Franja

brocchus (brochus, broccus, bronchus, broncus) 3 (najbrž kelt.)

1. (ven) moleč, štrleč (o živalskih zobeh): dentes brocchi ali samo brocchi Varr.

2. pren. (o živalih in ljudeh) s štrlečimi zobmi: filius Pl. ap. Fest., rhinoceros Luc. ap. Non. — Kot subst. Brocchus -ī, m Brokh, priimek Furijevega in Anejevega rodu: Ci.; prim.: labra, a quibus Brocchi, Labeones dicti Plin.

brodolom samostalnik
1. (potop ladje) ▸ hajótörésNa ladji doživi brodolom ter kot edini preživeli pristane na samotnem tropskem otoku. ▸ Hajója hajótörést szenved, és ő egyedüli túlélőként partra vetődik egy lakatlan trópusi szigeten

2. (o neuspešni aktivnosti) ▸ hajótörés, csőd, hatalmas vereségPozneje se je poročil, a zakon je doživel brodolom. ▸ Később megnősült, de a házassága hajótörést szenvedett.
Poklicna pot, ki jo je izbral, se je izjalovila, njegovo osebno življenje se je končalo s čustvenim brodolomom. ▸ Az általa választott pálya semmivé foszlott, a magánélete érzelmi csődbe jutott.
Pravi brodolom so v Saporu doživeli slovenski skakalci. ▸ A szlovén síugrók hatalmas vereséget szenvedtek Szapporóban.

brogovitin pridevnik
1. (o grmu ali delu grma) ▸ bangita
2. (o izdelku iz brogovite) ▸ bangita

Brønsted-Lowryjeva teorija stalna zveza
kemija (o temelju delitve) ▸ Brönsted–Lowry-féle elmélet
Sopomenke: Brønsted-Lowryjeva teorija kislin in baz

Brønsted-Lowryjeva teorija kislin in baz stalna zveza
kemija (o temelju delitve) ▸ Brönsted–Lowry-féle sav-bázis elmélet
Sopomenke: Brønsted-Lowryjeva teorija

bruit [brɥi] masculin šum; hrup, ropot, trušč; grmenje, bobnenje; žvenket(anje), rožljanje; figuré govorica, govoričenje

pas de bruit! tiho! mir!
sans bruit brez hrupa, tiho; rahlo, lahno; diskretno
bruits pluriel en l'air gole, prazne, neosnovane govorice
bruit d'enfer peklenski hrup
isolé contre le bruit izoliran proti hrupu
il n'est bruit que de cela samo o tem se govori
le bruit court govori se, širi se govorica
démentir un bruit demantirati govorico
faire du bruit dajati povod za govorice o sebi
faire grand bruit zbuditi pozornost, prah dvigniti; veliko govoriti, razpravljati (de o)
ne pas faire grand bruit ne delati velikega hrupa
faire courir, répandre un bruit širiti, raztrositi govorico
faire un bruit à crever le tympan, à rompre la cervelle, à fendre la tête delati oglušujoč hrup

brunejski pridevnik
(o Bruneju in Brunejcih) ▸ bruneiPovezane iztočnice: brunejski dolar

brûs m, mest. na brúsu, mn. brúsovi in brȕsovi
1. brus: -om oštriti nož, različite alate
2. osla: -om oštriti kosu; brus stoji u vodiru
3. dobiti brus ničesar ne dobiti, figo dobiti; dođe kosa do -a položaj je nevzdržen; pala pčela na brus da se meda nabere nasesti; brus znaš ti o tome figo veš o tem; htjela bi me dobiti, ali brus rada bi me ujela, toda figo!

bruseljski pridevnik
1. (o belgijskem mestu) ▸ brüsszeli
2. (o Evropski uniji) ▸ brüsszeli

Bruseljski sporazum stalna zveza
zgodovina (sporazum o Srbiji in Kosovu iz leta 2013) ▸ Brüsszeli Megállapodás [megállapodás Szerbiáról és Koszovóról 2013-ban]
Vladi sta začeli normalizirati odnose leta 2013 v okviru Bruseljskega sporazuma. ▸ A két kormány 2013-ban kezdte meg a kapcsolatok normalizálását a Brüsszeli Megállapodás keretében.

brusiti zobe frazem
1. (o govorjenju) ▸ köszörüli valakin a nyelvét, élezi valakin a nyelvét
Ta je namreč v relativno kratkem času svojega delovanja odprla kar nekaj front, še najbolj pa si brusi zobe na zakonu o javni televiziji. ▸ Viszonylag rövid tevékenysége során több frontot is nyitott, leginkább a közszolgálati televízión köszörülte a nyelvét.

2. (o skorajšnji pojavitvi) ▸ kimutatja a foga fehérjét
Zima že brusi svoje zobe. ▸ A tél már kimutatni készül a foga fehérjét.

brusničen pridevnik
1. (o živilih) ▸ vörösáfonyaOb tej priložnosti se vsa družina zbere ob kosilu s tradicionalnimi jedmi: nadevanim puranom, sladkim krompirjem in brusnično omako. ▸ Ilyenkor az egész család együtt ebédel, az asztalra pedig hagyományos ételek kerülnek: töltött pulyka, édesburgonya és vörösáfonya-mártás.

2. (o grmu ali delu grma) ▸ vörösáfonya

brüten valiti; gnezditi; figurativ über etwas brüten tuhtati o, Rache usw.: snovati

bruto samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi (o vrednosti) ▸ bruttóDelničarji bodo dobili 0,55 evra bruto dividende na delnico. ▸ A részvényesek bruttó 0,55 euró osztalékot kapnak részvényenként.
Cena delovne sile v Makedoniji je razmeroma nizka in v povprečju znaša 300 evrov bruto. ▸ Macedóniában a munkaerő költsége viszonylag alacsony, átlagosan bruttó 300 euró.
Film je bil velikanska uspešnica in je navrgel okrog 410 milijonov dolarjev bruto. ▸ A film hatalmas siker volt, mintegy bruttó 410 millió dollár bevételt hozott.
Povezane iztočnice: bruto teža, bruto plača, bruto dobiček, bruto bruto

2. neformalno (bruto znesek plače) ▸ bruttó
Za enak bruto kot v Sloveniji delavci v Nemčiji in Avstriji dobijo več. ▸ A németországi és ausztriai dolgozók ugyanabból a bruttóból, mint Szlovéniában, többet kapnak kézhez.

bruto bruto stalna zveza
finance (o vrednosti) ▸ bruttó-bruttó, szuperbruttó

bruto dobiček stalna zveza
finance (o dohodku) ▸ bruttó nyereség

bruto domači proizvod stalna zveza
ekonomija (o stanju gospodarstva v državi) ▸ bruttó hazai termék
Sopomenke: BDP, bruto družbeni proizvod

bruto družbeni dohodek stalna zveza
ekonomija (o življenjskem standardu) ▸ bruttó nemzeti jövedelem

bruto družbeni proizvod stalna zveza
raba pada, ekonomija (o stanju gospodarstva v državi) ▸ bruttó társadalmi termék
Sopomenke: bruto domači proizvod

Bruttēdius (Bruttīdius) -iī, m: B. Niger Brutedij (Brutidij) Niger, rim. zgodovinopisec in retor v Tiberijevem času; pisal je o Ciceronovi smrti (spis se ni ohranil): Sen. rh., Iuv., T.