Franja

dindon [dɛ̃dɔ̃] masculin puran, purman; figuré, familier bedak

se pavaner, se rengorger comme un dindon šopiriti se, košatiti se kot puran
être le dindon de la farce biti žrtev slabe, grde šale ali prevare
le dindon fait la roue puran razprostre rep v kolo
est-ce que nous avons gardé les dindons ensemble? sva krave skupaj pasla?

dîner [dine]

1. večerjati; vieilli kósiti

2. masculin večerja; vieilli kosilo

dîner aux chandelles večerja pri svečah
dîner copieux, de famille, de fiançailles, d'affaire obilna, družinska, zaročna, poslovna večerja
dîner de gala slavnostna večerja, banket
dîner de garçons večerja (le) za moške osebe
j'ai encore mon dîner sur le cœur večerja (jed) mi kot kamen leži v želodcu
dîner par cœur ne jesti za kosilo, ne kósiti
dîner légérement imeti lahko večerjo
dîner d'un potage et d'un salade večerjati juho in solato
qui dort dîne (proverbe) v spanju pozabimo na glad

dinozaver samostalnik
1. (izumrli plazilec) ▸ dinoszaurusz
2. lahko izraža negativen odnos (o nesodobnosti ali zastarelosti) ▸ dinoszaurusz, őskövületObčasno se najde kak dinozaver, ki misli, da so ženske v informacijski tehnologiji lahko le dobre tajnice, ki obvladajo pisarniške programe. ▸ Időnként akad olyan őskövület, aki azt hiszi, hogy a nők az információs technológiában csak jó titkárnők lehetnek, akik értenek az irodai szoftverekhez.
Kljub vsem tehnologijam ostajam eden redkih dinozavrov, ki je zvest papirju in navadnemu svinčniku ▸ Minden létező technológia ellenére én azok közé a ritka dinoszauruszok közé tartozok, aki hűek a papírhoz és ceruzához.
V tem trenutku so v središču pozornosti enodružinske hiše, ki so praviloma pravi dinozavri, ko gre za učinkovito izkoriščanje energije. ▸ Jelenleg azok az egycsaládos házak vannak a figyelem középpontjában, melyek általában igazi dinoszauruszoknak számítanak, ha a hatékony energiafelhasználásról van szó.
Njegovi košarkarji že vrsto let poslušajo, da so prestari in pravi dinozavri v sodobni košarki, vendar se zlepa ne dajo. ▸ A kosarasai már évek óta azt hallgatják, hogy túl öregek és a modern kosárlabdában igazi dinoszauruszoknak számítanak, bár nem adják meg magukat egykönnyen.
OZN je dinozaver, ki ga usmerja demokratični kapitalizem in njegov denar. ▸ Az ENSZ olyan őskövület, melyet a demokratikus kapitalizmus és annak pénze irányít.

Dios, dios moški spol bog, stvarnik, božanstvo, božja podoba

(dios) malik
Dios delante, Dios mediante z božjo pomočjo
hablar con Dios moliti
a la buena de Dios odkritosrčno; na slepo
como dios popoln, dovršen
la injusticia clama a dios krivica vpije do neba
dar por dios vbogajme dati
dios dirá to je v božjih rokah
sin encomendarse a dios ni al diablo brez premisleka, smelo; meni nič tebi nič
llueve de dios močno dežuje
pedir (ir) por dios beračiti
lo sabe todo dios vsak to ve
dios le tiene de su mano bog mu pomagaj
¡dios nos libre! bog nam pomagaj! bog varuj!
¡a dios! zbogom!
¡a dios, y veámonos! skoraj na svidenje!
¡ay dios! moj bog!
¡quiera dios! bog daj!
¡vaya con dios! zbogom! bog daj! nehajte s tem! še v sanjah ne!

diploma samostalnik
1. (vrsta izobrazbe) ▸ diploma, oklevélV Avstraliji je za slikarje, ki nimajo diplome, precej težko. ▸ Ausztráliában meglehetősen nehéz azoknak a festőknek a helyzete, akiknek nincs diplomája.
Dopoldne imamo na univerzi podelitev diplom in magistrskih diplom študentom in študentkam letošnje generacije naše fakultete. ▸ Ma délelőtt adták át a diplomát az egyetem alap- és mesterszakos végzőseinek.
V Evropi se vzpostavlja skupni trg delovne sile in končni cilj bolonjskega procesa je medsebojno priznavanje diplom, kar bi vsem diplomantom omogočilo vključitev na ta trg in torej zaposlitev kjer koli že v Evropi. ▸ Európában kialakulóban van a közös munkaerőpiac, és a bolognai folyamat végső célja a diplomák kölcsönös elismerése, ami mindenkinek, aki rendelkezik diplomával, lehetővé tenné, hogy belépjen erre a piacra, és így bárhol Európában munkát találjon.
Med slednjimi gre omeniti predvsem težave s priznavanjem diplom, ki jih učitelji pridobijo na italijanskih univerzah. ▸ Az utóbbiak között érdemes megemlíteni azoknak a diplomáknak az elismerését, amelyeket a tanárok olasz egyetemeken szereznek meg.
Po splošnih direktivah namreč potrebujete nostrifikacijo diplome, morate opraviti celo vrsto izpitov za pridobitev naziva medicinske sestre v njihovi državi. ▸ Az általános irányelvek értelmében honosítani kell a diplomáját és egy egész sor vizsgát kell letennie ahhoz, hogy ápolónő lehessen a saját országában.
V dvorani je bilo dvanajst tisoč ljudi, skoraj dva tisoč študentov, ki so jim podelili diplome. ▸ Tizenkétezer ember volt a teremben, közel kétezer diák, akiknek átadták a diplomájukat.

2. (diplomska naloga) ▸ diplomaEd je šel na zagovor diplome prepričan, da ga ne bo opravil. ▸ Ed úgy ment el megvédeni a diplomáját, hogy biztos volt benne, hogy megbukik.

3. (dokument o opravljenem študiju) ▸ diploma
4. (zaključek študija) ▸ diplomaPo diplomi na pravni fakulteti je opravil pravosodni izpit. ▸ Miután a jogi egyetemen diplomát szerzett, letette az igazságügyi vizsgát is.Za nameček mi do diplome na kemijski fakulteti manjkata le še dva izpita. ▸ Ráadásul a kémiai karon már csak két vizsgám hiányzik a diplomához.
Po diplomi iz angleščine in nemščine se je zaposlil na radiu. ▸ Az angol- és németszakos diploma után a rádiónál kezdett dolgozni.
Mlad fant z diplomo v žepu je kandidiral za službo v banki. ▸ A fiatal fiú diplomával a zsebében jelentkezett a bank álláshelyére.

5. (potrdilo ali priznanje) ▸ diploma, oklevélPodrobneje bomo o slovesni podelitvi letošnjih mojstrskih diplom poročali v prihodnji številki Obrtnika. ▸ Az idei mesterlevelek ünnepélyes átadásáról részletesebben az Obrtnik (Iparos) következő számában számolunk be.Ostali štirje nagrajenci so prejeli Župančičeve diplome. ▸ A másik négy díjazott Župančič-oklevelet kapott.Za obe vrsti vina je prejel srebrni diplomi in naziv kakovostno vino. ▸ Mindkét borért megkapta az ezüst oklevelet és a minőségi bor címet.
Prejeli so mojstrsko pismo in diplomo, ki jim daje naziv čebelarski mojster. ▸ Átvették a mesterlevelet és a méhészmesteri oklevelet.
Strokovna žirija je članom fotokluba podelila štiri nagrade in diplome. ▸ A zsűri négy díjat és oklevelet ítélt oda a fotóklub tagjainak.

diplomátski (-a -o) adj. diplomatico:
vzpostaviti, prekiniti diplomatske odnose allacciare, troncare le relazioni diplomatiche
diplomatska imuniteta immunità diplomatica
diplomatska nota nota diplomatica
diplomatski jezik lingua diplomatica; pren. linguaggio diplomatico
diplomatski kovček valigia diplomatica
diplomatski predstavnik rappresentante diplomatico

diplôme [diplom] masculin diploma; spričevalo; (stara) listina; diplomski izpit

diplôme de fin d'études diploma o zaključenem študiju
diplôme d'études supérieures (= D. E. S.) diploma višjega študija
diplôme d'ingénieur, d'interprète inženirska diploma, diploma za tolmača
obtenir le diplôme doseči diplomo, diplomirati

diplômer [diplome] verbe transitif podeliti diplomo (quelqu'un komu)

le jury les a tous diplômés ko-misija je vsem podelila diplomo

dipsius 3 (gr. δίψιος) žejen, suh; le kot pridevek Argoške pokrajine: Dipsium Argos Plin. Suhi Argos.

dír galop moški spol , pas moški spol de course

spustiti se v dir se mettre à courir, galoper, partir au galop, prendre le galop
jezditi v lahkem diru aller au petit galop (ali trot), trotter

dír (-a) m corsa (veloce); galoppo:
lahen dir trotto
jezditi v diru galoppare, correre a galoppo
pren. mir, če ne bo dir! zitti, se no le prendete!

diradare

A) v. tr. (pres. dirado) redčiti:
diradare le visite redkeje obiskovati

B) ➞ diradare, diradarsi v. intr., v. rifl. (pres. /mi/ dirado) redčiti se, postajati redkejše:
la nebbia si sta diradando megla je manj gosta

dire*² [dir] verbe transitif reči, praviti, povedati; govoriti; pripovedovati; brati (mašo); izraziti, trditi; imenovati; sporočiti, svetovati; ukazati; meniti; naznaniti

en dire k temu reči, meniti
à vrai dire, à dire vrai po resnici, odkrito povedano; pravzaprav
à ce qu'on dit menda
aussitôt dit, aussitôt fait rečeno storjeno
autrement dit z drugimi besedami
pour ainsi dire, (familier) comme qui dirait tako rekoč, (tako) nekako
pour tout dire kratko in malo, skratka
proprement dit natančno vzeto, pravzaprav
sans dire mot brez besede
disons (commerce) z besedami
disons-le priznajmo (si) to
dis, dites? kajnèda?
vous dites? kako, prosim?
dites donc! čujte vi!
à qui le dites-vous? komu (vendar) to pripovedujete? (= to vem dobro iz lastne izkušnje)
dit-on (tako) pravijo, baje, menda
c'est beaucoup dit to mnogo pomeni
c'est (bien) dit, voilà qui est dit! velja! soglašam!
c'est bientôt dit to je lahko reči
cela en dit long! to da soditi o ostalem, o ostalem si lahko mislimo!
cela ne me dit rien to mi nič ne pomeni
si le cœur vous en dit če bi radi, če se vam hoče ali ljubi
vous en dites (de belles, de torttes les couleurs) česa ne poveste!
vous l'avez dit tako je (to)
c'est tout, cela dit tout s tem je vse povedano, temu ni kaj dodati (reči)
tout n'est pas encore dit to še ni vse
ce qui est dit est dit pri tem ostane
il n'y a pas à dire proti temu ni kaj reči
ce n'est pas à dire (pour cela) s tem ni rečeno, to še ne pomeni, da
qu'est-ce à dire? kaj se to pravi, kaj pomeni to?
je me suis laissé dire que ... slišal sem (ne da bi preveč verjel), da
je ne vous le fais pas dire saj sami uvidite, prizna(va)te!
cela vous plait à dire vi se šalite, tega ne mislite resno
ce n'est pas pour dire mais oprostite, nočem se vtikati, toda ...
(et) dire que ... (in) če pomislimo, da ...
pour mieux dire, disons mieux bolje rečeno
c'est à dire to se pravi
cela va sans dire to se samo po sebi razume
ce sont des on dit to so prazne govorice
qu'en dira-t-on (masculin) govoričenje ljudi
dire la bonne aventure vedeževati (à quelqu'un komu)
dire l'avenir napovedati bodočnost
dire bien des choses à quelqu'un komu sporočiti prisrčne pozdrave
dire son fait, ses vérités à quelqu'un komu povedati svoje mnenje
ne dire mot ničesar ne reči, besede ne črhniti
dire un (petit) mot reči besedo
dire pis que pendre de quelqu'un zelo slabo govoriti o kom, obrekovati, obirati ga
cela veut dire to pomeni, to se pravi
cette pendule dit l'heure exacte ta ura pove točen čas
(y) avoir à dire imeti mnogo (k temu) povedati
avoir beau dire zaman govoriti
vous avez beau dire, c'est lui qui a raison zaman govorite, on ima prav
se le faire dire (dolgo) se pustiti siliti ali prositi
ne pas se le faire dire deux fois ne si tega pustiti dvakrat reči; ne se pustiti prositi
se tenir pour dit dati si dopovedati, zapomniti si kaj

dire^*

A) v. tr. (pres. dico)

1. reči, praviti, dejati:
dire delle stupidaggini neumne klatiti
dire addio a qcs. pren. odreči, odpovedati se čemu
vale a dire, sarebbe a dire to je, to se pravi
dirle grosse debele tvesti
dire qcs. chiaro e tondo kaj povedati jasno in glasno, brez dlake na jeziku
dire di no zavrniti
dire di sì pritrditi, privoliti
non dico di no pren. priznam
voler dire sempre l'ultima pren. imeti zmeraj zadnjo besedo
dire qcs. fra i denti pren. zabrusiti kaj osorno
non se l'è fatto dire due volte pren. ni se pustil prositi
non c'è che dire ni kaj reči, res je tako
per così dire tako rekoč
dire pane al pane e vino al vino reči popu pop in bobu bob

2. izjaviti, izjavljati; pojasniti, pojasnjevati; trditi; dopovedati:
te l'avevo detto io... saj sem ti rekel

3. absol. praviti, govoriti:
a dirla in confidenza med nami povedano
dire bene, male di qcn. hvaliti koga, grajati, opravljati koga
dici davvero?, sul serio? kaj res?
dire per scherzo reči za šalo, šaliti se
non faccio per dire ne da bi se hvalil
stavo per dire hotel sem reči
così, tanto per dire kar tako, mimogrede

4. deklamirati, recitirati:
dire una poesia deklamirati pesem
dire le preghiere moliti
dire la messa maševati

5. imeti (za):
tutti lo dicono un ragazzo molto dotato vsi ga imajo za zelo nadarjenega fanta

B) m govor, beseda:
hai un bel dire, ma lahko govoriš, vendar
PREGOVORI: fra il dire e il fare c'è di mezzo il mare preg. govoriti je eno, delati pa nekaj drugega

direct, e [dirɛkt] adjectif neposreden, direkten; raven; figuré odkrit; masculin direkten udarec (pri boksanju)

train masculin direct brzovlak
voiture féminin directe pour Paris direkten vagon za Pariz
contact masculin direct neposreden stik
le chemin le plus direct najkrajša pot
(grammaire) complément masculin direct predmet, dopolnilo v 4. sklonu
en direct (radio, televizija) direkten prenos

dīrēctiō -ōnis, f (dīrigere)

I. vzravna(va)nje, pass. ravnost, premost, od tod

1. met.
a) mat. ravna črta, premica: Ap., Boet.
b) arhit. α) ravna črta, premica: d. plana Vitr. ravna ploskev. β) gladki omet (stene, zidu): Vitr.

2. pren. =
a) pravičnost: Vulg.
b) odkritost, iskrenost: d. cordis Vulg. odkritosrčnost.

— II. določena smer,

1. act. naravna(va)nje, namerjanje, zavračanje, le pren.: d. rationis ad veritatem Q., vocis ad aliquem Prisc.

2. pass. namerjenost, usmerjenost, smer: directiones linearum Vitr., d. teli Cassian.; occ. smer, položaj: directiones vicorum, angiportuum Vitr.

direktíva (-e) f direttiva:
dati, dobiti direktive dare, ricevere le direttive
delati po direktivah attenersi alle direttive, seguire le direttive

disarmare

A) v. tr. (pres. disarmo)

1. razorožiti, razoroževati (tudi pren.):
disarmare i prigionieri razorožiti ujetnike
le sue lacrime mi hanno disarmato njene solze so me razorožile

2. navt. razpremiti (ladjo), odstraniti z ladje opremo:
disarmare i remi sneti vesla z vilic

3. gradb. sneti, odstraniti, odstranjevati odre

B) v. intr.

1. zmanjšati oborožitev

2. pren. popustiti, popuščati; vdati se

discendere^*

A) v. intr. (pres. discendo)

1. iti dol; spustiti, spuščati se; stopiti, stopati (iz, s); sestopiti, sestopati:
discendere a valle spustiti se v dolino
discendere dal tram stopiti s tramvaja
discendere dalla nave izkrcati se

2. spustiti, spuščati se; zaiti, zahajati; pasti, padati:
i monti discendono verso il piano hribi se spuščajo v dolino
il sole discende sonce zahaja
il barometro sta discendendo barometer pada

3. pren. izhajati, izvirati, biti potomec:
discendere da nobile famiglia izvirati iz plemenite rodbine
ne discende che hai torto iz tega sledi, da nimaš prav

B) v. tr. iti dol:
discendere le scale iti po stopnicah

discerner [disɛrne] verbe transitif razločevati, jasno videti, opaziti, spoznati, ugotoviti

discerner le vrai du faux, le vrai d'avec le faux razlikovati pravo od nepravega
discerner nettement la cause d'un phénomène jasno spoznati vzrok kakega pojava
mal discerner les couleurs slabo razločevati barve