Franja

approdare¹ v. intr. (pres. apprōdo)

1. navt. pristati (ladja)

2. pren. uspeti, doseči:
non approdare a nulla ne doseči ničesar

appropriare

A) v. tr. (pres. apprōprio)

1. dati v last; pripisati:
appropriarsi l'eredità prilastiti si dediščino

2. knjižno prilagoditi, prilagajati, aplicirati:
appropriare un principio a un'idea prilagoditi načelo neki ideji

B) ➞ appropriarsi v. rifl. (pres. mi apprōprio) redko pristajati:
questo colore non ti si appropria ta barva ti ne pristaja dobro

apretar [-ie-] stiskati, tiščati, priviti (zavore, vijak), stisniti (pesti); užugati, plašiti; nujno (živo) prositi; silnejši postati (dež, nevihta); nujen biti

apretar con uno navaliti na koga
apretar los dientes zobe stisniti
apretar a correr proč steči
apretó a nevar začelo je gosto snežiti
el calor aprieta vročina pritiska
apretar los talones pobegniti
¡aprieta! neverjetno! česa ne poveste!

a priori [aprijɔri] invariable vnaprej; predhoden izkustvu

argument masculin a priori argument, ki ne temelji na dejstvih, na izkustvu
c'est une bonne idée za enkrat, za zdaj je to dobra ideja

apriornost samostalnik
(o obstoju brez utemeljenosti) ▸ aprioritás
Ljudski glas zato z apriornostjo "negativne podobe" nekaterih šol, in ne da bi se opiral na realne podatke, neutemeljeno prizadeva prav bodoče dijake. ▸ kontrastivno zanimivo A közvélemény néhány iskoláról alkotott apriori „negatív véleményével”, és anélkül, hogy a reális adatokra támaszkodna, alaptalanul éppen a leendő diákokat sújtja.
Kritičnost zavezuje h konstruktivnemu odnosu in zavračanju sleherne apriornosti. ▸ A kritikusság konstruktív kapcsolatokra kötelez, és elutasít mindennemű aprioritást.

āra -ae, f (st.lat., osk. in umbr. āsā) vsako dvignjeno mesto iz zemlje, kamenja, ruše idr.

1. grmada: ara sepulcri V., Sil., ara sepulcralis O.

2. kamnit spomenik: ad memoriam aeternitatis (exstructa) ara virtutis Ci., erigere duodecim aras ex quadrato saxo Cu., ara Lunensis Suet. iz lunskega marmorja.

3. pl. arae skalovje, kleči, poseb. kot nom. propr. Ārae Skalovine, Kleči okrog egimurskega (Aegimūrus) otoka: Varr. ap. Serv., Plin., saxa vocant Itali Aras V.

4. daritveno ognjišče, žrtvenik, nizek žrtvenik iz zemlje, kamenja, ruše, ne le v svetiščih, v taborih in na javnih krajih, ampak tudi v zasebnih hišah: Iovis ara Pl., vidi Iovis aram sanguine turparei (= turpari) Enn., ara penatium Ci., ara maxima V., O. = ara ma-gna T. Herkulov žrtvenik na Volovskem trgu (forum boarium) v Rimu, aram condere L., aras ponere V., aram dedicare Ci., aram consecrare deo Ci., simulacra arasque consecrare N., si aram tenens iuraret Ci. = med prisego so se držali žrtvenika, od tod aram tangere V. priseči (prisegati); pl. nam. sg.: filia victima aris admota L., ibat ad antiquas Hecates Perseïdos aras O., talibus orantem dictis arasque tenentem audiit omnipotens V. Pogosta je zveza arae et (ac, atque) foci, arae focique darovališča po svetiščih in hišah, državna in domača svetišča, domovina in dom, država in rodbina: in aris et focis Ci., quos tu et aras et focos relinquere coëgisti Ci., ego pulsus aris, focis, dis penatibus Ci., de aris ac focis decernere Ci., contra aras et focos arma ferre, bellum gerere Ci., aris atque focis bellum parare S., pro aris atque focis certare S., pro aris focisque dimicare L.; tudi samo: relictis aris suis trans maria sequi colonos Sen. ph.; met. pribežališče, zavetišče, zavetje (iskaje varstva so sedali na žrtvenike): tamquam in aram confugitis ad deum Ci., hic portus, haec arx, haec ara sociorum Ci., caput urbis, templum sanctitatis, aram sociorum inflammare Ci., ara tribunatūs Ci., confugere ad aram legum Ci., dextrae firma sit ara meae O., tu citius venias portus et ara tuis O.; pren. Āra Žrtvenik, ozvezdje na južnem nebu: Hyg., Nepae cernes propter fulgentis acumen Aram Ci. poet., pressa Ara O. nizko stoječi žrtvenik. — Kot nom.propr.
a) Ara Ubiōrum Žrtvenik v Ubijcih, postavljen Avgustu na čast, pozneje mesto (zdaj Bad Godesberg pri Bonnu): T.
b) Philaenōn Arae (Φιλαίνων βωμοί) Žrtvenika bratov Filenov (gl. Philaenī), pristaniško mesto ob kartaginsko-kirenski meji: S.; tudi Philaenorum arae: Mel., Plin.

arabeska samostalnik
1. umetnost (okrasek; vzorec) ▸ arabeszkVsepovsod so po zidovih številne arabeske, po tleh marmor in tu in tam lončnice. ▸ A falakon számos arabeszk, a padlón márvány, itt-ott cserepes növények.
Fasado je prekril s kovinskimi naoknicami v slogu arabskih arabesk. ▸ A homlokzatot arab arabeszk stílusú fém zsalukkal díszítette.

2. glasba (skladba ali del skladbe) ▸ arabeszkSolist z arabeskami poudarja določene orkestrske barve in njihova razpoloženja. ▸ A szólista arabeszkekkel hangsúlyozza a zenekari színeket és azok hangulatát.

3. (plesna figura) ▸ arabeszk
Plesalkin gib je izrazito prežet z liričnostjo: izredno senzibilne roke, lahkotnost giba, visoke in precizne arabeske. ▸ A táncosnő mozgása kifejezetten lírai: rendkívül érzékeny kézmozdulatok, könnyed mozgás, magas és precíz arabeszkek.

4. (misel ali pripoved) ▸ tekervényes történet, cikornyás történet
Hvala lepa za človeka, ki si ne zna na hitro s priročnimi arabeskami okrasiti življenjepisa! ▸ Mire megyek olyasvalakivel, aki képtelen cikornyás elemekkel gyorsan megszépíteni az önéletrajzát!
Zavozlane rebuse tega mesta sem najprej odkrival v njegovih iskrivih pisateljskih arabeskah, zdaj pa jih odkrivam še v minimundusu njegovega puba. ▸ A város titokzatos rébuszait először sziporkázó, tekervényes történeteiben fedeztem fel, most pedig a kocsmája minimunduszában.

5. (motiv, ki spominja na arabesko) ▸ arabeszk, tekervényes motívum, cikornyás motívum
Vsak plesalec je v roki držal kratek meč, s katerim je moral izvesti zahtevno arabesko, tako da je z zaporednimi gibi rok in nog nakazoval izmenične poteze medsebojne agresivnosti in podreditve. ▸ Mindegyik táncos rövid kardot tartott a kezében, amellyel egy összetett cikornyás formagyakorlatot kellett végrehajtaniuk, a karok és lábak egymást követő mozdulataival a kölcsönös agresszió és behódolás váltakozó gesztusait sugallva.
Iz gobca se mu je cedila tenka nit sline in na tleh kabine risala arabesko. ▸ A pofájából vékony nyálcsík csordogált, és cikornyás alakzatot rajzolt a fülke padlójára.

6. (kompleksen preplet) ▸ kavalkád, egyveleg
Okusi so se prepletli v pravo arabesko in nas spodbudili k premlevanju ponudbe z jedilnega lista. ▸ Az ízek valódi kavalkádban tobzódtak, és arra sarkaltak bennünket, hogy alaposan áttanulmányozzuk az étlap kínálatát.
Čakala me je nova celina, črna kot oglje, peščena arabeska hašiša in žalostnih večerov, v katerih se vonj dima meša z laježem psov pod neskončnimi zvezdami. ▸ Várt rám az új kontinens, szénfekete, a hasis és a szomorú esték kavalkádja a homokban, ahol a füst szaga elvegyült a kutyák ugatásával a végtelen égbolt alatt.

Araña

parecerse al patrón Araña svetovati komu stvar, ki je sami ne bi nikoli napravili

aranéen, ne [araneɛ̃, ɛn] adjectif pajčji, pajkast

arbitrium -iī, n (arbiter)

1. prisotnost tuje osebe: en locus ab omni liber arbitrio (arbitro?) vacat Sen. tr.

2. razsodnikova razsodba, razsodniški izrek o čem: aliud est iudicium, aliud arbitrium (prim. iudex in arbiter) Ci., arb. rei uxoriae Ci., captare arbitria principalium armorum Vell. lastiti si razsodništvo v prepiru poglavarjev, arbitrium recipere Icti.

3. pren.
a) sodniški izrek, sodba, odredba: cum... de te... Minos fecerit arbitria H., penes usum est arbitrium loquendi H., id arbitrium sui consilii esse negavit Cu., victoris arbitrium exspectare (opperiri) Cu., victoriae arbitrium agere Cu.
b) (lastni, svoj) razsodek, izprevidek, (svobodna) odločitev, volja, mnenje: Lucr., H., O., quid enim ille unquam arbitrio suo fecit? Ci., eius (Aristidis) arbitrio N., arbitrio meo, parentum arbitrio Cu., ad arbitrium suum imperare C., ad arbitrium tuum testes dabo Ci., non vestri erit arbitrii, si... L., arb. in eligendo L., liberum arbitrium pacis ac belli L., arbitrium salis vendendi L., arbitria funeris Ci. (po stanu in imetju odmerjena) pogrebščina (pren.: nondum palam factum erat occidisse rem publicam, cum tibi arbitria funeris solvebantur Ci.), arbitrium liberum mortis Cu. svobodna izbira smrti, arbitrio auris uti Gell. po sluhu odločati.
c) gospostvo, svojevoljnost, (neo-mejena) oblast: Sen. ph., Plin., Q., Suet., ut omnia unius arbitrio gererentur N., quam (vitam) ne alieno arbitrio amitteret N., cuius (Iovis) nutu et arbitrio caelum, terra mariaque reguntur Ci., in eius arbitrium ac potestatem venire nolebant Ci., me vindices ab Romanorum arbitrio L., arbitrio volucrum raptatur equorum O., arbitrium regni (rerum Romanarum) agere T.

arbre [arbr] masculin drevo; jambor; vreteno, os

arbre forestier, fruitier gozdno, sadno drevo
arbre nain pritlikavo drevo
arbre généalogique rodovnik
arbre de Noël božično drevo
(religion) l'arbre de la science du bien et du mal drevo spoznanja
arbre de commande, moteur pogonska gred
arbre de transmission transmisijska gred
abattre un arbre podreti, posekati drevo
les arbres lui cachent la forêt (figuré) od dreves ne vidi gozda
faire l'arbre fourchu postaviti se na glavo in noge narazen moleti
monter dans un arbre vzpenjati se na drevo
tel arbre, tel fruit (proverbe) jabolko ne pade dalečod drevesa

arceō -ēre -uī (-)

1. ograditi, zagraditi (zagrajati), zajeziti, zadrž(ev)ati: nos flumina arcemus Ci., (alvus) arcet et continet, quod recepit Ci.; pren. zadrž(ev)ati, utesniti (utesnjevati), brzdati: videbam... audaciam... non posse arceri otii finibus Ci., summus ipse deus, arcens et continens ceteros (orbes) Ci.

2. odvrniti (odvračati), odbi(ja)ti, odgnati (odganjati), odpraviti (odpravljati), zadrž(ev)ati, braniti komu kaj, preprečiti (preprečevati) komu kaj; abs.: arcuit omnipotens O.; z acc.: eos neque portae neque muri hostium arcuerant L., teneras arcebant vincula palmas V., odi profanum vulgus et arceo H., arc. somnos O., bellum, commeatūs praesidii Romani L., arma Vell., furorem Lucan., ignotos et aliis offensos... procul arcebat T., arc. vim extremam, mortem, imbrem et ventum T., solem Plin., prospectum Gell., aquam pluviam Dig.; v pass.: ille... scit, ut hostium copiae, tu, ut aquae pluviae arceantur Ci.; z abl. instrumenti: ferro... eam arcere contumeliam statuunt L., hostes missilibus Cu.; izhodišče z abl.: aliquem aditu, reditu, ascensu, agro, Galliā Ci., transitu hostes Ci., hostem transitu amnis Cu., aliquem longe Latio V., externos finibus suis O., aliquem foro L., aliquem rapinis Vell., aliquem foribus T., aquā et igni aliquem arc. (gl. aqua) T., arceri progressu Suet.; s praep. a(b): tu, Iuppiter,... hunc et huius socios a tuis ceterisque templis... arcebis Ci., aliquem a progressu arcere Ci., arcere aetatem a libidinibus, homines ab iniuria, ab improbitate Ci., pecus a praesepibus V., famulas a limine templi O., aliquem ab amplexu O.; pesn. (u)braniti, (ob)varovati koga pred čim: Aenean arcete periclis V., (portus) classes aquilonibus arcet H., irascar amicis, cur me funesto properent arcere veterno H.; z dat. commodi: hunc (asilum) arcebis gravido pecori V.; skladi: arcere, ne... L., aliquem arcere non quire, quin... L.; pesn. in poklas. z ACI: plagam sedere cedendo arcebat O., dictis, quae clamor ad aures arcuit ire meas O., nec Augustus arcuerat Taurum... hostiles exuvias... conferre T.

arcēssō -ere -īvī -ītum (najbrž iz ar [= ad] in facessere prizadevno delati, dobavljati)

1. poz(i)vati, poklicati, poslati po koga: S. idr., arcessit alter consul Siculos Ci., cum me vestra auctoritas arcessierit Ci., factum esse, uti ab Arvernis Sequanisque Germani mercede arcesserentur C., qui... adulescenti negare non potuerit, quin eum (Platonem) arcesseret N., consules extemplo arcessiti L.; izhodišče z abl.: ego litteris Sestium Capuā arcessivi Ci., Corintho colonos arc. N.; s praep.: aliquem ex citeriore Hispania S., ab aratro arcessebantur, qui consules fierent Ci., auxilia a Vercingetorige C., exercitum ab Tanai Cu., aliquem a Gadibus Plin., aliquem de exsilio Asc.; z adv.: undique praesidia S.; smer z acc.: uxorem domum Ter., Aesculapium ab Epidauro Romam L.; s praep.: arc. aliquem ad se Ter., Ci., N., generum ad se arcessi iubet N., aliquem in senatum, in patriam Ci., amicum trans mare Q.; z adv.: domo dudum huc arcessita sum Pl.; namen: Gallorum gentem ad bellum S., aliquem ad laboris societatem Ci., ad evertenda rei publicae fundamenta Gallos Ci., Gallos auxilio (dat. = na pomoč) C., arcessitur lavatum (sup.) interea virgo Ter.; redkeje pren. poslati po kaj: aurum Pl., res transmarinas Ci., sin melius quid (sc. vini) habes, arcesse H., arc. tormenta aut missilia tela T.

2. occ.
a) iz podzemlja pozvati, poklicati: manes coniugis V.
b) nevesto pripeljati v ženinovo hišo: virginem accersant (= arcessant, glej opombo) Ter., quor uxor non accersitur Ter.
c) jur. na sodišče, pred sodnika, na zagovor poz(i)vati, od tod (ob)tožiti, (ob)dolžiti, (o)kriviti; z gen. criminis: aliquem capitis Ci., pecuniae captae S., maiestatis T.; z abl.: innocentem iudicio capitis, aliquem ambitūs crimine, aliquem statuarum nomine Ci., aliquem veneni crimine Suet.; v pozni lat. tudi arc. aliquem in crimen laesae maiestatis Amm. in v pass. z NCI: arcessebantur ministri fuisse Galli ferocientis Amm.; pren.: arc. aliquem inscitiae Nigidius ap. Gell.

3. pren.
a) kaj dobi(va)ti, pridobi(va)ti si, priskrbeti (priskrbovati), povzročiti (povzročati): quies molli strato arcessita L., quemque sibi tenues nascentem arcessere vitas V., somnum in ossa Pr., somnum medicamentis Cels., gloriam ex periculo Cu.; navleči, nakopa(va)ti si kaj (v slabem pomenu): illic homo a me sibi malam rem (nesrečo) arcessit iumento suo Pl., ne arcessant bellum L., arc. causam sibi mortis Val. Max., mortem Val. Max., mors arcessita Plin. iun.
b) snov, misli idr. iz česa vzeti, jemati, zaje(ma)ti: ab exteris nationibus adscita atque arcessita (sacra) Ci., rivulus arcessitus et ductus ab ipso capite accusationis Ci., comoedia ex medio res arcessit H., zajema iz vsakdanjega življenja, arc. fabulas longe Petr., res extrinsecus, ea aliunde Q. Od tod pt. pf. arcēssītus 3 od daleč vzet (zajet) = prisiljen, pritegnjen: dictum Ci., color Sen. rh., affectatio innata, non arcessita Q., ioci Suet.

Opomba: Soobl.: accersō -ere (po premeni črk iz arcēssō): Ter., N., S. idr.; redkeje (iz pf. arcessivi) arcēssiō -īre, arcessiam, arcessiens, arcessiri Eccl., arcessiretur Front., arcessirentur Suet., arcessier (= arcessiri) Caecil. fr., Ter., in accersīrī: Auct. b. Afr., Front., Macr.

arcnija samostalnik
1. neformalno (zdravilo) ▸ gyógyír, orvosság, približek prevedka ▸ gyógyszer
Ni je take lekarne na svetu, kjer bi človek dobil take arcnije, da ga na koncu ne bi nesli na britof. ▸ Nincs olyan gyógyszertár a világon, ahol az ember olyan gyógyírt kaphatna, hogy a végén ne kelljen a temetőbe vinni.

2. neformalno (domače žganje) ▸ orvosság
Imela je medico, slivovko in podobne arcnije. ▸ Volt nála mézes és szilvapálinka, meg hasonló orvosságok.

3. neformalno (rešitev) ▸ gyógyír
Potrpljenje se je že prevečkrat izkazalo za precej enosmerno arcnijo s škodljivimi stranskimi učinki! ▸ A türelem túl gyakran bizonyult meglehetősen egyirányú, káros mellékhatásokkal járó gyógyírnek!

4. neformalno (zdravilna rastlina ali zelišče) ▸ orvosság, gyógyír, gyógyfűPriljudne žganjice, v katerih najdete žajbelj, rutico, hruške in druge arcnije. ▸ Kedvelt szeszesitalok zsályával, rutával, körtével és más gyógyerejű összetevőkkel.

ārdēscō -ere -ārsī (incoh. glag. ārdēre)

1. vž(i)gati se, vne(ma)ti se, vzplamte(va)ti: ardescunt caelestia templa Lucr., arsit arundo V., Iuppiter timuit, ne conciperet flammas longusque ardesceret axis O., (sucinum) rapacissimum ignium... celerrime ardescens Plin., in labris eius ignis ardescit Vulg.; occ. zažare(va)ti, ožariti (ožarjati), zasvetiti se: fulmineis ardescunt ignibus undae O., graviore aestu ardescere T., aëris aestus ardescunt Cael.; pren.: pugionem... in mucronem ardescere iussit T. v svetlo konico zašiliti, cum... Marcellus... voce voltu oculis ardesceret T. ko je vzplameneval.

2. pren. strastno vzplamteti, vne(ma)ti se, razvne(ma)ti se; abs.: quibus haec rabies auctoribus arsit Lucan., ardescente pugnā T., quaestus ardescebant T., proelium atrox arsisset T., fremitus ardescit equorum T.; z abl.: cuppedine, Venere Lucr., caede O., libidinibus T.; z naznačeno smerjo: ardescit vulgus in iras O. se razsrdi, se vda jezi, ut... ardesceret in nuptias incestas T. da bi se začel poganjati za..., ard. in libidinem Aug., ad imitationem eius Sen. rh.; occ. vneti se od ljubezni do koga, vzplamteti v ljubezni do koga: ardescit tuendo (ob pogledu) Phoenissa V., arsit Atrides... virgine rapta H., comptos arsit adulteri crines... mirata... Helene H. vzplamtela je v ljubezni, občudujoč... kodre...

ardire, ardirsi

A) v. intr., v. rifl. (pres. ardisco) upati si, drzniti si:
non ardiva protestare ni si upal oporekati

B) m drznost; predrznost, domišljavost:
il suo ardire non conosce limiti njegova predrznost ne pozna meja

arēna, star. harēna, -ae, f (sabin. fasēna)

1. pesek: bibula V., fulva V., O., nigra V., numero carens H., diducere summam arenam L., aurosa Lamp. zlatonosni pesek; v pl. peskovje: multae arenae V., siccae V. molles O., carae O. zlatonosno peskovje (Paktolovo), semina arenis committere Sen. ph.; preg.: arenae mandare semina O. kaj nekoristnega poče(nja)ti, „prazno slamo mlatiti“, ex incomprehensibili pravitate arenae funis effici non potest Col. iz rezanice ne narediš vrvi, arena sine calce Suet. pesek brez apna (tako je imenoval Kaligula filozofa Seneko, ker so njegovi stavki sekani, ker nima ločil in se celo za zvezo svojih kratkih stavkov kaj malo briga; reklo je vzeto od tod, ker pesek brez apna ne spaja); occ. drobna zmes za čiščenje sten, fini omet: caelum imum camerae arenā dirigere Vitr.

2. met.
a) peščena ravan, peščina: arenam aliquam aut paludes emere Ci., in sicca spatiatur arenā H.
b) v pl. peščena puščava, peščina: Literni arenae stagnaque L., Libycae arenae O., arenae nigrae Pr., steriles arenae (Ammonii) Cu., arenarum inculta vastitas Sen. ph., disiectas inter et vix pervias arenas pyramides T.
c)(peščena) morska obala, ravno morsko obrežje: egressi optatā potiuntur Troes arenā V., carinae... Phrygiā potiuntur arenā O., expositus peregrinis arenis O., impingere aliquem arenae Lucan.
č)(s peskom posuto) borišče v amfiteatru, arena: ne populum extremā totiens exoret arenā H., amphitheatri arena Suet. ali samo arena Mart., Iuv., Suet.; boji v amfiteatru, gladiatorski boji: operas arenae promittere T. da nastopijo kot gladiatorji, in arenam se dare Icti. nuditi se na boj, arena municipalis Iuv. gladiatorski boji v municipijih; pren. prizorišče za kako dejavnost, stroka: aestuat angustā rabies civilis arenā Lucan., in arena mea Plin. iun. v moji stroki, arena civilis belli Fl.

argent [aržɑ̃] masculin srebro; denar; srebrna barva

d'argent srebrn (tudi figuré)
pièce féminin d'argent srebrnik
argent en caisse blagajniška gotovina
argent blanc srebrn denar
vif argent živo srebro
argent (au) comptant gotovina
argent immobilisé dobro naložen denar
argent monnayé, sonnant kovani denar
argent de poche žepnina
argent vierge čisto srebro
marché masculin d'argent denarni trg
rareté féminin d'argent pomanjkanje denarja
somme féminin d'argent denarna vsota
homme masculin d'argent sebičen človek
je n'ai pas d'argent sur moi nimam denarja pri sebi
il en a pour son argent lahko je zadovoljen s tem, prišel je na svoj račun
l'argent n'a pas d'odeur vseeno je, odkod prihaja denar
déposer son argent en banque deponirati, vložiti svoj denar v banki
il en fut pour son argent bil je ob svoj denar
je suis à court d'argent sem v denarni stiski
l'argent est rare za denar je trda
l'argent lui fond dans la main denar se mu (kar) stopi v roki, mu gre hitro iz rok
il fait argent de tout on vse spravi v denar
gagner de l'argent (za)služiti denar
jeter l'argent par les fenêtres denar metati skoz okno
manger de l'argent izgubiti denar (pri kaki stvari)
manquer d'argent biti v stiski za denar
payer en argent comptant plačati (takoj) v gotovini
payer en argent frais plačati v bankovcih (ne v obveznicah)
placer de l'argent à long terme naložiti denar dolgoročno
prélever de l'argent dvigniti denar
prendre quelque chose pour argent comptant naivno, slepo kaj verjeti
prêter de l'argent posoditi denar, dati posojilo
toucher de l'argent dobiti, prejeti denar
vous ne verrez pas la couleur de son argent on vam ne bo plačal
nous en voulons pour notre argent hočemo priti na svoj račun
le temps c'est de l'argent (proverbe) čas je zlato

argenté, e [-te] adjectif posrebren; srebrn; familier bogat, ki ima denar

je ne suis pas argenté imam malo denarja

argomento m

1. dokaz, sklep, argument:
addurre argomenti navajati dokaze

2. priložnost, razlog, motiv, spodbuda:
è un ottimo argomento per seguire il suo esempio to je odlična priložnost, da se ravnamo po njegovem zgledu

3. znak, znamenje, indic:
argomenti inequivocabili di colpa jasna znamenja krivde

4. tema, snov, vsebina (razgovora, dela):
toccare un argomento delicato dotakniti se kočljive teme
cambiare argomento preiti na drugo temo
uscire dall'argomento ne držati se teme, zaiti
entrare in argomento načeti temo