Franja

zdàj

A) adv.

1. adesso, ora; poc'anzi:
ura je zdaj točno enajst adesso sono le undici in punto
zdaj je bil tu era qui poc'anzi

2. (izraža, da se je dejanje godilo v preteklosti) ormai:
zaslutil je nevarnost, toda zdaj ni bilo časa za umik presentiva il pericolo, ma ormai era troppo tardi per ritirarsi

3. (poudarja zahtevo) ora:
zdaj pa povej, kod si hodil tako dolgo e ora dimmi dove sei stato tutto questo tempo

4. pren. (izraža nasprotje s povedanim) adesso, ancora; poi:
tako mislim jaz, vi naredite zdaj, kakor vam drago così la penso io, voi poi fate come vi pare
si zdaj pomirjen? adesso hai il cuore in pace?
še zdaj ne verjameš? ancora non credi?

5. zdaj ... zdaj (izraža zapovrstnost pri menjavanju) ora... ora:
pesem je zdaj žalostna, zdaj vesela la canzone è ora triste, ora allegra

6. zdaj zdaj (izraža, da se bo dejanje zgodilo v bližnji prihodnosti) or ora, a momenti; stare per, essere sul punto di:
zdaj zdaj bomo doma a momenti siamo a casa
zdaj zdaj se bo zgrudil sta per svenire

7. zdaj ko ora che, dal momento che:
zdaj ko smo dobili denar, bomo poravnali dolgove dal momento che abbiamo i soldi salderemo i debiti
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
zdaj ali nikoli ora o mai più
mislil je že, da bo postal šef, zdaj pa nič era già sicuro di esser promosso capo, e invece niente
kaj pa zdaj? e ora?
za zdaj (trenutno) per ora, per adesso
že zdaj fin d'adesso
zdaj pa smo res v kaši! adesso sì che stiamo freschi!
zdaj se začnejo zapleti qui comincia il bello
zdaj se pa pokaži! qui ti voglio!, qui ti volevo!

B) inter. (izraža trenutek, v katerem naj se dejanje zgodi) via:
pripravljeni, pozor, zdaj! attenzione, pronti, via!

zdéti se sembler, paraître, avoir l'air de

kakor se zdi à ce qu'il semble (ali paraît)
kakor se vam zdi à votre idée (ali gré, guise), comme bon vous semble
zdi se, da on dirait (ali il semble) que (+ ind.)
zdi se, da ga je strah il semble avoir peur, on dirait qu'il a peur, il a l'air d'avoir peur
samo tako se zdi ce n'est qu'une apparence (ali un trompe-l'œil)
znan se mi zdi il me semble que je le connais
kaj se vam zdi? quel est votre avis?

zdéti se to seem; to appear; to look (like); to have the air (of)

zdi se mi it seems to me
zdi se (kazno je, kaže) it seems, it would seem
to se mi zdi zelo čudno I find that very strange
naj se zdi še tako čudno, nenavadno strange as it may appear
tako se zdi (tako je videti) so it seems
kot se vse zdi as it seems, to all appearances
kot se zdi (kot je videti) apparently, seemingly
zdi se, da bo deževalo it looks like rain
zdi se mi znan I think I know him
zdi se, da je bolan he seems to be ill
zdi se, da pomoč ni potrebna it seems there is no need of help
ni se mi zdel posebno inteligenten he did not strike me as being particularly intelligent
meni se zdi (= jaz mislim) I think, in my opinion
kakor se ti zdi primerno as you think proper (ali fit)
zdi se, da jaz (ti, mi... itd.) I (you, we... etc) seem to...
zdi se, da to verjamete (verjamejo) you seem (they seem) to believe it
zdi se, da tega ne more zanikati it seems that he cannot deny it
zdi se, da jabolka tu ne rastejo apples do not seem to grow here
ta vest se zdi resnična this news rings true

zdéti se (zdím se) imperf. refl. ➞ zazdeti se

1. impers. sembrare, parere, apparire:
zdelo se mu je, da plava v zraku gli sembrava di librarsi in aria

2. essere disposto; andare:
ne zdi se mu čakati tako dolgo non gli va di aspettare tanto tempo

3. (počutiti se) sentirsi, trovarsi:
pri vas se mu zdi prijetno da voi si trova bene
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
dobro se zdeti essere contento, soddisfatto di
zamalo se zdeti komu aversene a male
iron. to bom jaz opravil. Se mi zdi, da boš lo faccio io. Ah sì? Vorrei proprio vederlo!

zdrámiti (-im) perf. destare, risvegliare; scuotere:
spal je tako trdno, da ga niso mogli zdramiti dormiva così sodo da non potersi svegliare

zdrávo inter. salve; ciao:
zdravo, fantje! salve, ragazzi!
pren. to moraš narediti ali pa zdravo fallo o vattene
tako bo, kot pravim, pa zdravo sarà così come dico, punto e basta!
oditi, ne da bi rekel zdravo andarsene senza salutare

zelenjava samostalnik
(o rastlinah) ▸ zöldségUčencem je priporočila pestro hrano z veliko sadja in zelenjave. ▸ A tanulóknak változatos étrendet javasolt sok zöldséggel és gyümölccsel.
Imam vrt, ki ga sama obdelujem in tako dobim vso zelenjavo, ki jo potrebujem. ▸ Van egy veteményesem, amelyet magam művelek, így minden szükséges zöldséget megtermelek.
Povezane iztočnice: korenasta zelenjava, gomoljasta zelenjava, gomoljna zelenjava

zest! [zɛst] interjection ne!; urno!

être entre le zist et le zest biti ne dobro ne slabo, biti tako tako; biti neodločen

zgodíti se to happen (komu to someone), to occur, to come to pass, to come about, to chance; to take place; to befall

naj se zgodi, kar hoče! happen what may!, no matter what happens!
prav se mu je zgodilo! it served him right!
kar se je zgodilo, se je zgodilo what's done is done!
da se (ti) to več ne zgodi! don't let that happen again!
zgôdi se Tvoja volja! religija Thy will be done!
in nič se ni zgodilo and nothing happened
kdaj se je to zgodilo? when did it take place?
takó se je to zgodilo this is how it came about
zgodila se mu je nesreča he has had an accident, he has met with an accident
nesreča se nikoli ne zgodi sama misfortunes never come singly

zgoréti (-ím) | zgorévati (-am) perf., imperf. bruciare, ardere:
zgoreti v peči bruciare nella stufa
zgoreti kot bakla, kot slama ardere come la fiaccola, la paglia
skedenj je zgorel do tal il capannone è bruciato completamente
hrana zgori v telesu il cibo brucia nel corpo
pren. tako je vroče, da bom zgorel fa un caldo da morire

zijáti (-ám) imperf.

1. essere disgiunto, spalancato; essere aperto:
rana zija la ferita è aperta

2. aprirsi:
pod njimi je zijal prepad sotto di loro si apriva un precipizio

3. avere aperto, spalancato il becco; aver aperta, spalancata la bocca:
kokoš zija od žeje la gallina tiene aperto il becco dalla sete

4. pejor. fissare con lo sguardo, guardare fisso

5. pejor. urlare, strillare:
kaj tako zijaš, saj nismo gluhi perché (mai) strilli, non siamo mica sordi
zijati nad kom sgridare qcn.
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
zijati od začudenja spalancare la bocca dalla sorpresa
zijati v časopis leggere il giornale
pren. zijati v zrak bighellonare
zijati kot tele v nova vrata guardare con fare stranito
PREGOVORI:
čim več ima, po več zija chi più ha, più vuole

zimzelen pridevnik
1. (o rastlini) ▸ örökzöldLovorikovec je zimzelena rastlina, s katero so lahko pozimi na soncu težave. ▸ A babér örökzöld növény, amelynek árt, ha napsütötte területen van télen.
Povezane iztočnice: zimzeleno drevo

2. (dolgo priljubljen) ▸ örökzöldŠtevilne njihove popevke so postale zimzelene in predmet predelav. ▸ Számos daluk örökzöld slágerré vált és feldolgozások tárgya lett.
Tako se je zapisal med tiste zimzelene motocikle, ki bi jih lahko označili kot večne. ▸ Így vált az egyik örökkévalónak nevezhető örökzöld motorkerékpárrá.
Četrtkov večer pa bo namenjen ljubiteljem in ljubiteljicam zimzelene glasbe. ▸ A csütörtök estét az örökzöld zene szerelmeseinek szenteljük.
Ime Ana pa hkrati sodi v skupino zimzelenih, vedno modernih imen. ▸ Ugyanakkor az Anna név az örökzöld, örökké modern nevek csoportjába tartozik.

3. (vedno aktualen) ▸ örökzöldVsebina filma je zimzelena, saj obravnava vrstniško nasilje, zaradi česar je več kot ustrezen tudi za predvajanje po šolah. ▸ A film tartalma örökzöld, hiszen a kortársak közötti erőszakról szól, emiatt pedig különösen alkalmas az iskolai vetítésekre.
Na dnevnem redu danes je tudi že zimzelena parlamentarna tema - čezatlantska vohunska afera. ▸ A mai napirenden szerepel a már örökzöld parlamenti téma is – a transzatlanti kémügy.

4. ponavadi v športnem kontekstu (dober kljub starosti) ▸ örökifjú
Zimzeleni Ole Einar Björndalen je svojo zadnjo sezono med elito začel s svojo 95. zmago v svetovnem pokalu. ▸ Az örökifjú Ole Einar Björndalen 95. győzelmével kezdte utolsó szezonját a világkupa-sorozatban.
Zanimivo bo videti, kaj pripravljajo Japonci na čelu z zimzelenim Noriakijem Kasaijem, ki bo v sezono vstopil star 45 let. ▸ Érdekes lesz látni, mire készülnek a japánok, élükön az örökifjú Noriaki Kasaival, aki 45 évesen kezdi meg a szezont.

zis -ă (-şi, -se) adj.

1. rečen, poredan

2. imenovan
□ aşa zis tako imenovan

zlahka prislov
1. (brez težav ali truda) ▸ könnyen, könnyedén, könnyűszerrelKraj je zlahka dosegljiv z javnimi prometnimi sredstvi in avtomobilom. ▸ A település tömegközlekedéssel és autóval könnyen megközelíthető.Prehlad po navadi zlahka prepoznate po značilnih simptomih. ▸ A megfázás általában könnyen felismerhető a jellegzetes tünetekről.
Britanec je silovito pospešil v zadnjem krogu in zlahka opravil s tekmeci. ▸ A brit erősen belehúzott az utolsó körben és könnyedén elintézte riválisait.
Med hlajenjem se maščoba strdi in jo tako zlahka odstranimo. ▸ Hűtés közben a zsír megdermed, így könnyűszerrel eltávolíthatjuk.
Postavili vam bodo nekaj vprašanj, na katera boste zlahka odgovorili. ▸ Néhány könnyen megválaszolható kérdést teszünk fel Önnek.

2. (o možnosti uresničitve nenačrtovanega) ▸ könnyen, könnyedénTo načelo je tako osnovno, da ga zlahka spregledamo. ▸ Ez az elv annyira alapvető, hogy könnyen elsiklunk felette.
Ob vsesplošnem hitenju človek namreč zlahka pozabi, kako pomembno je cepljenje. ▸ Az általános sietségben ugyanis az ember könnyedén megfeledkezik arról, milyen fontos az oltakozás.
Med ličenjem se zlahka zgodi, da šminka pristane na vašem belem oblačilu. ▸ Sminkelés közben könnyen előfordul, hogy a rúzs a fehér ruháján landol.

3. (lahkomiselno; neresno) ▸ könnyedén, félvállrólNa zunaj je bil videti sproščen človek, ki vse jemlje zlahka. ▸ Kívülről laza embernek tűnt, aki mindent félvállról vesz.
Pogosto se zgodi, da najstniki spletnim stranem preveč zlahka zaupajo. ▸ Gyakran megtörténik, hogy a tinédzserek túl könnyedén megbíznak a honlapokban.
Sopomenke: lahkomiselno

zlata mrzlica stalna zveza
(o iskanju zlata) ▸ aranyláz
Okoli leta 1700 se je začela tako imenovana zlata mrzlica. ▸ 1700 körül kezdődött az úgynevezett aranyláz.
Zlata mrzlica in želje po pustolovščinah so privabile prve naseljence. ▸ Az aranyláz és a kalandvágy vonzotta az első telepeseket.

zlódej (-a) m

1. evf. (hudič) diavolo, demonio:
biti hujši od zlodeja saperne una più del diavolo
inter. da bi te zlodej! diamine!, corpo di Bacco!

2. pren. (hudoben človek) malvagio, perverso, tristo

3. pren. (stvar, ki vzbuja jezo) maledetto coso, maledetto aggeggio; coso del diavolo:
ugasni tega zlodeja e spegni quel maledetto aggeggio! (la radio)

4. (oseba, stvar, ki vzbuja občudovanje) diavolo di un uomo, diavolo di una donna, di una ragazza:
kaj vse zna ta zlodej cosa non sa questo diavolo d'un uomo!

5. pren. (v povedni rabi neprijetnosti, težave) cosa grave, guai, pasticci:
zlodej je, če vsak dela po svoje è grave se ognuno fa di testa sua

6. pren. (hrup, nemir) baccano, fracasso:
delali so takega zlodeja, da nihče ni mogel spati facevano un baccano del diavolo

7. pren. (revež) poveraccio:
kako more zlodej živeti s tako beraško plačo come può vivere poveraccio con questa paga!

8. pren. za zlodeja (v adv. rabi: popolnoma, prav, sploh, nikakor) proprio; affatto:
tega za zlodeja nikjer ne dobiš questo non lo trovi proprio da nessuna parte
tega si pa za zlodeja nisem mogel zapomniti questo non me lo potevo ricordare affatto

9. (v medmetni rabi izraža podkrepitev trditve, jezo, začudenje) diavolo; perbacco;
ozdravel bo, ni zlodej diavolo, guarirà di sicuro
zlodej, kaj pa rogoviliš po hiši?! cosa diavolo è 'sto baccano?!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
kod te je zlodej nosil toliko časa dove diavolo sei stato tutto questo tempo?!
kam te je zlodej odnesel tako hitro dove diavolo sei sparito così presto?!
ne vem kateri zlodej ga je obsedel, da je tak non so che diavolo lo ha preso!
sam zlodej ga je prinesel v hišo ci voleva proprio lui in casa!
zlodej ga bo vzel, če ne bo nehal kaditi andrà al diavolo, se non smette di fumare
imetje je vzel zlodej il patrimonio è andato in malora
naj ga zlodej vzame vada al diavolo! il diavolo se lo porti!
fant je od zlodeja è un dritto
ženska je od zlodeja cosa non è capace di fare la strega!
biti živ zlodej essere un malvagio, un tristo

zméraj prislov always; at all times; continually

za zméraj for good, for good and all; for ever
zméraj je bilo tako it was ever thus

zmikastiti glagol
1. (pretepsti) ▸ ellátja a baját, elnáspángol, elpüföl, elagyabugyál
"Ali verjamete, da je njegov oče naročil, naj ga zmikastijo?" ▸ „Elhiszik, hogy az apja rendelte meg, hogy lássák el a baját?”
Z najboljšim prijateljem se znata zaradi kakšne mične deklice celo zmikastiti. ▸ A legjobb barátjával még el is szokták agyabugyálni egymást a csinibabák miatt.

2. (zdelati; oslabiti) ▸ lestrapál, megvisel, megkoptat
Zmikastila so ga tako leta kot odsotnost iz turnirskih aren. ▸ Megviselték az évek és a versenyarénáktól való távollét is.

zmotno prislov
(napačno) ▸ tévesenV drugem postopku pa je sodnica zmotno presodila, da je bila zahteva za njeno izločitev podana prepozno. ▸ A második eljárásban a bíró tévesen úgy ítélte meg, hogy a kizárása iránti kérelem késedelmes volt.Večina ljudi zmotno verjame, da so žirafe neme. ▸ Az emberek többsége tévesen azt hiszi, hogy a zsiráfok némák.
Tako ženske kot moški zmotno mislijo, da so naredili dovolj, če poskušajo ustreči partnerju. ▸ Mind a nők, mind a férfiak tévesen azt hiszik, hogy elegendő, ha megpróbálnak megfelelni a partnerüknek.
Pogosto britje ne pospešuje rasti dlak, kot so nekateri zmotno prepričani. ▸ A gyakori borotválkozás nem fokozza a szőr növekedését, ahogy azt néhányan tévesen hiszik.

zópet adv.

1. di nuovo, nuovamente, ancora; (kot glagolske predpone) ri-, re-, rim-, rin- ➞ znova:
znova, zopet narediti rifare
znova, zopet napisati riscrivere
zopet si tukaj sei di nuovo qui
zopet ti presneti davki! ancora queste benedette tasse!

2. (poudarja nasprotje) invece, poi:
nekateri so bili za, drugi zopet proti alcuni erano a favore, altri invece contro
pridelek ni velik, pa zopet ne majhen il raccolto non è granché ma poi neanche piccolo

3. pren. (poudarja zanikano trditev) poi:
tako hudo pa zopet ni tanto male poi non si sta