Franja

Zadetki iskanja

  • Ges(s)oriacus -ī, m Gesoríak (Gezoríak), morinsko pristanišče v Belgijski Galiji (pozneje Bononia, zdaj Boulogne); tu je bilo pristanišče za prehod v Britanijo: MEL., PLIN., SUET. – Soobl. Caesoriacum -ī, n Cezoriak: FL.
  • impedire v. tr. (pres. impedisco)

    1. preprečiti, preprečevati; onemogočiti, onemogočati:
    impedire una sciagura preprečiti nesrečo

    2. ovirati:
    impedire il passaggio, impedire di passare ovirati prehod
  • incustodito agg. nezavarovan:
    passaggio a livello incustodito železn. nezavarovan železniški prehod
  • jamči|ti (-m) zajamčiti einstehen für; (etwas) garantieren, die Gewähr übernehmen (für), (etwas) gewährleisten; za dolgove, škodo: haftbar sein für; pravo (biti porok) bürgen für (tudi figurativno), Bürgschaft leisten; pravo za izdelek: für Mängel einstehen
    figurativno jamčiti varen prehod freies/sicheres Geleit gewähren
  • Karavanke samostalnik
    1. (gorovje) ▸ Karavankák [hegyvonulat]

    2. (predor in mejni prehod) ▸ Karavankák [alagút és határátkelő]
    Že popoldne je pričakovati povečan promet iz smeri Karavank proti Hrvaški. ▸ Már délután sűrű forgalomra lehet számítani a Karavankák felől Horvátország irányába.
  • križíšče crossing; (železniško, cestno) junction

    cestno križíšče crossroads pl (s konstr. v sg ali pl)
    križíšče ceste in železnice v isti višini (železniški prehod) level crossing
  • kulminácija ž (lat. culminatio) višek, vrhunec: poslovna saradnja dostigla, prešla je svoju -u; astr. kulminacija, prehod nebesnega telesa čez poldnevnik
  • kvalitéta (-e) f

    1. (kakovost) qualità:
    prehod od kvantitete h kvaliteti passaggio dalla quantità alla qualità

    2. (pozitivna lastnost) qualità, dote, vaglia, bontà:
    za tako dejanje so potrebne moralne kvalitete per un atto così sono necessarie (grandi) qualità morali
    šah. zgubiti, žrtvovati kvaliteto perdere, sacrificare una qualità

    3. ekst. pl. kvalitete corredo; numeri:
    ima vse kvalitete, ki so potrebne za uspeh ha tutti i numeri per riuscire

    4. lingv. qualità (della vocale)
  • latebra (pri pesnikih tudi latébra) -ae, f, večinoma v pl. (latēre)

    1. skrivališče, zakótje, zakót(ek), skrivno zavetišče, zatočišče: latebra teli V. mesto v telesu, kjer tiči skrita puščica, skriti prehod (= prestrel, prestrelna rana) puščice, quorum (sc. bellorum) tibi tuta latebra Lesbos erit Lucan., latebra hortorum Sen. ph., iuventus dat poenas latebrae Sil., deformis latebra Aur.; v pl.: ita probe (sc. aurum) in latebris situm est Pl., se non Ponti neque Cappadociae latebris occultare Ci., latebris aut saltibus se eripere C., Argolicae l. V., curvis frustra defensa latebris vipera V., Scyllam caecis cohibet spelunca latebris V., cavas uteri temptare latebras V. trebušno votlino, notranjost trebušne votline, latebrae animae, pectus V. skrivno bivališče duše, prsi, hae latebrae dulces et … amoenae H. ločenost, samotnost, samota, l. ferarum L., O., commutare latebras Suet.; pren.: adhibuit etiam (v govoru) latebram obscuritatis Ci., cum in animis hominum tantae latebrae sint Ci. skrite misli, repetunt caecis obscura latebris verba datae sortis secum O. zaradi skritega pomena nejasne besede, latebra scribendi Gell. nejasna pisava = nejasen (skrivnosten) stil pisanja (razumljiv le posvečencem).

    2. meton. (abstr.) skritost: in quibus (sc. balneis publicis) non invenio quae latebra togatis hominibus esse posset Ci. kako bi mogli skriti biti (ostati) ljudje, ki nosijo togo, defectus solis latebraeque lunae Lucr. lunin mrk, latebra imminens exitium differebat T.

    3. metaf.
    a) skrivališče, zakótje, zakót(ek), zavetje, zavetišče: cum illa coniuratio ex latebris atque ex tenebris erupisset palamque armata volitaret Ci., iocularia et latebras omisit Suet., morum tristium latebrae Amm.
    b) (za)kritje, krinka, zagrinjalo, pretveza, izgovor, opravičilo, opravičba, opravičevanje, pripomoček, izhod, „zadnja vrata“: latebra mendacii Ci. fr., latebram habere Ci., latebram quaerere periurio Ci., te mirificam in latebram coniecisti (pri pogovoru o sporni zadevi) Ci., eo mirandum est magis nullam ne in tabellae quidem latebra fuisse absconditam malevolentiam, quae te impugnare auderet Ci. ep. da si niti pod krinko glasovanja noben zlovoljni glas ni drznil skrivaj napasti te, latebras vitiis nox dabit ipsa tuis O., quos sacramenti metus ad huiusmodi latebras compulisset Suet.
  • livēllo1 m

    1. raven, nivo; višina; gladina:
    livello del mare morska gladina
    livello di miniera mont. horizont
    passaggio a livello železn. železniški prehod

    2. stopnja, vrednost, nivo:
    alto livello di vita visok življenjski standard
    conferenza a livello di capi di stato konferenca na nivoju šefov držav

    3. nivelirni aparat
  • livrer [livre] verbe transitif dostaviti, dobaviti, izročiti, predati, prepustiti, izdati

    se livrer vdati se, izročiti se, posvetiti se
    livrer (une) bataille, un combat spustiti se v bitko, v boj
    livrer à la circulation izročiti prometu
    se livrer à la critique kritizirati
    se livrer à la débauche, à l'ivrognerie vdati se razuzdanosti, pijančevanju
    livrer à domicile dostaviti na dom
    se livrer à des études posvetiti se študiju
    livrer au hasard prepustiti slučaju
    se livrer à des libéralités biti zelo darežljiv
    livrer passage à quelqu'un dovoliti komu prehod, da gre mimo
    se livrer à la plaisanterie šaliti se, šale zbijati
    livrer à la publicité izročiti javnosti, familier obesiti na veliki zvon
  • maloobméjen (-jna -o) adj. frontaliero;
    maloobmejni promet piccolo traffico di confine
    maloobmejni prehod valico frontaliero
  • manija samostalnik
    1. (obsedenost; pretirana aktivnost) ▸ mánia
    prava manija ▸ igazi mánia
    borzna manija ▸ tőzsdemánia
    potrošniška manija ▸ fogyasztói mánia, fogyasztási mánia
    postati manija ▸ mániává válik, mániává fajul
    Zdrava prehrana se mi zdi pomembna, dokler ne postane manija ali, še najhuje, modna muha. ▸ Az egészséges táplálkozást addig tartom fontosnak, amíg nem fajul mániává, vagy ami a legrosszabb, divathóborttá.
    manija zajame koga ▸ mánia keríti hatalmába, mánia uralkodik el rajta
    V začetku sedemnajstega stoletja je osrednjo Evropo zajela prava manija lova na čarovnice. ▸ A tizenhetedik század elején Közép-Európát boszorkányüldözési mánia kerítette hatalmába.
    nakupovalna manija ▸ vásárlási mánia
    sprožiti manijo ▸ mániát kivált
    povzročiti manijo ▸ mániát okoz
    Manija ustanavljanja velikih zabaviščnih parkov se v zadnjih letih širi tudi v Evropo. ▸ A nagy vidámparkok létesítése iránti mánia az elmúlt években Európára is átterjedt.

    2. neštevno (duševna bolezen) ▸ mánia
    faza manije ▸ mánia fázisai
    simptomi manije ▸ mánia tünetei
    zdraviti manijo ▸ mánia kezelése
    Če človeka z bipolarno motnjo zdravijo z antidepresivom, obstaja možnost, da bodo pospešili prehod iz depresije v manijo. ▸ Ha egy bipoláris zavarban szenvedő személyt antidepresszánssal kezelnek, fennáll annak az esélye, hogy felgyorsítják a depresszióból a mániába való átmenetet.
  • méjen (-jna -o) adj.

    1. di confine, confinante, confinario, limitrofo; terminale; finitimo:
    mejni prehod valico di confine

    2. limite:
    mejni primer caso limite
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    ekon. mejna korist utile marginale
    strojn. mejna mera dimensione limite
    mat. mejna plast strato laterale
    mejna ploskev superficie laterale
    filoz. mejna situacija situazione limite
    mejne znanosti scienze contigue
    hist. mejni grof marchese
    mejna črta linea di confine
    hist. mejna grofija marca, margraviato
    hist. mejni grof margravio
    mejni kamen cippo, termine
  • mošnja samostalnik
    1. (vrečka) ▸ erszény, zacskó
    polna mošnja ▸ teli erszény
    mošnja cekinov ▸ dukátokkal teli erszény
    mošnja denarja ▸ egy zacskó pénz
    mošnja za tobak ▸ dohányzacskó
    seči v mošnjo ▸ erszényébe nyúl
    usnjena mošnja ▸ bőrerszény
    Izpod plašča je potegnil mošnjo z zlatniki in jo vrgel skozi okno. ▸ A köpenye alól előhúzott egy arannyal teli erszényt, és kidobta az ablakon.

    2. (denarna sredstva) ▸ kincstár, pénztárca, erszény
    polna mošnja ▸ teli kincstár, teli kassza
    prazna mošnja ▸ üres kincstár, üres kassza
    Rusija samo igra velesilo, ki pa ima zelo prazno mošnjo. ▸ Oroszország csak megjátssza, hogy nagyhatalom, mert amúgy teljesen üres a kincstára.
    proračunska mošnja ▸ költségvetési kassza, kincstár
    državna mošnja ▸ államkincstár
    razvezati mošnjo ▸ megnyitja az erszényét, belenyúl az erszényébe
    odpreti mošnjo ▸ kinyitja az erszényét, megnyitja az erszényét
    seči v mošnjo ▸ belenyúl az erszényébe, mélyen a pénztárcájába nyúl, mélyen nyúl a zsebébe
    mošnja denarja ▸ pénzzel teli erszény
    Cirkus je pač biznis in otroci najlažje razvežejo mošnje svojih staršev. ▸ A cirkusz olyan showbiznisz, ahol a gyerekek a legkönnyebben nyitják meg a szüleik pénztárcáját.

    3. (del telesa) ▸ herezacskó
    spustiti se v mošnjo ▸ herezacskóba leszáll
    Dimeljski kanal je prehod, skozi katerega se spusti modo v mošnjo. ▸ A lágyékcsatorna az az átjáró, amelyen keresztül a here leszáll a herezacskóba.
    Ko samci spolno dozorijo, se jim mošnja obarva modro zeleno. ▸ Amikor a hímek ivarérettek lesznek, a herezacskójuk kékeszölddé válik.
  • nágel (-gla -o) adj.

    1. rapido, veloce; brusco; pronto:
    nagel kot blisk veloce come il fulmine
    nagel industrijski razvoj uno sviluppo industriale rapido

    2. rapido; sollecito; improvviso:
    potrebna je nagla odločitev è necessario decidere rapidamente, sollecitamente
    nagla smrt morte improvvisa

    3. avventato; impetuoso, precipitoso:
    nagel v sodbi avventato nei giudizi

    4. jur.
    naglo sodišče corte marziale
    pren. nagel korak trotto
    aer. nagel navpični zasuk impennata
    pren. nagel prehod stacco
    avt. nagel štart sgommata
    ekon. nagli razcvet boom
    nagla jeza bizza
    nagla podražitev salto, impennata (dei prezzi)
    med. naglo hiranje consunzione
    pren. naglo širjenje proliferazione
    pren. naglo zaporedje raffica
    žel. naglo zaviranje rapida
  • nezavarován (-a -o) adj. non assicurato, non protetto, incustodito, sguarnito:
    žel. nezavarovani železniški prehod passaggio a livello incustodito
  • niveau [nivo] masculin nivo, gladina, vodno stanje; raven, ravnina, stopnja, (ista) višina; libela, ravnalo

    de niveau vodoravno
    niveau de la mer morska gladina
    niveau de vie življenjska raven, standard
    niveau d'eau vodna gladina, vodna tehtnica, libela
    niveau de production stanje proizvodnje
    à 200 mètres au-dessus du niveau de la mer 200 m nad morjem
    ces cours ne sont pas à notre niveau ti tečaji (ta predavanja) ne ustrezajo našemu znanju
    être au niveau de quelqu'un, de niveau avec quelqu'un biti na isti ravni, višini s kom
    mettre de, au niveau nivelirati
    passage masculin à niveau železniški prehod
  • nivojsk|i [ó] (-a, -o) Niveau- (črta die Niveaulinie, razlika der Niveauunterschied, križišče die Niveaukreuzung); gradbeništvo, arhitektura, železnica (v nivoju) höhengleich, schienengleich, niveaugleich
    nivojski prehod der Niveauübergang, Planübergang
  • no1 [nou] pridevnik
    noben, nobeden

    on no account pod nobenim pogojem nikakor
    of no account nevažen, nepomemben
    no one nihče
    no man nihče, noben človek; kdor je vedno proti
    no man's land sporno ozemlje, vojska ozemlje med dvema frontama
    no parking parkiranje prepovedano
    no such thing nič takšnega
    there is no denying ne more se zanikati
    there is no knowing (saying) nemogoče je vedeti (reči)
    vojska, sleng no bon zanič, ne gre
    no confidence vote glasovanje o nezaupnici
    no doubt seveda, nedvomno
    no end zelo, močno, silno
    there is no end ni konca ne kraja
    to have no end of a time odlično se zabavati
    no fear brez strahu, brez bojazni
    no go zaman, nemogoče
    no meaning nesmisel
    by no means nikakor ne
    now no mistake dobro me poslušaj
    and no mistake gotovo, brez dvoma
    no odds nič ne de
    no picnic ni lahko, ni šala
    in no time takoj, nemudoma, hitro
    no two ways about it ni druge izbire
    no wonder ni čudno, naravno
    no vent nikakor
    no song no supper brez dela ni jela
    no cards no flowers fraza v angleških osmrtnicah (brez vabil za pogreb, cvetje hvaležno odklanjamo)
    no thourough-fare prepovedan prehod