Franja

sucido agg. redko umazan:
lana sucida strižena volna

sūcidus (succidus) 3 (sūcus, succus) sočen, sočnat, svež: solum Ap., ficus Cael. (naspr. aridus), lana Varr., Cels., Plin., Iuv. sveža, pravkar odstrižena, še umazana volna, ki so ji pripisovali posebno zdravilno moč; tako tudi sucida vellera quinque Mart. in sordes sucidae (sc. pecudum) Plin.; metaf. sočen, sokovit = bujen, bohoten, ráščav: mulier Pl.

sucio umazan, nesnažen; grd, nespodoben

en sucio v surovem stanju (volna); v osnutku
gris sucio umazano siv
juego sucio nefair igra
tener las manos sucias imeti umazane roke (tudi fig)

suf-fundō² (sub-fundō) -ere -fūdī -fūsum (sub in fundere)

1. suffundere alicui rei ali alicui aliquid
a) (o tekočinah) spodaj vli(va)ti, spodaj zli(va)ti, spodaj razli(va)ti, podli(va)ti: vinum salutare Macr.; preg.: clam … aquam frigidam subdole suffundunt Pl. skrivaj … zahrbtno podlivajo mrzlo vodo = skrivaj … zahrbtno obrekujejo; klas. le med. spodaj (pod čim) se razli(va)ti, teči pod čim: animum esse cordi suffusum sanguinem Ci. pod srcem tekoča kri, quibus intumuit suffusa venter ab unda O. od vode, tekoče pod kožo = od vodenice, quorum (sc. imbrium) aqua tacite suffunditur Sen. ph., sanguinem oculis suffusum emendant Plin. podpluto kri v očeh, bilis subfusa Plin. pod kožo razlit žolč = zlaténica, rumeníca, ulcera alte suffusa medullis Cl.
b) metaf. pesn. in poznolat. (o rdečici in bledici (bledobi) na obrazu): si (sc. luna) virgineum suffuderit ore ruborem V. če razlije (pravzaprav „podlije“) deviško rdečico po obrazu = če ji deviška rdečica zalije (oblije) obraz; sicer le med. in pass.: Masinissae haec audienti non rubor solum suffusus (sc. est) L. Masinise ni le oblila rdečica, animae rubor primum, deinde pallor suffunditur Sen. ph. po obrazu umirajočega se razlije najprej rdečica, potem bledica, pallor deinde suffusus est Cu. potem ga je (napol mrtvega) oblila bledica = potem je (napol mrtev) pobledel.

2. suffundere aliquid aliqua re
a) kaj s čim podli(va)ti, poli(va)ti, obli(va)ti, da(ja)ti čemu teči pod čim, kaj (po)rositi s čim, orositi (orošati) s čim, kaj namočiti (namakati) ali (o)močiti (omakati), (po)barvati, napolniti (napolnjevati), preplaviti (preplavljati), navda(ja)ti, zakri(va)ti, pokri(va)ti, prekri(va)ti, zastreti (zastirati) ipd.: tepido suffundit lumina rore O. porosi oči s toplimi solzami, s toplimi solzami prekrije oči, omnia suffundens mortis nigrore Lucr., suffunduntque sua caelum caligine (sc. nebulae) Lucr., rabidas suffundit sanguine venas Cl.; večinoma pass. in med.: lingua est suffusa veneno O., bile subfusi ali felle subfusi (suffusi) Plin. zlatenični ljudje, oboleli za zlatenico, agricola minio suffusus Tib. pobarvan, ut … vidit … Hyperionis orbem subfundi maculis Stat., crebro suffusae lanae Plin. pogosto namočena volna, superpositis lanis, quae subinde subfundantur Plin., equus suffusus P. Veg. ki so mu noge otekle, igne suffusae genae Sen. tr. ognjeno podpluta, si cruore suffunduntur oculi Plin. če so oči podplute, lacrimis suffundi Plin. iun. zasolziti se, inbecillos oculos esse scias, qui ad alienam lippitudinem et ipsi suffunduntur Sen. ph. ki se … tudi same zasolzijo; z gr. acc.: lacrimis oculos suffusa nitentīs V. s solznorosnimi očmi, (sc. lupus) rubrā suffusus lumina flammā O. z ognjenordeče podplutimi očmi.
b) metaf. (o rdečici na obrazu): illa … pulchra verecundo subfuderat ora (gr. acc.) rubore O. je sramežljivo zardela (zažarela) v lepa lica, candorem (gr. acc.) roseo suffusa rubore O., vultum rubore suffundere Hier. zardeti (zažareti) v lica, in ore impudentia multo rubore suffusa Plin. iun., multo pudore suffunditur Plin. iun. oblije ga obilna rdečica; abs.: suffundere aliquem (sc. rubore) povzročiti (storiti, poskrbeti), da kdo zardi (da koga rdečica oblije), izvabiti (priklicati) komu rdečico na lica: haec et huiuscemodi Theophrastus disserens, quem non suffundat Christianorum? Hier. katerega kristjana bi ob takih njegovih besedah ne oblila rdečica?; pass. suffundi (sc. rubore) zardeti: sancti viri est suffundi, si virginem viderit Tert.; pren.: aequabili calore suffusus aether Ci. napolnjen, prežarjen, animus nulla in ceteros malevolentia suffusus Ci. ne navdan z nobeno zlohotnostjo do drugih = brez sleherne zlohotnosti do drugih, sales suffusi felle O. z žolčem prepojeni = ujedljivi, zajedljivi, porogljivi, littera suffusas quod habet maculosa lituras O. s solzami zabrisana mesta, oculi suffusi voluptate Q.

3. na kaj, v kaj nali(va)ti, prili(va)ti, vli(va)ti: aquulam Pl., mare vinis Pl., „bene vos, bene te … optime Caesar!“ dicite suffuso terbona verba mero O., suffundere merum in os mulae Col., suffundere ius (omako) Col., in doliis sarmenta componentes acetum suffundunt Vitr.; pren.: cibo suffundamus vires Varr. — Od tod adj. pt. pf. suffūsus 3 sramežljiv; v komp.: ab his annis et suffusior et vestitior sexus est Tert.

suint [süɛ̃] masculin masten znoj ovac, ki se pomeša z volno

laine féminin en suint volna z neodstranjenim mastnim znojem (ovac); technique pena, ki plava na staljenem steklu

surov² (-a, -o) (nekuhan) roh, ungekocht; (nepredelan) roh; Roh- (bombaž die Rohbaumwolle, diamant Rohdiamant, kavčuk der Rohkautschuk, opij das Rohopium, papir das Rohpapier, proizvod das Roherzeugnis, sladkor Rohzucker, kava der Rohkaffee, klobasa die Rohwurst, mešanica die Rohmischung, nafta das Rohöl, volna die Rohwolle, zelenjava das Rohgemüse, jeklo der Rohstahl, mleko die Rohmilch, steklo das Rohglas, usnje das Rohleder, železo das Roheisen)

suròv raw, crude; figurativno rough, rude; (grób) coarse, uncouth; (brutalen) brutal; (neobdelan ipd.) unwrought, in the raw (ali natural) state, unfinished, unpolished, crude, rough; figurativno ill-mannered, uncivil, gross, bearish, ill-bred, boorish, churlish, barbarous

v suròvem stanju in a rough state
suròv diamant rough diamond
suròv bombaž raw cotton
suròv proizvod raw product
suròv kavčuk crude (ali raw) rubber
suròvo maslo (fresh ali freshly made) butter
suròva (nestrojena) koža rawhide
suròva sila brute force
suròvo olje crude (ali rock) oil, crude petroleum, naphtha
suròvo ravnanje raw deal
suròvo jajce raw egg
suròvo meso raw meat
suròva šala horseplay
suròve šege uncouth (ali rude, coarse) manners pl
suròva volna raw wool
suròvo železo pig iron
suròvo igrati šport to play rough
suròva hrana uncooked vegetarian food
suròva svila raw silk
suròvo stanje raw state

suròv (-óva -o) adj.

1. grezzo, greggio; vergine:
surova koža cuoio greggio
surova nafta (petrolio) greggio
surova svila seta greggia, seta cruda
surova volna lana greggia

2. crudo:
surova hrana cibo crudo
surovo meso carne cruda

3. (ki ni dokončno izdelan) greggio:
surova tkanina tessuto greggio

4. (nasilen) crudele, brutale, selvaggio, primitivo:
surov človek uomo crudele, brutale, primitivo
surovo zasliševanje interrogatorio brutale; ekst. terzo grado
surovi časi tempi selvaggi

5. pren. (neugoden, težaven) crudo, crudele:
surova zima inverno crudo
surova usoda destino crudele

suròv crudo ; (neobdelan) bruto ; (grobo obdelan) toscamente labrado ; (o kamnu) tosco, sin labrar ; fig inculto; grosero, tosco, zafio; brutal

v surovem stanju en bruto, sin elaborar
surov bombaž (volna) algodón m (lana f) en rama
surov človek bruto m, individuo m grosero
surov diamant (juta, sladkor) diamante m (yute m, azúcar m) en bruto
surovo jajce huevo m crudo
surove kože pieles f pl verdes, cueros m pl crudos
surova moč, sila fuerza f bruta
surovo maslo mantequilla f
surova svila seda f cruda
surovo usnje cuero m bruto
surovo jeklo (železo) acero m (hierro) m (en) bruto

šetlandsk|i [é] (-a, -o) Shetland- (poni das Shetlandpony, volna die Shetlandwolle)

tvist samostalnik
1. (ples) ▸ tviszt
2. (vrsta glasbe) ▸ tviszt

3. (preobrat) ▸ fordulatNa vrhuncu govora je izrekel edini stavek, ki bi lahko tekmoval z očetovimi retoričnimi tvisti. ▸ Beszédének csúcspontján mondta ki azt az egyetlen mondatot, amely versenyezhetett volna apja retorikai fordulataival.

tvorívo (-a) n

1. materiale:
bombaž, volna in druga tvoriva il cotone, la lana e altri materiali

2. les. legname (semilavorato)

3. fot. materiale fotografico

ubogati glagol
1. (o izpolnjevanju zahtev) ▸ engedelmeskedik, szót fogadTvoj starejši brat sem in ubogala me boš. ▸ A fivéred vagyok, és szót fogsz fogadni.
Zakaj so vojaki kljub vsem naporom še vedno ubogali svojega poveljnika? ▸ A katonák minden erőfeszítés ellenére miért engedelmeskedtek még mindig a parancsnokuknak?
Naprava je do popolnosti ubogala njene glasovne ukaze. ▸ A készülék teljes egészében engedelmeskedett a szóbeli utasításainak.

2. (o ustreznem odzivanju česa) ▸ engedelmeskedik
Če bi jo noge še ubogale tako kot včasih, bi odšla k polnočnicam. ▸ Ha a lábai még mindig úgy engedelmeskedtek volna, mint valaha, eljárt volna az éjféli misékre.
Ampak glava me zaradi žganja ne uboga. ▸ De a fejem a pálinka miatt nem engedelmeskedik.
Pritisnil je na zavoro, od tedaj naprej pa ga volan mercedesa ni več ubogal. ▸ Rálépett a fékre, de attól fogva a Mercedes kormánya nem engedelmeskedett neki.

3. (upoštevati pri svojem ravnanju) ▸ hallgat, követ Ubogala je nasvet, se oglasila in napisala podrobno poročilo o dogodku. ▸ Hallgatott a tanácsra, jelentkezett és részletes jelentést írt az eseményről.
Poslušajte svojo intuicijo in jo ubogajte. ▸ Hallgasson az intuíciójára és kövesse azt.
Prijateljice so silile domov, jaz pa nisem ubogala svojega srca, in ostala. ▸ A barátnőim unszoltak, hogy menjünk haza, én pedig nem hallgattam a szívemre, és maradtam.

uméten artificial; (nepravi) false, imitation

uméten diamant imitation diamond
umétne cvetlice artificial flowers pl
umétno gnojilo artificial manure, fertilizer
umétni kamen artificial stone
umétni lasje false hair
umétna mast synthetic fat (ali grease)
umétno maslo margarine, slabšalno ersatz butter
umétna obrt arts and crafts pl, applied (ali useful) art
uméten nakit imitation jewellery
uméten led artificial ice
uméten ognjemet, ogenj fireworks pl
umétna osemenitev artificial insemination
uméten proizvod artificial product
umétna smola synthetic resin, synthetic plastic material, plastic
umétna snov synthetic material, artificial substance, plastics pl
umétna svila artificial silk, rayon
umétno vlakno synthetic (ali man-made) fibre
umétna volna artificial wool; shoddy
uméten ud (proteza) artificial limb
umétno usnje imitation (ali artificial) leather, leatherette, leatheroid
umétni zobje (proteza) false teeth pl

uméten artificial (tudi cvetlica, luč, oko, dihanje) ; (lasje, zobje) postizo ; kem sintético

umetno drsališče pista f de hielo attificial
umetno gnojilo abono m químico
umeten led hielo m artificial
umeten mizar ebanista m
umetni ogenj artificio m de fuego
umetna obrt artes f pl decorativas (ali industriales ali aplicadas)
umetna osemenitev inseminación f artificial
umetna svila (volna) seda f (lana f) artificial
umetno zobovje dentadura f artificial

vcepiti glagol
1. (vsaditi v zavest; privzgojiti) ▸ beleolt, oltMalo ljudi na pomembnih funkcijah se zaveda, kako neprecenljive so vrednote, ki jih starši z vzgojo vcepijo svojim naslednikom. ▸ Csak kevés fontos tisztséget betöltő ember van tudatában annak, mennyire felbecsülhetetlenek azok az értékek, amelyeket a szülők a nevelés során oltanak az utódaikba.
Trener nam je že tedaj vcepil v glavo, da je pomembna le ta tekma in da jo lahko dobi eno ali drugo moštvo. ▸ Az edző már akkor beleoltotta a fejünkbe, hogy csak ez a meccs a fontos, és hogy bármelyik csapat győzhet.

2. (vnesti v organizem) ▸ beültet, bead
Veliko otrok pa je s sorodniki center zapustilo, še preden so jim lahko vcepili vse odmerke cepiva. ▸ kontrastivno zanimivo Azonban a központot sok gyermek elhagyta a szüleivel, mielőtt beadhatták volna nekik a vakcina valamennyi oltását.
Raziskovalci so dva tuja gena vcepili v dedno zasnovo bacillusa anthracisa. Nova različica povzročitelja vraničnega prisada je bila odporna na cepiva. ▸ A kutatók két idegen gént ültettek be a bacillus anthracis genotípusába. A lépfene kórokozójának az új változata ellenállóvá vált a vakcinák ellen.

3. (vtisniti) ▸ beültet
Predlagal bi akcijo, da bi vsako podjetje v proizvodnji svojega izdelka vcepilo nekaj, kar bi bilo specifično. ▸ kontrastivno zanimivo Olyan akciót javasolnék, melynek keretében minden vállalat a termékének a gyártási folyamatába valami speciálisat vinne be.
Fordovci pri Mondeu niso imeli veliko dela, ko so mu vcepili še več športnega duha, saj je že v osnovi zelo dinamičen avtomobil. ▸ kontrastivno zanimivo A fordosoknak a Mondeoval nem volt sok dolguk, a sportossága fokozásánál, mivel ez már alapjáraton is egy dinamikus jármű.

4. (vstaviti cepič v rastlino) ▸ beleolt, beolt
Cepič za brst odrežemo iz zrelega poganjka tekočega leta in ga vcepimo v urez podlage. ▸ Az oltóvesszőt a folyó évi zöld hajtásról metsszük le, és beleoltjuk az alanyon lévő hasítékba.

vergine

A) f

1. devica:
la Vergine relig. Devica Marija

2. mitol. knjižno boginja (Diana, Minerva)

3. ekst. dekle

4.
vergini pl. relig. nune, redovnice

5. astr.
Vergine Devica

6.
vergine di Norimberga hist. železna devica

7. navt. vrsta škripca

B) m devičnik

C) agg.

1. deviški

2. ekst. mlad, nedolžen

3. pren. čist, neomadeževan; prost

4. pristen; nedotaknjen; neprečiščen, nerafiniran, surov:
animo vergine čist duh
campo, terreno vergine neobdelano polje; pren. ledina
foresta vergine pragozd
miele vergine neprečiščeni med
lana vergine surova volna
olio vergine nerafinirano olje

verižna srajca stalna zveza
nekdaj (vojaško zaščitno oblačilo) ▸ láncing
Verižna srajca je dobro varovala proti udarcem s širokimi sabljami, ne bi pa zdržala vboda z nožem. ▸ A láncing jól védte a széles szablyák ütései elől, de a késszúrást nem fogta volna fel.
Sopomenke: verižni oklep

verre [vɛr] masculin steklo; kozarec, čaša; pluriel očala

de, en verre steklen
carreau masculin de verre šipa
laine féminin de verre steklena volna
verre double zelo debelo steklo
verre organique prozorna plastična masa
papier masculin de verre raskavec
un petit verre šilce, kozarček
verre à vitre steklo za šipe
verre à boire kozarec, čaša
verre de vir, à vin kozarec vina, za vino
verre incassable nezdrobljivo steklo
verre grossissant povečalno steklo
verres pluriel fumés črna (sončna) očala
verres de contact kontaktna očala
porter des verres nositi očala
maison féminin de verre hiša, kjer ni ničskritega
cela se casse comme du verre to je zelo krhko, drobljivo
se noyer dans un verre d'eau ne moči premagati najmanjšo zapreko

vervēx -ēcis (vulg. tudi verbēx ali berbēx -ēcis in verbīx ali berbīx -īcis), m (beseda je sor. s homersko-jon. εἶρος [iz *ƑέρƑος] volna, ajol. ἔπερος oven, jon. εἴριον, at., ajol. ἔριον volna, at. εὐ-έρης bogat z volno, εὔερος lepovolnat, epsko ἀρήν ovca [prim. πολύ-ρρην Hom. bogat z ovcami], skr. úrā ovca, ura-bhraḥ (= „volnonosec“ =) oven, uraṇaḥ oven, nem. Ware) koštrun, skópec, starejše brav: Pl., Varr., Ci., Ap. idr.; kot psovka za neumnega človeka = tepec, butec, teleban, bukselj: Pl., Sen. ph., Iuv.