Franja

pourvoir* [purvwar] verbe intransitif (po)skrbeti (à za); verbe transitif opremiti, oskrbeti (de z); priskrbeti (quelqu'un de quelque chose komu kaj); preskrbeti, omožiti, oženiti

se pourvoir d'aliments, de linge oskrbeti še z živili, s perilom
se pourvoir en appel (juridique) vložiti priziv
se pourvoir en cassation, en nullité vložiti ničnostni priziv
se pourvoir en grâce vložiti prošnjo za pomilostitev
se pourvoir en justice sodno nastopiti, tožiti
pourvoir à un poste zasesti neko (službeno) mesto
être pourvu de vêtements chauds biti oskrbljen s toplimi oblačili
pourvoir au désordre preprečiti nered
pourvoir ses enfants preskrbeti svoje otroke
pourvoir aux besoins de sa famille skrbeti za potrebe svoje družine
j'y pourvoirai pobrigal se bom, poskrbel bom za to
il n'a qu'à se pourvoir ailleurs saj (on) lahko gre kam drugam

poznáti (-ám)

A) perf.

1. conoscere; praticare:
poznati koga iz otroških let conoscere qcn. fin dall'infanzia
poznati mnogoženstvo praticare la poligamia

2. conoscere, sapere, padroneggiare:
poznati pot sapere la strada
za prevajanje je treba dobro poznati oba jezika per tradurre bisogna sapere bene ambedue le lingue

3. pren. conoscere qcn., avere dimestichezza con qcn.

4. pren. (ozirati se na koga, upoštevati koga) conoscere qcn., aver riguardo di qcn., tener conto di qcn.:
prijatelja pozna samo, kadar ga potrebuje tiene conto dell'amico solo quando ne ha bisogno

5. pren. (z nikalnico)
ne poznati mej non conoscere limiti, essere sconfinato
ne poznati mere essere smodato
ne poznati milosti essere spietato
ne poznati olike essere screanzato, maleducato
pog. nobenega heca ne poznati essere troppo serio, non saper stare allo scherzo
pren. ne poznati šale non scherzare; non avere senso dell'umorismo
če to narediš, te ne poznam več se lo fai, non ne voglio più sapere di te
poznati koga po imenu conoscere qcn. di nome
poznati koga kot slab denar, kot svoj žep conoscere qcn. come le proprie tasche

B) poznáti se (-am se) perf. impers., perf. refl. vedersi; conoscersi

1.
pozna se mu, da ni spal si vede che non ha dormito
po govorici se mu pozna, da ni domačin dalla parlata si vede che non è del luogo

2.
tega ne bom končal do roka, saj se poznam non lo finirò in tempo, mi conosco bene
škoda besed, saj se poznamo non ne parliamo, tanto ci conosciamo bene
delu se pozna hitrica si vede che il lavoro è stato fatto in gran fretta
pog. leta se mu res ne poznajo non dimostra gli anni che ha, porta bene gli anni
PREGOVORI:
po delu se mojster pozna l'opera loda il maestro

požírati (-am) | požrêti (-žrèm)

A) imperf., perf.

1. inghiottire, ingerire, ingoiare, ingollare, deglutire, trangugiare:
požirati hrano, tekočino inghiottire, ingurgitare, trangugiare il cibo, le bevande; ekst. divorare
požirati s pogledom divorare con lo sguardo

2. ekst. inghiottire, smaltire, assorbire:
kanal ne požira več il canale è intasato, occluso
trg proizvodnje ne požira il mercato non è in grado di smaltire la produzione

3. pren. inghiottire, ingoiare, trangugiare, mangiare:
požirati solze inghiottire le lacrime
požirati nasilje ingoiare soprusi
požirati besede (slabo izgovarjati) mangiare le parole
požirati žalitve, jezo inghiottire offese, trangugiare la bile

4. pren. divorare, consumare, distruggere:
dejavnost, ki požira veliko denarja un'attività che divora somme enormi
plamen požira poslopje le fiamme divorano lo stabile
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
artist požira meč il giocoliere ingoia la spada
avto je požiral kilometre l'automobile divorava i chilometri
učenci kar požirajo učiteljeve besede gli scolari pendono dalle labbra del maestro
požirati knjige leggere avidamente
pren. požirati sline avere l'acquolina in bocca
uši ga bodo požrle è pieno di pidocchi
kar naprej, saj vas ne bomo požrli avanti avanti, non vi mangiamo mica
požreti besedo rimangiarsi la parola, venir meno alla parola
požreti koga živega avercela con qcn.
požirati živce komu innervosire qcn., far saltare i nervi a qcn., dare ai nervi a qcn.

B) požírati se (-am se) | požreti se (-žrém se) imperf., perf. refl. rodersi, arrovellarsi; ekst. litigare:
požirati se od jeze mangiarsi il fegato
ne bom se mešal, naj se sami med seboj požrejo io non mi impiccio: se la vedano tra loro

práviti to tell; to say

to se pravi, da... that is to say that...
to se mnogo (nekaj) pravi! that is saying much!
kot se pravi (reče) as the saying goes
no, saj pravim! well, I declare!
kaj pravi (on)? what is he saying?
pravijo they say, one says, people say
nekdo mi je pravil somebody told me, I was told
pravijo, da je bogata she is said to be rich, people say she is rich
kaj se to pravi? what do you mean by that?

práviti (-im)

A) imperf., perf.

1. dire, raccontare:
kdo ti je pravil o tem chi te l'ha detto
praviti šale, zgodbe raccontare barzellette, storie
kako že pravi pesnik come dice il poeta
številke pravijo, da imamo izgubo i numeri dicono che siamo in rosso

2. dire, affermare:
statistiki pravijo, da število nesreč narašča gli esperti di statistica dicono che il numero degli incidenti aumenta
rad sem jo imel, ne pravim, da ne le volevo bene, non dico di no

3. dire, recitare:
tretji člen pravi l'articolo tre recita
pregovor pravi il proverbio dice

4. dire, chiamare:
ime mu je Jože, pravijo pa mu Dolgolasec il suo nome è Giuseppe ma lo chiamano Capellone
saj ni, da bi (človek) pravil non è il caso di parlarne
pravi to komu drugemu questo va' a raccontarlo a un altro
meni ni treba praviti tega non occorre dirmelo
ti boš meni pravil, ko še nisi nič naredil e tu sta' zitto che non hai fatto ancora niente
nekaj mi pravi, nos mi pravi, da qualcosa mi dice che, sento che
večkrat je pijan, da mački botra pravi è spesso ubriaco al punto da non sapere quello che fa
PREGOVORI:
sova sinici glavana pravi il bue dice cornuto all'asino; la padella dice al paiolo: 'Fatti in là che mi tingi.'

B) práviti se (-i se) perf. impers.

1. vuol dire, significa:
jutri, se pravi nikoli domani vuol dire mai
kaj se to pravi, nima časa cosa vuol dire: non ha tempo

2. si dice; si chiama:
dobro se pravi po nemško gut bene in tedesco si dice gut
vasi se pravi Podgrad il villaggio si chiama Podgrad

3. cioè, vale a dire:
Vzhodni Pakistan, se pravi Bangladeš, so prizadele poplave il Pakistan Orientale, vale a dire il Bangladeesh è stato colpito dalle alluvioni

pravljičarka samostalnik
1. (avtorica pravljic) ▸ meseíró, mesemondóAvtorica se kot pesnica in pravljičarka navdihuje pri svoji veliki družini, saj so njeni štirje otroci zanjo nedvomno zakladnica idej in zamisli. ▸ Költőként és meseíróként a szerzőt inspirálja a nagy család, hiszen számára a négy gyermeke kétségkívül az ötletek és a gondolatok tárháza.

2. (pripovedovalka pravljic) ▸ mesemondó
Čaka nas večer s pevko in pravljičarko Ljobo Jenče, ki poje in pripoveduje zgodbe iz slovenskega ljudskega izročila. ▸ Ljoba Jenče énekesnő és mesemondó estje vár bennünket, aki szlovén népköltészeti történeteket énekel és mesél.

3. (kdor pripoveduje laži ali zavaja) ▸ mesemondó, hantás

premagati se povratni glagol
(upreti se skušnjavi) ▸ erőt vesz magán, legyőzi önmagátVendar pa se Orfej ni mogel premagati, pogledal je nazaj in Evridiko za vedno izgubil. ▸ Azonban Orfeusz nem tudta legyőzni önmagát, visszapillantott, és örökre elveszítette Eüridikét.
Zlepa se ni zasmejal, saj se je znal premagati, mi pa ne. ▸ Nem nevetett, erőt tudott venni magán, mi viszont nem.

prevajati glagol
1. (o jezikih) ▸ fordít, tolmácsolPrvi poskusi, da bi jezike prevajali stroji, so naleteli na posmeh. ▸ Az első kísérleteket arra, hogy gépek fordítsanak nyelveket, gúny övezte.

2. (prenašati energijo) ▸ vezetVoda prevaja toploto tridesetkrat hitreje kot zrak. ▸ A víz tízszer jobban vezeti a hőt, mint a levegő.

3. (prenašati dražljaje) ▸ közvetít, továbbítŽivci iz notranjega ušesa prevajajo podatke o frekvenci in glasnosti zvokov v možgane. ▸ A belsőfül idegei továbbítják az adatokat az agyba a hangfrekvenciáról és a hangerőről.

4. računalništvo (o kodi) ▸ fordítKo datoteke izvažate, njihovo vsebino prevajate v obliko, ki jo lahko ciljni program odpre in uporabi. ▸ Amikor exportálja a fájlokat, a tartalmukat olyan alakra fordítja, amelyet a célprogram megnyithat és felhasználhat.

5. (pretvoriti v drugačno obliko) ▸ értelmez, formál
Občutke prevajajte v besede, saj le tako lahko drugemu sporočite, kaj čutite. ▸ Az érzéseit szavakkal formálja meg, mivel csak így tudja másoknak megüzenni, hogy mit érez.
Kako se bodo nova pravila prevajala v prakso, trenutno še nikomur ni jasno. ▸ Jelenleg senkinek sem világos, hogyan fogják az új szabályokat a gyakorlatban értelmezni.

prežgánka (-e) f gastr. zuppa di farina:
pog. pren. saj nisem po prežganki priplaval non sono (mica) nato ieri, non sono mica stupido

princ samostalnik
1. (član vladarske družine) ▸ hercegPovezane iztočnice: kronski princ

2. (idealen moški) ▸ hercegZaman boste čakali svojega princa iz sanj, saj običajno obstajajo samo v pravljicah. ▸ Hiába várják álmaik hercegét, hiszen azok általában csak a mesében léteznek

3. (v pravljici) ▸ herceg

prizanášati (-am) | prizanêsti (-nêsem) imperf., perf.

1. perdonare:
mati rada prizanaša la madre perdona volentieri

2. risparmiare, essere indulgente, compatire:
prizanesi mi s hvalo risparmiami gli elogi
treba je prizanesti, saj so mladi in neizkušeni bisogna compatirli: sono giovani e inesperti

quam-quam (quan-quam) (z reduplikacijo se pomen posploši, kakor pri quis-quis)

1. conj. concessiva „če tudi še tako“ = četudi, čeprav, dasi, najsi. Klas. v neodvisnem govoru vedno z ind.: Pl., Ter., Enn. ap. Ci., Acc. ap. Non., Pac. ap. Ci., Pac. ap. Non., Pac. ap. Prisc., Caecil. ap. Gell., V., H. idr., medici quamquam intellegunt saepe, tamen numquam aegris dicunt Ci., quamquam abest a culpā, suspicione tamen non caret Ci.; cj. stoji v klas. prozi le, če bi ga zahtevala tudi neodvisno (brez quamquam) izražena misel, torej le v stavkih s potencialnim pomenom: quamquam quid facturi fueritis dubitem Ci. bi mogel dvomiti, quamquam enim sint in quibusdam malis, tamen nomen beati longe et late patet Ci. Neklas. s cj.: quamquam nonullis leve visum iri putem N. v stavkih, skrajšanih v pt. ali adj., ki jih nadomeščajo: quamquam monente Parmenione Cu. dasi ga je Parmenion opominjal, arma, quamquam vobis invisa, tamen … sumenda sunt S. fr., si omnia illa, quae sunt extra, quamquam expetenda, summo bono continerentur Ci., quamquam offirmate resistens Suet., triumpho donatus est, quamquam expers belli propter aetatem Suet., neque enim quamquam fusis omnibus membris statua sit, nisi collocetur Q.

2. vpeljuje (omejujoč, popravljajoč ali dopolnjujoč) samostojne (pogosto vrinjene) stavke pri vsem tem (pa), (pa) vendar, vendarle, ipak, toda, kajpada, seveda, sicer: quamquam eum dilexit Cicero N., quamquam — habet secum fratrem Ci. toda saj ima … , quamquam quid loquor? Ci. toda kaj govorim (pravim)? Tako tudi s potencialnim cj.: quamquam ne id quidem suspicionem coitionis habuerit Ci., quamquam te quidem hoc doceam? Ci. Od tod tudi v odvisnem govoru pred ACI pri T.: quamquam ne impudicitiam quidem nunc abesse. Brez glag. v aposiopezi: quamquam o! — sed superent … V.

questo

A) agg.

1. ta:
l'ho visto con questi occhi na svoje oči sem ga videl
questa mattina, questa sera davi, drevi
quest'oggi še danes
questo lunedì, martedì prihodnji ponedeljek, torek
questo mese ta mesec, v tem mesecu
le vicende di questi dieci anni dogodki zadnjih deset let
in questo mentre, in questo frattempo medtem
allora prendi queste! potem pa na, na, na!

2. ta, tak, takšen:
non uscirai mica con questa pioggia saj ne misliš ven ob takem dežju

B) pron.

1. ta:
prendo questo qui vzel bom tole
in questo, in questa medtem
questa è bella, è grossa! ta je pa dobra! ta je pa debela!
ci mancherebbe anche questa! samo tega bi se še manjkalo!

2. to:
a questo siamo arrivati! tako torej!
con tutto questo kljub temu
e con questo? no in? kaj pa potem?
e con questo ho finito no, in s tem sem končal

ramoner [ramɔne] verbe transitif ometati, omesti (une cheminée dimnik); figuré preplezati kamin (o alpinistu); populaire nahruliti, nadreti; dati bljuvalo ali klistir

ramoner une pipe, un appareil, un conduit očistiti pipo, napravo, vod saj

razumeti se povratni glagol
1. (biti v dobrih odnosih) ▸ kijönnek egymással, megértik egymástLjudje v klubu so super, soigralke odlične, razumem se z vsemi. ▸ Az emberek a klubnál nagyszerűek, a csapattársaim kiválóak, jól kijövök mindenkivel.
Škotski ovčar je miroljuben, zelo se razume z otroki. ▸ A skót juhászkutya nyugodt és nagyon jól kijön a gyerekekkel.

2. (biti strokovnjak) ▸ ért hozzá, hozzáértőNe razumem se na vaše zakone in pošteno povedano, me prav dosti niti ne zanimajo. ▸ Nem értem a törvényeiket, és őszintén szólva nem is nagyon érdekelnek.

3. (o rastlinah) ▸ jól megférnek egymással, jól kijönnek egymással
Morski koprc se zelo dobro razume s paradižnikom in čebulo. ▸ A tengeri kömény jól megfér a paradicsommal és a hagymával.
Solata je za pridelavo nezahtevna rastlina, ki se dobro razume s tako rekoč vsemi vrtninami, edino s peteršiljem nista za skupaj. ▸ A fejes saláta könnyen termeszthető növény, ami úgyszólván minden zöldséggel jól kijön, kivéve a petrezselymet, amellyel nem illenek össze.

4. (o delovanju naprav) ▸ együttműködik
Vsaka računalniška komponenta ima svoj gonilnik, saj ji ta omogoča, da pravilno deluje in se razume z drugimi deli računalnika, predvsem pa, da zna delovati skupaj s programsko opremo. ▸ A számítógép minden alkatrészének van saját illesztőprogramja, mert ez teszi lehetővé a megfelelő működését és a számítógép más részeivel való együttműködést, és – ami a legfontosabb – a szoftverrel való együttműködést.

5. (o uspešni aktivnosti) ▸ bír, boldogul, elboldogul
Kako se pa vi razumete s ponedeljki? ▸ És ön hogy bírja a hétfőket?
Pač pa sem se zelo dobro razumel z rožami. ▸ Én pedig nagyon jól elboldogultam a rózsákkal.
V obdobju, ko ga je obdajalo domotožje po teatru, si je želel preizkusiti, kako se razume z dramskim dialogom. ▸ Olyankor, amikor áthatotta a színház utáni vágyakozás, szerette volna kipróbálni, hogyan boldogul a drámai párbeszéddel.

redkokdaj prislov
(redko) ▸ ritkán, nagy ritkán, elvétveNekateri zbolijo za okužbo dihal pogosteje, drugi le redkokdaj v življenju. ▸ Egyesek gyakrabban betegednek meg légúti fertőzésben, mások az életük során csak elvétve.
Gotovino redkokdaj nosi v denarnici, saj ima plačilne kartice. ▸ Ritkán hord készpénzt a pénztárcájában, hiszen van bankkártyája.

république [repüblik] féminin republika, ljudovlada

la République française, la République démocratique d'Allemagne Francoska republika, Nemška demokratična republika
la République fédérale Zvezna nemška republika
république démocratique, fédérale, populaire, socialiste demokratična, zvezna, ljudska, socialistična republika
(familier) on est en république! saj smo vendar v republiki! (protest zoper kako prepoved)
Président masculin de la République predsednik republike
Union féminin des Républiques socialistes soviétiques Zveza sovjetskih socialističnih republik
la république des lettres literati
République socialiste de Slovénie SR Slovenija
République socialiste fédérative de Yougoslavie FSR Jugoslavija

rés adv.

1. (v povedni rabi izraža, da je kaj v skladu z resničnostjo) vero:
to ni res (questo) non è vero
kar je res, je res quel che è vero è vero

2. (izraža podkrepitev trditve) veramente, davvero, difatti, proprio, bene:
tu je res dolgčas qui ci si annoia davvero
tega denarja je hiša res vredna la casa vale davvero quei soldi
(izraža začudenje) vero, davvero, veramente, nevvero:
ti si to napisal, ali res? questo l'hai scritto tu, davvero?

3. (izraža pridržek) vero:
malo časa imaš, že res, pa bi se vseeno kdaj oglasil hai poco tempo, vero, ma potresti lo stesso farti vivo ogni tanto

4. (v medmetu izraža potrditev, pričakovanje potrditve, opozarja na trditev) vero, ah sì, nevvero; sissignore:
res, predaleč je šel vero, ha esagerato
saj res, da ne pozabim, pismo si dobil ah, sì, a momenti dimenticavo: hai ricevuto una lettera

5. (v vezniški rabi) vero che:
res zasluži, a mu velikokrat zmanjka denarja è vero che guadagna bene, eppure è spesso al verde
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. naj bom papež, če je to res! che io diventi papa, se è vero!
kar praviš, je res, še preres ciò che dici è vero, fin troppo vero

resno [é] ernstlich, ernsthaft, im Ernst
krvavo resno bitter ernst, mit tierischem Ernst, misliti: (das ist mein) blutiger Ernst
resno mišljen [ernstgemeint] ernst gemeint
Ali misliš resno? Ist das dein Ernst?
Saj ne misliš resno! Das ist nicht dein Ernst!
jemati resno koga, kaj: (etwas) ernst nehmen, zadevo: es sich nicht leicht machen
ne jemati resno (etwas) [leichtnehmen] leicht nehmen, auf die leichte Schulter nehmen, koga: nicht für voll ansehen/ nehmen
zdaj pa resno! Scherz beiseite!

resnobnež samostalnik
lahko izraža negativen odnos (stroga, pretirano resna oseba) ▸ komoly ember, komoly gondolkodású
S svojim živahnim temperamentom je osvojil tudi najbolj zadrte resnobneže. ▸ Élénk temperamentumával még a legkomolyabb gondolkodásúakat is megnyerte magának.
Ste menedžer, ki se pri delu zabava, ali ste resnobnež, saj se bojite, da boste sicer izgubili avtoriteto? ▸ Ön olyan vezető, aki jól szórakozik a munkahelyén, vagy a komolyabb fajta, mert fél, hogy elveszíti a tekintélyét?