Franja

bevskanje samostalnik
1. (o oglašanju živali) ▸ csaholás
2. (zadirčno govorjenje) ▸ acsargás
Z mano je tip spregovoril dvakrat v življenju, če ne štejem bevskanja, ukazov in ostalih sranj. ▸ A fickó életében csak kétszer beszélt velem, ha leszámítom az acsargásait, a parancsait és a többi szemétségét.
Voditeljica ni niti enkrat prekinila tistih, ki si vzamejo svojih pet minut za bevskanje proti vsem, ki mislijo drugače. ▸ A műsorvezetőnő egyszer sem szakította félbe azokat, akik ötperces hírnevüket a másképp gondolkodók elleni acsargásra használják fel.

bi partikula

1. pri ponujanju:
bi (malo/kaj) möchtest du/ möchten Sie (ein wenig/etwas)
jaz bi čaj ich möchte (Tee)/ich würde (Tee) nehmen

2.
to bi bilo das wäre

3.
to bi prineslo das würde (bringen)

4.
če bi wenn … wäre/ würde; wäre/würde (er/sie/es)
ko bi wenn … (gewesen) wäre/ würde; wäre/würde (er/sie/es) … (gewesen) [irreal]

5.
da bi um zu (da bi prišel/naredil um zu kommen/ machen)
da ne bi um nicht zu (da ne bi pozabil um nicht zu vergessen)

6.
ne da bi ohne zu (ne da bi se prepričal ohne sich zu vergewissern)

7.
kakor da bi als (ob) (kakor da bi bil čakal več ur als ob ich schon Stunden gewartet hätte)

bibō -ere, bibī (priličeno iz *pibō, reduplicirane obl. iz indoev. kor. pōi, po, pī, pĭ piti)

1. piti (iz naravne potrebe in ne iz strasti): negavit unquam se bibisse iucundius; numquam videlicet sitiens biberat Ci., nunc est bibendum H., quem Venus arbitrum dicet bibendi? H., qui bibit, arte bibat O., bibere ex fonte Pr., Vitr., ex lacu Vitr., ex eo puteo Hyg., ab amne Mart., ex auro Varr. fr. ali in auro Vulg. ali auro Sen. tr. iz zlate čaše, gemmā V. ali e gemma Pr. iz čaše, okrašene z dragulji, avenis Mel. z ovsenimi bilkami, (alicui) bibere dare Ca., L. idr. ali alicui bibere ministrare Ci. komu piti dati; z acc.: aquam gelidam Ci., calidam aquam cum pipere Cels., vinum H., O. idr., vina Mentoreo opere Pr., Caecubum H., uvam prelo domitam H. iztisnjeno grozdje, vinsko kapljo, vino, nectar H., lac O., medicamentum Varr. fr., Cu., venenum Q., venenum in auro Sen. tr., sanguinem alicuius Ci., aliquid ex vino ali ex aqua castoreum Cels. (v vinu, v vodi), Circae pocula H., tristia pocula Tib., sex cyathos Mart., eandem nutricem Ap. ob istih prsih sesati; v pass.: gratius ex ipso fonte bibuntur aquae O., pars bibenda servatur O.; occ. pijančevati, popivati, „žlampati“: ab hora tertia bibebatur Ci.; pesn.
a) piti reko (vodo kake reke) = ob reki prebivati (stanovati, živeti): ante... exsul aut Ararim Parthus bibet aut Germania Tigrim V., qui Tiberim Fabarimque bibunt V., qui profundum Danubium bibunt H., Tanain si biberes H., populosque bibentes Euphraten Lucan. (prim.: πίνοντες ὕδωρ μέλαν Αἰσήποιο Τρῶες Hom.).
b) rivus, quem Mandela bibit H. ki ga pije Mandela = ki preskrbuje Mandelo z vodo. V reklih: dare bibere ab summo Luc. (omizju) piti dati od najvišjega do najnižjega, t.j. po vrsti, bibe si bibis Pl. če piješ, pij pišteno = le pij! mandata bibere Pl. med popivanjem pozabiti na naročila, aut bibat aut abeat Ci. (prim. gr. ἢ πῖ τι ἢ ἄπιϑι) ali pij ali odidi! bibere Graeco more Ci., Aus. napi(va)ti komu, bibere ad numerum O. piti po številu let (ki si ga kdo želi), bibere nomen alicuius Mart. izpiti toliko čaš, kolikor je črk v imenu koga, bis deciens solus bibis ali plus quam decies bibis Mart. zapijaš (zapiješ), tako tudi: quod (Philippeûm) bibimus Varr. ap. Non., bibere pro salute alicuius Ambr. napi(va)ti komu na zdravje, nazdraviti (nazdravljati) komu.

2. pren.
a) o stvareh piti, vpiti, (vase) srkati, vsrka(va)ti, (na)pojiti se, močiti se, namočiti (namakati) se, navze(ma)ti se česa: hortus aquas bibit O., sat prata biberunt V. so dovolj namočeni, arcus bibit Pl., V. mavrica pije vodo, hasta (tellus Sil.) bibit cruorem V., amphora fumum bibere instituta H. (ker so ga z vinom napolnjenega hranili v dimu), lanae colorem bibunt Plin.; occ. izsesa(va)ti: e serpente cruorem Sil.,
b) o osebah (telesno in duševno) srkati (vase), vsrka(va)ti, požirati, navze(ma)ti se česa: caelum Luc. zrak vase dihati, maerorem Pl., noctem sermone trahebat infelix Dido longumque bibebat amorem V. je v dolgih vzdihih vsrkavala ljubezen = b. novum ossibus ignem Stat.; pugnas... bibit aure volgus H. dihtivo posluša, bibere aliquid suspensis auribus Pr. ali b. verba auribus O. ali samo b. fida verba O. pazljivo (zvesto) poslušati, fontem Maeonium felici pectore Petr., fuliginem lucubrationum Q., iustitiae haustūs Q., sucum ingenii Q. posrkati in zatreti, errorem cum lacte Prud., mores maternos Cl.

Opomba: Star. inf. pr. act. biber Ca., Tit. fr. — Ker glagol nima supina, nadomešča pt. fut. in pt. pf. s pōtūrus 3 in pōtus 3 (prim. pōtō); šele v zelo pozni lat. se dobita tudi obliki bibitūrus: Vulg., Aug., Cass. in bibitus: Eccl., Cael., Plin. Val.

bien¹ [bjɛ̃] adverbe dobro; (čisto) prav; saj, pač; zelo mnogo

eh bien! no! no torej!
bien que čeprav, dasi
si bien que tako da
ou bien ali pa
aussi bien que prav tako kot, kot tudi
quand bien même celó če, tudi če
bien sûr gotovo, seveda
bien autrement, bien évidemment čisto drugače, čisto jasno
bien entendu samoumevno, se razume, seveda
bien longtemps, bien souvent zelo dolgo, zelo pogosto
tant bien que mal kolikor toliko, za silo
bien meilleur, bien moins mnogo boljši, mnogo manj
les gens bien višja plast družbe, fini ljudje
bien des gens, bien d'autres mnogo ljudi, mnogi drugi
un homme bien poštenjak, vesten, resen človek
c'est bien lui to je (res) on
c'est bien simple to je čisto preprosto
il est bien de sa personne čedne zunanjosti je
elle a dû être bien dans sa jeunesse morala je biti lepa, ko je bila mlada
il est bien entendu que ... samo ob sebi se razume, da ...
on est bien ici tu se človek (kar) dobro počuti
c'est bien à vous de ... to je lepo od vas, da ...
j'ai bien téléphoné, mais tu n'étais pas rentré saj sem ti telefoniral, a tebe še ni bilo doma
aller, se porter bien dobro se počutiti
tout lui va bien vse se mu, ji dobro poda
être bien avec quelqu'un dobro se razumeti s kom
voilà qui commence bien! to se pa dobro, lepo začenja!
c'était bien la peine! (ironično) prav splačalo se je!
se donner bien de la peine zelo si prizadevati
bien fait pour lui! prav mu je!
vous feriez bien de ... dobro bi napravili, če ..., morali bi ...
vous avez bien de la chance imate veliko srečo
venir bien (botanique) uspevati
il ne se sent pas bien ne počuti se dobro
vouloir bien privoliti
je voudrais bien savoir rad bi vedel
il y a bien deux mois que ... dobra dva meseca je že, kar ...
cela vaut bien le double to je vredno najmanj dvakrat toliko
tout cela est bel et bien, mais ... vse to je lepo in dobro, toda ...
rira bien qui rira le dernier (proverbe) kdor se zadnji smeje, se najslajše smeje
tout est bien qui finit bien konec dober, vse dobro

bíti (sem) to be; to exist; to live; to take place

je (= se nahaja) there is
so (= se nahajajo) there are; (bivati) to stay
bíti lačen, žejen to be hungry, thirsty
bíti ves iz sebe to be beside oneself, to be overwrought
3 x 5 = 15 three times five equals fifteen
kaj je, kakó je (kaj) z njim? how is he?, how is he getting on?; how are things with him?
kaj je s teboj? what is the matter with you?
toplo (mraz) mi je I am warm (cold)
ne morem bíti brez (cigaret) I cannot do without (cigarettes)
bíti brez denarja to be short of money
bíti brez premoga to be short of coal
po čem je kruh? how much is (the) bread?
koliko je do postaje? how long does it take to the station?
bodi previden! be careful!
on je iz Londona he is (ali comes) from London
kdo je? who is there?
kdo je tam? (vojak na straži) who goes there?
po meni je, z menoj je konec I am done for, pogovorno I've had it
kaj Vam je? what is the matter with you?
nič mi ni there is nothing the matter with me
slabó mi je I feel sick
jaz sem (to) it is I, pogovorno it's me
če bi jaz bil Vi (bil na Vašem mestu), bi ostal doma if I were you, I would stay at home
če je (to) takó if it is so, if that be so, if that be the case
naj bo takó! arhaično let it be so!
naj bo (to), kot hoče! be that as it may
naj bo tako ali tako in either case
to bo dovolj this will do
kar je bilo, je bilo let bygones be bygones
bíti v napoto to be in the way, to inconvenience, to hinder
ni mi za... I don't care for...
za to mu ni he does not care about it
nič mi ni zanj pogovorno I couldn't care less about him, I don't care a fig for him
ni mi do šal I am in no mood for joking
to ni (nič) zame that is not in my line
nič ni bilo iz tega nothing came of it
ni mi do poezije I have no time for poetry
mnogo mi je do tega, da... I am very anxious to...
vem, pri čem sem I know where I stand
on je proti meni he has set his face against me
hiša je v gradnji the house is being built
bilo mi je, da bi jokal I felt like crying
on bi bil dober učitelj he would make a good teacher
tu gre za bíti ali ne bíti this is a matter of life or death
šlo je za bíti ali ne bíti it was touch and go
pri tem sem ob 50.000 SIT I am fifty thousand tolars out of pocket over it

bíti (sém) imperf.

A) (v osebni rabi)

1. (izraža materialno ali duhovno navzočnost) essere:
so še stvari, ki jih ne poznamo vi sono ancora delle cose che non conosciamo
bil je kralj, ki je imel tri sinove c'era una volta un re che aveva tre figli

2. (navadno s prislovnim določilom, s širokim pomenskim obsegom) essere, stare:
hiša je (stoji)
sredi polja la casa sta in mezzo ai campi
za gozdom je (se razprostira)
travnik dietro il bosco c'è, si stende un prato
biti na zabavi (udeležiti se je) essere, partecipare alla festa
nesreča je bila (se je zgodila)
včeraj l'incidente è avvenuto ieri

3. (z oslabljenim pomenom, s povedkovim določilom za izražanje lastnosti ali stanja osebka)
prijatelj je učitelj l'amico fa il maestro
pšenica še ni zrela il grano non è ancora maturo
biti naprodaj essere in vendita
biti v sorodu essere imparentato
ne biti po volji non piacere, non andare
biti brez denarja essere senza quattrini, al verde
biti ob kaj perdere (lavoro, buon nome)
biti za kaj sostenere, appoggiare qcs.
biti v dvomih dubitare
biti v skrbeh, v strahu za koga temere per qcn.
(s kakovostnim rodilnikom):
biti vesele narave essere di indole allegra
biti srednje postave essere di statura media
biti kmečkega rodu essere di origine contadina
biti slabega zdravja essere di salute cagionevole
biti istih let avere la stessa età

4. (za izražanje istosti, enakosti) fare:
ena in ena je dve uno più uno fa due
kolikokrat je dve v osem? due quante volte sta in otto? quante volte fa otto diviso due?

B) (v brezosebni rabi)

1. (z zanikanim osebkom v rodilniku) essere:
jutri ne bo šole domani non c'è lezione
očeta še ni papà non c'è ancora

2. (s smiselnim osebkom v odvisnem sklonu):
žal mi je bilo mi è dispiaciuto
zelo jo je bilo groza provava un forte terrore
mater je strah la madre ha paura
vse je bilo sram tutti si vergognarono

3. (z delnim rodilnikom za izražanje količine) essere:
denarja je malo di soldi ce n'è pochi
ali je kaj novega c'è niente di nuovo
deset jih je bilo erano (in) dieci

4. (s prislovno rabljenim izrazom v povedku):
dolgčas je che noia!
otroka mu ni bilo mar del bambino non gliene importava niente
na morju je bilo lepo al mare è stato bello
slabo ji je bilo si è sentita male
škoda ga je peccato per lui

5. (z nedoločnikom za izražanje možnosti ali nujnosti) essere:
žive duše ni bilo videti non c'era, non si vedeva anima viva
tako se je spremenil, da ga skoraj ni spoznati è cambiato tanto da essere quasi irriconoscibile

6. (v osebni ali brezosebni rabi, navadno s prislovno rabljenim samostalnikom) essere, fare:
mraz je bilo faceva freddo
zunaj je bila tema fuori era buio

7. (eliptično za oživitev pripovedi) essere:
kaj bomo zdaj? e adesso cosa si fa?
še en kozarček bova beviamo un altro goccio
klop je iz kamna la panca è di pietra
fant je s Primorskega il giovanotto è del Litorale
deček ni za šolo il ragazzo non è tagliato per la scuola
hvala lepa. Ni za kaj tante grazie. Non c'è di che

C) (pomožni glagol z opisnim ali trpnim deležnikom) essere:
je delal, bo delal ha lavorato (lavorava, lavorò), lavorerà
je izdelan è fatto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
kar je, je quel che è stato è stato
dekle je lepo, da je kaj la ragazza è una vera bellezza
obleka je bila trideset tisoč tolarjev il vestito è costato trentamila talleri
ta je lepa! questa è bella!
še tega je bilo treba ci voleva pure questo
prav mu je gli sta bene
bilo mu je, da bi zavriskal avrebbe voluto gridare dalla gioia
o tem ni da bi govoril non è il caso di parlarne
biti na glasu essere noto, famoso
ali ti je znano, kaj je na stvari tu ne sai qualcosa?
na tebi je, da poveš tocca a te dirlo
otrok je po očetu il ragazzo è tutto suo padre, è suo padre sputato
po njem je è perduto, è morto
ne vem, pri čem smo non so a che punto siamo
biti pri sebi essere cosciente; essere robusto
ves dan je v knjigah sta tutto il giorno chino sui libri
pren. biti bela vrana essere raro come le mosche bianche
biti bogat z nečim abbondare di qcs.
bolje bi bilo, če bi ostali doma tanto valeva restare a casa
pren. biti brez skrbi dormire tra due guanciali
biti deležen splošne graje riscuotere il biasimo generale
koliko sem dolžan? cosa devo?
biti donosen rendere
biti drogiran žarg. avere la scimmia sulla spalla
napis je iz trinajstega stoletja l'iscrizione data dal tredicesimo secolo
biti kandidat candidarsi
biti komu v čast fare onore a qcn.
biti med Scilo in Karibdo essere tra Scilla e Cariddi
biti mlahav essere di lolla
biti na čelu capitanare, capeggiare, guidare
biti na dieti stare a dieta
kakor je navada reči come si suol dire
tvoje ravnanje ni primerno tvojim letom certi tuoi atteggiamenti si disdicono alla tua età
biti nujen urgere
biti ob pamet ammattire
pren. biti poskusni zajec fare da cavia
potreben bi bil še ščepec soli qui ci andrebbe ancora un po' di sale
ti čevlji so mi prav queste scarpe calzano benissimo
stori, kakor ti je prav fa' pure come ti piace
biti stalni odjemalec v trgovini servirsi in un negozio
biti v agoniji agonizzare
biti v cvetju fiorire
biti v devetih nebesih essere al settimo cielo
biti v modi usare
zdaj so v modi nižje pete adesso i tacchi usano meno alti
biti v nevarnosti correre pericolo
jur. biti v pristojnosti competere
biti v skrbeh (za) temere, trepidare (per)
biti v veljavi essere in vigore, vigere
biti višji, širši, težji superare qcn. in altezza, in larghezza, in peso
pren. biti ves blažen andare in visibilio
biti vreden, zelo vreden, vreden celo premoženje valere un mondo, un occhio della testa, un patrimonio, un Perú, un tesoro
ne biti vreden piškavega oreha non valere un accidente, un cavolo, un fico secco
biti zaslužen za domovino ben meritare della patria
biti zastarel essere out
biti žal dispiacere, rincrescere
žal mi je, a ti ne morem ustreči mi dispiace ma non posso accontentarti

bíti (sem) ser; estar

ste Vi? ¿es usted?
kaj je to? ¿qué es esto?
kaj (pa) je? ¿qué es?, ¿qué pasa (ali ocurre)?
on je doma (él) está en casa
smo (trenutno) v Kranju estamos en Kranj
koliko ste stari? ¿qué edad tiene usted?
smo utrujeni estamos cansados
brat mi je bolan mi hermano está enfermo
okno je odprto la ventana está abierta
moja sestra je zelo priljubljena mi hermana es muy apreciada
zgodaj, pozno je es temprano, es tarde
kava je hladna el café está frío
danes je 10. maj hoy estamos a diez de mayo
seja je bila včeraj la reunión tuvo lugar ayer
je, so ... hay
v tej ulici je mnogo trgovin en esta calle hay muchas tiendas
sinoči sem bil v kinu anoche estuve en el cine
mraz (toplo, sončno, vetrovno) je hace frío (calor, sol, viento)
vroče mi je, zebe me tengo calor, tengo frío
če je tako si es así, en ese caso
upati je, da ... es de esperat que...
ne biti pri sebi no estar en sí
biti na tekočem estar al día

biti v istem čolnu frazem
(soočati se z istimi težavami) ▸ egy csónakban eveznek
Podnebne spremembe in onesnaženje nas silijo k razmišljanju, da smo vsi v istem čolnu. ▸ Az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés azt a gondolatot erősíti bennünk, hogy mindannyian egy csónakban evezünk.
Evropa in Amerika nista več v istem čolnu, kakor sta bili pred Bushevim predsedovanjem. ▸ Európa és Amerika már nem evez ugyanabban a csónakban, mint Bush elnöksége előtt.
Vsi smo namreč po njegovem mnenju v istem čolnu in če gre dobro podjetju, gre dobro tudi zaposlenim. ▸ Szerinte mindannyian egy csónakban evezünk, és ha a vállalatnak jól megy, akkor a munkavállalóknak is.

bivša samostalnik
(nekdanja partnerica) ▸ ex, ex-barátnő, volt barátnő, excsajNeki fant mi je na primer ves čas govoril, da je bila pa njegova bivša res prava. ▸ Az egyik srác például állandóan arról beszélt, hogy az exe tényleg az igazi volt.
Če reče moški, da je bil seks z bivšo slab, zanesljivo laže. ▸ Ha egy férfi azt mondja, hogy az ex-barátnőjével rossz volt a szex, biztosan hazudik.
Videti svojega dragega med neobveznim in čisto prijateljskim pogovorom z njegovo bivšo je lahko izredno pomirjujoče. ▸ Látni a kedvesedet egy kötetlen és teljesen baráti beszélgetés közben a volt barátnőjével rendkívül megnyugtató tud lenni.

blagodejen pridevnik
1. (koristen ali prijeten) ▸ jótékony, kedvezőPsihološki blagodejni vplivi vadbe se zmanjšajo, če vadbo spremljajo pritisk, stres in pretirana tekmovalnost. ▸ A testmozgás kedvező pszichológiai hatásai csökkennek, ha azt presszionálás, stressz és túlzott rivalizálás kíséri.

2. (o izboljšanju stanja) ▸ jótékony, kedvező
Znižanje obrestne mere je imelo blagodejni učinek na delniške trge, pa čeprav za kratek čas. ▸ A kamatcsökkentés, ha rövid időre is, de kedvezően hatott a részvénypiacokra.

blame¹ [bleim] prehodni glagol (for)
grajati, oštevati; za odgovornega smatrati

no one can blame you for it nihče vam tega ne more zameriti
who is to blame? čigava krivda je?
pogovorno they blamed it on us smatrali so nas za krive
sleng blame me if naj me vrag vzame, če

bláznost demencia f ; alienación f mental; locura f

bila bi prava blaznost, če bi rekli ... sería una locura decir...

blaženost samostalnik
1. (občutek sreče) ▸ üdvösségČe ste ves čas napeti, ne morete doseči stanja blaženosti in blaginje. ▸ Állandó feszültség mellett nem érhető el az üdvösség és a jólét állapota.

2. religija (o stanju po smrti) ▸ üdvösség

blessed [blést, blésid] pridevnik (blessedly prislov)
blagoslovljen, blažen
vulgarno presnet, preklet

blessed Virgin devica Marija
of blessed memory rajnki, pokojni
I'm blessed if naj me vrag vzame, če, srečen bi bil, če bi
I am blessed if I know res ne vem
I am blessed if I do it še v glavo mi ne pade, da bi to storil
the whole blessed day ves božji dan
blessed with poln česa

bližati se povratni glagol
1. (o začetku dejavnosti ali pojava) ▸ közeleg, közeledik Bližala se je ura, ko so nehali delati. ▸ Közeledett az óra, amikor abbahagyták a munkát.
Na ljubljanski veletržnici s sadjem in zelenjavo je opaziti, da se bliža zima. ▸ A ljubljanai zöldség-gyümölcs nagypiacon is észrevehető, hogy közeleg a tél.
A koledar neizprosno kaže, da se bliža novo leto. ▸ A naptár kérlelhetetlenül mutatja, hogy közeledik az új év.
Bliža se pust, z njimi pa pustne zabave. ▸ Közeleg a farsang a farsangi mulatságokkal.

2. (o prostorski oddaljenosti) ▸ közeledikHladna fronta se od severozahoda bliža Alpam. ▸ A hidegfront északnyugat felől közeledett az Alpok felé.

3. (o nastopu dela aktivnosti) ▸ közelít, közeledik, közelegDržava se je bližala bankrotu. ▸ Az állam rohamosan közelít a csőd felé.
Evropska klubska nogometna tekmovanja se bližajo koncu. ▸ Lassan véget érnek az európai klubfocibajnokságok.
Dolgo vroče poletje se bliža svojemu vrhuncu. ▸ A hosszú, forró nyár lassan eléri a csúcspontját.
Število udeležencev pa se že bliža številki 150, kar je izreden uspeh. ▸ A résztvevők száma már megközelíti a 150-et, ami rendkívüli siker.
Bolj ko se je bližal konec tekme, vse boljši so bili mladi Slovenci. ▸ Minél jobban közeledett a meccs a végéhez, annál jobbak játszottak a fiatal szlovénok.

4. (postajati podoben) ▸ közelebb kerül, közeledik
Čim bolj se torej umetnost bliža naravi, tem bolj se z njo, ko jo doživljamo, bližamo Bogu. ▸ Minél közelebb kerül a művészet a természethez, a megtapasztalása által annál közelebb kerülünk Istenhez.
Če so lobiji močnejši od vlade, bi to lahko pomenilo, da se bližamo razmeram korupcije, kakršna je zaživela v Italiji! ▸ Ha a lobbik erősebbek a kormánynál, az azt jelentheti, hogy az olaszországihoz hasonló korrupciós helyzethez közeledünk!

bóg God; the Lord; deity

o bóg! dear me!
moj bóg! good Heavens!, good Lord!
daj bóg God grant!, would to God!; I wish to goodness!, I wish to God!
bóg ne daj!, bóg obvaruj! God forbid!, zastarelo God forfend!; touch wood!
bóg z Vami! God speed you!
zbogom! goodbye, farewell!
bógu podoben godlike
vsemogočni bóg God Almighty
bógu vdan devout, pious
tako mi bóg pomagaj! so help me God!
(bil je) prizor za bógove (it was) a sight for sore eyes
to je kot od bóga poslano it's a godsend
bóg (si ga) vedi God knows, I don't
bogve arhaično God wot
bogve zakaj goodness (ali God) knows why
bogve, kdo je to rekel I wonder who said it
če bóg da please God, God willing
moj bóg, kaj pa delate? for God's sake, what are you doing?
stati kot lipov bóg (figurativno) to stand like a graven image; to stand stock-still
človek obrača, bóg pa obrne man proposes, God disposes; God commands, man obeys
bóg je najprej sebi brado ustvaril charity begins at home

bóg (-á) m

1. rel. (v enoboštvu, v krščanstvu) Dio, Iddio; Signore; Altissimo; pog. Domineddio, Padreterno:
častiti, moliti boga venerare, pregare Dio
verovati v boga credere in Dio
vsemogočni, večni bog onnipotente, eterno Dio
bog oče Dio Padre
pred smrtjo spraviti se z bogom in punto di morte conciliarsi con Dio, ricevere l'Estrema Unzione

2. rel. (v mnogoboštvu) dio pl. gli dei:
sončni bog, bog vojske il dio del sole, della guerra
bogovi na Olimpu gli dei dell'Olimpo
pren. živeti ko mali bog vivere come un papa

3. (v medmetni rabi)
a) (za izražanje začudenja, navdušenja) sant'Iddio, santo cielo:
ljubi bog, ali je to mogoče sant'Iddio, santo cielo, è mai possibile
b) (za izražanje nejevolje, nestrpnosti)
bog nebeški, za boga milega, za boga svetega sant'Iddio, per l'amor di Dio
c) (za izražanje strahu, vznemirjenja) oddio:
moj bog, saj ne bom zdržal oddio, non ce la farò
č) (za izražanje dvoma, negotovosti)
bog vedi, kod hodi chissà dov'è
če bog da, se bomo kmalu videli se Dio vuole, presto ci rivedremo
d) (za izražanje svarila, opozorila)
bog varuj, da bi kaj takega storil Dio non voglia, Dio ce ne scampi e liberi che tu faccia qualcosa di simile
e) (za izražanje hvaležnosti, zadovoljstva)
dobro smo opravili, hvala bogu ce l'abbiamo fatta, grazie a Dio, grazie al cielo
f) (za izražanje najboljše želje):
bog daj srečo, zdravje! buona fortuna!; salute!
(pri pozdravu) 'Dober večer!' 'Bog daj!' 'Buona sera!' 'Buona sera!'

4. pren. (človek, ki ima veliko veljavo):
v vasi je bil mali bog in paese comandava lui

5. pren. (najvišji vzor) dio:
njegov bog je denar il denaro è il suo dio
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
bog ga tepe è perseguitato dalle disgrazie
bibl. dati cesarju, kar je cesarjevega, bogu kar je božjega dare a Cesare ciò che è di Cesare e a Dio ciò che è di Dio
pren. bogu čas krasti oziare, poltrire
pren. živeti bogu za hrbtom abitare a casa del diavolo
pren. držati se ko lipov bog starsene in disparte, zitto
pren. kaj narediti, da se bog usmili fare qcs. alla carlona
PREGOVORI:
človek obrača, bog obrne l'uomo propone, Dio dispone; non cade foglia che Dio non voglia
bog je sam sebi najprej brado ustvaril il primo prossimo è me stesso
pomagaj si sam in bog ti bo pomagal chi s'aiuta Iddio l'aiuta
bog ne plača vsake sobote Dio non paga il sabato

bojevnik samostalnik
1. (o boju ali spopadu) ▸ harcosVdalo se je okoli 5750 talibskih bojevnikov, med njimi 750 tujih plačancev. ▸ Körülbelül 5750 tálib harcos, köztük 750 külföldi zsoldos adta meg magát.
Na kamniti ploščadi naj bi Maji postavljali na ogled glave ujetih bojevnikov in drugih človeških žrtev. ▸ A maják állítólag kőtáblán tették közszemlére az elfogott harcosok és más áldozatok fejét.

2. (borbena oseba) ▸ harcosPotrebujemo bojevnike, ki bodo po najboljših močeh branili barve kluba. ▸ Olyan harcosokra van szükségünk, akik a klub színeit a legjobb tudásuk szerint védik.
Je dobrosrčen, nesebičen in pohleven, če pa je treba zaščititi svoje najdražje ali prijatelje, se spremeni v neustrašnega bojevnika. ▸ Jószívű, önzetlen és jámbor, de ha szerettei vagy barátai védelméről van szó, rettenthetetlen harcossá válik.
Otroke je treba naučiti veščin preživetja, jim vcepiti disciplino, da bodo tudi oni postali "pravi bojevniki". ▸ A gyermekeket meg kell tanítani a túlélési készségekre és fegyelemre, hogy ők is „igazi harcosokká” váljanak.

3. (vnet zagovornik) ▸ harcosTo nagrado je leta 1999 ustanovila švedska svetovna organizacija za otroke, da bi izkazala priznanje bojevnikom za pravice otrok. ▸ Ezt a díjat 1999-ben a Svéd Gyermekjogi Világszervezet a gyermekjogi harcosok elismerésére alapította.
Bil je med vodilnimi bojevniki za pravice črncev v Južnoafriški republiki. ▸ Ő volt az egyik vezető harcos a feketék jogaiért Dél-Afrikában.

4. (vozilo) ▸ harcos [gépjármű]
Največje presenečenje je vodljivost tega uličnega bojevnika. ▸ A legnagyobb meglepetés, hogy mennyire könnyű vezetni ezt az utcai harcost.

bólje better

bólje in bólje, vedno bólje better and better
čim prej tem bólje the sooner the better
toliko bólje so much the better
tem bólje all the better
oziroma bólje (rečeno) or rather
bólje je (vzeti...) it is preferable (to take...)
zaradi tega mi ni prav nič bólje I am no whit the better for it
gre mu (ekonomsko) bólje he is better off
sedaj mi gre (zdravstveno) bólje I am getting better now
bólje bi storil, če bi ostal doma you'd better stay at home, pogovorno you better stay at home
bólje ne! (= tega Vam ne svetujem) you had better not!
sinoči, oziroma bólje rečeno, davi smo imeli vihar last night, or rather, this morning there was a storm
ni mogel napraviti bólje kot... he could not have done better than...
bólje se počutiti to feel (ali to be) better
posli gredo bólje business is improving
obrniti se, spremeniti se na bólje to change for the better
bólje drži ga kot lovi ga a bird in hand is worth two in the bush

bóljši meilleur

če (ker) ni nič boljšega faute de mieux
moja boljša polovica ma chère (ali tendre) moitié
boljši ljudje les gens bien