Franja

zavekati glagol
1. pogosto v leposlovju (zajokati) ▸ felsír
Ko zaveka otročiček, mu potisne dojko v usta. ▸ Amikor a kisded felsír, a szájába nyomja az emlőjét.

2. pogosto v leposlovju (tarnati) ▸ sopánkodik, siránkozik
"Nos si mi zlomila!" je zavekal. ▸ „Eltörted az orrom!” – sopánkodott.

3. pogosto v leposlovju (o rojstvu) ▸ világra jön, napvilágot meglát
Ob 7.45 je na svet zavekalo novo dete. ▸ 7.45-kor jött a világra az újabb gyermek.
Dan pa je bil očitno več kot naklonjen tudi porodnicam, saj je v 24 urah v porodnišnici zavekalo več kot tridesetkrat. ▸ A jelek szerint a vajúdó nők számára is eszményi volt a nap, mivel 24 óra alatt több mint 30 kisbaba látta meg a napvilágot.

4. pogosto v leposlovju (o nastanku) ▸ napvilágot meglát
Priznati moram, da sem v spletu našel še druge datume, ko naj bi mladi internet prvič zavekal, in različna imena "pravih očetov", ki so ga zaplodili. ▸ Be kell vallanom, hogy más dátumokat is találtam a világhálón arról, hogy mikor látott napvilágot először az internet, és az őt nemző „valódi apák” különböző neveire bukkantam.

zavestno prislov
1. (namerno) ▸ tudatosanSovražim ljudi, ki zavestno lažejo o velikih in pomembnih stvareh. ▸ Utálom azokat az embereket, akik nagy és fontos dolgokról tudatosan hazudnak.
Sopomenke: namenoma

2. (z zavedanjem; po lastni volji) ▸ tudatosanMed premori oziroma oddihom od delovnih obveznosti zavestno globlje dihajmo. ▸ A szünetekben, illetve a munka közben tartott pihenő alatt tudatosan lélegezzünk mélyebben!
Druge pa nočejo biti omamljene, ker so rade med porodom zavestno prisotne. ▸ Van azonban olyan, aki nem akarja, hogy elkábítsák, a szülés közben szeretnének tudatosan jelen lenni.

zavíst envy; invidiousness; jealousy, jaundice

iz zavísti out of envy
zelen od zavísti green with envy
sama zavíst ga je he is eaten up with envy
iz zavísti govoré tako škandalozne stvari o meni they say such scandalous things about me out of envy
pozelenela je od zavísti it turned her green with envy
počiti od zavísti to burst with envy
zbuditi, zbujati zavíst pri kom to rouse someone's envy, to excite the envy of someone, to he the envy of someone
bolje je zbujati zavíst kot pa usmiljenje better be envied than pitied

zavrníti to reject; to rebut; to refuse; (ponudbo, kandidata) to turn down

zavrníti ponudbe to rebut someone's offers
zavrníti pomoč (povabilo) to refuse help (an invitation)
zavrníti prošnjo to refuse a request
zasnubil jo je, pa ga je zavrnila he asked her to marry him but she turned him down
zavrnili so nas we have been refused
biti zavrnjen (odklonjen, dobiti »košarico«) to meet with (ali to receive) a rebuff, pogovorno to get the brush-off

zdaj¹

1. (ta trenutek) jetzt (do zdaj bis jetzt, zdaj končno jetzt endlich, takoj/prav zdaj gleich jetzt, zdaj že/šele/še jetzt schon/erst/noch, že/šele/še zdaj schon/erst/noch jetzt); (s tem trenutkom) nun (zdaj si ti na vrsti nun bist du an der Reihe, kaj praviš zdaj? was sagst du nun?); v preteklosti ali prihodnosti: nun (od zdaj sta bila prijatelja von nun an waren sie Freunde, zdaj ni bilo več umika nun gab es keinen Rückzug mehr, kaj pa zdaj? und was nun?)

2. (dandanašnji) jetzt, heutzutage, nun
včasih …, zdaj … früher …, nun/jetzt …

3. (po vsem tem) nun, inzwischen, mittlerweile (položaj se je zdaj spet nekoliko popravil die Lage hat sich nun/inzwischen/mittlerweile wieder etwas gebessert)

4.
od zdaj (poslej) von hier an/ab
za zdaj (zazdaj) einstweilen
|
ob/pri okoliščinah, kakršne so zdaj bei so gestalteten Umständen
naj zdaj opišemo wir wollen jetzt beschreiben
zdaj je pa zadosti! [Schluß] Schluss jetzt! Jetzt ist aber Feierabend!
zdaj pa dajmo! jetzt gilt's!
zdaj pa imaš da hast du den Salat
zdaj pa resno/zares! Scherz beiseite!
zdaj šele (zanalašč) nun erst recht

zdàj maintenant, à présent

do zdaj jusqu'à maintenant (ali à présent), jusqu'ici
od zdaj naprej à partir de maintenant, à partir de ce moment, dorénavant, désormais
že zdaj dès maintenant, dès à présent
za zdaj pour le moment (ali l'instant)
zdaj … zdaj … tantôt … tantôt…
zdaj pa zdaj de temps en temps, de temps à autre
zdaj tu, zdaj tam par-ci, par-là, çà et là, ici et là

zdàj

A) adv.

1. adesso, ora; poc'anzi:
ura je zdaj točno enajst adesso sono le undici in punto
zdaj je bil tu era qui poc'anzi

2. (izraža, da se je dejanje godilo v preteklosti) ormai:
zaslutil je nevarnost, toda zdaj ni bilo časa za umik presentiva il pericolo, ma ormai era troppo tardi per ritirarsi

3. (poudarja zahtevo) ora:
zdaj pa povej, kod si hodil tako dolgo e ora dimmi dove sei stato tutto questo tempo

4. pren. (izraža nasprotje s povedanim) adesso, ancora; poi:
tako mislim jaz, vi naredite zdaj, kakor vam drago così la penso io, voi poi fate come vi pare
si zdaj pomirjen? adesso hai il cuore in pace?
še zdaj ne verjameš? ancora non credi?

5. zdaj ... zdaj (izraža zapovrstnost pri menjavanju) ora... ora:
pesem je zdaj žalostna, zdaj vesela la canzone è ora triste, ora allegra

6. zdaj zdaj (izraža, da se bo dejanje zgodilo v bližnji prihodnosti) or ora, a momenti; stare per, essere sul punto di:
zdaj zdaj bomo doma a momenti siamo a casa
zdaj zdaj se bo zgrudil sta per svenire

7. zdaj ko ora che, dal momento che:
zdaj ko smo dobili denar, bomo poravnali dolgove dal momento che abbiamo i soldi salderemo i debiti
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
zdaj ali nikoli ora o mai più
mislil je že, da bo postal šef, zdaj pa nič era già sicuro di esser promosso capo, e invece niente
kaj pa zdaj? e ora?
za zdaj (trenutno) per ora, per adesso
že zdaj fin d'adesso
zdaj pa smo res v kaši! adesso sì che stiamo freschi!
zdaj se začnejo zapleti qui comincia il bello
zdaj se pa pokaži! qui ti voglio!, qui ti volevo!

B) inter. (izraža trenutek, v katerem naj se dejanje zgodi) via:
pripravljeni, pozor, zdaj! attenzione, pronti, via!

zdràv (zdráva -o) adj.

1. sano:
zdrav kot dren, kot riba sano come un pesce
duševno, telesno, umsko zdrav sano di corpo e di spirito
vrniti se živ in zdrav tornare sano e salvo
zdrav želodec, zdravo srce stomaco sano, cuore sano
zdravi klicenosec portatore sano

2. (ki temelji na pozitivnem, normalnem) sano; buono:
zdrava vzgoja sana educazione
zdrav razum buon senso

3. (ki koristi zdravju) sano, salubre:
zdrav zrak, zdravo podnebje aria, clima salubre

4. (ki ima bistvene pozitivne lastnosti ohranjene v polni meri) sano, schietto, solido:
zdravo sadje frutta sana, schietta
zdravo zidovje muri solidi

5. (kot pozdrav ob slovesu)
ostani zdrav! salve!; stammi bene!
pa zdravi bodite! stateci bene!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. pren. odnesti zdravo kožo salvare la pellaccia
pren. ravnati po zdravi pameti agire assennatamente, con molto buon senso
pog. ni zdrav, če ne nagaja ha la mania di fare dispetti
zdrav duh v zdravem telesu mens sana in corpore sano

zdrávo inter. salve; ciao:
zdravo, fantje! salve, ragazzi!
pren. to moraš narediti ali pa zdravo fallo o vattene
tako bo, kot pravim, pa zdravo sarà così come dico, punto e basta!
oditi, ne da bi rekel zdravo andarsene senza salutare

zdržáti (-ím)

A) perf.

1. sopportare, sostenere; resistere (a):
zdržati preizkušnje sostenere le dure prove
zdržati mučenje sopportare le torture
zid silovitega sunka ni zdržal la parete non resistette al terribile urto
ta rastlina dolgo zdrži brez vode questa pianta resiste a lungo senza acqua

2. resistere, tener duro, tener testa:
zdržati konkurenco tener testa alla concorrenza

3. (ostati kje kljub neugodnim okoliščinam) resistere:
doma ne zdržim niti en dan več a casa non resisto più un solo giorno

4. (biti sposoben premagati željo po čem) resistere, farcela:
ne zdrži brez cigaret non ce la fa senza sigarette

5. (ostati dober, uporaben) resistere; mantenersi, conservarsi (buono, utilizzabile):
na hladnem bo meso zdržalo al freddo la carne si manterrà buona
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
denar mu ne zdrži pod palcem ha le mani bucate
predstava ne zdrži kritike uno spettacolo che non regge alla critica
ne zdržati pogleda abbassare gli occhi, non poter guardare in volto

B) zdržáti se (-ím se) perf. refl.

1. astenersi:
zdržati se kajenja, pitja astenersi dal fumo, dagli alcolici
zdržati se glasovanja astenersi dal voto

2. trattenersi:
rad bi odvrnil, pa se je zdržal stava per ribattere ma poi si trattenne

zedinjen pridevnik
1. v političnem kontekstu (združen) ▸ egyesült, egyesítettMed zedinjenimi državami je bil vzpostavljen večni obrambni in napadalni pakt. ▸ Az egyesült országok között örökös védelmi és támadási paktum jött létre.

2. (enotnega mnenja) ▸ egységes
Odbor je zedinjen o morebitnem decembrskem dvigu ključnih obrestnih mer. ▸ A bizottság egységes az irányadó kamatlábak esetleges decemberi emelésében.
Nogometna družina je zedinjena - svetovno prvenstvo leta 2022 bo odigrano januarja ali februarja oziroma oktobra ali novembra. ▸ A labdarúgócsalád egységes – a 2022-es világbajnokságot januárban vagy februárban, illetve októberben vagy novemberben játsszák.
Pravna stroka pa ni zedinjena, ali rimski statut mednarodnega kazenskega sodišča od nas zahteva uvedbo dosmrtnega zapora. ▸ A jogi szakma megosztott abban a kérdésben, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútuma előírja-e számunkra az életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását.

3. v verskem kontekstu (v verskem kontekstu) ▸ egyesültV Kristusu kot eni glavi bo zedinjeno vse, kar je v nebesih in kar je na zemlji. ▸ Krisztus által egy személyben egyesül minden, ami a mennyben és a földön van.

zelena magma stalna zveza
(prehransko dopolnilo) ▸ zöldárpakivonat
Zeleno magmo je mogoče dobiti v obliki prahu, obstaja pa tudi v obliki tabletk brez sintetičnih dodatkov. ▸ A zöldárpakivonat por formájában kapható, de szintetikus adalékanyagok nélküli tabletta formájában is létezik.

zelenjavar samostalnik
1. (pridelovalec zelenjave) ▸ zöldségtermesztő, zöldségtermelő
Manjši zelenjavarji opuščajo proizvodnjo, medtem ko se veča proizvodnja maloštevilnih specializiranih zelenjavarjev. ▸ A kisebb zöldségtermesztők felhagynak a termesztéssel, míg a kis számú szakosodott zöldségtermesztők termelése nő.

2. (prodajalec zelenjave) ▸ zöldséges
Vsakdo pozna svoje prodajalce, vsakdo zaupa svojemu mesarju, svojemu zelenjavarju, svojemu peku in svoji ribarnici. ▸ Mindenki ismeri a saját árusait, mindenki megbízik a saját hentesében, zöldségesében, pékjében és halárusában.

3. neformalno (kdor ima rad zelenjavo) približek prevedka ▸ növényevő
Hitro je bilo očitno, da sva v primerjavi z najinimi gostitelji precej bolj "zelenjavarja", kot pa ne vem kako dobra mesojedca. ▸ Hamar kiderült, hogy a vendéglátóinkhoz képest, sokkal inkább „növényevők” vagyunk, nem nagy húsevők.

zêmlja f

1. astr. terra, Terra:
Zemlja kroži okoli Sonca la Terra gira attorno al Sole
mati zemlja madre terra
star kot zemlja vecchio come il mondo, il cucco, più vecchio di Matusalemme

2. (površina planeta) terra:
pasti na zemljo cadere a terra
ležati na zemlji giacere per terra
gola, poraščena zemlja terra brulla, terra coperta di verde

3. (zmes zdrobljenih kamnin zemeljske skorje) terra, terreno:
črna, ilovnata, peščena zemlja terra nera, argillosa, arenosa
tla v koči so iz steptane zemlje il pavimento della capanna è di terra battuta
gnojiti, kopati, preorati zemljo concimare, zappare, arare la terra

4. (zemlja kot gospodarska dobrina) terra:
imeti, kupiti, podedovati, prodati zemljo possedere, ereditare, vendere la terra
zapuščati zemljo abbandonare le campagne
živeti od zemlje vivere lavorando la terra
navezanost na zemljo amore della terra, attaccamento alla terra
orna, obdelana, plodna zemlja terra arabile, coltivata, fertile
neobdelana, jalova zemlja terra incolta, sterile
mastna, pusta zemlja terra grassa, magra

5. knjiž. (kopno) terra; terraferma

6. (planet kot življenjski prostor) terra:
zapustiti zemljo abbandonare, lasciare questa terra

7. (dežela, država) terra, paese:
obiskati tuje zemlje visitare terre straniere, paesi stranieri
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. ni vreden, da ga zemlja nosi non è degno di calcare la terra
pren. nesrečen je, odkar zemljo tlači è iellato dalla nascita
pren. denar moram dobiti, pa če ga iz zemlje izkopljem devo trovare questi maledetti soldi ad ogni costo
pren. že dolgo je pod zemljo è morto molto tempo fa
pren. spraviti koga pod zemljo mandare qcn. all'altro mondo; seppellire qcn.
izravnati kaj z zemljo radere al suolo
izbrisati kaj z lica, z obličja zemlje cancellare qcs. dalla faccia della terra
bibl. biti sol zemlje essere il sale della terra
pren. narediti komu pekel na zemlji rendere un inferno la vita di qcn.
kleti, da se zemlja trese bestemmiare come un carrettiere
sram ga je bilo, da bi se najraje v zemljo udrl avrebbe voluto sprofondare in terra dalla vergogna
izginiti, kot bi se v zemljo udrl sparire come (si fosse) inghiottito dalla terra
biti česa potreben kot suha zemlja dežja avere estremo bisogno di qcs.
kem. redke zemlje terre rare
voj. raketa zemlja-zrak missile terra-aria

zenit samostalnik
1. astronomija, geografija (o točki na nebu) ▸ zenit, delelőKo se je sonce vzpenjalo v zenit, se je bazen začel prazniti. ▸ Amikor a Nap a zenitre emelkedett, a medence elkezdett kiürülni.
Sopomenke: nadglavišče

2. (vrhunec; višek) ▸ zenit, csúcspontJe razvoj vzajemnih skladov v Sloveniji že dosegel zenit ali njegov razcvet šele prihaja? ▸ Vajon a kölcsönös kockázatkezelési alapok fejlődése Szlovéniában már elérte a csúcspontját, vagy csak most következik a felvirágzásuk?
Njun ustvarjalni zenit sega v kasnejše obdobje, kakovost pa napovedujejo že prva dela. ▸ Kettejük alkotói csúcspontja későbbi időszakra tehető, de első műveik minősége már előrevetíti a sikert.

zephyrus -ī, m (tuj. ζέφυρος) zefír = zahodnik, zahodni veter, zapádnik (čisto lat. favonius), veter, ki prinaša Grkom nevihto, Italcem pa lepo vreme, začetek pomladi in topljenje snega: O., Sen. ph., Plin., Gell. idr., frigora mitescunt Zephyris H., vere novo … zephyro putris se glaeba resolvit V.; pesn. = veter, sapica nasploh: nec zephyros audis spirare secundos? V.; pooseb.: Eurum ad se Zephyrumque vocat V.

Opomba: V dobrih rokopisih najdemo pisano tudi sephyrus.

zéro [zero] masculin ničla; nič

c'est un zéro (en chiffre) to je popolna ničla (o osebi)
avoir le moral à zéro biti popolnoma demoraliziran
reprendre, reparlir à zéro znova od kraja začeti
c'est zéro to ne šteje nič, to ni nič
c'est zéro, ce film ta film je zanič
faire ce boulot? zéro! lotiti se tega dela? kje pa! kaj še! tega pa ne!
il a fait zéro faute à sa dictée nobene napake ni naredil v svojem nareku
(sport) gagner par trois buts à zéro zmagati s 3 : 0
la température est tombée à zéro (degré) temperatura je padla na nič stopinj
vingt degrés au-dessus, au-dessous de zéro dvajset stopinj nad, pod ničlo
le train part à zéro heure cinq minutes vlak odhaja pet minut čez polnoč
avoir zéro en histoire imeti oceno 0, najslabšo oceno v zgodovini (v šoli)
(familier) c'est zéro pour moi kar sem naredil, ni ničvredno

zgagar samostalnik
izraža negativen odnos (kdor povzroča neprijetnosti) ▸ bajkeverő
Nasprotna stran je imela naše predstavnike ob teh pogajanjih kar za zgagarje, te negativne oznake pa se bomo težko znebili. ▸ A másik oldal az egyeztetések során a képviselőinket egyszerűen bajkeverőként kezelte, ettől a negatív hozzáállástól nehezen fogunk megszabadulni.
Za mojo kandidaturo se ne skrivajo občinski prepirljivci in zgagarji, zatrjuje eden od osmih kandidatov za župana. ▸ Jelölésem mögött nem lapulnak a község akadéskoskodói és bajkeverői, állítja a nyolc polgármesterjelölt egyike.

zganíti (-em)

A) perf.

1. piegare, ripiegare (il foglio, il giornale)

2. muovere:
zganiti roko muovere il braccio
zganiti z rameni scrollare le spalle, fare una spallucciata
veter zgane veje il vento muove i rami

3. pren. scuotere:
bližajoča se nevarnost ga je zganila iz otopelosti l'approssimarsi del pericolo lo scosse dall'apatia

4. knjiž. (vznemiriti) turbare; eccitare
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. nikoli ne zganiti jezika non aprir bocca
za koga ne zganiti mezinca non muovere dito per aiutare qcn.
samo s prstom zgane, pa že vse dobi gli basta fare un cenno ed è subito accontentato

B) zganíti se (-em se) perf. refl.

1. muoversi:
otrok v njej se je zganil il bambino s'era mosso nell'utero

2. pren. darsi da fare, muoversi:
ob nesreči se je zganila vsa dolina quando la calamità si abbattè sul luogo, si mosse tutta la valle

3. pren. (oditi) andarsene

4. (pokazati se) comparire; svegliarsi:
v njem se je zganil odpor dentro di lui si svegliò la riluttanza

zgȍda ž
1. dogodek, dogodivščina: ljubavna zgoda
2. priložnost: čekati, uhvatiti, pružiti -u; doći prvom -om priti ob prvi priložnosti; drugom -om
3. donijeli su raznog prstenja, igala, čioda i svake zgode što kujundžije imaju na prodaju prinesli so raznih prstanov, igel, bucik, in vse sorte blaga, ki ga zlatarji prodajajo
4. od -e do e- prisl. tu pa tam; -e i nezgode vsakovrstni, vse sorte doživljaji