Franja

pretákati (-am) | pretočíti (-ím)

A) imperf., perf.

1. travasare, versare, spargere:
pretakati vino v nove sode travasare il vino in botti nuove

2. trasferire:
pretočiti del dobička v sklade trasferire parte degli utili nei fondi
pren. pretakati krokodilove solze piangere lacrime di coccodrillo

B) pretákati se (-am se) | pretočíti se (-im se) imperf., perf. refl.

1. scorrere; fluire; affluire:
kri se pretaka po žilah il sangue scorre per le vene

2. (širiti se) diffondersi, espandersi

3. passare, volgere:
poletje se pretaka v jesen l'estate sta volgendo all'autunno

pretegníti (-em) | pretegováti (-újem)

A) perf., imperf.

1. sgranchire (le gambe e sim.), sciogliere (i muscoli)

2. ekst. sfiancare

B) pretegníti se (-em se) | pretegováti se (-újem se) perf., imperf. refl. sgranchirsi, stirarsi, stiracchiarsi, sgropparsi:
pretegovati se na postelji stravaccarsi sul letto
ne pretegniti se pri delu, z delom lavoracchiare

2. med.
pretegniti si kite, mišice, sklepne vezi stirarsi i tendini, i muscoli, le giunture

pretéhtati peser, examiner, considérer, soupeser, balancer, mesurer, calculer, méditer , figurativno repeser

pretehtati argumente soupeser des arguments
pretehtati svoje besede peser ses mots
pretehtati, kaj govori za in proti balancer (ali peser) le pour et le contre
skrbno pretehtati examiner avec soin, réfléchir mûrement

pretéhtati (-ám) | pretehtávati (-am) perf., imperf.

1. pesare

2. ekst. pesare, soppesare, ponderare, misurare, studiare:
pretehtati besede misurare, dosare le parole
pretehtati razloge za in proti soppesare i pro e i contro

3. (prevladati, prevladovati) prevalere:
pretehtalo je mnenje, da so ukrepi nujni prevalse il parere che le misure erano indispensabili

4. (odtehtati) bilanciare, compensare:
zdravja ne pretehtajo vsi zakladi sveta la salute vale più di tutti i tesori del mondo

preteklost samostalnik
1. neštevno (pretekli čas) ▸ múltJe sploh mogoče ubežati odgovornosti, ki izvira iz preteklosti? ▸ Meg lehet-e egyáltalán szabadulni a múltból fakadó felelősségtől?V daljni preteklosti je veljalo, da je voznik tisti, ki odloča. ▸ A távoli múltban a járművezetőt tekintették a döntéshozónak.Če bi se ozrli v preteklost, kaj bi spremenili na svoji igralski poti? ▸ Ha visszatekinthetne a múltba, mit változtatna a színészi pályafutásán?Ker se oklepate preteklosti, to ovira ljubezensko sedanjost. ▸ Ragaszkodik a múlthoz, és ez akadályt jelent a mostani szerelmében.
2. ponavadi v ednini (pretekla dejanja ali stvari) ▸ múlt, előéletEnkrat za vselej boste morali razčistiti nesporazume, povezane z vašo preteklostjo. ▸ Egyszer s mindenkorra tisztáznia kell a múltjával kapcsolatos félreértéseket.Portugalska je dežela z bogato preteklostjo, v zadnjih letih se hitro razvija. ▸ Portugália egy gazdag múlttal rendelkező, az utóbbi években gyorsan fejlődő ország.
Ljudje so imeli različne preteklosti in izkušnje. ▸ Az emberek különböző múlttal és tapasztalatokkal rendelkeztek.

3. neštevno (kar je zastarelo) ▸ múltAntibiotiki v živalski krmi bodo kmalu le še del preteklosti. ▸ A takarmányban lévő antibiotikumok hamarosan a múlté lesznek.Osnovna šola brez razvite in bogate pedagogike jezikov pripada preteklosti. ▸ A fejlett és gazdag nyelvpedagógia nélküli általános iskolák elavultak.
Če boste vztrajni, bo težava kmalu postala preteklost. ▸ Ha kitart, a probléma hamarosan a múlté lesz.

pretêklost passé moški spol , temps moški spol passé; antécédents moški spol množine

navdušenost za preteklost (slabšalno) passéisme moški spol
oživiti, oživljati preteklost faire renaître le passé
politična preteklost antécédents politiques
v preteklosti par le passé
v daljnji preteklosti dans le plus lointain passé
veljaven za preteklost (pravno) rétroactif
vse to je preteklost tout ça, c'est du passé
zbrisati preteklost faire table rase du passé

pretentáti duper, tromper ; figurativno attraper, empaumer, rouler, estamper, filouter, entortiller, emberlificoter, blouser ; familiarno embobiner, embobeliner, embabouiner

pretentali so ga (familiarno) il s'est laissé empaumer
pustiti se pretentati se faire arranger, familiarno donner dans le panneau

pretentáti (-ám) | pretentávati (-am) perf., imperf.

1. (prevariti, ukaniti) ingannare; eludere; pog. fregare, buggerare

2. (pregovoriti) convincere, indurre:
pretentati z lepimi besedami convincere qcn. con le belle parole

pretép bagarre ženski spol , bataille ženski spol , rixe ženski spol , mêlée ženski spol , échauffourée ženski spol , pugilat moški spol , grabuge moški spol , corps à corps moški spol , esclandre moški spol ; figurativno coup moški spol de torchon, casse ženski spol

prišlo bo do pretepa il va y avoir de la bagarre (ali du grabuge), familiarno ça va barder (ali popularno chier)
udeležiti se pretepa (s pestmi) familiarno faire le coup de poing

pretépati, pretêpsti battre, bigorner, bourrer de coups ; (z bičem) fouetter, cingler, flageller, fouailler ; (s palico) donner des coups de bâton, bâtonner, fustiger ; (z gorjačo) triquer, rosser, rouer ; familiarno piler ; popularno tabasser, passer à tabac, peigner, abîmer

pretepati se se battre, se bagarrer, familiarno se flanquer des coups, se colleter
pretepati koga (figurativno, familiarno) casser la figure (ali la gueule) à quelqu'un, (ironično) caresser (ali mesurer, rompre, tricoter) les côtes à quelqu'un, figurativno, popularno tremper une soupe à quelqu'un, tanner le cuir à quelqu'un
pretepati koga s pestmi, s palico battre quelqu'un à coups de poing, de bâton
do smrti pretepati s palico assommer à coups de bâton
pošteno koga pretepati rouer quelqu'un de coups, battre quelqu'un comme plâtre, flanquer une bonne raclée à quelqu'un, frotter (ali caresser, rompre) l'échine à quelqu'un, casser les reins à quelqu'un, familiarno sonner quelqu'un

pretepèn (-êna -o) adj. picchiato, bastonato, malmenato:
biti kot pretepen essere stanco morto
pren. oditi kot pretepen pes andarsene con la coda fra le gambe

pretíti menacer

vreme nam preti le temps est menaçant (de pluie), le temps est à la pluie
preti skorajšen spopad le conflit est imminent

pretíti (-ím) imperf. minacciare (tudi ekst.); incombere:
oblaki pretijo s točo le nuvole minacciano una grandinata
državi preti finančni polom il paese è minacciato da un crac finanziario

pretrésati (-am) | pretrésti (-trésem) imperf., perf.

1. versare:
pretresti moko v vrečo versare la farina nel sacco

2. esaminare, vagliare, discutere:
pretresti dokaze esaminare le prove

3. commuovere, turbare; traumatizzare, colpire

4. sconvolgere, agitare, scuotere:
pred uporabo dobro pretresite agitare bene prima dell'uso

5. pren. scuotere; rompere; fendere:
grom pretresa dolino tuoni scuotono la valle
kriki pretresajo zrak grida fendono l'aria
mraz mi pretresa kosti ho un freddo cane

pretrésti (duševno) secouer, ébranler, émouvoir; bouleverser ; familiarno retourner ; figurativno disloquer, percer, désoler, frapper, percuter ; (obravnavati) discuter, agiter, examiner, débattre, traiter; transvider, faire passer quelque chose dans un autre récipient

pretresti šipe na oknih faire trembler les vitres
pretresti zdravilo pred uporabo agiter le médicament avant de s'en servir
notranje pretresti retourner

pretŕgati (-am) | pretrgávati (-am)

A) perf., imperf.

1. rompere, spezzare in due

2. spezzare, stracciare (tudi ekst.), tagliare, squarciare:
pretrgati sovražnikov obroč spezzare l'accerchiamento nemico
blisk pretrga temo un fulmine squarcia l'oscurità
pretrgati diplomatske odnose z neko državo rompere le relazioni diplomatiche con un Paese
anat. pretrgati himen lacerare l'imene

3. rompere (abs.):
z njo sem pretrgal con lei ho rotto

B) pretrgati se (-am se) perf. refl. spaccarsi; pren. sfiancarsi dalla fatica;
tako se je napil, da se mu je film pretrgal prese una sbornia tale da perdere l'autocontrollo, da non sapersi più controllare
glas se mu je pretrgal gli si ruppe la voce dalla commozione
pretrgam se lahko, pa tega ne bom dosegel posso anche crepare dalla fatica, ma non ce la farò
pri delu se pa res ne bo pretrgal non è un tipo da sfiancarsi per il troppo zelo

pretvárjati se to pretend, to feign, to sham; to simulate; to dissimulate, to dissemble

on se le pretvarja he is only shamming

pretvéza prétexte moški spol , subterfuge moški spol, figurativno, familiarno feinte ženski spol, figurativno couvert moški spol , couverture ženski spol

pod pretvezo sous prétexte de, sous le couvert (ali le voile, le masque) de, sous couverture de
biti za pretvezo servir de prétexte

preudáriti (-im) | preudárjati (-am) perf., imperf. considerare, ponderare, bilanciare; elucubrare; riflettere:
preudariti razloge za in proti considerare i pro e i contro
preudarjati svoje možnosti ponderare le proprie possibilità

prevajati glagol
1. (o jezikih) ▸ fordít, tolmácsolPrvi poskusi, da bi jezike prevajali stroji, so naleteli na posmeh. ▸ Az első kísérleteket arra, hogy gépek fordítsanak nyelveket, gúny övezte.

2. (prenašati energijo) ▸ vezetVoda prevaja toploto tridesetkrat hitreje kot zrak. ▸ A víz tízszer jobban vezeti a hőt, mint a levegő.

3. (prenašati dražljaje) ▸ közvetít, továbbítŽivci iz notranjega ušesa prevajajo podatke o frekvenci in glasnosti zvokov v možgane. ▸ A belsőfül idegei továbbítják az adatokat az agyba a hangfrekvenciáról és a hangerőről.

4. računalništvo (o kodi) ▸ fordítKo datoteke izvažate, njihovo vsebino prevajate v obliko, ki jo lahko ciljni program odpre in uporabi. ▸ Amikor exportálja a fájlokat, a tartalmukat olyan alakra fordítja, amelyet a célprogram megnyithat és felhasználhat.

5. (pretvoriti v drugačno obliko) ▸ értelmez, formál
Občutke prevajajte v besede, saj le tako lahko drugemu sporočite, kaj čutite. ▸ Az érzéseit szavakkal formálja meg, mivel csak így tudja másoknak megüzenni, hogy mit érez.
Kako se bodo nova pravila prevajala v prakso, trenutno še nikomur ni jasno. ▸ Jelenleg senkinek sem világos, hogyan fogják az új szabályokat a gyakorlatban értelmezni.