Franja

medicinski pridevnik
1. (o zdravljenju) ▸ orvosi, gyógyászatiPresaditve organov so postale medicinska rutina; po vsem svetu jih vsak dan opravijo več tisoč. ▸ A szervátültetés orvosi rutinná vált; naponta több ezer ilyen beavatkozást végeznek világszerte.
Jasno je, da so proti večeru, razen medicinskega osebja, v bolnišnici več ali manj samo še bolniki. ▸ Világos, hogy az egészségügyi személyzetet leszámítva estére többé-kevésbé csak betegek vannak a kórházban.
Povezane iztočnice: medicinski tehnik, nujna medicinska pomoč, medicinska tehnologija, medicinski turizem, medicinski čudež, bolnišnična nujna medicinska pomoč, medicinsko oglje, medicinska marihuana, medicinska konoplja, predbolnišnična nujna medicinska pomoč

2. (o vedi) ▸ orvosi, orvosPovezane iztočnice: medicinska fakulteta

megl|a ženski spol (-è …) der Nebel; die Nebelbildung; (jutranja Frühnebel, Morgennebel, v kotlinah Talnebel, ledena Eisnebel, nepredirna Nebelwand, talna Bodennebel, Strahlungsnebel, visoka Hochnebel)
umetna megla künstlicher Nebel, figurativno blauer Dunst
podhlajena megla unterkühlter Nebel
gosta megla dichter Nebel, pogovorno: die Waschküche, die Suppe
… megle Nebel-
(metalec der Nebelwerfer, morje das Nebelmeer, najava die Nebelmeldung, nastajanje die Nebelbildung, pas die Nebelbank, področje das Nebelgebiet, pramen der Nebelschwaden, pršenje iz megle das Nebelnässen)
brez megle nebelfrei
poln megle durchnebelt
vlažen od megle nebelfeucht
odet v meglo nebelverhangen
dan z meglo der Nebeltag
(signalni) rog za meglo das Nebelhorn
signal za meglo das Nebelsignal
agronomija in vrtnarstvo zaščititi z umetno meglo einnebeln

meglen [é] (-a, -o) neblig, nebelartig; figurativno nebulos, nebulös, nebelhaft, verschwommen; (poln megle) durchnebelt; Nebel- (dan der Nebeltag, kapa die Nebelkappe, mavrica der Nebelbogen, zavesa der Nebelvorhang, proge množina Nebelfetzen množina, pokrov die Nebelglocke, die Nebeldecke)

menstruacija samostalnik
(mesečna krvavitev) ▸ menstruáció

mésečev (-a -o) adj. di, della Luna; lunare:
mesečeva površina superficie lunare
mesečev dan giorno lunare
teh. mesečev modul modulo lunare
mesečev srp falce lunare, luna falcata

mesno prislov
1. (o vrsti hrane) ▸ húsosBližal se je veliki finale, ki je v tej gostilni popolnoma mesno obarvan. ▸ Közeledett a nagy finálé, ami egy teljesen húsközpontú esemény ebben a vendéglőben.
"Portugalci nam vsak dan pečejo ribe. Še ponoči sanjamo o njih!" so potarnali mesno naravnani slovenski vojaki. ▸ „A portugálok minden nap halat készítenek nekünk. Még éjszaka is erről álmodunk!” – panaszkodtak a húsevő szlovén katonák.

2. (o barvi) ▸ húsZnačilna je gola, mesno rdeča glava z izbočenim zatiljem in grivo na zadnjem delu vratu. ▸ Jellemző rá a kopasz, húsvörös fej, kidülledő tarkóval és sörénnyel a nyak hátsó részén.
Lepljivi mesno rdeči, rožnati ali oranžni cvetovi se razvijajo v velikih socvetjih na vrhu stebelnih poganjkov. ▸ A ragadós húsvörös, rózsaszín vagy narancssárga virágok nagy virágzatban fejlődnek a szárak tetején.

3. (za pridobivanje mesa) ▸ húsBika priporočamo za uporabo v mesno usmerjenih rejah in osemenjevanje krav dojilj. ▸ A bika húshasznú tenyésztésre és anyatehenek termékenyítésére ajánlott.

mesojedec samostalnik
1. (kdor rad uživa meso) ▸ húsevőNekaj juh in svinjskih, puranjih ter telečjih zrezkov bi moralo zadovoljiti zaprisežene mesojedce. ▸ A levesből, a sertés-, pulyka- és borjúszeletből a kínálatnak ki kellene elégítenie a megrögzött húsevőket.
Nisem pretirani mesojedec, saj ni treba, da imam vsak dan na krožniku meso. ▸ Nem vagyok megrögzött húsevő, hiszen nem fontos, hogy minden nap hús kerüljön a tányéromra.
Sopomenke: mesojed

2. (o živalih in rastlinah) ▸ húsevőKot mesojedci smo prav na vrhu prehrambene piramide. ▸ Húsevőként a táplálékpiramis csúcsán állunk.
Ravnovesje v naravi pomeni, da je v naravi pravšnje število rastlin, rastlinojedcev in mesojedcev. ▸ A természetes egyensúly azt jelenti, hogy a természetben megfelelő számú növény, növényevő és húsevő található.
Večina pajkovcev je mesojedcev, lovijo manjše živali. ▸ A legtöbb pókszabású húsevő állat, kisebb állatokra vadászik.
Sopomenke: mesojed

mg/kg stalna zveza
(merska enota) ▸ mg/kg
Vsak dan moramo zaužiti 6 mg/kg telesne teže magnezija. ▸ Naponta 6 mg/testtömegkilogramm magnéziumot kell fogyasztanunk.
Če je prometna gostota manjša od 8000 avtomobilov, znaša koncentracija svinca 10-30 mg/kg. ▸ Ha a forgalom sűrűsége 8.000 autónál kisebb, az ólomkoncentráció 10–30 mg/kg.

Mihael moški spol (-a …) Michael
dan sv. Mihaela der Michaelstag, Michelstag, Michaelistag

mlád jeune

od mladih let, od mladega dès le jeune âge, dès l'enfance
mladi dan le jour naisant, le petit jour
mlada leta jeunesse ženski spol
mlado in staro jeunes et vieux, tout le monde
mlada luna nouvelle lune
mladi par jeunes (ali nouveaux) mariés
mladi grah petits pois
mlado vino vin jeune (ali nouveau)
mlada zelenjava légumes frais
moj mlajši brat mon frére cadet
eno leto je mlajši kot jaz il a un an de moins que moi, il est d'un an plus jeune que moi
izgleda mlajša, kot je elle paraît (ali fait) plus jeune qu'elle n'est, elle ne paraît (ali fait) pas son âge
najmlajši v družini le plus jeune de la famille, le benjamin

mlád joven

od mladega (mladih let) desde joven, desde la joventud, desde la niñez
mladi dan el amanecer
mlada leta juventud f, años m pl juveniles
mlada ljubezen primeros amores m pl
mlada luna luna f nueva
mladi par los recién casados, (na poročni dan) los novios
mlad grah (fižol) guisantes m pl (judías f pl) verdes
mlado pivo cerveza f nueva
mlado vino vino m nuevo
mlada zelenjava legumbres f pl frescas
najmlajši v družini el hijo menor, fam el benjamín
moj mlajši brat mi hermano menor
X. mlajši X. hijo
dve leti je mlajši kot ... tiene dos años menos que...
ni več mlad empieza a envejecer
videti je mlad tiene aspecto joven
mlad se je poročil se ha casado joven

mladóst jeunesse ženski spol , adolescence ženski spol , (années ženski spol množine ) de jeunesse ženski spol , jeune âge moški spol

zgodnja mladost prime (ali première) jeunesse
dan mladosti le Jour (ali la fête) de la jeunesse
mladost je norostilfaut que jeunesse se passe

mlečn|i [é] (-a, -o) Milch- (bonbon der/das Milchbonbon, dan der Milchtag, riž der Milchreis, sladoled das Milchspeiseeis, Milcheis, čokolada die Milchschokolade, dieta die Milchdiät, enota die Milcheinheit, jed die Milchspeise, kaša der Milchbrei, maščoba das Milchfett, zrelost die Milchreife, žemljica das Milchbrötchen)

mobilizácija vojska mobilization

ukaz, razglas o mobilizáciji mobilization order
dan mobilizácije mobilization day

mogóčen (-čna -o) adj.

1. potente, forte:
imeti mogočne prijatelje avere amici potenti

2. (ki vzbuja pozornost zaradi razsežnosti, števila, intenzivnosti, pomembnosti) imponente, grandioso, possente, immenso, potente; importante; forte:
mogočna gora una montagna imponente
mogočna vojska esercito numeroso
mogočen glas voce possente, forte
mogočen dan giorno importante
mogočno oprsje šalj. senato

mórati (-am) imperf.

1. dovere; bisognare:
na starost je moral beračiti nella vecchiaia dovette mendicare, fu costretto a chiedere l'elemosina
skrbeti mora za tri otroke deve aver cura di, deve allevare tre bambini
elipt. resnica mora na dan luce va fatta
moral je v bolnico dovette essere ricoverato all'ospedale

2. (z nedoločnikom izraža nujnost, potrebnost) dovere; bisognare:
človek mora biti pošten bisogna essere onesti
moramo si biti na jasnem dobbiamo essere in chiaro che...

3. pren. (z nedoločnikom izraža verjetnost, da osebek ima določeno lastnost, je v določenem stanju) dovere:
to mora biti pomota deve essere uno sbaglio
mora imeti okoli petdeset let deve avere circa cinquant'anni, sarà sulla cinquantina

4. pren. (z nedoločnikom izraža podkrepitev trditve) dovere:
pa ravno sedaj si moral priti! dovevi venire proprio adesso!

5. star. (siliti) obbligare, forzare, costringere:
mraz jih je moral, da so hitro delali il freddo li forzava a lavorare frettolosamente
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
naj se zgodi, kar se mora avvenga quel che deve avvenire
pren. njegova mora veljati deve avere sempre l'ultima parola
kdor noče zlepa, mora zgrda con le buone o con le cattive
hočeš, nočeš, moraš o con le belle o con le brutte

moto samostalnik
1. (vodilo; načelo) ▸ mottóNjihov moto je zagotoviti kakovosten izdelek še tako zahtevnemu kupcu. ▸ Mottójuk, hogy még a legigényesebb ügyfeleknek is minőségi terméket nyújtsanak.
Na poti me vedno spremlja moj moto, da s trdim delom vedno dosežeš še tako visoko zastavljeni cilj. ▸ Végigkísér az úton a mottóm, mely szerint kemény munkával mindig eléred a célod, legyen az bármilyen magasröptű.

2. (slogan) ▸ mottó, jelmondat Moto prireditve je Preživimo dan na rolerjih. ▸ A rendezvény mottója: Görkorcsolyázzuk végig a napot.
Moto akcije je bil: vsak učenec nekaj papirja. ▸ Az akció mottója a következő volt: Minden tanuló egy kis papírt.

mračíti se s'obscurcir, s'assombrir, commencer à faire sombre

dan se mrači il commence à faire nuit, le jour (ali le soir, La nuit) tombe

mŕzel (-zla -o) adj.

1. freddo; gelido; knjiž. frigido, algido;
mrzel dan giornata fredda
ledeno mrzla voda acqua gelida
mrzel veter vento freddo
mrzla prha doccia fredda
postreči z mrzlimi jedmi servire piatti freddi

2. (ki je nenaklonjen, odklonilen) freddo, ostile:
mrzel sprejem accoglienza fredda

3. (čustveno hladen) freddo:
mrzla logika fredda logica

4. (neprijeten, tesnoben) angoscioso, penoso:
mrzel strah paura angosciosa
mrzla slutnja angoscioso presentimento
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
biti mrzle krvi essere insensibile, avere il sangue freddo
samo poskusi me udariti, pa boš mrzel prova a toccarmi e t'ammazzo
biti mrzel na otip essere freddo al tatto
meteor. mrzla fronta fronte freddo
lov. mrzla sled traccia fredda
nareč. mrzla žlahta lontana parentela
med. mrzli obkladek impacco freddo
mrzli stric cugino materno, paterno
meteor. mrzli val ondata di aria fredda

múka (-e) f

1. (trpljenje, bolečina) pena, dolore, sofferenza; travaglio, tribolo, afflizione; supplizio:
lajšati muke ranjencev alleviare il dolore ai feriti
zvijati se od muk contorcersi dal dolore
prestajati nečloveške muke soffrire le pene dell'inferno
vsak korak mu je v muko ogni passo provoca (forti) dolori
hist. dati koga na muke mettere alla tortura
mitol., pren. Tantalove muke le pene di Tantalo

2. pren. (neprijetnost, trud) fastidio, guaio; fatica:
od posestva ni imel koristi, pač pa samo muko dal podere non gli veniva utile ma solo fastidi
napraviti kaj brez muke fare qcs. senza difficoltà
dihati z muko respirare a fatica
prenašati jo ves dan je prava muka sopportarla tutto il giorno è una faticaccia