Franja

zapómniti si to keep (ali to bear) in mind, not to forget, to memorize; to remember; to commit to memory, to retain (in one's mind, in one's memory); to mark

zapómniti si si melodijo to memorize a tune
ona si ne more zapómniti si imen she cannot remember names
to sem si dobro zapomnil it sank deep into my mind
zapomni si, kaj ti pravim! remember what I tell you!
nisem si zapomnil njegovega imena his name has escaped me
zapomnite si moje besede! you mark my words!, ZDA get this straight!
ne morem si zapómniti si datumov I have no head for dates
dobro si zapomni tole! take note of this!, take this to heart!
zapomnil si bom to! I'll not forget that!
zapomnil si te bom! I'll remember you!

zaporédoma in succession, successively; consecutively; (eden za drugim) one after another

tri dni zaporédoma three days running
več dni zaporédoma for several days running
deževalo je pet dni zaporédoma it rained five days together (ali pogovorno on the trot)
trikrat zaporédoma three times successively, three times running, on three successive occasions
dobil sem trikrat zaporédoma I won three times running

zapôslen employed; employed in an occupation, engaged (z in, with); busy

redno zapôslen on the active list
biti zapôslen to be in employment, to be employed
biti zapôslena čim to occupy oneself with (ali in) doing something
zapôslen sem z zbiranjem gradiva za novo knjigo I am busy (ali engaged) in collecting material for my new book

zaposleni samostalnik
ponavadi v množini (zaposlena oseba) ▸ alkalmazott, dolgozóDirektor je grozil s prenehanjem dela, zaposleni s stavko. ▸ Az igazgató a munka megszüntetésével, az alkalmazottak sztrájkkal fenyegetőztek.
Zaposleni v naših podjetjih so izjemno lojalni in prizadevni. ▸ Vállalataink dolgozói kivételesen lojálisak és törekvőek.
Ob ustanovitvi podjetja leta 2002 sem bil edini zaposleni. ▸ A vállalat 2002-es megalapításakor én voltam az egyetlen alkalmazott.

zapréti (knjigo, vrata ipd.) to shut; to close; to shut in; (s ključem) to lock (up); (z zapahom) to bolt; (ulico) to block, to bar, to obstruct

zapréti dežnik to fold one's umbrella
zapréti v ječo to lock up in jail, to take to jail, to imprison, to commit to prison, to take into custody
zapréti jetnika v njegovo celico to shut a prisoner up in his cell
zapréti oči to shut one's eyes, (umreti) to close one's eyes, to die, to expire
zapréti oči pred čim (= ne hoteti videti) to connive at something, to shut one's eyes to something
zapréti vodovodno pipo to turn the tap off
zapréti plin to turn the gas off
zaprl (zamašil) sem mu usta I shut him up
zapréti steklenico to cork (up) a bottle
zapréti za promet to close to traffic
zapréti tovarno (nehati z delom) to shut (ali to close) down a factory, to shut the works down
zapréti prodajalno, trgovino (pogovorno) to shut up shop
zapréti vstop v pristanišče to bar (ali to close) the entrance to a port
zaprli so pot, ki pelje preko njihovega polja they have closed the path that leads across their field
zapréti vrata pred kom (ne hoteti govoriti z njim) to shut the door on someone
pred nosom komu zapréti vrata to shut the door in someone's face
silovito zapréti vrata to bang (ali to slam) the door
zapréti se (zakleniti se) to shut oneself up
zapréti se (o vratih) to swing to, to swing shut
zapréti se vase (figurativno) to shut oneself away, to immure oneself

zarêči se to make a slip of the tongue

zarekel sem se I made a slip of the tongue, the word slipped out; (nehote povedati resnico) to let slip
zareklo se mi je I made a slip of the tongue
človek se ne sme nikoli zarêči se (figurativno) never is a long day

zasáčiti to catch; to seize; to take

tata so zasačili pri dejanju the thief was caught red-handed (ali was caught in the very act)
zasačil sem ga na laži I caught him out in a lie
zasáčiti koga pri tatvini to catch someone stealing
zasačil sem ga, ko je kradel cigarete iz moje pisalne mize I caught (ali I found) him stealing cigarettes out of my desk
večkrat smo jih zasačili na laži we have caught them lying (ali caught them out in a lie) more than once

zaskrbljèn anxious, alarmed, concerned (ob, gledé about, za for); apprehensive (of); preoccupied

biti zaskrbljèn gledé, za to be anxious about
zaskrbljèn sem za njegovo zdravje his health worries me
preveč si zaskrbljèn! you worry too much!

zaslúžiti to earn, to gain (z delom by work); (kazen, pohvalo) to merit, to deserve, to be worthy (of), to be entitled (to), to have a right (to)

zaslúžiti mnogo denarja to earn a lot of money
zaslúžiti kazen to deserve punishment
on zasluži pomoč he deserves helping
zasluži, da zmaga he deserves to win
upal je, da bo pri tem kaj zaslužil he hoped to make some profit by it
ta denar sem (si) zaslužil s poštenim delom I earned this money by honest labour
on je to popolnoma zaslužil he has fully deserved it
dobiti, kar smo zaslužili to meet with one's deserts, to get one's deserts

zasoljen pridevnik
1. (pretirano drag) ▸ borsos, drágaLepa rjavolaska je z njim veliko klepetala po telefonu, tako da bo doma zagotovo dobila zasoljen račun za mobitel. ▸ A csinos, barna hajú lány sokat beszélgetett vele telefonon, úgyhogy biztosan borsos lesz a mobiltelefon-számlája.
Turiste so letos najbolj motile zasoljene cene. ▸ A turistákat idén a borsos árak zavarták legjobban.

2. (nespodoben) ▸ pikáns, csípős, fanyarKnjiga Šola za pijance je zbir humornih, zaostrenih in zasoljenih kratkih zgodbic o tem, zakaj, kdaj in kako se ljudje opijajo. ▸ A Művelt alkoholisták című könyv humoros, éles és pikáns történetek gyűjteménye arról, hogy miért, mikor és hogyan részegednek le az emberek.
Politik in profesor, avtor nekaj zasoljenih citatov, se iz aktivne politike počasi umika. Svoja politična prepričanja je vedno izražal jasno in brez dlake na jeziku. ▸ A politikus és professzor, több fanyar idézet szerzője lassan visszavonul az aktív politikából. Politikai meggyőződését mindig világosan és minden fenntartás nélkül nyilvánította ki.

3. (z izrazitim dodatkom) ▸ fűszerezettSo pa – kot vedno – lepe stvari vedno zasoljene s kancem dekadence, čeprav večina današnjih pisateljev sploh ne ve, kaj je to. ▸ Mint mindig, a szép dolgokat egy csipetnyi dekadencia fűszerezi, bár a mai írók többsége azt sem tudja, hogy mi az.

4. (o kemijski sestavi) ▸ sós, szikes
Raziskovalci Kalifornijske univerze so namreč s kloniranjem ustvarili paradižnik, ki uspeva na zasoljenih tleh. ▸ A kaliforniai egyetem kutatói olyan paradicsomot hoztak létre klónozással, amely sós talajon is megterem.

zaspati glagol
1. (preiti v stanje počitka) ▸ elalszikPo savni sem prijetno utrujen in mirno zaspim. ▸ Szauna után kellemesen fáradt vagyok és békés álomba merülök.Kadilci tudi teže zaspijo in imajo večkrat neprijetne sanje. ▸ A dohányosok nehezen alszanak el és sokszor vannak rossz álmaik.Laže boste zaspali, čez ste bili čez dan telesno dejavni. ▸ Könnyebben fognak elaludni, ha napközben fizikailag aktívak.

2. (ne zbuditi se dovolj zgodaj) ▸ elalszikKer sta dva zamudila oziroma zaspala, so se vsi jezni morali vrniti ponju. ▸ Mivel ketten elkéstek, illetve elaludtak, a többieknek mérgesen vissza kellett menni értük.

3. olepševalno, zlasti v osmrtnicah (o smrti) ▸ elhuny
4. (popustiti v prizadevanjih) ▸ lemarad, elbóbiskolV politiki nasploh in tudi v zunanji politiki je treba vsak dan znova negovati stike. Ni treba, da naredite napako, zadostuje že, če zaspite za leto ali dve ali zamudite kakšno priložnost. ▸ A politikában általában és ezen belül a külpolitikában is napról napra ápolni kell a kapcsolatokat. Nem kell hibát elkövetni, elég, ha egy-két évre elbóbiskol vagy kihagy valami lehetőséget.
Mlekarna je v razvoju nekako zaspala in presežkov mleka ni znala spraviti v promet. ▸ A tejüzem kissé lemaradt a fejlődésben és a többlettejet nem tudta értékesíteni.

5. (o delu telesa) ▸ elzsibbadNoge so mu zaspale, ker jih je imel zvite podse. ▸ Elzsibbadtak a lábai, mert rajtuk ült.

zaspáti s'endormir, s'assoupir

zopet zaspati se rendormir; (udje) s'engourdir
noga mi je zaspala j'ai la jambe engourdie
zaspal sem (prepozno sem vstal) je me suis réveillé (ali levé) trop tard
trdno zaspati tomber dans un profond sommeil; (umreti) s'éteindre, mourir

zàstati -stanēm
I.
1. najti, naleteti na koga: u dvorani je zastao prijatelja
2. zalotiti: zastao ju je gdje govori s drugim momkom
3. ustaviti se, obstati: zastati na putu; nakon nekoliko koraka zastanem; rad na auto-putu je zastao; riječ mi zastade u grlu beseda mi je obtičala v grlu: zastade mi duša zelo sem se ustrašil
II. zastati se znajti se: onaj isti bimbaša zastao se u Požarevcu

zastónj gratis, gratuitously; for nothing, free, free of charge; (zaman) in vain, to no purpose

skoraj zastónj sem to dobil I got it dirt cheap
to se lahko zastónj dobi it can be had for the asking
to sem kupil skoraj zastónj I bought it for a song
zastónj se mučiti to labour in vain, (figurativno) to beat the air
še zastónj tegá ne bi hotel imeti I would not have it as a gift
vse moje prizadevanje je bilo zastónj all my efforts were in vain
ta zdravnik zdravi reveže zastónj that doctor treats poor people free

zasúmiti to suspect

zasumil sem, da je lažnivec (da laže) I suspected he was a liar, I suspected him of lying

zaštekati glagol
1. neformalno (razumeti; dojeti) ▸ veszi a lapot, pedz, megfejt
Pomembno je, da zaštekaš, kaj je bolj pomembno in pametno. ▸ Fontos, hogy vedd a lapot, hogy mi fontosabb és mi racionálisabb.
Zaštekaš, zakaj je črno usnje preživelo obe vojni, vse glasbene trende in vse modne zapovedi? ▸ Pedzed már, a fekete bőr miért élt túl két háborút, minden zenei trendet és minden divatirányzatot?
Japonci so zaštekali princip delovanja Hollywooda. ▸ A japánok megfejtették Hollywood működési elvét.

2. neformalno (o naklonjenosti) ▸ bír, csíp, bejön
Ko sem bil mulc, je bila edina muzika, ki sem jo zaštekal, narodno zabavna. ▸ Kölyökkoromban az egyetlen zene, ami bejött, az a szórakoztatózene volt.

3. neformalno (prenehati delovati; imeti težave) ▸ bekrepál, bedöglik, befuccsol
Po popoldanskem počitku mu je koleno tako 'zaštekalo', da sploh ni mogel več stopiti na nogo. ▸ A délutáni pihenőt követően a térdem annyira bekrepált, hogy egyáltalán nem tudtam rálépni a lábamra.
Kljub temu, da je v finalni poskusni seriji puška dvakrat zaštekala, je nato na srečo delovala brezhibno. ▸ Annak ellenére, hogy a döntő próbasorozatában a puska kétszer is bekrepált, ezt követően szerencsére hibátlanul működött.
Tako se je pač zgodilo, da mi je zaštekalo pri denarju in ker nisem punca, ki joka, ampak vzame stvari v svoje roke, sem ugriznila v dobro ponudbo. ▸ Ezért tehát úgy alakult, hogy befuccsoltam a pénzzel, és mivel nem vagyok sírós kislány, hanem a saját kezembe veszem a dolgokat, ráharaptam a jó ajánlatra.

zašuštrati glagol
neformalno (slabo narediti; uničiti) ▸ elpuskáz, elbaltáz, elfuserál
Razširile so se govorice, da so preiskavo umora zašuštrali kriminalisti. ▸ Olyan mendemondák keringtek, hogy a gyilkosság vizsgálatát a nyomozók baltázták el.
Zdi se, da znam delati komedije, doslej niti ene še nisem zašuštral. ▸ Azt hiszem, tudok vígjátékokat készíteni, eddig egyet sem puskáztam el.
Ginekologinja jo je dobro zašuštrala. ▸ A nőgyógyász alaposan elfuserálta.

zató

A) adv. perciò, per questo, pertanto, di conseguenza, appunto:
termiti zelo hitro uničujejo les in so zato velika nadloga le termiti distruggono rapidamente il legno e sono perciò una calamità tanto grande
rad bi nekaj vprašal. Kar daj, saj smo zato tukaj vorrei fare una domanda. Prego, siamo qui per questo
če prebere vse knjige, zato še ne bo pameten anche se avesse letto tutti i libri del mondo non sarebbe saggio per questo
razreda nisem izdelal, pa kaj zato non ho superato la classe. E allora?!
uro sem zgubil. Nič zato ho perso l'orologio. Non fa niente
to ni drobiž, to so milijarde! Saj zato non sono spiccioli, si tratta di miliardi. Appunto

B) zató konj.

1. (za izražanje vzročno-sklepalnega razmerja) perciò, pertanto:
bil je zelo lačen, zato so mu dali jesti aveva una fame da lupo, perciò gli diedero da mangiare

2. (v protivnem priredju) per questo; in compenso:
piše malo, zato pa dobro scrive poco ma in compenso bene

3. zato ker (v vzročnih odvisnih stavkih) perché:
zakaj je manjkal? Zato ker je bil bolan perché non è venuto? Perché stava male

4. zato da (v namernih odvisnikih) perché, affinché; per:
zakaj ste zaprli okno? Zato da ne bi bilo prepiha perché ha chiuso la finestra? Per impedire giri d'aria

zavédati se to realize, to be conscious (of), to be aware (of), to see clearly

se zavedaš svoje zmote? do you realize your error?
popolnoma se zavedamo nevarnega položaja we are well aware of the dangerous position
začenjamo se... we are becoming aware of...
zavedam se, da sem naredil napako I realize I made a mistake

zavekati glagol
1. pogosto v leposlovju (zajokati) ▸ felsír
Ko zaveka otročiček, mu potisne dojko v usta. ▸ Amikor a kisded felsír, a szájába nyomja az emlőjét.

2. pogosto v leposlovju (tarnati) ▸ sopánkodik, siránkozik
"Nos si mi zlomila!" je zavekal. ▸ „Eltörted az orrom!” – sopánkodott.

3. pogosto v leposlovju (o rojstvu) ▸ világra jön, napvilágot meglát
Ob 7.45 je na svet zavekalo novo dete. ▸ 7.45-kor jött a világra az újabb gyermek.
Dan pa je bil očitno več kot naklonjen tudi porodnicam, saj je v 24 urah v porodnišnici zavekalo več kot tridesetkrat. ▸ A jelek szerint a vajúdó nők számára is eszményi volt a nap, mivel 24 óra alatt több mint 30 kisbaba látta meg a napvilágot.

4. pogosto v leposlovju (o nastanku) ▸ napvilágot meglát
Priznati moram, da sem v spletu našel še druge datume, ko naj bi mladi internet prvič zavekal, in različna imena "pravih očetov", ki so ga zaplodili. ▸ Be kell vallanom, hogy más dátumokat is találtam a világhálón arról, hogy mikor látott napvilágot először az internet, és az őt nemző „valódi apák” különböző neveire bukkantam.