Franja

zasoljen pridevnik
1. (pretirano drag) ▸ borsos, drágaLepa rjavolaska je z njim veliko klepetala po telefonu, tako da bo doma zagotovo dobila zasoljen račun za mobitel. ▸ A csinos, barna hajú lány sokat beszélgetett vele telefonon, úgyhogy biztosan borsos lesz a mobiltelefon-számlája.
Turiste so letos najbolj motile zasoljene cene. ▸ A turistákat idén a borsos árak zavarták legjobban.

2. (nespodoben) ▸ pikáns, csípős, fanyarKnjiga Šola za pijance je zbir humornih, zaostrenih in zasoljenih kratkih zgodbic o tem, zakaj, kdaj in kako se ljudje opijajo. ▸ A Művelt alkoholisták című könyv humoros, éles és pikáns történetek gyűjteménye arról, hogy miért, mikor és hogyan részegednek le az emberek.
Politik in profesor, avtor nekaj zasoljenih citatov, se iz aktivne politike počasi umika. Svoja politična prepričanja je vedno izražal jasno in brez dlake na jeziku. ▸ A politikus és professzor, több fanyar idézet szerzője lassan visszavonul az aktív politikából. Politikai meggyőződését mindig világosan és minden fenntartás nélkül nyilvánította ki.

3. (z izrazitim dodatkom) ▸ fűszerezettSo pa – kot vedno – lepe stvari vedno zasoljene s kancem dekadence, čeprav večina današnjih pisateljev sploh ne ve, kaj je to. ▸ Mint mindig, a szép dolgokat egy csipetnyi dekadencia fűszerezi, bár a mai írók többsége azt sem tudja, hogy mi az.

4. (o kemijski sestavi) ▸ sós, szikes
Raziskovalci Kalifornijske univerze so namreč s kloniranjem ustvarili paradižnik, ki uspeva na zasoljenih tleh. ▸ A kaliforniai egyetem kutatói olyan paradicsomot hoztak létre klónozással, amely sós talajon is megterem.

zaspati kot dojenček frazem
(hitro in trdno zaspati) ▸ elszenderül
Zdravnik mu je dal uspavalne tablete, tako da je zaspal kot dojenček. ▸ Az orvos altatót írt fel neki, ezért elszenderült.
Sopomenke: spati kot dojenček

zaspati na lovorikah frazem
(o nadaljevanju truda) ▸ elalszik a babérjain
V poslu je pač tako, da ne moreš zaspati na lovorikah, drugače te odnese. ▸ Az üzleti életben nem pihenhetsz a babérjaidon, mert másképp elsodor az ár.
Veseli smo zmage, a ne smemo zaspati na lovorikah, ker bi to načelo našo zbranost. ▸ Örülünk a győzelemnek, de nem szabad pihennünk a babérjainkon, összpontosítanunk kell.

zastájati (-am) | zastáti (-stánem) imperf., perf.

1. fermarsi; rimanere indietro, ristagnare:
grižljaj mu je zastal v grlu il boccone gli si fermò in gola

2. arrestarsi, andare a rilento; ristagnare:
zaradi splošne krize trgovina zastaja il commercio ristagna a causa della crisi generale

3. indolenzirsi, intorpidirsi:
od sedenja so mu noge zastale le gambe gli si indolenzirono dallo stare seduto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
dih mu zastaja od groze il fiato gli si mozza in gola dallo spavento
pren. pripovedovati tako, da poslušalcem zastaja dih raccontare così suggestivamente da lasciare gli ascoltatori col fiato sospeso
pren. kri mu je zastala v žilah il sangue gli si gelò nelle vene
pren. samo toliko dela, da mu sklepi ne zastanejo lavora il meno possibile
pren. v njegovem žepu zastane marsikateri bankovec nelle sua tasche finiscono tanti bigliettoni

zastonj [ó]

1. (brezplačno) umsonst, frei; kostenlos, gratis; (brez stroškov) kostenfrei
skoraj zastonj prodati, delati: für ein Trinkgeld

2. (kar tako, brez razloga) umsonst, grundlos (nisem zastonj svaril ich habe nicht umsonst davor gewarnt)

3. (zaman) vergebens, vergeblich, pogovorno: umsonst

zaštekati glagol
1. neformalno (razumeti; dojeti) ▸ veszi a lapot, pedz, megfejt
Pomembno je, da zaštekaš, kaj je bolj pomembno in pametno. ▸ Fontos, hogy vedd a lapot, hogy mi fontosabb és mi racionálisabb.
Zaštekaš, zakaj je črno usnje preživelo obe vojni, vse glasbene trende in vse modne zapovedi? ▸ Pedzed már, a fekete bőr miért élt túl két háborút, minden zenei trendet és minden divatirányzatot?
Japonci so zaštekali princip delovanja Hollywooda. ▸ A japánok megfejtették Hollywood működési elvét.

2. neformalno (o naklonjenosti) ▸ bír, csíp, bejön
Ko sem bil mulc, je bila edina muzika, ki sem jo zaštekal, narodno zabavna. ▸ Kölyökkoromban az egyetlen zene, ami bejött, az a szórakoztatózene volt.

3. neformalno (prenehati delovati; imeti težave) ▸ bekrepál, bedöglik, befuccsol
Po popoldanskem počitku mu je koleno tako 'zaštekalo', da sploh ni mogel več stopiti na nogo. ▸ A délutáni pihenőt követően a térdem annyira bekrepált, hogy egyáltalán nem tudtam rálépni a lábamra.
Kljub temu, da je v finalni poskusni seriji puška dvakrat zaštekala, je nato na srečo delovala brezhibno. ▸ Annak ellenére, hogy a döntő próbasorozatában a puska kétszer is bekrepált, ezt követően szerencsére hibátlanul működött.
Tako se je pač zgodilo, da mi je zaštekalo pri denarju in ker nisem punca, ki joka, ampak vzame stvari v svoje roke, sem ugriznila v dobro ponudbo. ▸ Ezért tehát úgy alakult, hogy befuccsoltam a pénzzel, és mivel nem vagyok sírós kislány, hanem a saját kezembe veszem a dolgokat, ráharaptam a jó ajánlatra.

zavíst envy; invidiousness; jealousy, jaundice

iz zavísti out of envy
zelen od zavísti green with envy
sama zavíst ga je he is eaten up with envy
iz zavísti govoré tako škandalozne stvari o meni they say such scandalous things about me out of envy
pozelenela je od zavísti it turned her green with envy
počiti od zavísti to burst with envy
zbuditi, zbujati zavíst pri kom to rouse someone's envy, to excite the envy of someone, to he the envy of someone
bolje je zbujati zavíst kot pa usmiljenje better be envied than pitied

zavzémati (-am) | zavzéti (-vzámem)

A) imperf., perf.

1. conquistare, espugnare, impadronirsi (di):
zavzeti nova ozemlja conquistare nuovi territori

2. occupare, prendere:
zavzeti strateško pomembne točke occupare i punti strategicamente importanti

3. occupare; assumere:
nasprotovanje oblastniku je zavzemalo različne oblike l'opposizione all'autocrate assumeva forme diverse

4. (z razsežnostjo porabiti, porabljati del razpoložljivega prostora) occupare, ricoprire; essere rappresentato:
slika zavzema celo steno il quadro occupa tutta la parete
dober del prometa zavzemajo izdelki domače obrti buona parte del fatturato è rappresentato dagli artefatti dell'artigianato popolare

5. zavzemati, zavzeti mesto occupare il posto:
umetnik zavzema vidno mesto med slovenskimi slikarji l'artista occupa un posto preminente tra i pittori sloveni

6. essere; assumere, fare proprio:
zavzemati kritičen odnos do česa essere critico nei confronti di qcs.
zavzemati skrajna stališča assumere posizioni estreme

7. knjiž. (prevzeti) rapire, incantare, estasiare:
njegova klavirska igra je poslušalce popolnoma zavzela la sua interpretazione pianistica letteralmente incantò l'uditorio
delo ga je popolnoma zavzelo il lavoro lo occupava completamente
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
ekon. zavzemati tuja tržišča conquistare i mercati esteri
pren. alp. zavzeti vrh gore conquistare la vetta di un monte

B) zavzémati se (-am se) | zavzéti se (-vzámem se) imperf., perf. refl.

1. battersi, impegnarsi:
zavzemati se za pravice otrok battersi per i diritti dei bambini

2. rimanere incantato, affascinato, turbato:
ob novici se je tako zavzel, da se je tresel al sentire la notizia si turbò al punto da tremare tutto

3. intervenire, interloquire:
'Ali veste, kako se je zgodilo?' — 'Kako?' se je zavzela 'Sapete com'è successo?' — 'Come?' interloquì

zazdehati glagol
literarno (o vdihu zraka) ▸ ásít, ásítozik
Težko zavzdihne, si pomane oči, vse pordele od dolgotrajne vožnje in zazdeha. ▸ Nagyot sóhajt, megdörzsöli a szemét, amely tiszta vörös a hosszú vezetéstől, és ásít egy nagyot.
"Kaj še nikoli niste tako na široko zazdehali, da bi se vam zaskočila čeljust?" ▸ Soha sem ásított akkorát, hogy kiugrott volna az állkapcsa?

zazébsti (-zébem) perf.

1. impers. avere, sentire freddo; pren. avere i brividi:
zazeblo ga je v hrbet sentì freddo alla schiena
če se ga spomnim tako strogega in nepopustljivega, me kar zazebe quando me lo ricordo così severo e inflessibile mi vengono ancora i brividi

2. impers. raffreddarsi, fare freddo:
z vetrom, ki je pihal, je zazeblo col vento che soffiava, si fece sentire il freddo, fece freddo

zažgáti (-žgèm) | zažígati (-am)

A) perf., imperf.

1. accendere, appiccare il fuoco; bruciare:
zažgati ogenj accendere il fuoco

2. incendiare; bruciare:
zažgati hišo incendiare la casa
sonce je zažgalo travo il sole ha bruciato l'erba

3. gastr. (prismoditi) bruciare:
zažgati pečenko bruciare l'arrosto

4. (razvnemati, vzpodbujati) incitare, istigare; suscitare:
zažigati upor incitare alla ribellione
zažigati smeh suscitare il riso
žganje je tako močno, da zažge po grlu una grappa così forte da bruciare la gola

B) zažgáti se (-žgèm se) perf. refl. bruciarsi vivo:
zažgati se iz protesta bruciarsi vivo in segno di protesta

zdàj

A) adv.

1. adesso, ora; poc'anzi:
ura je zdaj točno enajst adesso sono le undici in punto
zdaj je bil tu era qui poc'anzi

2. (izraža, da se je dejanje godilo v preteklosti) ormai:
zaslutil je nevarnost, toda zdaj ni bilo časa za umik presentiva il pericolo, ma ormai era troppo tardi per ritirarsi

3. (poudarja zahtevo) ora:
zdaj pa povej, kod si hodil tako dolgo e ora dimmi dove sei stato tutto questo tempo

4. pren. (izraža nasprotje s povedanim) adesso, ancora; poi:
tako mislim jaz, vi naredite zdaj, kakor vam drago così la penso io, voi poi fate come vi pare
si zdaj pomirjen? adesso hai il cuore in pace?
še zdaj ne verjameš? ancora non credi?

5. zdaj ... zdaj (izraža zapovrstnost pri menjavanju) ora... ora:
pesem je zdaj žalostna, zdaj vesela la canzone è ora triste, ora allegra

6. zdaj zdaj (izraža, da se bo dejanje zgodilo v bližnji prihodnosti) or ora, a momenti; stare per, essere sul punto di:
zdaj zdaj bomo doma a momenti siamo a casa
zdaj zdaj se bo zgrudil sta per svenire

7. zdaj ko ora che, dal momento che:
zdaj ko smo dobili denar, bomo poravnali dolgove dal momento che abbiamo i soldi salderemo i debiti
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
zdaj ali nikoli ora o mai più
mislil je že, da bo postal šef, zdaj pa nič era già sicuro di esser promosso capo, e invece niente
kaj pa zdaj? e ora?
za zdaj (trenutno) per ora, per adesso
že zdaj fin d'adesso
zdaj pa smo res v kaši! adesso sì che stiamo freschi!
zdaj se začnejo zapleti qui comincia il bello
zdaj se pa pokaži! qui ti voglio!, qui ti volevo!

B) inter. (izraža trenutek, v katerem naj se dejanje zgodi) via:
pripravljeni, pozor, zdaj! attenzione, pronti, via!

zdéti se sembler, paraître, avoir l'air de

kakor se zdi à ce qu'il semble (ali paraît)
kakor se vam zdi à votre idée (ali gré, guise), comme bon vous semble
zdi se, da on dirait (ali il semble) que (+ ind.)
zdi se, da ga je strah il semble avoir peur, on dirait qu'il a peur, il a l'air d'avoir peur
samo tako se zdi ce n'est qu'une apparence (ali un trompe-l'œil)
znan se mi zdi il me semble que je le connais
kaj se vam zdi? quel est votre avis?

zdéti se to seem; to appear; to look (like); to have the air (of)

zdi se mi it seems to me
zdi se (kazno je, kaže) it seems, it would seem
to se mi zdi zelo čudno I find that very strange
naj se zdi še tako čudno, nenavadno strange as it may appear
tako se zdi (tako je videti) so it seems
kot se vse zdi as it seems, to all appearances
kot se zdi (kot je videti) apparently, seemingly
zdi se, da bo deževalo it looks like rain
zdi se mi znan I think I know him
zdi se, da je bolan he seems to be ill
zdi se, da pomoč ni potrebna it seems there is no need of help
ni se mi zdel posebno inteligenten he did not strike me as being particularly intelligent
meni se zdi (= jaz mislim) I think, in my opinion
kakor se ti zdi primerno as you think proper (ali fit)
zdi se, da jaz (ti, mi... itd.) I (you, we... etc) seem to...
zdi se, da to verjamete (verjamejo) you seem (they seem) to believe it
zdi se, da tega ne more zanikati it seems that he cannot deny it
zdi se, da jabolka tu ne rastejo apples do not seem to grow here
ta vest se zdi resnična this news rings true

zdéti se (zdím se) imperf. refl. ➞ zazdeti se

1. impers. sembrare, parere, apparire:
zdelo se mu je, da plava v zraku gli sembrava di librarsi in aria

2. essere disposto; andare:
ne zdi se mu čakati tako dolgo non gli va di aspettare tanto tempo

3. (počutiti se) sentirsi, trovarsi:
pri vas se mu zdi prijetno da voi si trova bene
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
dobro se zdeti essere contento, soddisfatto di
zamalo se zdeti komu aversene a male
iron. to bom jaz opravil. Se mi zdi, da boš lo faccio io. Ah sì? Vorrei proprio vederlo!

zdrámiti (-im) perf. destare, risvegliare; scuotere:
spal je tako trdno, da ga niso mogli zdramiti dormiva così sodo da non potersi svegliare

zdrávo inter. salve; ciao:
zdravo, fantje! salve, ragazzi!
pren. to moraš narediti ali pa zdravo fallo o vattene
tako bo, kot pravim, pa zdravo sarà così come dico, punto e basta!
oditi, ne da bi rekel zdravo andarsene senza salutare

zelenjava samostalnik
(o rastlinah) ▸ zöldségUčencem je priporočila pestro hrano z veliko sadja in zelenjave. ▸ A tanulóknak változatos étrendet javasolt sok zöldséggel és gyümölccsel.
Imam vrt, ki ga sama obdelujem in tako dobim vso zelenjavo, ki jo potrebujem. ▸ Van egy veteményesem, amelyet magam művelek, így minden szükséges zöldséget megtermelek.
Povezane iztočnice: korenasta zelenjava, gomoljasta zelenjava, gomoljna zelenjava

zest! [zɛst] interjection ne!; urno!

être entre le zist et le zest biti ne dobro ne slabo, biti tako tako; biti neodločen

zgodíti se to happen (komu to someone), to occur, to come to pass, to come about, to chance; to take place; to befall

naj se zgodi, kar hoče! happen what may!, no matter what happens!
prav se mu je zgodilo! it served him right!
kar se je zgodilo, se je zgodilo what's done is done!
da se (ti) to več ne zgodi! don't let that happen again!
zgôdi se Tvoja volja! religija Thy will be done!
in nič se ni zgodilo and nothing happened
kdaj se je to zgodilo? when did it take place?
takó se je to zgodilo this is how it came about
zgodila se mu je nesreča he has had an accident, he has met with an accident
nesreča se nikoli ne zgodi sama misfortunes never come singly