Franja

zagrábiti (-im)

A) perf.

1. afferrare, agguantare, ghermire, prendere:
zagrabiti z obema rokama agguantare con ambe le mani

2. pren. acchiappare, catturare (il fuggitivo)

3. zagrabiti za cominciare, mettersi a:
zagrabiti za delo cominciare a lavorare

4. prendere, cogliere:
zagrabila ga je jeza, strah fu preso dalla rabbia, dalla paura
zagrabil ga je kašelj ebbe un attacco di tosse
impers. kaj te je zagrabilo? ma cosa ti prende?

5. pren. toccare, turbare, appassionare:
zgodba je poslušalce zagrabila gli ascoltatori rimasero toccati dal racconto

6. agr. coprire (rastrellando):
zagrabiti jame coprire le buche (rastrellandovi terriccio e sim.)
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. nalogo je treba drugače zagrabiti il compito va affrontato diversamente
pren. zagrabiti priložnost, ki se ponudi approfittare dell'occasione
pren. zagrabiti za orožje decidersi per la lotta armata
pren. zagrabiti bika za roge prendere il toro per le corna
pren. zagrabiti za trnek abboccare all'amo
pren. če mu prst ponudiš, pa roko zagrabi tu gli offri un dito e lui afferra la mano

B) zagrábiti se (-im se) perf. refl. afferrarsi

zahodna elongacija stalna zveza
astronomija (o oddaljenosti proti zahodu) ▸ nyugati elongáció
Ob največji zahodni elongaciji vzide Merkur pred Soncem najbolj zgodaj, ob največji vzhodni elongaciji pa zaide za Soncem najpozneje. ▸ A „legnagyobb keleti elongáció” idején a Merkúr a a legkésőbbi időpontban nyugszik le Nap után, míg a „legnagyobb nyugati elongáció” idején a napfelkelte előtti legkorábbi időpontban kel fel.

zakaj¹ warum; wieso, aus welchem Grund; weshalb, weswegen; (čemu) wozu
zakaj le wieso
zakaj neki warum denn (überhaupt)
zakaj pa ne warum (denn) nicht
| ➞ → čemu

zakáj

A) adv.

1. perché, per quale ragione, per quale motivo:
zakaj je jezen na nas perché è arrabbiato con noi
se bojiš? Zakaj le hai paura? Perché mai
greš z nami? Zakaj pa ne vieni con noi? E perché no, Ma certo

2. pog. (čemu) a quale scopo, perché:
zakaj mi vse to praviš? Zato, da izveš resnico perché mi racconti queste cose? Perché tu sappia (la verità)

B) zakáj (-a) m il perché:
zakajev je veliko i perché sono tanti

C) zakáj konj. knjiž. perché, poiché, siccome:
cenili so ga, zakaj bil je pošten era stimato perché un grande galantuomo

zakonodajalka samostalnik
1. v političnem kontekstu (organizacija) ▸ törvényhozó
Vlada je v tem primeru v dvojni vlogi, delodajalke in zakonodajalke. ▸ A kormány ebben az esetben két szerepet tölt be, a munkáltató és a törvényhozó szerepét.

2. (ženska) približek prevedka ▸ törvényhozásban dolgozó nő
Ženske, ki so opravljale poklice za neindustrijski način dela, upravljale stroje in naprave ali so opravljale poklice za preprosta dela, so rodile v povprečju 1,9 otroka, zakonodajalke, visoke uradnice in menedžerke pa 1,7. ▸ Azok a nők, akik nem ipari foglalkozásokat űztek, gépeken dolgoztak vagy egyszerű munkákat végeztek, átlagosan 1,9 gyermeket szültek, míg a törvényhozásban dolgozó nők, a vezető tisztségviselők és a menedzserek 1,7-et.

zaman prislov
1. (brez uspeha) ▸ hiába, hiábavalóanNajboljši šahist na svetu pa si je zaman prizadeval, da bi prišlo do povratnega srečanja. ▸ A világ legjobb sakkmestere hiába törekedett arra, hogy létrejöjjön egy újabb találkozó.
Ne odnehajte, četudi si boste domišljali, da je ves trud zaman, saj je rešitev vašega problema prav presenetljiva. ▸ Ne adja fel akkor sem, ha úgy tűnik, hogy minden igyekezet hiábavaló, hiszen a gondjára valójában meglepő a megoldás.

2. (brez razloga) ▸ nemhiába
Nismo zaman ponosni na vas, le da vam vse preredko to tudi povemo. ▸ Nemhiába vagyunk magukra büszkék, csak túl ritkán hangoztatjuk.
To so bile dobro zgrajene ceste; Rimljani ne slovijo zaman kot najboljši gradbeniki antike. ▸ Ezek jól megépített utak; nemhiába számítanak a rómaiak az ókor legjobb építészeinek.

zaméra (-e) f

1. offesa, rancore, risentimento, ruggine:
povzročiti zamero pri kom causare risentimento in qcn.

2. brez zamere:
nasvidenje, pa brez zamere arrivederci, e scusate tanto
brez zamere, ampak tokrat nimate prav mi scuserà, ma questa volta non ha ragione
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. zamera gor, zamera dol, to mu moraš povedati anche a costo di offenderlo, devi dirglielo

zanalašč¹ zum Trotz; namerno: vorsätzlich, absichtlich
sedaj pa zanalašč nun erst recht

zanalàšč for (ali out of) spite; (namenoma) on purpose, purposely

zanalàšč je to storil he did it out of spite
zdaj pa zanalàšč (= še sploh) ne! less than ever!

zanášati (-am) | zanêsti (-nêsem)

A) imperf., perf.

1. portare:
burja zanaša sneg na podstrešje la bora porta la neve nel solaio
veter je zanašal ladjo proti čerem il vento portava la nave verso gli scogli

2. far slittare, far barcollare:
avto zanaša l'automobile slitta
pijanca zanaša l'ubriaco barcolla

3. trasportare, trascinare:
jeza ga je zanesla, pa jo je oklofutal trascinato dalla rabbia, le diede uno schiaffo

4. creare, causare:
zanašati razdor, strah causare discordia, spavento

B) zanášati se (-am se) | zanêsti se (-em se) imperf., perf. refl. fidarsi di qcn., fare affidamento, contare su qcn.:
slepo se zanašati na koga fidarsi ciecamente di qcn.
zanašati se na obljube credere alle, fare affidamento sulle promesse

zapestnica samostalnik
1. (okrasni predmet) ▸ karkötő, karperecPovezane iztočnice: zapestnica prijateljstva

2. (za praktični namen) ▸ karszalag, csuklópánt
V škatli hranimo zapestnico s številko in imenom iz porodnišnice. ▸ Egy dobozban őrizzük a szülészotthonban kapott, névvel és számmal jelzett karszalagot.
Nositi je moral elektronsko zapestnico, s katero so sodne oblasti nadzorovale njegovo gibanje. ▸ Elektronikus csuklópántot kellett viselnie, hogy az igazságügyi szervek tudják felügyelni a mozgását.

3. anatomija (kost) ▸ kéztőcsont
V zapestju pa je osem zapestnic. ▸ A csuklóban pedig nyolc kéztőcsont van.

zapitek samostalnik
1. (plačilo za pijačo) ▸ cechOb popivanju sta se potem sprla in skupaj zapustila lokal, ne da bi plačala zapitek. ▸ Ivóvitába keveredtek, és együtt távoztak a kocsmából anélkül, hogy kifizették volna a cechet.
Koliko je družba zapravila za kosilo in zapitek, ni hotel izdati. ▸ Azt, hogy mennyit költött a társaság az ebédre és az italokra, nem akarta elárulni.

2. (o posledicah dejanja) ▸ ár, számla
Moja zla sreča je združila moči z napačnimi odločitvami, h katerim sem nagnjen, in zdaj plačujem zapitek. ▸ A balszerencsém kombinálódott a rossz döntésekkel, amelyekre hajlamos vagyok, és most ennek fizetem az árát.
Minister tako politiko razglaša za uspešno, ne pove pa, kdo bo plačal zapitek. ▸ A miniszter eredményesnek hirdeti ezt a politikát, de nem árulja el, ki fogja megfizetni az árát.
Globalna kriza je torej čas plačevanja zapitka. ▸ A globális válság tehát az az idő, amikor megfizetjük a számlát.

3. neformalno, izraža negativen odnos (pijanec) ▸ részeges, iszákos
Tip je zapitek, ki se mu že fuzla od oblasti. ▸ A hapsi egy iszákos, aki már megzakkant a hatalomtól.
Torej, če se mi lokalni zapitki in zapohanci naselijo v mojo nepremičnino, si v bistvu ne morem nič kaj dosti pomagat. ▸ Tehát ez azt jelenti, hogy ha a helyi részegesek és füvesek beköltöznek az ingatlanomba, nem igazán tudok mit tenni.

zapiti glagol
1. (zapraviti zaradi popivanja) ▸ eliszikS sejma se vrne šele po tednu dni, saj je več kot polovico izkupička zapil. ▸ A vásárról csak egy hét után tér haza, hiszen a bevétel több mint felét elitta.
Žena se dere na moža: "Ti vso svojo plačo zapiješ, najini otroci pa morajo biti lačni, goli in bosi!" ▸ A feleség ordít a férjére: „Te az egész fizetésedet eliszod, a gyerekeinknek pedig éhezniük kell meztelenül és mezítláb!”

2. neformalno (proslaviti z alkoholom) ▸ ráiszik, rámulat
Tako pomembno zmago je seveda treba zapiti, tako kot se spodobi. ▸ Egy ilyen fontos győzelemre természetesen rá kell inni, ahogy illik.
Po starem reku je treba rojstvo zapiti, da bo otrok zdrav. ▸ A régi mondás szerint a születésre rá kell mulatni, hogy a gyerek egészséges legyen.

zapiti se povratni glagol
1. (postati alkoholik) ▸ elissza az eszét, elissza az agyát
Če so ljudje v resni in stalni krizi, znorijo, se zapijejo ali pa se obesijo. ▸ Ha az emberek komoly és állandó válságban vannak, megbolondulnak, elisszák az agyukat vagy felakasztják magukat.
Ko žena naredi samomor, se mož zapije, sina pa da v rejo. ▸ Amikor a feleség öngyilkosságot követ el, a férj elissza az eszét, a fiúkat pedig nevelőszülőkhöz adja.

2. (postati pijan) ▸ leissza magát, lerészegedik, berúgČlovek bi se po ogledu filma najraje zapil! ▸ Az ember a film után a legszívesebben leinná magát!
Najbolj mi je zamerila, ker sem se ob rojstvu sina do konca zapil in je nisem prišel obiskat niti v porodnišnico. ▸ Leginkább azt vette zokon, hogy a fiunk születésekor teljesen berúgtam és nem látogattam meg a szülészeten.
Film govori o alkoholiku, ki se odloči, da se bo zapil do smrti. ▸ A film egy olyan alkoholistáról szól, aki eldönti, hogy halálra issza magát.

zapitje samostalnik
1. neformalno (o proslavljanju z alkoholom) ▸ elivás, rámulatás, elmulatás
Trda pogajanja se začnejo šele kasneje, ko so že ugotovili, da ti lahko zaupajo. Drugače kot na zahodu, kjer večerja večkrat pomeni "zapitje" dobre kupčije. ▸ A kemény alkudozás csak később kezdődik, amikor megállapítják, hogy megbízhatnak benned. Ez más, mint nyugaton, ahol a vacsora a legtöbbször azt jelenti, hogy rámulatnak a jó vételre.
Če že ni bilo praznične pojedine, je podelitvi zakramenta sledilo vsaj zapitje krsta z vinom, v zadnjem času pa krstu sledi svečano kosilo. ▸ Ha már nem volt ünnepi lakoma, a szentség felvételét követően legalább jól elitták a keresztelőt, az utóbbi időben viszont ünnepi ebéd követi a keresztelőt.

2. (o alkoholizmu) ▸ iszákossá válás
Ob veselem vzdušju v pesmi svari pred nevarnostjo zapitja fanta in možnostjo odhoda z zadolženo kajžo po svetu. ▸ A vers derűs hangvétele mellett felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy a fiú iszákossá válik és adósságokba verve magát vág neki a világnak.

zapitost samostalnik
(o alkoholizmu) ▸ iszákosság
Napisala je celo, da lahko alkoholika prej smrt pobere, kot pa da najde rešitev iz svoje zapitosti. ▸ Még azt is írta, hogy egy alkoholistát előbb elvisz a halál, mint hogy kiutat találjon az iszákosságból.

zaradi dreves ne videti gozda frazem
(o preveliki osredotočenosti na detajle) ▸ nem látja a fától az erdőt
Težave vas včasih tako obremenijo, da zaradi dreves ne vidite gozda. ▸ A nehézségek néha úgy megterhelik, hogy nem látja a fától az erdőt.
Zaposleni v marketingu pa so prepričani, da prodajalci zaradi dreves ne vidijo gozda oziroma da so kratkovidni in ne razumejo njihove dobičkonosne strategije. ▸ A marketingesek meg vannak róla győződve, hogy az értékesítők nem látják a fától az erdőt, illetve rövidlátóak és nem értik az ő nyereségtermelő stratégiájukat.

zares² [é] (resno)

1. ernst
vzeti/jemati zares ernst nehmen
komu gre zares s čim: es ist (jemandem) ernst mit (etwas)
ne misliti zares nicht ernst meinen

2. (brez šale) im Ernst
mislim hudo zares es ist mir völliger Ernst damit
zdaj pa zares! Scherz beiseite!
za šalo ali zares? ist das Scherz oder Ernst?

3.
prav zares ernstlich (imeti namen ernstlich die Absicht haben [zu])
zares hud na koga: (jemandem) ernstlich böse

4.
iti zares (biti hudo) hart auf hart gehen, (iti za glavo) an den Kragen gehen
če gre zares im Ernstfall
ironično zdaj gre zares es geht um die Wurst

zarés truly; really; indeed; in fact; actually; in truth

zarés? indeed?, really?
zarés mi je žal I am truly sorry
to je (pa) zarés preveč! really, that's too much, that's really too much!
ali zarés verjameš to zgodbo? do you really (ali actually) believe that story?
zarés je bilo vroče (ZDA pogovorno) it sure was hot
človek bi zarés ponorel! it's enough to drive you crazy!

zarota samostalnik
(skrivni načrt) ▸ összeesküvésMu bo uspelo pravočasno razkriti smrtonosno zaroto? ▸ Sikerül idejében felismernie a halálos összeesküvést?
V filmu je laže govoriti o zaroti, kakor pa prijateljem v obraz povedati, da si jih izdal. ▸ Könnyebb egy filmben összeesküvésről beszélni, mint a barátoknak a szemébe mondani, hogy elárultad őket.
Sopomenke: spletka