Franja

azȳmus 3 (gr. ἄζῡμος) opresen, nekvašen, surov, svež; subst. azȳmon -i, n opresnik (kruh iz nekvašenega testa), nekvašenik: Eccl. (pri njih āzy̆mon).

azzeccare v. tr. (pres. azzecco)

1. zadeti:
gli azzeccò una sassata in pieno viso s kamnom ga je zadel naravnost v obraz

2. vzdeti, podtakniti, podtikati:
azzeccare un soprannome a qcn. nekomu dati, prilepiti vzdevek

3. pren. zadeti, uganiti:
azzeccare un tredici al totocalcio zadeti trinajstico pri športni stavi
azzeccare la risposta giusta uganiti pravi odgovor
non ne azzecca mai una! pog. prav nobene pametne ne ugane

babica samostalnik
1. (mati očeta ali matere) ▸ nagymama, mama
2. (pomočnica pri porodu) ▸ szülésznő, bábaasszony, bába
3. izraža naklonjenost (starejša ženska) ▸ néni, mami
Na tribuni so sedeli plešasti gospodje in dobro ohranjene šarmantne gospe, da ne rečem babice. ▸ kontrastivno zanimivo A lelátón kopasz urak és jó karban lévő, elbűvölő hölgyek, hadd ne mondjam, mamik ültek.

4. (začetnica česa) ▸ nagyi Babica rokenrola Tina Turner bo šla znova na turnejo. ▸ Tina Turner, a rock'n'roll-nagyi ismét turnézni indul.
Marina Abramović je v Beogradu rojena umetnica, ki velja za babico performansa. ▸ Marina Abramović belgrádi születésű művész, aki az előadóművészet nagyijának számít.

5. zoologija Barbatula barbatula (riba) ▸ kövi csík
Babica je talna riba, ki preždi podnevi skrita med kamenjem, kjer je zaradi svoje pisane telesne risbe izredno dobro prikrita. ▸ A kövi csík a kavicsos vízfenéken rejtőzködő halfaj, mely napközben a színezete miatt alig észrevehető.

babilonski stolp frazem
1. (o pestri mešanici nečesa) ▸ Bábel tornya
Menda je tujcev kar četrtina, pravi babilonski stolp govoric, navad, kultur. ▸ Majdnem negyedrészben külföldiek, valóságos Bábel tornya, szokások és kultúrák zűrzavara.
V znanstvenem babilonskem stolpu je zaposlenih več kot 1300 znanstvenikov iz številnih evropskih držav, z njimi pa sodeluje okoli 600 gostujočih znanstvenikov iz držav članic EU, držav kandidatk in drugih držav. ▸ A tudományok Bábel tornya több mint 1.300 tudóst foglalkoztat számos európai országból, mintegy 600 vendégkutatóval az EU tagállamaiból, a tagjelölt országokból és más államokból.

2. (kraj z veliko jeziki) ▸ Bábel tornya
Evropska unija že pri sedanjem članstvu poka od prevodov in prevajalcev. Jutri bo babilonski stolp še bolj natrpan. ▸ Az Európai Unióban már a jelenlegi tagság mellett is roskadoznak a falak a fordításoktól és a fordítóktól. Holnaptól Bábel tornya még zsúfoltabb lesz.

Babulōnicus, gl. Babylōnicus pri Babylōn.

Babylōn -ōnis (-ōnos Cl.), acc. nav. -ōna, f (Βα-βυλών) Babilon, v svetem pismu Babel -ēlis, f Babel, glav. mesto babilonsko-asirskega kraljestva ob obeh bregovih Evfrata (zdaj razvaline pri kraju Karbala): Ci., N., O. idr. Od tod adj.

1. Babylōnius 3 babilonski: miles Pl., arx Cu., numeri H. astrološki izračuni kaldejskih vedežev = vedeževanje (prerokovanje) iz zvezd; od tod Babylonius Horops Pr. zvezdoznanec; subst. Babylōnius -iī, m Babilonec: Ci.; Babylōnia -ae, f
a) (sc. mulier) Babilonka: O.
b) (sc. terra) Babilonija, pokrajina ob dolnjem Evfratu in Tigridi, domovina kaldejskih ved astronomije in astrologije, v širšem pomenu celotno babilonsko-asirsko kraljestvo: Cu. idr.
c) (sc. urbs) mesto Babilon: L., Cu., Iust.

2. Babylōnicus (Babulōnicus) 3 babilonski (babulonski): Lucr., Plin., Eccl., peristromata Pl. umetelno tkane odeje ali preproge z vpletenimi podobami, pelles Icti. maročansko usnje; subst. Babylōnicum -ī, n babilonska odeja ali preproga: Lucr., Syrus ap. Petr., Ulp. (Dig.).

3. Babylōniēnsis -e babilonski, iz Babilona: miles Pl.

baccha (pri nekaterih bacca) -ae, f (Bacchus) v hispanščini = vino: Varr.

bacchia (pri nekaterih bachia) -ae, f (Bacchus) neke vrste čaša: Isid.

bacillum -i, n (demin. baculum)

1. paličica, palčka, šibica, količek: lituus, id est incurvum et leviter a summo inflexum bacillum Ci., bacillum aliud est inflexum …, aliud ita natum Ci., nullo dextram subeunte bacillo Iuv.

2. occ.
a) liktorska palica: anteibant lictores non cum bacillis, sed cum fascibus duobus Ci., lictor … converso bacillo (pri nekaterih baculo) oculos misero tundere vehementissime coepit Ci. — Soobl. bacillus -i, m: Isid.
b) kopjišče: inversi teli Ap.

Bactrus (Bactros) -i, m (Βάκτρος) Bakter (zdaj Balkh-ab), reka pri Baktrah, Oksov pritok: Cu., Lucan.

baculum -i, n ali redkeje (pri pozn. avtorjih) baculus -i, m (prim. gr. βάκτρον, βακτηρία palica, lat. imbēcillus slaboten, „nepodprt“) palica, drog, kol: summa papaverum capita (mahove vršičke) baculo decutere L., baculum agreste O., baculo, quem dextra gerebat O.; pastirska palica: pastor baculo innixus O.; liktorska palica: lictor … converso baculo (pri nekaterih bacillo) oculos misero tundere vehementissime coepit Ci.; avgurska palica = lituus: augur dextra manu baculum sine nodo aduncum tenens L.; žezlo: argenteo baculo Fl.; poseb. žezlo gledaliških kraljev: elapsum baculum cito resumere Suet.; oporna palica pri hoji, zlasti slepca ali invalida, hodaljka, bergla: Fl., baculum aureum inclusum corneo L., minus baculo eget crus Cels., innitens baculo O., Sen. rh., innixa baculo senectus Sen. ph., caecorum baculum fuit Hier.; od tod kot značilnost cinikov: pera et baculum Ap., pera, baculus Aus., hunc novi cum baculo peraque senem Mart.; cepec: baculis excutere spicas Col.; zapah: Vitr.

bad¹ [bæd] pridevnik (primernik worse, presežnik worst)
slab, pokvarjen, škodljiv, ponarejen; hud, hudoben, krivičen; bolan

bad to beat težko premagljiv
bad blood sovraštvo, huda kri
to be in s.o.'s bad books biti pri kom slabo zapisan
bad egg (ali hat, lot) človek na slabem glasu
bad fairy zli duh
bad form neprimerno vedenje
from bad to worse vedno slabše
to go bad pokvariti se; propasti, propadati
not half (as) bad čisto čedno
bad language zmerjanje, psovke
bad luck smola
ameriško bad man razbojnik, bandit
in bad odour na slabem glasu
not too bad kar dobro
it is too bad škoda, preneumno
with a bad grace nerad
bad ways razuzdano življenje
bad woman razuzdanka

Baetis (ali Bĕtis pri Paul. Nol.) -is, acc. -im ali -in, abl. -e ali -ī, m (Βαῖτις) Betis (arab. izvora = „velika reka“), glav. reka južne Hispanije (zdaj Guadalquivir): L., Plin. idr. Od tod

1. adj.
a) Baeticus 3 betski, ob Betisu (ležeč): provincia Baetica (Βαιτική) Col., Plin., T. Betska pokrajina v jugozahodni Hispaniji (zdaj Andaluzija in del Granade), znamenita po obdelavi volne, Baeticae lacernae Mart. iz betske volne, aër Iuv.; subst. Baetica -ae, f = provincia Baetica, Betika: Mel., Plin.; Baeticī -ōrum, m Betičani: Plin. iun.
b) Baeticātus 3 v betsko volno oblečen: Mart.
c) Baeticola -ae (Baetis in colere) ob Betisu bivajoč: viri Sil.
č) Baetigena -ae (Baetis in genere = gignere) ob Betisu rojen: viri Sil.

2. subst. Baetūria -ae, f (Βαιτουρία) Beturija, severozahodni del betske Hispanije med Betisom in Ano (Anas): L., Plin.

Bagōās -ae, m: Cu., Q., in Bagōus -ī, m: O. (perz.; gr. βαγώας in βαγῶος skopljenec, čuvaj žensk) Bagoa, Bagoj, ime skopljencev, ki so varovali ženskam namenjene prostore pri Perzijcih: Plin. (z gr. gen. Bagóu = Βαγώου); poseb. ime skopljenca, ki je umoril Artakserksa III. in njegovega sina Arza (Arses): Q.; tudi ime dveh skopljencev na dvoru kraljev Dareja in Aleksandra Vel.: Cu. — Kot apel. čuvaj žensk: quem penes est dominam servandi cura, Bagoë O.

bague [bag] féminin prstan; obroč(ek)

bague d'étanchéité, de garniture tesnilni obroček
bague de fiançailles zaročni prstan
bague d'identité spoznavni obroček (pri golobu)
jeu masculin de bagues snemanje obročkov z droga, alka (viteška igra)
avoir la bague au doigt biti zaročen

Bahndienst, der, im Bahndienst pri železnici

bakterijski pridevnik
(o bakterijah) ▸ bakteriális, baktériumKrup bakterijskega izvora razdelimo v davico grla, bakterijski traheitis, laringotraheobronhitis in laringotraheobronhopneumonitis. ▸ A bakteriális eredetű kruppot diftériára, bakteriális tracheitisre, laryngotracheobronchitisre és laryngotracheobronchopneumonitisre osztjuk.
Cepljenje varuje pred določenimi pljučnicami bakterijskega in virusnega izvora, tako pri otrocih kot pri odraslih. ▸ A védőoltás véd bizonyos bakteriális és vírusos eredetű tüdőgyulladások ellen gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt.
Krup je običajno virusna bolezen, zato se antibiotikov ne uporablja, razen v primeru suma na sekundarno bakterijsko okužbo. ▸ A krupp általában vírusos betegség, ezért antibiotikumokat csak akkor alkalmaznak, ha másodlagos bakteriális fertőzés gyanúja merül fel.
Nadaljnje preiskave, kot so preiskava krvi, rentgensko slikanje in bakterijske kulture, navadno niso potrebne. ▸ További vizsgálatokra, például vérvizsgálatra, röntgenvizsgálatra és baktériumtenyésztésre általában nincs szükség.
Pljučnice bakterijskega in virusnega izvora običajno kažejo podobne simptome. ▸ A bakteriális és vírusos eredetű tüdőgyulladás általában hasonló tünetekkel jár.
Z zdravljenjem se bo večina vrst bakterijske pljučnice stabilizirala v 3–6 dneh. ▸ Kezeléssel a bakteriális tüdőgyulladás legtöbb típusa 3-6 napon belül stabilizálódik.
Povezane iztočnice: bakterijska pljučnica, bakterijski meningitis

bālaena, mlajša in pravilnejša obl. ballaena (pri pozn. avtorjih tudi ballēna: Veg., P. F., bālēna: Isid.), -ae, f (izpos. φάλαινα) kit: Pl., O., Plin. idr.

balafre [balafr] féminin usek, zarez; brazgotina (na obrazu)

en se rasant, il se fit une profonde balafre à la joue pri britju se je globoko urezal v lice

balanus -i, f, redkeje m (gr. βάλανος)

1. želod: Plin.

2. pren.
a) vsak želodu podoben sad; pri Grkih: Sardiani balani Plin. debeli kostanj, maroni; v Feniciji in Kilikiji datelj: Plin.
b) vsaka želodasta stvar: α) čepek iz mila, sredstvo proti zaprtju: Plin., Cael. β) zvrst morskih školjk, morski želod: Pl., Col., Plin. γ) behenov oreh, sad, iz katerega so stiskali nedišeče olje, ki pa se rado navzame prijetnih vonjav: H., Plin., Mart., Prisc.; tudi arabski behenov oreh (drevo): Plin.