Franja

biti kot hrček frazem
(o ujetosti) ▸ olyan mint a hörcsög
Se vam ob enoličnem delu zazdi, da ste kot hrček, ki teka po svojem krožnem vrtiljaku? ▸ Az egyhangú munka során támad-e olyan érzése, hogy mókuskereket hajt?
Sopomenke: počutiti se kot hrček

biti stvar diskusije frazem
(o različnih mnenjih) ▸ vita tárgya
Kakšne vrste energenta uporabljati v elektrarni, pa je stvar diskusije. ▸ Az, hogy milyen típusú energiát használjunk egy erőműben, vita tárgyát képezi.
Na podlagi katerih podatkov je policijski sindikat prišel do tega sklepa, je stvar diskusije. ▸ Az, hogy a rendőrszakszervezet milyen adatok alapján jutott erre a következtetésre, vita tárgyát képezi.

bitonalnost samostalnik
glasba (o tonskem načinu) ▸ bitonalitás

bitumenski pridevnik
(o bitumnu) ▸ bitumenes

bivalen pridevnik
1. (o pogojih za bivanje) ▸ lakhatási, lakásObnovljena hiša zgovorno razkriva značilnosti bivalne kulture rudarskih družin. ▸ A felújított ház híven tükrözi a bányászcsaládok lakáskultúrájának jellemzőit.

2. (namenjen bivanju) ▸ lakó, tartózkodásiS kuhinjskim pultom kuhinjo ločite od bivalnega prostora. ▸ A konyhát konyhapulttal választjuk el a lakótértől.
Izkupiček zbranih sredstev bo namenjen izgradnji bivalne skupnosti. ▸ A bevételt lakóközösség létrehozására fordítják.
Povezane iztočnice: bivalna prikolica, bivalna skupnost, bivalna viza, bivalni kontejner, bivalni vizum, bivalno dovoljenje

bivius 3 (bi in via) dvopoten, razpoten: fauces V. vhodi v soteske z obeh strani, calles Val. Fl.; subst. bivium -iī, n

1. dvopotje, razpotje, razkrižje: Plin., Fl., cum ad bivia consisteres L., in bivio portae V. (ena pot vodi do obale, druga stran od morja).

2. pren.
a) dvojna pot = dvojen način, dvojno sredstvo: bivium... nobis ad culturam dedit natura: experientiam et imitationem Varr., in bivio distineatur amor O. (o ljubezni do dveh deklet).
b) bivium Pythagorae Aus. Pitagorovo razkrižje, t.j. črka Y (littera Pythagorae), s katero je Pitagora baje primerjal dvojno pot življenja: pot kreposti in pot pregreh.

bivši pridevnik
1. (o nekdanjem partnerju) ▸ volt, exSem ločen, zaradi dveh otrok sem stanovanje pustil bivši ženi. ▸ Elváltam, és a két gyermekünk miatt a lakást otthagytam a volt feleségemnek.
2. (o preteklem statusu osebe) ▸ volt, korábbi Bivši predsednik ima tudi pravico do uporabe pisarne in službenega vozila z voznikom. ▸ A volt elnök egy iroda és egy sofőr vezette hivatali gépjármű használatára is jogosult.Svojih bivših sodelavcev se tudi spomnim ne več. ▸ A volt munkatársaimra már nem is emlékszem.Potem so prišle počitnice in srečal sem bivšega učenca, ki je osnovno šolo končal že pred leti. ▸ Aztán jött a vakáció, és találkoztam egy volt tanítványommal, aki már évekkel ezelőtt befejezte az általános iskolát.

3. (kar ne obstaja več) ▸ egykori, korábbi, volt, régiV bivši državi so mnogi uredniki, predvsem glavni uredniki velikih medijev, odhajali v politiko. ▸ A korábbi országban sok szerkesztő, különösen a nagy médiumok főszerkesztői mentek el politikusnak.V krajevni skupnosti so se po dolgih letih pričela obnovitvena dela v objektu bivše osnovne šole. ▸ A helyi önkormányzat hosszú idő után megkezdte a felújítási munkálatokat az egykori általános iskola épületében.

bizantinski pridevnik
v zgodovinskem kontekstu (o Bizancu in Bizantincih) ▸ bizánciPovezane iztočnice: Bizantinsko cesarstvo

bizmutov pridevnik
kemija (o kemijskem elementu) ▸ bizmutŽe v zgodnjih 60. letih preteklega stoletja je bilo znano, da bizmutov ferit prevaja električni tok. ▸ Az 1960-as évek elején már tudták, hogy a bizmut-ferrit vezeti az elektromosságot.

blacterō -āre (onomatop., prim. blaterō) blablakati, blekati; o žabi kvakati: Sid.

blaesus 3 (gr. βλαισός) čebljav, bebljav, jec(lj)av: balbus et blaesus Icti. jecljavec in bebljavec, madidi et blaesi Iuv. (o pijancih). — Kot priimek Blaesus -ī, m Blez: conditor tardae Blaesus cognomine Cyrrhae (= Aristaeus) O.; poseb. ime Junijevega, Pedijevega in Sempronijevega rodu, npr. Iunius Blaesus Junij Blez, legat v Panoniji, ko je ces. Tiberij nastopil vladarstvo: T. Od tod adj. Blaesiānus 3 Blezov, blezovski: facis ipse Blaesianum Mart. po Blezovo, kakor Blez.

blagajniška knjiga stalna zveza
finance (o računovodski evidenci) ▸ pénztárkönyv

blago samostalnik
1. (predmeti za prodajo) ▸ cikk, áru, árucikkPovezane iztočnice: levantinsko blago, množično blago, potrošno blago, terminsko blago

2. (tkanina) ▸ anyag, ruhaanyag, szövet

blagodejen pridevnik
1. (koristen ali prijeten) ▸ jótékony, kedvezőPsihološki blagodejni vplivi vadbe se zmanjšajo, če vadbo spremljajo pritisk, stres in pretirana tekmovalnost. ▸ A testmozgás kedvező pszichológiai hatásai csökkennek, ha azt presszionálás, stressz és túlzott rivalizálás kíséri.

2. (o izboljšanju stanja) ▸ jótékony, kedvező
Znižanje obrestne mere je imelo blagodejni učinek na delniške trge, pa čeprav za kratek čas. ▸ A kamatcsökkentés, ha rövid időre is, de kedvezően hatott a részvénypiacokra.

blagovna znamka stalna zveza
(o prodajnem izdelku) ▸ márka, márkanév
Ena od nalog embalaže je prav ločevanje blagovne znamke od konkurenčnih izdelkov. ▸ A csomagolás egyik funkciója, hogy megkülönböztesse a márkát a konkurens termékektől.
Skozi športni marketing se namreč najlažje promovira blagovna znamka podjetja. ▸ Egy vállalat márkájának népszerűsítésére a legjobb módszer a sportmarketing.
Osebni računalniki svetovnih blagovnih znamk so danes lahko dostopni. ▸ A világmárkák személyi számítógépei ma már könnyen hozzáférhetők.
Leta 2016 so slovenskega prevoznika pred izgubo obvarovali tako, da so za dobrih osem milijonov evrov odkupili njegovo blagovno znamko. ▸ 2016-ban a szlovén fuvarozót úgy mentették meg a veszteségektől, hogy valamivel több mint 8 millió euróért megvásárolták a márkanevét.

blanco bel, beljen (platno); svetel; bled; bojazljiv, strahopeten; preprost; neškodljiv

blanco de leche mlečnobel
blanco (de) nieve snežnobel
carta blanca blanket, golica, nepopisan list; pooblastilo
cerveza blanca svetlo pivo
firma en blanco podpis na neizpolnjenem papirju (pobotnici ipd.)
ropa blanca belo perilo
verso blanco blankverz
vino blanco belo vino
como de lo blanco a lo negro kot dan in noč različen
se le conoce en lo blanco de los ojos vidi se, da nima niti najmanjšega pojma o tem

blandior -īrī -ītus sum (blandus)

1. prilizovati, laskati, dobrikati se komu, milovati, ljubkovati koga; abs.: quippe qui (callidus adulator) etiam adversando saepe adsentetur et litigare se simulans blandiatur Ci., modo blanditur, modo... terret O., pavidum (poniglavo) blandita O.; blandiri inter se Plin. (o golobih); pogosto z dat.: cur matri blanditur? Ci., cessit... tibi blandienti ianitor aulae H. tvojemu dobrikanju, Venus... sic patruo blandita est O., blandiri votis suis T. verjeti temu, kar si kdo želi, blandiebatur coeptis fortuna T. „se je smehljala“, blandiri auribus alicuius Plin. iun., blandiri sibi Ulp. (Dig.) laskati samemu sebi, domišljati si, varati samega sebe, blandiri sibi inepta spe Sen. ph., blandiri sibi de ipsius indulgentia Aug.; s finalnim stavkom: fama est... Hannibalem... pueriliter blandientem patri Hamilcari, ut duceretur in Hispaniam,... iure iurando adactum se... hostem fore populo Romano L. dobrikajoče proseč; blandientes oculi Iust. milo pogledujoče.

2. pren. goditi, ugajati, prijati, mikati, vabiti: video, quam suaviter voluptas sensibus nostris blandiatur Ci., suā blanditur pōpulus umbrā O., blandiente inertiā T.; adj. pt. pf. blandītus 3 (= blandus 3) mičen, prijeten: rosae Pr., peregrinatio Plin. — Soobl. v act. blandiō -īre; od tod: blandirem Ap. (v najboljših rokopisih blandirer), blanditus (pt. pf.) labor Verr. ap. Prisc., blandiendo (pt. fut. pass.) duce Sen. tr.

blandus 3, adv. -e (blanditer: Pl., Tit. ap. Non., Prisc. ) (najbrž sor. z blaterāre, balbus, babulus; prvotno blandus = prijazno bebljajoč komu)

1. v dobrem in slabem pomenu laskav, dobrikav, priliznjen, prikupljiv, prijazen, ljubkujoč: blandus amicus (naspr. verus) Ci., catulorum blanda propago Lucr., amator Pr., puella, puer, columba O., blandi doctores H., canibus blandis rabies venit V., blande rogare Ci., blandius petere Ci., blandissime appellare aliquem Ci., blande colendo (fructūs) Lucr. s skrbno nego, excipere aliquem hospitio blande ac benigne L., blandius moderari fidem H., blande flectere cardinem Ps.-Q. rahlo; s praep.: unum te puto minus blandum esse quam me, et, si uterque nostrum est aliquando adversus aliquem, inter nos certe numquam sumus Ci. ep.; z dat.: an blandiores in publico quam in privato, et alienis quam vestris estis? L.; z abl. instrumenti: doctā prece blandus H., non sumptuosā blandior hostiā H. manj ugajajoč, blanda precatu Stat.; z abl. limitationis: blandissimus ingenio Aur. = preveč prijaznega značaja; pesn. z gen. ali grškim acc. (glede na): blandus precum, blanda genas vocemque Stat.; pesn. z inf.: Stat., (Orphea) blandum et auritas fidibus canoris ducere quercus H. ki je z blagozvočnimi strunami prikupljivo privabljal hraste.

2. pren. (o stvareh)
a) laskav, prijazen, ljubkujoč, vljuden, dvorljiv: vox Enn. ap. Ci., Lucr., voces V., Plin. iun., soni, dicta, verba O., oratio, litterae Ci., laudes V., affabilis, blandus (erat Alcibiades) N. vljuden, blandis lacertis colla tenere O., blandi oculi Plin.
b) vabljiv, dražesten, mičen, prikupen, prijeten: alea, ars, aquae, quies, soles O., gaudia, labor V., otium consuetudine in dies blandius L., voluptates blandissimae dominae Ci.; z dat.: res blanda legentibus Plin., blandae superûm mortalibus irae Stat.; subst. neutr. pl.: animus asperis blandisque pariter invictus Sen. ph.

blaterō (blatterō) -āre -āvī -ātum (onomatop., prim. blandus, balbus, babulus, blacterāre)

1. (nav. v obl. blaterō) blebetati, čvekati, kvasiti, žlobudrati, kvantati; abs.: cum magno blateras clamore H., malus iste verbero blaterans Ap.; z acc.: incondita et vitiosa blaterare Ap.

2. (v obl. blatterō) blablakati (o velblodu): P. F., blejati, blekati (o ovnu): Suet. fr.

blato samostalnik
1. (o zemlji) ▸ sárVse skupaj je bilo gradbišče, zato je bilo obilo blata. ▸ Az egész területen építkezés folyt, ezért volt rengeteg sár.
Že dneve in dneve je deževalo in ceste so se spreminjale v blato. ▸ Már napok óta zuhogott az eső, és az utak sártengerré váltak.
Povezane iztočnice: zdravilno blato, aktivno blato, dehidrirano blato, hiša iz blata, koliba iz blata, koča iz blata

2. (iztrebek) ▸ bélsár, székletBolnika vedno vprašamo, ali pri odvajanju blata čuti bolečine. ▸ A beteget mindig megkérdezzük, hogy vannak-e fájdalmai székelés közben.Pogosto izločanje tekočega blata je najpogostejši znak, da gre za drisko. ▸ Folyós széklet ürítése a hasmenés leggyakoribb jele.
3. izraža negativen odnos (o negativni situaciji ali stanju) ▸ mocsár, slamasztikaSrbija s predsedniškimi volitvami tone v politično blato. ▸ Szerbia az elnökválasztás során egyre mélyebbre süllyed a politikai mocsárba.
Velika pričakovanja delavske blaginje so se sfižila in potonila v blatu birokracije in prikrite korupcije. ▸ A dolgozók jólétével kapcsolatos nagy várakozások füstbe mentek és elsüllyedtek a bürokrácia és a rejtett korrupcióba mocsarában.
Nemško notranjepolitično prizorišče se čedalje bolj pogreza v blato afer. ▸ A német belpolitikai színtér egyre mélyebbre süllyed a botrányok mocsarában.
Kak odličen odvetnik bi ga morda le lahko potegnil iz blata. ▸ Egy ügyes ügyvéd talán csak ki tudná húzni a slamasztikából.

4. (o sramotenju) ▸ sárNjun zakon je bil sila razburljiv, a se je končal s polomom in obmetavanjem z blatom. ▸ A házasságuk rendkívül izgalmas volt, mégis totális csőddel és sárdobálással végződött.
Zakone bodo interpretirali sebi v prid, samo da bodo čim bolj sprali blato s svojih imen. ▸ A törvényeket a saját érdekeik szerint fogják értelmezni annak érdekében, hogy minél tisztábbra mossák nevüket.