Franja

Brønsted-Lowryjeva teorija stalna zveza
kemija (o temelju delitve) ▸ Brönsted–Lowry-féle elmélet
Sopomenke: Brønsted-Lowryjeva teorija kislin in baz

Brønsted-Lowryjeva teorija kislin in baz stalna zveza
kemija (o temelju delitve) ▸ Brönsted–Lowry-féle sav-bázis elmélet
Sopomenke: Brønsted-Lowryjeva teorija

bruit [brɥi] masculin šum; hrup, ropot, trušč; grmenje, bobnenje; žvenket(anje), rožljanje; figuré govorica, govoričenje

pas de bruit! tiho! mir!
sans bruit brez hrupa, tiho; rahlo, lahno; diskretno
bruits pluriel en l'air gole, prazne, neosnovane govorice
bruit d'enfer peklenski hrup
isolé contre le bruit izoliran proti hrupu
il n'est bruit que de cela samo o tem se govori
le bruit court govori se, širi se govorica
démentir un bruit demantirati govorico
faire du bruit dajati povod za govorice o sebi
faire grand bruit zbuditi pozornost, prah dvigniti; veliko govoriti, razpravljati (de o)
ne pas faire grand bruit ne delati velikega hrupa
faire courir, répandre un bruit širiti, raztrositi govorico
faire un bruit à crever le tympan, à rompre la cervelle, à fendre la tête delati oglušujoč hrup

brunejski pridevnik
(o Bruneju in Brunejcih) ▸ bruneiPovezane iztočnice: brunejski dolar

brûs m, mest. na brúsu, mn. brúsovi in brȕsovi
1. brus: -om oštriti nož, različite alate
2. osla: -om oštriti kosu; brus stoji u vodiru
3. dobiti brus ničesar ne dobiti, figo dobiti; dođe kosa do -a položaj je nevzdržen; pala pčela na brus da se meda nabere nasesti; brus znaš ti o tome figo veš o tem; htjela bi me dobiti, ali brus rada bi me ujela, toda figo!

bruseljski pridevnik
1. (o belgijskem mestu) ▸ brüsszeli
2. (o Evropski uniji) ▸ brüsszeli

Bruseljski sporazum stalna zveza
zgodovina (sporazum o Srbiji in Kosovu iz leta 2013) ▸ Brüsszeli Megállapodás [megállapodás Szerbiáról és Koszovóról 2013-ban]
Vladi sta začeli normalizirati odnose leta 2013 v okviru Bruseljskega sporazuma. ▸ A két kormány 2013-ban kezdte meg a kapcsolatok normalizálását a Brüsszeli Megállapodás keretében.

brusiti zobe frazem
1. (o govorjenju) ▸ köszörüli valakin a nyelvét, élezi valakin a nyelvét
Ta je namreč v relativno kratkem času svojega delovanja odprla kar nekaj front, še najbolj pa si brusi zobe na zakonu o javni televiziji. ▸ Viszonylag rövid tevékenysége során több frontot is nyitott, leginkább a közszolgálati televízión köszörülte a nyelvét.

2. (o skorajšnji pojavitvi) ▸ kimutatja a foga fehérjét
Zima že brusi svoje zobe. ▸ A tél már kimutatni készül a foga fehérjét.

brusničen pridevnik
1. (o živilih) ▸ vörösáfonyaOb tej priložnosti se vsa družina zbere ob kosilu s tradicionalnimi jedmi: nadevanim puranom, sladkim krompirjem in brusnično omako. ▸ Ilyenkor az egész család együtt ebédel, az asztalra pedig hagyományos ételek kerülnek: töltött pulyka, édesburgonya és vörösáfonya-mártás.

2. (o grmu ali delu grma) ▸ vörösáfonya

brüten valiti; gnezditi; figurativ über etwas brüten tuhtati o, Rache usw.: snovati

bruto samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi (o vrednosti) ▸ bruttóDelničarji bodo dobili 0,55 evra bruto dividende na delnico. ▸ A részvényesek bruttó 0,55 euró osztalékot kapnak részvényenként.
Cena delovne sile v Makedoniji je razmeroma nizka in v povprečju znaša 300 evrov bruto. ▸ Macedóniában a munkaerő költsége viszonylag alacsony, átlagosan bruttó 300 euró.
Film je bil velikanska uspešnica in je navrgel okrog 410 milijonov dolarjev bruto. ▸ A film hatalmas siker volt, mintegy bruttó 410 millió dollár bevételt hozott.
Povezane iztočnice: bruto teža, bruto plača, bruto dobiček, bruto bruto

2. neformalno (bruto znesek plače) ▸ bruttó
Za enak bruto kot v Sloveniji delavci v Nemčiji in Avstriji dobijo več. ▸ A németországi és ausztriai dolgozók ugyanabból a bruttóból, mint Szlovéniában, többet kapnak kézhez.

bruto bruto stalna zveza
finance (o vrednosti) ▸ bruttó-bruttó, szuperbruttó

bruto dobiček stalna zveza
finance (o dohodku) ▸ bruttó nyereség

bruto domači proizvod stalna zveza
ekonomija (o stanju gospodarstva v državi) ▸ bruttó hazai termék
Sopomenke: BDP, bruto družbeni proizvod

bruto družbeni dohodek stalna zveza
ekonomija (o življenjskem standardu) ▸ bruttó nemzeti jövedelem

bruto družbeni proizvod stalna zveza
raba pada, ekonomija (o stanju gospodarstva v državi) ▸ bruttó társadalmi termék
Sopomenke: bruto domači proizvod

Bruttēdius (Bruttīdius) -iī, m: B. Niger Brutedij (Brutidij) Niger, rim. zgodovinopisec in retor v Tiberijevem času; pisal je o Ciceronovi smrti (spis se ni ohranil): Sen. rh., Iuv., T.

brūtus 3 (prim. gr. βαρῦς)

1. težak, neokreten: pondus Lucr., tellus H. nepremična, corpora Ap.

2. pren.
a) (telesno) top, neobčutljiv (naspr. sensibilis): Eccl.
b) (duševno) top, brezčuten, slaboumen, neumen, nespameten, topoglav, bebast. α) o osebah, njihovem stanju idr. (naspr. sapiens): homo Pac. ap. Non., Fortunam insanam esse et caecam et brutam perhibent philosophi Pac. ap. Corn., adulescentia bruta et hebes Sen. ph., non sum tam brutus Ap., brutum scitum Caesaris Prud. nespametna, nepremišljena; šalj.: ista culpa Brutorum? Minime illorum quidem, sed aliorum brutorum, qui se cautos ac sapientes putant Ci. ep. β) o živalih: animalium hoc maxime brutum Plin. (o svinji). γ) o rečeh: fulmina Plin. nepomembne. Kot nom. propr. Brūtus -ī, m Brut = Bebec, priimek Junijevega rodu, poseb.

1. L. Iūnius Brūtus Lucij Junij Brut, patricij po rodu, sorodnik Tarkvinija Ošabnega (Tarquinius Superbus), ki se je delal bebastega, da bi s tem rešil sebe in osvobodil Rim kraljevskega nasilja: Ci., ex industria factus ad imitationem stultitiae Bruti haud abnuit cognomen L., Brutus erat stulti sapiens imitator, ut esset tutus ab insidiis, dire Superbe, tuis O.

2. M. Iūnius Brūtus Mark Junij Brut, plebejec, sin Marka Bruta in Servilije, sestre Katona Utičana, filozof in govornik, Ciceronov prijatelj, Cezarjev ljubljenec in pozneje morilec, padel je pri Filipih: Ci., Vell., Suet.

3. D. Iūnius Brūtus Decim Junij Brut, plebejec, Cezarjev legat in pozneje namestnik v Galiji, sozarotnik zoper Cezarja, po čigar smrti se je bojeval z Antonijem, ki ga je dal l. 43 zavratno umoriti: Ci., Vell., Suet. Pl. Brūtī: Ci., Plin. iun. — Od tod adj. Brūtiānus 3 Brutov (= M. Jun. Bruta): castra, ultio Val. Max., bellum civile Lact.; Brūtīnus 3 Brutov (= Marka Junija Bruta): consilia Ci. ep.

brzovózen

brzovozno blago mercancías f pl de gran velocidad
poslati brzovozno, kot ...o blago enviar por (ali en) gran velocidad (kratica: G. V.)

bȕbica ž
1. žužek: miran kao bubica; taj ni -u ne dira
2. sviloprejka
3. imati -e u glavi imeti čudne, smešne predstave o čem
4. porednica, malopridnica: ona se nasmjehnula, bubica jedna