Franja

zákon² (-óna) m

1. jur. legge:
tako določa, predpisuje zakon così stabilisce la legge
izglasovati, razglasiti zakon votare, emanare una legge
izvajati zakon mettere in atto una legge
kršiti, prekršiti zakon violare una legge
po zakonu prepovedano proibito per legge
osnutek, predlog zakona bozza, progetto di legge
cerkveni zakoni leggi canoniche
civilni, kazenski zakon legge civile, penale
enakost ljudi pred zakonom uguaglianza dei cittadini davanti alla legge

2. (pravilo ravnanja, vedenja) legge:
zakon gostoljubja la legge dell'ospitalità
pren. zakon divjine, džungle, močnejšega la legge della giungla, del più forte
zakon molčečnosti (pri mafiji) la legge dell'omertà

3. kem., fiz., biol., ekon., mat., jur., psih. legge:
fizikalni zakon legge della fisica
biološki zakon legge biologica
zakon ponudbe in povpraševanja la legge della domanda e dell'offerta
ekonomski, tržni zakoni le leggi del mercato
um. zakon perspektive la legge della prospettiva
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
vzeti zakon v svoje roke operare, punire arbitrariamente
jur. postaviti koga izven zakona mettere uno fuori legge
fiz. Arhimedov zakon la legge di Archimede
gravitacijski zakon legge di gravità
zakon vzajemnega učinka la legge dell'azione reciproca
zakon o ohranitvi energije la legge della conservazione dell'energia
biol. biogenetski zakon legge biogenetica
Mendlovi zakoni leggi di Mendel
zakon dednosti legge dell'ereditarietà
mat. zakon komutativnosti legge di commutatività
psih. zakon asimilacije legge di assimilazione
jur. navadni, posebni zakon legge ordinaria, speciale
okvirni zakon legge quadro
ustavni zakon legge costituzionale
začasni zakon legge stralcio
po zakonu, na podlagi zakona a termini di legge
PREGOVORI:
vsak zakon ima stranska vrata fatta la legge, trovato l'inganno

zamériti (-im) | zamérjati (-am)

A) perf., imperf.

1. aversene a male, prendersela, risentirsi, offendersi:
rad zameriti essere suscettibile
hudo, zelo zameriti risentirsi fortemente, aversene molto a male

2. (v medmetni rabi)
ne zamerite, rad bi vas nekaj vprašal mi scusi, volevo chiederle una cosa
ne zameri, nisem mislil tako hudo scusami, non volevo offenderti

B) zamériti se (-im se) | zamérjati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. urtare qcn., guastarsi con qcn.:
zameriti se sosedu guastarsi col vicino

2. (zameriti se, zamerjati se komu) (tudi impers.) offendersi; adontarsi (con), non sopportare, non andar giù:
šola se mi je dokončno zamerila la scuola non la sopporto più
zamerilo se mu je, da ga zapostavljajo si è offeso perché non è tenuto nel debito conto

zamorka samostalnik
1. (temnopolta ženska) ▸ szerecsen
Babica je dolgo mislila, da je zamorka, ker je imela tako temno polt. ▸ A nagymamám sokáig azt hitte, hogy fekete, mert annyira sötét volt a bőre.
Pred kolibo je na starem lesenem gugalniku sedela stara zamorka. ▸ A kaliba előtt álló régi fahintán egy öreg feketebőrű asszony ült.

2. sovražno (pripadnica črne rase) ▸ szerecsen, fekete bőrű
Ena od sorodnic je rekla, da bi vse družinske člane pometala iz hiše, če bi se kdo iz njene hiše spečal z zamorko. ▸ Az egyik rokonom azt mondta, hogy minden családtagot kipenderítene a házból, ha összejönnének egy fekete lánnyal.
"Ne plešem z zamorkami!" jo je na neki šolski zabavi zavrnil beli deček. ▸ „Nem táncolok feketékkel” – utasította el egy iskolai buliban egy fehér fiú.

zamotíti (-ím)

A) perf.

1. distrarre; svagare:
zamotiti otroka z ropotuljico distrarre il bambino con la raganella

2. knjiž. (zadržati) trattenere:
kaj ga je zamotilo, da ga tako dolgo ni cosa mai l'ha trattenuto così a lungo?

B) zamotíti se (-ím se) perf. refl. distrarsi; (zadržati se) trattenersi

zapísan (-a -o) adj.

1. scritto, registrato:
dejanje bo zapisano v zgodovini z zlatimi črkami un'azione che verrà iscritta nella storia a lettere d'oro
pren. nikjer ni zapisano, da mora tako biti e dove sta scritto che deve essere così?

2. lasciato, eredidato:
imeti kaj zapisano po očetu aver ereditato qcs. dal padre

3. destinato; votato:
biti zapisan propadu essere destinato alla rovina
biti zapisan znanosti votarsi, darsi alla scienza
pog. imajo ga dobro, slabo zapisanega gode di buona, di cattiva reputazione

zapitek samostalnik
1. (plačilo za pijačo) ▸ cechOb popivanju sta se potem sprla in skupaj zapustila lokal, ne da bi plačala zapitek. ▸ Ivóvitába keveredtek, és együtt távoztak a kocsmából anélkül, hogy kifizették volna a cechet.
Koliko je družba zapravila za kosilo in zapitek, ni hotel izdati. ▸ Azt, hogy mennyit költött a társaság az ebédre és az italokra, nem akarta elárulni.

2. (o posledicah dejanja) ▸ ár, számla
Moja zla sreča je združila moči z napačnimi odločitvami, h katerim sem nagnjen, in zdaj plačujem zapitek. ▸ A balszerencsém kombinálódott a rossz döntésekkel, amelyekre hajlamos vagyok, és most ennek fizetem az árát.
Minister tako politiko razglaša za uspešno, ne pove pa, kdo bo plačal zapitek. ▸ A miniszter eredményesnek hirdeti ezt a politikát, de nem árulja el, ki fogja megfizetni az árát.
Globalna kriza je torej čas plačevanja zapitka. ▸ A globális válság tehát az az idő, amikor megfizetjük a számlát.

3. neformalno, izraža negativen odnos (pijanec) ▸ részeges, iszákos
Tip je zapitek, ki se mu že fuzla od oblasti. ▸ A hapsi egy iszákos, aki már megzakkant a hatalomtól.
Torej, če se mi lokalni zapitki in zapohanci naselijo v mojo nepremičnino, si v bistvu ne morem nič kaj dosti pomagat. ▸ Tehát ez azt jelenti, hogy ha a helyi részegesek és füvesek beköltöznek az ingatlanomba, nem igazán tudok mit tenni.

zapiti glagol
1. (zapraviti zaradi popivanja) ▸ eliszikS sejma se vrne šele po tednu dni, saj je več kot polovico izkupička zapil. ▸ A vásárról csak egy hét után tér haza, hiszen a bevétel több mint felét elitta.
Žena se dere na moža: "Ti vso svojo plačo zapiješ, najini otroci pa morajo biti lačni, goli in bosi!" ▸ A feleség ordít a férjére: „Te az egész fizetésedet eliszod, a gyerekeinknek pedig éhezniük kell meztelenül és mezítláb!”

2. neformalno (proslaviti z alkoholom) ▸ ráiszik, rámulat
Tako pomembno zmago je seveda treba zapiti, tako kot se spodobi. ▸ Egy ilyen fontos győzelemre természetesen rá kell inni, ahogy illik.
Po starem reku je treba rojstvo zapiti, da bo otrok zdrav. ▸ A régi mondás szerint a születésre rá kell mulatni, hogy a gyerek egészséges legyen.

zaplóskatí to clap one's hands

takó so mu zaploskali, da je moral še enkrat igrati they clapped him so enthusiastically that he had to play an encore

zaradi dreves ne videti gozda frazem
(o preveliki osredotočenosti na detajle) ▸ nem látja a fától az erdőt
Težave vas včasih tako obremenijo, da zaradi dreves ne vidite gozda. ▸ A nehézségek néha úgy megterhelik, hogy nem látja a fától az erdőt.
Zaposleni v marketingu pa so prepričani, da prodajalci zaradi dreves ne vidijo gozda oziroma da so kratkovidni in ne razumejo njihove dobičkonosne strategije. ▸ A marketingesek meg vannak róla győződve, hogy az értékesítők nem látják a fától az erdőt, illetve rövidlátóak és nem értik az ő nyereségtermelő stratégiájukat.

zasoljen pridevnik
1. (pretirano drag) ▸ borsos, drágaLepa rjavolaska je z njim veliko klepetala po telefonu, tako da bo doma zagotovo dobila zasoljen račun za mobitel. ▸ A csinos, barna hajú lány sokat beszélgetett vele telefonon, úgyhogy biztosan borsos lesz a mobiltelefon-számlája.
Turiste so letos najbolj motile zasoljene cene. ▸ A turistákat idén a borsos árak zavarták legjobban.

2. (nespodoben) ▸ pikáns, csípős, fanyarKnjiga Šola za pijance je zbir humornih, zaostrenih in zasoljenih kratkih zgodbic o tem, zakaj, kdaj in kako se ljudje opijajo. ▸ A Művelt alkoholisták című könyv humoros, éles és pikáns történetek gyűjteménye arról, hogy miért, mikor és hogyan részegednek le az emberek.
Politik in profesor, avtor nekaj zasoljenih citatov, se iz aktivne politike počasi umika. Svoja politična prepričanja je vedno izražal jasno in brez dlake na jeziku. ▸ A politikus és professzor, több fanyar idézet szerzője lassan visszavonul az aktív politikából. Politikai meggyőződését mindig világosan és minden fenntartás nélkül nyilvánította ki.

3. (z izrazitim dodatkom) ▸ fűszerezettSo pa – kot vedno – lepe stvari vedno zasoljene s kancem dekadence, čeprav večina današnjih pisateljev sploh ne ve, kaj je to. ▸ Mint mindig, a szép dolgokat egy csipetnyi dekadencia fűszerezi, bár a mai írók többsége azt sem tudja, hogy mi az.

4. (o kemijski sestavi) ▸ sós, szikes
Raziskovalci Kalifornijske univerze so namreč s kloniranjem ustvarili paradižnik, ki uspeva na zasoljenih tleh. ▸ A kaliforniai egyetem kutatói olyan paradicsomot hoztak létre klónozással, amely sós talajon is megterem.

zaspati kot dojenček frazem
(hitro in trdno zaspati) ▸ elszenderül
Zdravnik mu je dal uspavalne tablete, tako da je zaspal kot dojenček. ▸ Az orvos altatót írt fel neki, ezért elszenderült.
Sopomenke: spati kot dojenček

zaspati na lovorikah frazem
(o nadaljevanju truda) ▸ elalszik a babérjain
V poslu je pač tako, da ne moreš zaspati na lovorikah, drugače te odnese. ▸ Az üzleti életben nem pihenhetsz a babérjaidon, mert másképp elsodor az ár.
Veseli smo zmage, a ne smemo zaspati na lovorikah, ker bi to načelo našo zbranost. ▸ Örülünk a győzelemnek, de nem szabad pihennünk a babérjainkon, összpontosítanunk kell.

zastájati (-am) | zastáti (-stánem) imperf., perf.

1. fermarsi; rimanere indietro, ristagnare:
grižljaj mu je zastal v grlu il boccone gli si fermò in gola

2. arrestarsi, andare a rilento; ristagnare:
zaradi splošne krize trgovina zastaja il commercio ristagna a causa della crisi generale

3. indolenzirsi, intorpidirsi:
od sedenja so mu noge zastale le gambe gli si indolenzirono dallo stare seduto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
dih mu zastaja od groze il fiato gli si mozza in gola dallo spavento
pren. pripovedovati tako, da poslušalcem zastaja dih raccontare così suggestivamente da lasciare gli ascoltatori col fiato sospeso
pren. kri mu je zastala v žilah il sangue gli si gelò nelle vene
pren. samo toliko dela, da mu sklepi ne zastanejo lavora il meno possibile
pren. v njegovem žepu zastane marsikateri bankovec nelle sua tasche finiscono tanti bigliettoni

zastonj [ó]

1. (brezplačno) umsonst, frei; kostenlos, gratis; (brez stroškov) kostenfrei
skoraj zastonj prodati, delati: für ein Trinkgeld

2. (kar tako, brez razloga) umsonst, grundlos (nisem zastonj svaril ich habe nicht umsonst davor gewarnt)

3. (zaman) vergebens, vergeblich, pogovorno: umsonst

zaštekati glagol
1. neformalno (razumeti; dojeti) ▸ veszi a lapot, pedz, megfejt
Pomembno je, da zaštekaš, kaj je bolj pomembno in pametno. ▸ Fontos, hogy vedd a lapot, hogy mi fontosabb és mi racionálisabb.
Zaštekaš, zakaj je črno usnje preživelo obe vojni, vse glasbene trende in vse modne zapovedi? ▸ Pedzed már, a fekete bőr miért élt túl két háborút, minden zenei trendet és minden divatirányzatot?
Japonci so zaštekali princip delovanja Hollywooda. ▸ A japánok megfejtették Hollywood működési elvét.

2. neformalno (o naklonjenosti) ▸ bír, csíp, bejön
Ko sem bil mulc, je bila edina muzika, ki sem jo zaštekal, narodno zabavna. ▸ Kölyökkoromban az egyetlen zene, ami bejött, az a szórakoztatózene volt.

3. neformalno (prenehati delovati; imeti težave) ▸ bekrepál, bedöglik, befuccsol
Po popoldanskem počitku mu je koleno tako 'zaštekalo', da sploh ni mogel več stopiti na nogo. ▸ A délutáni pihenőt követően a térdem annyira bekrepált, hogy egyáltalán nem tudtam rálépni a lábamra.
Kljub temu, da je v finalni poskusni seriji puška dvakrat zaštekala, je nato na srečo delovala brezhibno. ▸ Annak ellenére, hogy a döntő próbasorozatában a puska kétszer is bekrepált, ezt követően szerencsére hibátlanul működött.
Tako se je pač zgodilo, da mi je zaštekalo pri denarju in ker nisem punca, ki joka, ampak vzame stvari v svoje roke, sem ugriznila v dobro ponudbo. ▸ Ezért tehát úgy alakult, hogy befuccsoltam a pénzzel, és mivel nem vagyok sírós kislány, hanem a saját kezembe veszem a dolgokat, ráharaptam a jó ajánlatra.

zavíst envy; invidiousness; jealousy, jaundice

iz zavísti out of envy
zelen od zavísti green with envy
sama zavíst ga je he is eaten up with envy
iz zavísti govoré tako škandalozne stvari o meni they say such scandalous things about me out of envy
pozelenela je od zavísti it turned her green with envy
počiti od zavísti to burst with envy
zbuditi, zbujati zavíst pri kom to rouse someone's envy, to excite the envy of someone, to he the envy of someone
bolje je zbujati zavíst kot pa usmiljenje better be envied than pitied

zavzémati (-am) | zavzéti (-vzámem)

A) imperf., perf.

1. conquistare, espugnare, impadronirsi (di):
zavzeti nova ozemlja conquistare nuovi territori

2. occupare, prendere:
zavzeti strateško pomembne točke occupare i punti strategicamente importanti

3. occupare; assumere:
nasprotovanje oblastniku je zavzemalo različne oblike l'opposizione all'autocrate assumeva forme diverse

4. (z razsežnostjo porabiti, porabljati del razpoložljivega prostora) occupare, ricoprire; essere rappresentato:
slika zavzema celo steno il quadro occupa tutta la parete
dober del prometa zavzemajo izdelki domače obrti buona parte del fatturato è rappresentato dagli artefatti dell'artigianato popolare

5. zavzemati, zavzeti mesto occupare il posto:
umetnik zavzema vidno mesto med slovenskimi slikarji l'artista occupa un posto preminente tra i pittori sloveni

6. essere; assumere, fare proprio:
zavzemati kritičen odnos do česa essere critico nei confronti di qcs.
zavzemati skrajna stališča assumere posizioni estreme

7. knjiž. (prevzeti) rapire, incantare, estasiare:
njegova klavirska igra je poslušalce popolnoma zavzela la sua interpretazione pianistica letteralmente incantò l'uditorio
delo ga je popolnoma zavzelo il lavoro lo occupava completamente
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
ekon. zavzemati tuja tržišča conquistare i mercati esteri
pren. alp. zavzeti vrh gore conquistare la vetta di un monte

B) zavzémati se (-am se) | zavzéti se (-vzámem se) imperf., perf. refl.

1. battersi, impegnarsi:
zavzemati se za pravice otrok battersi per i diritti dei bambini

2. rimanere incantato, affascinato, turbato:
ob novici se je tako zavzel, da se je tresel al sentire la notizia si turbò al punto da tremare tutto

3. intervenire, interloquire:
'Ali veste, kako se je zgodilo?' — 'Kako?' se je zavzela 'Sapete com'è successo?' — 'Come?' interloquì

zazdehati glagol
literarno (o vdihu zraka) ▸ ásít, ásítozik
Težko zavzdihne, si pomane oči, vse pordele od dolgotrajne vožnje in zazdeha. ▸ Nagyot sóhajt, megdörzsöli a szemét, amely tiszta vörös a hosszú vezetéstől, és ásít egy nagyot.
"Kaj še nikoli niste tako na široko zazdehali, da bi se vam zaskočila čeljust?" ▸ Soha sem ásított akkorát, hogy kiugrott volna az állkapcsa?

zazébsti (-zébem) perf.

1. impers. avere, sentire freddo; pren. avere i brividi:
zazeblo ga je v hrbet sentì freddo alla schiena
če se ga spomnim tako strogega in nepopustljivega, me kar zazebe quando me lo ricordo così severo e inflessibile mi vengono ancora i brividi

2. impers. raffreddarsi, fare freddo:
z vetrom, ki je pihal, je zazeblo col vento che soffiava, si fece sentire il freddo, fece freddo

zažgáti (-žgèm) | zažígati (-am)

A) perf., imperf.

1. accendere, appiccare il fuoco; bruciare:
zažgati ogenj accendere il fuoco

2. incendiare; bruciare:
zažgati hišo incendiare la casa
sonce je zažgalo travo il sole ha bruciato l'erba

3. gastr. (prismoditi) bruciare:
zažgati pečenko bruciare l'arrosto

4. (razvnemati, vzpodbujati) incitare, istigare; suscitare:
zažigati upor incitare alla ribellione
zažigati smeh suscitare il riso
žganje je tako močno, da zažge po grlu una grappa così forte da bruciare la gola

B) zažgáti se (-žgèm se) perf. refl. bruciarsi vivo:
zažgati se iz protesta bruciarsi vivo in segno di protesta