Franja

ribolovec samostalnik
(kdor lovi ribe) ▸ horgász [s trnkom] ▸ halász [z mrežo]Tekmovalo je 22 slovenskih in 6 hrvaških ribolovcev iz 9 klubov. ▸ 9 klubból 22 szlovén és 6 horvát horgász versenyzett.

riskira|ti (-m) riskieren, wagen; (postaviti na kocko) (etwas) aufs Spiel setzen
kdor riskira, profitira frisch gewagt ist halb gewonnen

riskírati to risk, (življenje) to endanger, to imperil, to jeopardize; to run the risk of, to run risks, to take risks; to venture

ničesar ne riskírati to leave nothing to chance
riskiraš, da padeš you risk a fall
riskirate, da vas okradejo you run the risk of being robbed
veliko riskírati to run great risks
riskírati življenje to risk (ali to venture) one's life
riskírati skok to risk a jump
ki vse riskira daredevil
kdor nič ne riskira, nič nima nothing venture, nothing win

riskírati (-am) perf., imperf. pog. (tvegati) rischiare:
pri reševanju je riskiral življenje nell'operazione di salvataggio rischiò la vita
PREGOVORI:
kdor riskira, profitira chi non risica, non rosica

rolar samostalnik
1. (kdor se vozi z rolerji) ▸ görkorcsolyás, görkorcsolyázóPovezane iztočnice: hitrostni rolar

2. ponavadi v množini (športna obutev) ▸ görkorcsolyaPovezane iztočnice: hokej na rolarjih

rolkar samostalnik
(kdor se vozi z rolko) ▸ gördeszkás

sabljač samostalnik
ponavadi v športnem kontekstu (kdor sablja) ▸ kardvívó, vívó Sabljač dobiva točke za zadetke v ciljne površine na nasprotniku. ▸ A vívó akkor kap pontot, ha eltalálja az ellenfele célfelületeit.
Bil je tudi vnet sabljač in med enim takšnih dvobojev je dobil častno brazgotino čez obraz. ▸ Szenvedélyes vívó is volt, és az egyik ilyen mérkőzés során egy dicsőséges sebhelyet szerzett az arcára.

sejáti semer, ensemencer, faire les semailles, emblaver ; (presejati) cribler, tamiser, sasser, passer au crible (au tamis, au sas) , (moko) bluter

sejati razdor (sovraštvo) semer la discorde (la haine)
kdor veter seje, vihar žanje qui séme le vent récolte la tempête

sejáti¹ (séjem) imperf.

1. agr. seminare; ekst. spargere, lanciare:
sejati pšenico seminare il grano
sejati in saditi seminare e piantare
pren. letalo je sejalo bombe l'aereo lanciava le bombe
krogle so sejale smrt le pallottole seminavano morte

2. pren. seminare, diffondere, suscitare:
sejati razdor, sovraštvo, sum seminare discordia, odio, sospetto
sejati laži diffondere menzogne

3. vagliare, setacciare:
sejati moko setacciare la farina
PREGOVORI:
kdor seje veter, bo žel vihar chi semina vento raccoglie tempesta

sejáti sembrar ; (moko) cerner, tamizar

sejati razdor (sovraštvo) sembrar la discordia (odio)
kdor veter seje, vihar žanje quien siembra vientos, recoge tempestades

sekalec samostalnik
1. (sprednji zob) ▸ metszőfogPred petnajstimi leti sem kot otrok nerodno padel in si okrušil zgornji sekalec. ▸ Tizenöt éves gyermekként ügyetlenül estem és letörtem a felső metszőfogamat.Okli so pravzaprav podaljšani zgornji sekalci in rastejo vse slonovo življenje. ▸ Az agyarak gyakorlatilag megnyúlt felső metszőfogak, és az elefánt egész életén át folyamatosan nőnek.Ko bober grize les, se sekalci obrabljajo, a potem spet zrastejo. ▸ Amikor a hód rágcsálja a fát, a metszőfogai lekopnak, de utána újra visszanőnek.

2. (kdor podira drevje) ▸ favágó
V gozdovih dela še približno 90 sekalcev in traktoristov, voznikov in drugih delavcev. ▸ Az erdőkben még körülbelül 90 favágó és traktoros, valamint fuvarosok és más munkások dolgoznak.
Vsaj deset mesecev letno preživi tako rekoč v džungli, kjer je vodja ekipe sekalcev cedrovine. ▸ Egy év alatt 10 hónapot tölt úgyszólván a dzsungelben, ahol a cédrusfákat kitermelő favágók csapatának a vezetője.

shizofrenik samostalnik
1. psihiatrija (duševni bolnik) ▸ skizofrén
Povezane iztočnice: paranoidni shizofrenik, paranoični shizofrenik

2. (kdor ravna razdvojeno) ▸ skizofrén
Pravzaprav sem neke vrste shizofrenik, saj razmišljam v različnih jezikih in imam deljeno identiteto. ▸ Valójában skizofrénnek is mondhatnám magam, hiszen különböző nyelveken gondolkodom és többes az identitásom.
Da so dirkači shizofreniki, je znano od nekdaj, saj govorijo eno, delajo drugo in imajo najraje nekaj tretjega. ▸ Az, hogy a versenyzők skizofrének, már régóta köztudott, hiszen egy dologról beszélnek, mást cselekednek és leginkább egy harmadik dolgot kedvelnek.

skózi

A) adv.

1. attraverso, per di qui, per di là, per di lì; oltre; ○:
rezina je bila tako tanka, da se je skozi videlo la fetta era così sottile che vi si vedeva oltre
pog. pustiti koga skozi lasciar passare qcn.; (tudi žarg., šol.)
vlak je šel skozi predor il treno imboccò la galleria

2. pog. (nenehno) continuamente, ininterrottamente, sempre:
pri bolnih je bedel skozi do jutra vegliò al capezzale dei malati ininterrottamente fino all'alba

3. pog. iti, priti skozi riuscire a farcela;
s tem denarjem ne pridemo skozi con questi pochi soldi non ce la faremo
prošnja je končno prišla skozi la domanda è stata finalmente accolta
šol. žarg. iti skozi snov ripassare la materia

4. pog. dati skozi (pretrpeti, prestati) sopportare, soffrire:
med vojno so veliko dali skozi durante la guerra dovettero sopportare tanti inconvenienti

B) skózi prep.

1. (za izražanje premikanja z ene strani na drugo) per, attraverso, in:
izvrtati predor skozi steno scavare una galleria nella roccia
oditi skozi zadnja vrata passare per la porta di dietro
prebiti se skozi težave superare le difficoltà
peljati se v Zagreb skozi Zidani most andare a Zagabria via Zidani most

2. (za izražanje časa) durante, per,○:
skozi poletje živi ob morju, pozimi doma durante l'estate sta al mare, d'inverno a casa
varčevati skozi ves mesec risparmiare (per) tutto il mese

3. (za izražanje načina, sredstva, posrednika) attraverso, con, mediante:
ocenjevati kaj skozi prizmo današnjega okusa valutare qcs. attraverso il prisma dei gusti odierni
življenje gledati skozi rožnata očala vedere tutto roseo

4. iti skozi:
kdor hoče uspeti, mora skozi šolo truda in znoja chi vuole il successo deve sperimentare fatica e sudore
predlog mora iti še skozi vrsto organov la proposta deve passare per una serie di organi
prebiti se skozi knjigo finire, studiare il libro
avt. peljati skozi rdečo luč passare col rosso
pren. lačen je bil, da se je skozenj videlo aveva una fame da lupo

sladkosned samostalnik
1. (kdor ima rad sladko) ▸ édesszájúSem velik sladkosned, tako da se sladicam težko uprem. ▸ Nagy édesszájú vagyok, így nehezen tudok ellenállni a desszerteknek.
Tomaž je velik sladkosned in rad eksperimentira s pripravo slaščic, sploh čokoladnih. ▸ Tomaž nagy édesszájú, és szeret kísérletezni, főleg csokoládés desszertek készítésével.

2. (entuziast; navdušenec) ▸ ínyencFilmski sladkosnedi bodo med 11. in 24. novembrom lahko potešili svojo strast v Cankarjevem domu. ▸ November 11. és 24. között a filmínyencek a Cankar Művelődési Központban hódolhatnak szenvedélyüknek.

sladkovodni ribič stalna zveza
(kdor lovi ribe) ▸ édesvízi horgász, édesvízi halász [z mrežo]

smejáti se rire , popularno rigoler

smejati čemu, komu rire de quelque chose, quelqu'un, se moquer de quelque chose, quelqu'un
glasno, na vse grlo, na vsa usta se smejati rire aux éclats (ali à gorge déployée, à pleine gorge, à plein gosier)
smejati komu v obraz rire au nez de quelqu'un
v pest se smejati rire sous cape (ali dans sa barbe)
smejati do solz rire aux larmes
od srca smejati rire de bon cœur
brez razloga (za prazen nič, pri vsaki priložnosti) se smejati rire sans sujet (pour un rien, à tout bout de champ)
smejati v sanjah (o otroku), smejati brez razloga rire aux anges
temu se ni smejati il n'y a pas là de quoi rire
temu bi se krave smejale c'est tout simplement risible
vsi se mu smejejo il est la risée de tous
kdor se na petek smeje, bo v nedeljo jokal tel qui rit vendredi, dimanche pleurera
kdor se zadnji smeje, se najslajše smeje rira bien qui rira le dernier

smej|ati se (smejem se)

1. lachen; glasno: hellauf lachen

2. komu/čemu: (jemanden/etwas) auslachen, dobrodušno: sich amüsieren über
|
smejati se na ves glas aus vollem Halse lachen
smejati se na vsa usta von einem Ohr bis zum anderen lachen
smejati se v pest sich ins Fäustchen lachen
začeti se smejati loslachen
figurativno tu bi se še krave smejale da lachen die Hühner
kdor se zadnji smeje, se najslajše smeje wer zuletzt lacht, lacht am besten
ti se lahko smeješ du hast gut lachen

smejáti se to laugh

v pest smejáti se to laugh up one's sleeve
od srcá smejáti se to laugh heartily
temu se ni smejáti se it's nothing to laugh at
smejáti se komu v brk to laugh someone in the face, figurativno to dare (ali to defy, to challenge) someone
smejáti se kot nóri to laugh like anything
smejáti se na ves glas to roar with laughter
hrupno smejáti se to laugh like a horse, to guffaw
pridušeno smejáti se to giggle, to snigger
kislo smejáti se to laugh on the other side of one's face
smejal sem se mu I laughed at him
njemu se vsi smejejo he is everybody's laughingstock
zlobno smejáti se to grin balefully, to give a baleful (ali malicious) grin
kdor se zadnji smeje, se najslajše smeje he laughs best who laughs last
čemu se smeješ? what are you laughing at?
smejáti se komu v obraz to laugh someone in the face
posmehljivo smejáti se to sneer
on se lahko smeje he can afford to laugh

smejáti se (sméjem se) imperf. refl.

1. ridere:
smejati se komu, čemu ridere di qcn., di qcs.
smejati se šalam ridere delle barzellette
smejati se do solz ridere fino alle lacrime, a crepapelle
smejati se od sreče, od zadovoljstva ridere di gioia, dalla contentezza
smejati se za prazen nič ridere a ogni stupidaggine
veselo, zaničljivo, zlobno se smejati ridere allegramente, sdegnosamente, malignamente
kislo, sladko se smejati ridere contrariati, di cuore
zlobno, v pest se smejati ridere sotto i baffi di qcs.

2. pren. ridere; sorridere:
sonce se je smejalo zahajajoč za gorami il sole rideva calando dietro i monti
prihodnost se ti prijazno smeji il futuro ti sorride
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. temu bi se še krave smejale fa ridere persino i polli
pren. smejati se v brk sogghignare
pren. smejati se komu v obraz ridere in faccia a qcn.
smejati se kot cigan belemu kruhu ridere a squarciagola
smejati se kot bi orehe stresal ridere sguaiatamente
PREGOVORI:
kdor se zadnji smeje, se najslajše smeje; kdor se v petek smeje, se v nedeljo joka ride bene chi ride l'ultimo

smejáti se reír; reírse

smejati se čemu, komu reírse de a/c, de alg
glasno, na vse grlo smejati se reír a carcajadas
skrivaj smejati se reír a socapa, reír para sus adentros, reírse a solas, reírse por lo bajo
od srca smejati se reír a boca llena
smejati se v solzah llorar de risa
do solz smejati se reír llorando
smejati se komu v obraz fam reírse en las barbas (ali en las narices) de alg
moram se (temu) smejati me da risa
nima se za kaj smejati tampoco él está sobre un lecho de rosas
Vi se lahko smejete (ironično) puede usted reírse
vsi so se smejali njegovim šalam todos reían (con) sus chistos
kdor se zadnji smeje, se najslajše smeje al freír será el reír, y al pagar será el llorar; quien ríe último, ríe mejor