Franja

brki samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajusz [szőrsáv a felső ajak felett]Bil je visok, suh človek, oblečen v črno, s črnimi brki. ▸ Magas, vékony férfi volt, feketébe öltözve, fekete bajusszal.
Njegova usta so pod mogočnimi brki vedno razlezena v širok nasmeh. ▸ Szája mindig széles mosolyra nyílik hatalmas bajusza alatt.
Bil je plavolas, s kodrastimi lasmi in z močnimi brki. ▸ Szőke, göndör hajat és dús bajuszt viselt.
Sopomenke: brčice

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz [a leggyakrabban a pofa két oldalán, pl. macskáknál, kutyáknál, rozmárnál]
Mačke uporabljajo svoje brke, da ugotovijo, kako širok je prostor, kjer se nahajajo, in ali bodo prišle skozi. ▸ A macskák a bajuszukkal határozzák meg, hogy milyen széles az a hely, ahol vannak, és hogy átférnek-e rajta.
Dolgi brki okoli gobčka nam povedo, da miši v trdi temi dobro zaznavajo okolico s tipom. ▸ A hosszú bajuszszálak a pofa körül arról árulkodnak, hogy a koromsötétben élő egerek tapintással is jól érzékelik a környezetüket.
Sopomenke: brčice

3. (packe od hrane) ▸ bajusz [ételfolt]
Mami je izpila dolg požirek in z belimi brki pene okrog ust megleno ugovarjala: "Si čisto ob pamet? ▸ Anya nagyot kortyolt, és a szája körül fehér habos bajusszal homályosan tiltakozott: „Elment az eszed?”

4. (moškim brkom podoben pas dlak) ▸ bajusz [némely állatoknál, például macskánál, kutyánál, rozmárnál; lehet nőknél is]
Mroža z njegovimi okli in brki v hipu prepoznamo. ▸ A rozmárt azonnal felismerjük az agyaráról és a bajuszáról .
Kmalu bodo mladiču zrasli tudi značilni beli brki, ki spominjajo na brke kakšnega cesarja. ▸ Lassan kinő a kölyökállat jellegzetes fehér bajusza, ami császári bajuszra emlékeztet.
Po uživanju teh pripravkov ženskam pričnejo rasti brki in včasih celo brada. ▸ Ezeknek a termékeknek a fogyasztása után a nőknek bajusza, sőt néha szakálla nő.
Sopomenke: brčice

broad¹ [brɔ:d] pridevnik
širok, obsežen, (ob)širen, prostoren
figurativno brez predsodkov, širokogruden, svobodomiseln; glaven, osnoven; jasen; splošen; biten; surov, nespodoben

in broad daylight pri belem dnevu
it's as broad as it is long oba razloga sta enako tehtna, eno ni nič boljše od drugega
ameriško, pogovorno broad place in the road mestece
britanska angleščina, pogovorno broad mob goljufivi kvartopirci
broad hint migljaj s kolom
broad stare predrzen pogled
broad views strpni nazori

brouillé, e [bruje] adjectif skregan, sprt; meglen, oblačen (vreme); nejasen (slika); zmešan (karte); kalen, moten (tekočina, pogled); móten, z motnjami (radio); figuré zmešan, zmeden

être brouillé avec quelqu'un biti skregan s kom
vous êtes brouillé avec l'orthographe skregani ste s pravopisom, delate mnogo pravopisnih napak
être brouillé avec le bon sens biti skregan z zdravo pametjo, ne biti pri pravi pameti
œuf masculin brouillé umešano jajce

brûler [brüle] verbe transitif (za)žgati, sežgati, smoditi, paliti, opeči, speči; pražiti (kavo); figuré diskreditirati

se brûler opeči se
brûler un cadavre sežgati truplo
brûler la cervelle à quelqu'un pognati komu kroglo v glavo
brûler ses doigts opeči si prste (tudi figuré)
brûler de l'encens devant quelqu'un komu kaditi (figuré), pretirano ga hvaliti
brûler un espion razkrinkati špijona
brûler une étape predirjati razdaljo brez vmesnega postanka; prehitro napredovati, hitreje kot predvideno se razvijati
brûler le feu rouge prevoziti rdečo luč
brûler une gare voziti skozi postajo brez postanka
brûler une leçon (neopravičeno) izostati od učne ure
brûler le pavé kot obseden dirjati, drveti
brûler les planches (théâtre) prepričevalno, sijajno igrati
brûler un signal prevoziti signal
brûler ses vaisseaux (figuré) vse mostove za seboj podreti, onemogočiti si vrnitev
cet appareil brûle peu d'électricité ta aparat porabi malo elektrike
se brûler avec de l'eau bouillante opariti se s kropom; verbe intransitif (z)goreti; plamteti, biti v plamenih; (pri)smoditi se (jed); pripekati
on brûle človek kar gori, tako je vroče
brûler d'impatience goreti od nestrpnosti
brûler sans flammes tleti
les pieds lui brûlent (figuré) tla mu gorijo, postajajo vroča pod nogami
les mains me brûlent zelo se mi mudi

brutal [brútl] pridevnik (brutally [brú:təli] prislov)
surov, okruten, brezobziren
pogovorno zoprn

ameriško, sleng brutal breasting tesen objem pri plesu

Brūtiānus, Brūtīnus, gl. Brūtus pri brūtus.

bruto točka stalna zveza
šport (pri golfu) ▸ bruttó pontszám

Bruttātēs (Bruttācēs) -um, m (prim. Bruttiī pri Bruttius) Brutijci, preb. Brutije: Enn. ap. P. F., Luc., Porph.

brūtus 3 (prim. gr. βαρῦς)

1. težak, neokreten: pondus Lucr., tellus H. nepremična, corpora Ap.

2. pren.
a) (telesno) top, neobčutljiv (naspr. sensibilis): Eccl.
b) (duševno) top, brezčuten, slaboumen, neumen, nespameten, topoglav, bebast. α) o osebah, njihovem stanju idr. (naspr. sapiens): homo Pac. ap. Non., Fortunam insanam esse et caecam et brutam perhibent philosophi Pac. ap. Corn., adulescentia bruta et hebes Sen. ph., non sum tam brutus Ap., brutum scitum Caesaris Prud. nespametna, nepremišljena; šalj.: ista culpa Brutorum? Minime illorum quidem, sed aliorum brutorum, qui se cautos ac sapientes putant Ci. ep. β) o živalih: animalium hoc maxime brutum Plin. (o svinji). γ) o rečeh: fulmina Plin. nepomembne. Kot nom. propr. Brūtus -ī, m Brut = Bebec, priimek Junijevega rodu, poseb.

1. L. Iūnius Brūtus Lucij Junij Brut, patricij po rodu, sorodnik Tarkvinija Ošabnega (Tarquinius Superbus), ki se je delal bebastega, da bi s tem rešil sebe in osvobodil Rim kraljevskega nasilja: Ci., ex industria factus ad imitationem stultitiae Bruti haud abnuit cognomen L., Brutus erat stulti sapiens imitator, ut esset tutus ab insidiis, dire Superbe, tuis O.

2. M. Iūnius Brūtus Mark Junij Brut, plebejec, sin Marka Bruta in Servilije, sestre Katona Utičana, filozof in govornik, Ciceronov prijatelj, Cezarjev ljubljenec in pozneje morilec, padel je pri Filipih: Ci., Vell., Suet.

3. D. Iūnius Brūtus Decim Junij Brut, plebejec, Cezarjev legat in pozneje namestnik v Galiji, sozarotnik zoper Cezarja, po čigar smrti se je bojeval z Antonijem, ki ga je dal l. 43 zavratno umoriti: Ci., Vell., Suet. Pl. Brūtī: Ci., Plin. iun. — Od tod adj. Brūtiānus 3 Brutov (= M. Jun. Bruta): castra, ultio Val. Max., bellum civile Lact.; Brūtīnus 3 Brutov (= Marka Junija Bruta): consilia Ci. ep.

būbō -ōnis, m, pri V. (Aen. IV, 462) in Lamp. f (iz onomatop. bu; prim. gr.βύας, βῦζα = ptič, ki bubuka) velika uharica, bubuj, vir: Varr., Sen. tr., Lucan., Plin. idr.; oglašanje te ptice je bilo za starodavnike zlovešče znamenje: ignavus bubo, dirum mortalibus omen: O.

buckle¹ [bʌ́kl] samostalnik
zaponka; upogib
tehnično spojnica

to cut the buckle poskakovati, udariti s petami pri plesu

būprēstis -tidis, acc. -tim, f (gr. βούπρηστις govedobodec) buprestida,

1. strupen hrošč; njegov pik povzroči napihnjenost pri kravah: Plin., P. Veg., Dig.

2. bot. okroglolistna ali navadna prerast: Plin.

burleska samostalnik
1. uprizoritvene umetnosti, književnost (komično delo) ▸ burleszk, bohózat
2. (absurdna situacija; farsa) ▸ burleszk, bohózatPrava burleska je bil smučarski tek, proga je bila namreč izredno mehka, poleg tega pa nerodno urejena pri spustih in tekmovalci so imeli veliko padcev. ▸ Az igazi burleszk a sífutás volt, ugyanis a pálya rendkívül puha volt, ráadásul a lejtőknél nem volt rendesen karbantartva, ezért a versenyzők sokat estek.Televizijsko soočenje kandidatk in kandidatov za župana prestolnice pa je bilo svojevrstna burleska. ▸ A fővárosi főpolgármester-jelöltek televíziós összecsapása egyfajta bohózat volt.

3. (varietejska predstava, pogosto z vložki striptiza) ▸ burlesque
4. glasba (vrsta skladbe) ▸ burleszk, groteszk zenemű

burn^*1 [bə:n]

1. prehodni glagol
zažgati, sežgati; pražiti; vžgati, ožigosati; spaliti

2. neprehodni glagol
goreti, smoditi se, žareti, skeleti, peči; plamteti, razplameniti, razvneti se

to burn to ashes upepeliti; v prah zgoreti
to burn the candle at both ends naporno delati, preveč se truditi
to burn daylight zapravljati čas
to burn one's fingers opeči si prste
to burn to the ground do tal pogoreti
to have money to burn imeti preveč denarja
it burned itself into my mind vtisnilo se mi je v spomin
to burn out of house and home pregnati
to burn one's boats onemogočiti si povratek
his money burns a hole in his pocket zapravi ves denar
money to burn več ko dovolj denarja
to burn the midnight oil delati ponoči
ameriško to burn powder zapravljati strelivo
the sun burns away the mist sonce razprši meglo
to burn the water loviti ribe pri svetilkah
to burn the wind (ali earth), ameriško to burn up the road brzeti v največjem diru

buscar [c/qu] iskati, raziskovati, vpraševati po

buscarsela prebiti se
buscar cinco (tres) pies al gato prepir iz trte izviti
andar buscando beračiti
no me busques las costillas pusti me pri miru!
quien busca halla kdor išče, najde

bussare

A) v. intr. (pres. busso) trkati, udariti:
bussare alla porta di qcn. pren. potrkati pri kom na vrata; prositi koga za pomoč

B) v. tr.

1. tepsti, premlatiti:
lo hanno bussato di santa ragione pošteno so ga premlatili

2. igre klicati barvo:
bussare a bastoni klicati pika

C) ➞ bussarsi v. rifl. (pres. ci bussiamo) tepsti se

but [bü, büt] masculin cilj, namen, smoter; zadetek, gól (pri nogometu)

but éducatif vzgojni cilj
au but! gol!
coup masculin au but zadetek, gól
gardien de but vratar (pri nogometu)
dans le but de z namenom da, da bi
de but en blanc naravnost, brez ovinkov; nenadoma, brezobzirno
arriver au but dospeti, priti do cilja
atteindre, toucher le but zadeti, doseči cilj
avoir pour but nameravati
dépasser le but prekoračiti pametno ali zaželeno mero, preseči svoj cilj
envoyer le ballon dans le but poslati, suniti žogo v mrežo
en être à un but partout biti pri rezultatu 1 : 1
frapper au but zadeti, doseči cilj; figuré vedeti pri čem smo, pogoditi, pogruntati
gagner par trois buts à un dobiti tekmo, zmagati s 3 : 1
à la mi-temps, le score était de deux buts à un v polčasu je bil rezultat dve proti ena
manquer le but zgrešiti cilj, streljati mimo (vrat)
marquer, rentrer, réussir un but zabeležiti, zabiti gol
poursuivre un but zasledovati cilj, skušati uresničiti svoj namen
toucher au but bližati se cilju, koncu
viser au but meriti na cilj, ciljati

buter [büte] verbe transitif podpreti (un mur zid); figuré koga narediti trmastega; verbe intransitif zadeti ob, udariti ob, spotakniti se; (sport) suniti žogo v gol, zabiti gol

se buter udariti, zadeti (contre un mur ob zid); figuré trmasto vztrajati (à pri, na), biti trmast
se buter à un obstacle zadeti ob, naleteti naoviro
cet enfant se bute ta otrok je trmast

Butrōtus -ī, m Butrot, rutijska reka pri Lok-rih: L.

button¹ [bʌ́tn] samostalnik
gumb
botanika popek; glavič; mlada gobica

covered button prevlečen gumb
not to care a (brass) button prav nič se ne meniti
pogovorno not to have all one's buttons ne biti čisto pri pameti
the buttons have come off the foils nasprotniki v borbi pozabljajo na osnovna pravila vljudnosti
to do up a button zapeti gumb
to undo a button odpeti gumb
a button has come undone gumb se je odpel
to press the button pozvoniti
(a boy in) buttons livrirani sluga; sprevodnik dvigala
not worth a button niti piškavega oreha vreden, zanič