of doubt nedvomno
to be out of one's depth ne znati dovolj; prevzeti se
to be out of a thing ne imeti več česa, zmanjkati
to bo out of it ne imeti pojma, ne biti vključen
out of breath zadihan
out of fashion (ali date) zastarel
out of doors zunaj
out of keeping with neharmoničen, neprimeren
out of order pokvarjen
out of patience pri kraju s potrpljenjem
out of place ne na pravem mestu, neumesten
out of the ordinary nič posebnega
out of pocket na izgubi
out of print razprodan (knjiga)
out of the question nemogoče, ne pride v poštev
out of shape izmaličen, v slabi kondiciji
out of sorts razdražljiv, siten
out of step ne v koraku s kom ali čim
times out of number neštetokrat
two out of three dva od treh
out of the way odročen, nenavaden
out of wedlock nezakonski, ne v zakonu (otrok)
out of the woods izven nevarnosti
out of work brezposeln
out of one's own head sam od sebe, na svojo pobudo
ekonomija out of stock razprodan, ne več na zalogi
ekonomija to take out of bond vzeti blago iz carinskega skladišča

palačinka samostalnik
1. ponavadi v množini (jed) ▸ palacsintaPovezane iztočnice: ameriške palačinke

2. (o posledici fizičnega kontakta) ▸ palacsinta
Če je promet gost, vsekakor ostanite v vozilu, saj če skočite ven, vas lahko v palačinko spremeni mimoidoči tovornjak. ▸ Ha sűrű a forgalom, mindenképpen maradjon a járműben, hiszen ha hirtelen kiszáll, egy arra járó teherautó palacsintát csinálhat önből.
Stojiš na ozki polici, pod tabo je kakšnih deset metrov praznine, ravno dovolj, da se spremeniš v palačinko, če padeš. ▸ Egy keskeny párkányon állsz, alattad közel tízméteres mélység, ami éppen elegendő, hogy palacsintává válj, ha leesel.
Zamahne z mečem in s ploskim delom rezila s strani useka grofa po glavi; z udarcem splošči njegove možgane v palačinko. ▸ Suhint a kardjával és a kardél lapos részével oldalról fejbe vágja a grófot; az ütéssel palacsintává lapítva az agyát.

pámeten raisonnable ; (razsoden) sensé, plein de bon sens, judicieux, intelligent ; (moder) sage ; (previden) prudent

pameten človek homme moški spol intelligent (ali d'esprit)
pametne oči yeux moški spol množine spirituels
preko pametne mere plus que de raison
pametni nasveti conseils moški spol množine de sagesse (ali de prudence)
biti dovolj pameten, da avoir le bon esprit de
pametno govoriti parler raisonnablement (ali raison)
to je pametno c'est raisonnable, c'est sage
postati pameten (pogovorno) se ranger, devenir raisonnable
pametno sklepati raisonner juste
smatral je za pametno, da molči il jugea prudent de se taire

pasar moški spol

tener un buen pasar imeti dovolj sredstev za življenje

paz ženski spol mir; mirnost, sloga

paz armada oborožen mir
paz por separado separatni mir
gente de paz mirni (krotki) ljudje
juez (mensajero) de paz mirovni sodnik (sel)
concluir (ali concertar) la paz mir skleniti
no dar paz a la lengua neprestano govoriti
dejar en paz pri miru pustiti
¡descanse en paz! naj počiva v miru!
mi padre que en paz descanse (krajšava q.e.p.d.) moj pokojni oče
estar (quedar) en paz biti bot; biti izenačen
meter paz (entre) napraviti mir (med)
ponerse en paz (con) pomiriti se, spraviti se (s)
vivir en santa paz živeti v svetem miru
¡a la paz de Dios! zbogom!
... y ¡en paz! (fam) in dovolj!
hacer las paces skleniti mir

pazljiv (-a, -o) aufmerksam; achtsam
biti pazljiv zaradi nevarnosti: auf der Hut sein
ne biti dovolj pazljiv pri delu ipd.: es an der nötigen Sorgfalt fehlen lassen

Personalmangel, der, pomanjkanje osebja; aus Personalmangel ker ni dovolj osebja