Franja

žongliranje samostalnik
1. (o metanju predmetov) ▸ zsonglőrködésČe se ti ljubi, se žongliranja s tremi žogicami naučiš v dveh urah. ▸ Ha szeretnéd, két órán belül megtanulhatsz három labdával zsonglőrködni.
Sopomenke: žonglerstvo
Povezane iztočnice: žogica za žongliranje

2. (sočasno obvladovanje več zadev) ▸ zsonglőrködés
Novi zakon bo prav gotovo posledica žongliranja z različnimi interesi. ▸ Az új törvény minden bizonnyal a különböző érdekekkel való zsonglőrködés eredményeként születik meg.
Več pomnilnika pomeni zmožnost žongliranja z več aplikacijami hkrati. ▸ A nagyobb memória lehetővé teszi a több alkalmazással való egyidejű zsonglőrködést.
Sopomenke: žonglerstvo

3. lahko izraža neodobravanje (spretna uporaba ali izbira) ▸ zsonglőrködésTo ni neodgovorno žongliranje z besedami ali laž, pač pa resnica, ki temelji na časopisnih člankih in uradnih dokumentih sodišč. ▸ Ez nem csak felelőtlen szózsonglőrködés vagy hazugság, hanem ez az újságcikkeken és a bíróságok hivatalos dokumentumain alapuló igazság.
Na voljo je večja izbira, kar omogoča kar nekaj žongliranja s cenami. ▸ Nagyobb választék áll rendelkezésre, ami elég jól lehetővé teszi az árakkal való zsonglőrködést.
Ker je prvotno igralka, glasbeni karieri pa se tudi ne želi odpovedati, bo potrebnega še kar nekaj žongliranja s časom. ▸ Mivel elsősorban színésznő, de a zenei karrierjéről sem szeretne lemondani, így nem kevés zsonglőrködésre lesz szüksége az idővel.
Sopomenke: žonglerstvo

žuborenje samostalnik
1. (o vodi) ▸ csobogás, locsogásPod nogami sem vseskozi slišal glasno žuborenje vode, a hodil sem po ledu. ▸ A talpam alatt állandóan hallottam a hangos vízcsobogást, de a jégen jártam.

2. (o neizrazitih glasovih) ▸ duruzsolás
Okoli njiju se je spet zaslišalo žuborenje glasov in smeh. ▸ Körülöttük ismét duruzsolás és nevetés hallatszott.

župljanka samostalnik
(prebivalka župnije) ▸ hitközségi tag, egyházközségi tag, hívő
Sem župljanka te župnije in sodelujem pri vseh pripravah. ▸ Ennek az egyházközségnek a tagja vagyok, és részt veszek minden előkészületben.

ἀγάλλω [fut. ἀγαλῶ, aor. ἤγηλα] 1. act. krasim, slavim, proslavljam, častim. 2. pass. dičim se, ponašam se, baham se, ponosen sem, radujem se (τινί, ἐπί τινι). 3. med. slavim, θεόν Evr. Bacch. 157.

ἄγᾰμαι [fut. ἀγάσομαι, ep. ἀγάσσομαι; aor. ἠγάσθην, ep. ἠ-, ἀγασ(σ)άμην; sooblike: ἀγάζομαι, ἀγαίομαι, ἀγάομαι] (ἀγάλλω, ἀγα-) 1. a) občudujem, čudim se, strmim (τινός τι, τινά τινος) τινός, ὅτι ali z gen. pl.; b) cenim, spoštujem; τινί zadovoljen sem s kom, veselim se česa. 2. jezim se, srdim se, zavidam, ne privoščim τινί; nevoljen sem (τί).

ἀγανακτέω (ἄγαν, ἐνεγκεῖν) vznemirjam se, srdim se, nezadovoljen sem, tožim (τινί, ἐπί τινι, ὑπέρ τινος).

ἀγαπάω prijazno sprejemam (pozdravljam) 1. spoštujem, cenim, ljubim. 2. zadovoljujem se, zadovoljen sem s čim (τί, τινί), hvalim kaj. 3. pass. dopadam, ugajam.

ἀγαπητός 3 1. ljubljen, drag, ljub(ezniv), ljubljenec. 2. zaželen, prijeten, dobrodošel, ἀγαπητόν ἐστι (τινί), εἰ zadovoljen mora biti, ako (da). – adv. ἀγαπητῶς jedva, komaj, ἀγαπητῶς ἔχω zadovoljen sem.

ἀγγέλλω (iz ἀγγέλ-jω, ἄγγελος) [fut. ἀγγελῶ, ion. -έω; aor. ἤγγειλα in (redko) ἤγγελον; pf. ἤγγελκα, ion. plpf. pass. ἄγγελτο; aor. pass. ἠγγέλθην, ion. ἠγγέλην] 1. javljam, sporočam, izjavljam; zapovedujem, velevam; ὁ ἀγγέλλων glasnik, τὰ ἀγγελθέντα glas, vest. – Veže se s ὅτι, ὡς, acc. c. inf. in pt.: Ὀρέστην βίον λελοιπότα da je O. umrl; v pass. osebni sklad: Κῦρος ἀγγέλλεται τετελευτηκώς poroča se, da je K. umrl. 2. med. izjavljam (Θεύκρῳ φίλος εἶναι, da sem …).

ἁγιστεύω (ἁγίζω) 1. posvečujem. 2. sem svet; βιοτὰν ἁγιστεύει njegovo življenje je čisto.

ἁγνεύω (ἁγνός) 1. sem čist, z inf. smatram kaj za čisto, sveto (za vestno reč). 2. očiščujem.

ἀγνοέω (γνῶναι) [ep. -νοιέω, aor. 1. iter. ἀγνώσασκε, fut. med. ἀγνοήσομαι s pas. pomenom] 1. ne (s)poznam, ne vem, ne umevam, ne opažam (τινά, τινός, περί τινος); – pass. ἀγνοοῦμαι ne ve se o meni, nepoznan sem, τὰ ἠγνοημένα neznane dežele; – οὐκ ἀγνοέω prav dobro vem. 2. intr. motim se, dvomim, grešim (iz nevednosti ali slabosti) NT.

ἁγνός 3 (ἅγιος) 1. svet, posvečen, častit; χῶρος οὐχ ἁγνὸς πατεῖν, kraj, kamor ne sme nihče stopiti. 2. a) neomadeževan, čist, nedolžen, pobožen, δέμας ἁγνὸν ἴσχω zdržujem se; b) očiščujoč, očiščen. – adv. ἁγνῶς ἔχω sem nedolžen, brez greha.

ἄγνῡμι ep. poet [Et. iz Ϝάγνυμι kor. vag, upognem, krivim, lat. vagus, okoli se potikajoč, nestalen; vagor, nem. wanken, Wankelmut. – Obl. fut. ἄξω, NT ἐάξω, aor. ἔαξα, ep. ἦξα; aor. 2. pass. ἐάγην, ep. ἄγην, 3. pl. ep. ἄγεν = ἐάγησαν, cj. NT ἐαγῶ, pf. 2. act. ἔᾱγα]. 1. act. lomim, razbijam, razdiram. 2. med. in pf. 2. act. lomim se, zdrobim se, počim, zavijam se (ποταμός): περὶ καμπὰς πολλὰς ἀγνύμενος ki se zavija v mnogih ovinkih; pf. ἔαγα zlomljen sem, razbit sem.

ἀγνωμονέω (ἀγνώμων) sem nespameten, ravnam nerazsodno, postopam krivično.

ἀ-γνώμων 2 (γνώμη) 1. neveden, nespameten, nepremišljen, nerazumen. 2. a) trdosrčen, brezobziren, uporen, trmast; b) nehvaležen – οὐκ ἀγ. prizanesljiv, milostljiv. – adv. ἀγνωμόνως nespametno, nepremišljeno; ἀ. ἔχω nespameten sem.

ἀ-γνώς, ῶτος (γνῶναι) 1. nepoznan, neznan, ἀδόκησις λόγων negotova, neosnovana govorica. 2. nepoznavajoč, neveden, nevešč, σοῦ τυχὼν ἀγνῶτος v tebi sem našel človeka, ki me ne pozna.

ἀγοράζω (ἀγορά) 1. sem na trgu (semnju). 2. kupujem, tržim na trgu; med. kupujem si.

ἀγορανομέω sem edil (tržni nadzornik).

ἀγοράομαι d. m., ep. ion. poet. [2. pl. ep. ἀγοράασθε, impf. 3. pl. ἠγορόωντο] 1. v skupščini sem, posvetujem se. 2. govorim (javno) v skupščini, zborujem.