Franja

já² adv. pog.

1. (vendar) sì:
jurček je pa ja ena najboljših gob il porcino è, sì, uno dei funghi migliori

2. (izraža pomislek) sì, già:
a ja, to še moram povedati ah sì, devo dire ancora questo

3. (izraža pomislek, nejevoljo):
ja, čakaj malo, da premislim sì, aspetta un attimo che ci penso

4. (izraža nasprotje prejšnji misli) sì:
ostal je brez službe, ja in zdaj? è rimasto senza lavoro, sì, e adesso?

jà adv. pog.

1. (vendar; izraža nejevoljo) e:
ja, nehaj se že cmeriti e smettila di frignare!

2. (izraža presenečenje) to':
ja, fant, odkod pa si se vzel?! to', giovanotto, da dove sei piovuto?!

jáblana (-e) f bot. melo (Pirus malus) bot.
okrasna, Adamova jablana melo da fiore (Malus floribunda)

jábolčko (-a) n bot.
Adamova jabolčka bacche del melo da fiore

jadikovanje samostalnik
(tarnanje) ▸ siránkozás, sopánkodásNo, jadikovanje ne pomaga. Vsak mora sam kar čim več storiti za to, da bo prometna varnost boljša. ▸ Nos, a siránkozás nem segít. Mindenkinek meg kell tennie minden tőle telhetőt, hogy javuljon a közlekedésbiztonság.
Sopomenke: jamranje

jadikovati glagol
pogosto v leposlovju (tarnati) ▸ siránkozik, sopánkodikNe gre, da bi kar naprej samo jadikovali in se smilili sami sebi, je treba tudi kaj narediti. ▸ Nem siránkozhatunk, és sajnáltathatjuk magunkat állandóan, tenni is kell valamit.
Starši neprestano jadikujejo nad težavnostjo in preobremenjenostjo osnovnošolskih otrok. ▸ A szülők állandóan sopánkodnak az általános iskolás gyerekek nehézségei és túlterheltsége miatt.

jahačica samostalnik
1. (športnica) ▸ lovasSopomenke: jahalka
Povezane iztočnice: dresurna jahačica

2. neformalno, lahko grobo (pri spolnem odnosu) približek prevedka ▸ lovaglóülésKljub temu da je izvrstna jahačica, v takšnem položaju težko doživi orgazem. ▸ Annak ellenére, hogy kiváló a lovaglóülésben, ebben a pozícióban nehezen jut el az orgazmusig.
Nedvomno je tako imenovana jahačica v moškem svetu ena najbolj priljubljenih poz. ▸ Az úgynevezett lovaglóülés a férfiak körében kétségtelenül az egyik legkedveltebb szexpozíció.

jájce (-a) n

1. uovo:
leči, odlagati jajca fare le uova
ribja, ptičja jajca, jajca žuželk uova dei pesci, degli uccelli, degli insetti
kokošja, nojeva, račja jajca uova di gallina, di struzzo, di anatra
jesetrova jajca uova di storione, caviale
mravljinčja jajca uova delle formiche

2. uovo (di gallina):
izpiti jajce bere un uovo
nasaditi jajca koklji mettere la gallina a covare
nositi, valiti jajca fare le uova
pren. hoditi kakor po jajcih camminare sulle uova
pren. ravnati s kom kakor z jajci trattare uno con molto riguardo
biti si podobna kakor jajce jajcu somigliarsi come due gocce d'acqua
jajca ocvreti, stepsti, razžvrkljati friggere, sbattere, frullare le uova
(na) mehko kuhana jajca uova à la coque
trdo kuhana jajca uova sode
na (volovsko) oko ocvrta jajca uova al tegame, all'occhio di bue
žvrkljana jajca uova frullate
jajca v prahu uova in polvere

3. pl. jajca pog. (moda) testicoli; vulg. coglioni, palle; pren., vulg.
jajca cianfrusaglie
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. iskati dlako v jajcu cercare il pelo nell'uovo
pren. kokoš, ki nese zlata jajca la gallina dalle uova d'oro
pren. Kolumbovo jajce l'uovo di Colombo
pren. kukavičje jajce uovo di cuculo
čajna, pitna jajca uova da bere
valilna jajca uova da covare
gastr. nadevana jajca uova farcite
poširana jajca uova in camicia
PREGOVORI:
boljše prihranjeno jajce kot sneden vol cosa risparmiata, cosa ritrovata
jajce več ve kot puta i paperi menano a bere le oche

jáma (-e) f

1. fossa, buca:
cesta je polna jam la strada è piena di buche

2. grotta, caverna:
kraška, podzemeljska jama grotta carsica, ipogea
geogr. Postojnska jama grotta di Postumia

3. (obzidan prostor v tleh za zbiranje česa) fossa, pozzo:
apnena jama calcinaio
gnojnična, greznična jama fossa biologica, pozzo nero
kompostna jama fossa per la composta
lužilna jama vasca di lisciviatura
parilna jama vasca di vaporizzazione
sušilna jama vasca di essicazione

4. (prostor, kjer se kaj koplje, pridobiva) cava, pozzo, miniera:
gramozna, peščena, šotna jama cava di ghiaia, di sabbia, di torba
jama za sneg neviera

5. (grob) fossa, tomba:
izkopati jamo scavare la tomba
spustiti krsto v jamo calare la bara nella tomba

6. pren. (bivališče, zbirališče) covo:
jama razbojnikov covo di malviventi, di briganti
jama hudodelstev focolaio del crimine

7. lov. tana (del tasso, della volpe)
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
evf. pomagati komu v jamo mandare qcn. all'altro mondo
grad. gradbena jama scavo di fondazione
ledena jama caverna ghiacciata
livna jama forma (fossa) da fonderia
avt. revizijska, servisna jama fossa di riparazione
suha jama caverna asciutta
vodna jama caverna con corsi d'acqua
volčja jama trappola per lupi
PREGOVORI:
kdor drugim jamo koplje, sam vanjo pade chi scava la fossa agli altri ci casca egli stesso
če slepec slepca vodi, oba v jamo padeta se un cieco guida l'altro, tutt'e due cascano nella fossa
pijanec se spreobrne, ko se v jamo zvrne ubriaco ravveduto, ubriaco morto

jámčiti to guarantee, to warrant; to pledge; to secure; to answer for, to be liable for, to vouch for; (za varnost) to grant safe-conduct; (za resničnost) to authenticate; (na sodišču) to stand (ali to be) security for, to give security for, to go bail for, to bail someone out

on jamči zame he stands security for me
ali lahko jamčite zanj? can you vouch for him?
jamčijo nam točno dobavo they guarantee us punctual delivery
jamčim, da je to poročilo resnično I guarantee the truth of this report
jámčiti za resničnost izjave to vouch for the truth of a statement

jamranje samostalnik
(tarnanje) ▸ nyavalygás, sopánkodás
Nenehno jamranje, da je dela preveč in časa premalo. ▸ Állandó nyavalygás, hogy túl sok a munka és túl kevés az idő.

Jánezek (-zka) m dem. od Janez (zlasti pren. ) bravo ragazzo; šalj. Pierino
PREGOVORI:
kar se Janezek nauči, to Janezek zna impara l'arte e mettila da parte

japi samostalnik
lahko izraža negativen odnos (povzpetnik) ▸ yuppieNaši zlati japiji in dobičkarji so dokazali, da jim nič ni sveto in da mislijo, da lahko z denarjem počnejo vse. ▸ A mi drága, irdatlanul jól kereső yuppie-jaink bebizonyították, hogy számukra semmi sem szent, és a pénzükért bármit megkaphatnak.
To je izrazito hladen svet mladih japijev z Wall Streeta, svet, v katerem je vsakdo kralj ali to vsaj mora biti. ▸ Ez a fiatal Wall Street-i yuppie-k kifejezetten rideg világa, egy olyan világ, ahol mindenki király, vagy legalábbis annak kellene lennie.
O prenosnih telefonih se ni več govorilo le med tehničnimi zanesenjaki ali pregrešno bogatimi japiji. ▸ A mobiltelefonok már nem csak a technológia iránt fogékonyak vagy a dúsgazdag yuppie-k beszédtémája voltak.

jasniti se povratni glagol
1. (o vremenu) ▸ kiderül, kitisztul, derül, tisztulV sredo čez dan bo dež od zahoda ponehal in popoldne se bo pričelo jasniti. ▸ Szerdán nap közben megszűnik a nyugat felől érkező csapadék és délután tisztulni kezd az ég.

2. (postajati razločen) ▸ tisztázódik, kirajzolódik
Sporna vprašanja se počasi jasnijo. ▸ A vitás kérdések lassan tisztázódnak.
Obrisi hiš so se vse bolj jasnili. ▸ A házak körvonalai egyre jobban kirajzolódtak.

3. (o mišljenju ali razumevanju) ▸ összeáll a kép, kitisztul a képZačelo se mi je jasniti. Če ostanem tukaj še urico ali dve, pa bom prišel reči do dna. ▸ Kezdett összeállni a kép előttem. Ha még egy-két órát itt maradok, a végére járok a dolognak.

4. (o izboljševanju situacije) kontrastivno zanimivo ▸ elvonulnak a viharfelhők, jobbra fordul, egyenesbe jönOdnos med Korejama ima svoje svetle in temne trenutke. Recimo, da se je zdaj začelo jasniti. ▸ A két Korea közötti kapcsolatnak vannak világos és sötét pillanatai. Fogalmazhatunk úgy, hogy most kezdenek elvonulni a viharfelhők.
Potem ko se je Fiat ubadal s precejšnjim usihanjem prodaje, se mu je lani nebo začelo jasniti. ▸ Azt követően, hogy a Fiat az értékesítés jelentős visszaesésével küzdött, tavaly kezdett egyenesbe jönni.
Jasni se tudi nebo nad to življenjsko štorijo. ▸ Lassacskán az életének története is jobbra fordul.

5. (o izboljševanju volje ali počutja) ▸ felderül, jókedvre derül, jókedve lesz"Najbolj smo se bale Branka, ampak tudi on je bil navdušen nad nami! Njegov obraz se je med našim petjem začel jasniti!" ▸ „Leginkább Brankótól féltünk, de őt is lenyűgöztük. Földerült az arca, amikor énekeltünk.”

jásno adv.

1. chiaramente, con chiarezza; chiaro:
jasno se izražati esprimersi con chiarezza
pren. kaj povedati jasno in glasno dire qcs. chiaro e netto
jasno se zavedati svojih dolžnosti essere chiaramente cosciente, avere chiara coscienza dei propri doveri
jasno je kot enkrat ena la cosa è chiara come il sole, come due più due fa quattro
jasno zeleni gozdovi boschi di color verde chiaro

2. (v povedni rabi izraža popolno sprejemanje) chiaro; sottinteso:
jasno je sottinteso, resta sottinteso
jasno je, da ne bo šel è chiaro che non andrà
(eliptično):
jasno, da ne ve chiaro che non sa
(v medmetni rabi izraža soglasje brez pridržka) certo:
'hočeš požirek vina?' — 'jasno' 'vuoi un goccio di vino?' — 'certo'

jasnovidec samostalnik
(napovedovalec prihodnosti) ▸ látnok, jós, jövendőmondóNekoč mi je jasnovidec napovedal, da se bom poročila z moškim v uniformi. ▸ Egyszer egy jós azt jövendölte nekem, hogy egyenruhás férfival kötök házasságot.

jasnovidka samostalnik
(napovedovalka prihodnosti) ▸ jósnő, látnok, jövendőmondóUresničila se je napoved jasnovidke, da pred jesenjo ne bo srečala novega moškega. ▸ Bevált a jósnő jóslata, miszerint ősz előtt nem találkozik új férfival.

jávkati (-am) | jávkniti (-em) imperf., perf. lamentarsi, gemere, piagnucolare; (pes) guaire, guaiolare:
javkati od bolečine gemere dal dolore
venomer javka, kako da je reven non fa che piangere miseria

jàz (mêne)

A) pron.

1. io, me:
jaz grem domov, ti pa kakor hočeš io me ne vado, tu fa come ti pare
jaz sem gospodar! il padrone sono io!; pog. il padrone sono me!
evf. jaz, da bi lagal! io mentitore!
jaz, neumnež, sem mu verjel e io stupido gli credei
reva jaz, ki sem sama povera me che sono sola
bolje ga poznaš kot jaz tu lo conosci meglio di me
meni ne verjameš? a me non credi?
pojdi z menoj vieni con me
(v brezosebni rabi izraža smiselni osebek)
mene ne bo doma io non sarò a casa
strah me je (io) ho paura
sanja se mi (io) sogno

2. (v dajalniku izraža pripadnost, svojino):
ime mi je Jože (io) mi chiamo Giuseppe
vsi so mi priča, da je res tutti possono testimoniare (essermi testimoni) che è vero

3. pren. (v dajalniku izraža osebno prizadetost):
poberi se mi! e vattene!
bodi mi zdrav! stammi bene!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. bilo jih je kaj jaz vem koliko erano proprio tanti
meni nič, tebi nič so me odpustili m'hanno licenziato così, su due piedi
zaradi mene lahko kar gre per me può anche andare
dobiva se pri meni ci troviamo da me
zaleže za dva mene ne vale due come me
PREGOVORI:
danes meni, jutri tebi oggi a me, domani a te

B) jàz (jàza) m io (tudi filoz. ); psih. io, Ego:
biti zagledan v svoj jaz esser gonfio del proprio io
filoz. jaz in nejaz l'io e il non-io
drugi jaz l'alter ego

jazbina samostalnik
1. (jazbečje bivališče) ▸ borzvár, borzlyuk, borzkotorék
Dobro rejen jazbec zimo predremlje v jazbini. ▸ A jól táplált borz az egész telet átalussza a borzvárban.

2. lahko izraža negativen odnos (zatočišče; zbirališče) ▸ barlang, lebuj
Zdaj pa pojasnite, kako ste se znašli v tej razbojniški jazbini! ▸ Most aztán magyarázzátok el, hogyan kerültetek ebbe a rablóbarlangba!
Nekega dne sem v Sohu zavil v neki bar, da bi kaj spil. Terry je stal za točilno mizo z nekaj sumljivimi tipi. Izvlekel sem ga iz jazbine. ▸ Az egyik nap bementem egy bárba a Sohóban, hogy igyak valamit. Terry néhány gyanús alakkal álldogált a pultnál. Kiráncigáltam ebből a lebujból.