Franja

borovčev pridevnik
(o drevesu ali delu drevesa) ▸ fenyő

borovničev pridevnik
1. (o živilih) ▸ áfonya
2. (o grmu ali delu grma) ▸ áfonya

borsa¹ f

1. torba; mošnja:
la borsa della spesa nakupovalna torba
borsa da viaggio potovalka
borsa da tabacco mošnjiček za tobak
borsa dell'acqua termofor
borsa da ghiaccio vrečica za led
borsa diplomatica diplomatski kovček

2. ekst. mošnja, denar:
o la borsa o la vita! denar ali življenje!
avere la borsa piena, vuota imeti polno, prazno mošnjo
aprire, sciogliere la borsa odpreti denarnico, razvezati mošnjiček
chiudere, stringere la borsa varčevati, skopariti
mungere, vuotare la borsa di qcn. molsti, izkoriščati koga
toccare qcn. nella borsa prositi koga za denar
pagare di borsa propria plačati iz lastnega žepa

3.
borsa di studio štipendija

4. premija, denarna nagrada (pri boksu)

5.
borsa di pastore bot. plešec (Capsella bursa pastoris)

6. anat. mošnja, vreča:
borsa scrotale mošnja
la borsa del canguro kengurujeva trebušna vreča

7. mešiček:
avere le borse sotto gli occhi imeti mešičke pod očmi, imeti nabrekle veke

8. pren. dolgčas; mora, dolgočasnež, tečnež:
che borsa! kakšen dolgčas!

borzni indeks stalna zveza
finance (o ceni vrednostnih papirjev) ▸ tőzsdeindex

bōs, bovis, gen. pl. nav. boum, pa tudi bovum (Ci., Hier.) in bovom (V.), st.lat. boverum (Ca.), dat. in abl. pl. nav. būbus (pri Aus. bŭbŭs) ali bōbus (Ci., H.), m in f (prim. gr. βοῦς, dor. βῶς)

1. govedo; kot masc. bik, vol, kot fem. krava: Ci. idr.; preg.: bos lassus fortius fingit pedem Aug., Hier. stopa trše, clitellae bovi sunt impositae Poeta in Ci. ep., Amm. = prisoja se mi nekaj, čemur nisem kos, prim.: non nostrum, inquit, onus; bos clitellas Q.; šalj. met. iz govejega usnja rezan bič: ubi vivos homines mortui incursant boves Pl.

2. pren.
a) o živalih, podobnih govedu: α) bōs Lūca ali Lūca (lūca) bōs, gl. Lūca pri Lūcānī. β) severni jelen, los: est bos cervi figurā C. γ) „(morski) vol“, morska riba iz družine ploč: O., Plin.
b) ozvezdje Bik ali Junec: Varr.

Opomba: Nom. sg. bovis: Varr., Petr.

bosanski pridevnik
(o Bosni in Bosancih) ▸ boszniai, bosnyákSopomenke: bosansko-hercegovski

bosansko-hercegovski pridevnik
(o Bosni in Hercegovini in Bosancih) ▸ bosznia-hercegovinaiSopomenke: bosanski, bosensko-hercegovski
Povezane iztočnice: bosansko-hercegovska marka

bosensko-hercegovski pridevnik
(o Bosni in Hercegovini in Bosancih) ▸ bosznia-hercegovinai
Sopomenke: bosansko-hercegovski

Bosporus (Bosphorus) -ī, m (Βόσπορος, Βόσφορος, po mitu o Ioni iz βοῦς in πόρος = „Goveji brod“) Bospor, morska ožina. Poseb.

1. B. Thrācius (Βόσπορος Θράκιος ali τὸ Βυζαντιακὸν στόμα) Traški Bospor (zdaj Bospor) med Trakijo in Malo Azijo: Varr., Mel., Plin., Amm.; pogosto tudi samo Bosporus Bospor: Mel., Val. Fl., navita Bosporum Poenus perhorrescit H., navita Bosporum tentabo H.

2. B. Cimmerius Kimerski Bospor med Črnim in Azovskim morjem: Varr., Mel., Plin., Amm.; pogosto tudi samo Bosporus (Bosporos) Bospor: Mel., Bosporos et Tanais superant O., qui super Bosporum colunt Cu.; navita Bosporûm poenas perhorrescit H. (nam. navita Bosporum Poenus perh.) se boji nevarnosti obeh Bosporov (= Traškega in Kimerskega); met. kot fem. Kimerski Bospor = pokrajine ob Kimerskem Bosporu, bosporsko kraljestvo: Pr., Bosporum confugere Ci. na bosporsko obalo. Od tod adj.
a) Bosporius (Bosphorius) 3: O. ali Bosporeus 3: Sid. (Βοσπόριος, Βοσφόριος) in
b) (v lat. obl.) Bosporānus 3 bosporski: Bosporanum bellum, Mithridates Bosporanus T., tractus Val. Max.; subst. Bosporānī -ōrum, m Bosporci, preb. ob Bosporu: Ci., T.
c) Bosporicus 3 bosporski: mare Gell.

botte [bɔt] féminin

1. šop, sveženj, otep

2. škorenj

3. (velik) sod

4. udarec s fioretom, z mečem

botte de paille, de radis šop slame, redkvic
botte en caoutchouc gumijast škorenj
botte de cavalier jahalni škorenj
bottes à revers zavihani škornji
botte de fleurs velik šopek cvetlic
bottes de sept lieues kilometrski škornji
botte de paperasses šop, sveženj, kup (starega) papirja
botte secrète varljiv sunek (pri mečevanju); finta, zvijača, ukana, prevara
haut comme une botte (familier) čisto majhen (zlasti o otroku)
coup masculin de botte brca
avoir du foin dans ses bottes imeti denarja ko pečka
chercher une aiguille dans une botte de foin (figuré) lotiti se nečesa nemogočega
cirer, (populaire) lécher les bottes de quelqu'un klečeplaziti pred kom, peté komu lizati
y laisser ses bottes poginiti
mettre, ôter ses bottes obuti, sezuti škornje
porter, pousser une botte napraviti izpad (pri mečevanju), figuré postati drzen, nesramen, žaljiv; staviti zvito vprašanje
se quereller à propos de bottes za prazen nič se prepirati
ça fait ma botte (populaire) to mi pride ravno prav

bouleverser [-vɛrse] verbe transitif preobrniti, v velik nered, na glavo spraviti; premetati; podreti; figuré pretresti, zbegati, razburiti; (popolnoma) spremeniti

la nouvelle de sa mort m'a bouleversé vest o njegovi smrti me je pretresla

bóžič Christmas, Christmas Day, Xmas; Feast of the Nativity

o bóžiču at Christmas
vesel bóžič! Merry Christmas!

bôžič Noël moški spol

o Božiču à Noël

brāchium, bolje bracchium, -iī, n (iz gr. βραχίων)

1. podlaket, roka (od komolca do prstov): Lucr., Cels., Cu., subiecta lacertis bracchia sunt O., nudae brachia ac lacertos T.

2. sinekdoha cela roka (od rame do prstov), rame -na/-éna: Varr., Cu., T. idr., diu iactato brachio scutum manu emittere C., bracchium frangere Ci., Cels., illi inter sese magnā vi bracchia tollunt V., collo dare bracchia circum V. ali circumdare (implicare, inicere) bracchia collo O. ali brachia cervici dare H. obje(ma)ti; o gibanju rok po taktu pri plesu: bracchiaque in numerum iactare et cetera membra Lucr., numeris bracchia mota suis, numerosa bracchia ducere O., molli deducere brachia gestu Pr. ali motu Stat.; pren.: illud levi bracchio agere Ci. ep. ne ukvarjati se kaj dosti s tem, molli bracchio obiurgare aliquem Ci. ep. rahlo dregniti koga (da bi ga posvaril), praebere sceleri bracchia O. pomagati pri..., bracchia longo margine terrarum porrexerat Amphitrite O. je bila oklenila, derigere bracchia contra torrentem Iuv. proti toku plavati = upirati se višji oblasti.

3. pren. (o ročastih stvareh)
a) živalske klešče, ščipalke: Plin.; tudi o ozvezdjih Raku in Škorpijonu: cancri bracchia ali bracchia cancri O., (gradieris per) ora leonis saevaque circuitu curvantem bracchia longo scorpion atque aliter curvantem bracchia cancrum O., locus, in geminos ubi bracchia concavat arcūs scorpios O., ipse tibi iam bracchia contraxit ardens scorpios V.
b) α) slonje stegno ali bedro: elephanto... pugno praefregisti bracchium Pl.; pren.: duo terrae eius velut brachia excurrunt Cu. β) levja golen: leoni in feminum et bracchiorum ossibus paucis exigua admodum (medulla est) Plin.
c) v pl. veje, vejice, vejevje: Cat., Plin., Val. Fl., ramos (vejevje) annosaque bracchia (veje) pandit ulmus V., spatiantia passim bracchia compescit O.; poseb. odrastki, mladike (na trti): Col., hoc vitem... sub brachia unguito Ca., tum bracchia tonde V.
č) gorski grebeni: Cu., ubi brachia emittit... Sarpedon Plin.
d) morski rokavi: O.
e) pri oblegovalnih delih in braniščih zidano krilo, pobočni nasip, vezna črta: Auct. b. Afr., Auct. b. Alx., Auct. b. Hisp., Pr., Lucan. idr., muro bracchium iniungere C., L., bracchio obiecto flumine eos excludit L.; poseb. pri pristaniščih pobočni morski nasip: bracchiis duobus Piraeum Athenis iungit L.
f) konca, okrajka loka: bracchia (arcūs) ducens V.
g) jadrnice: Stat., iubet... intendi bracchia velis V.
h) pri balistah in katapultih ročice, kraki: Vitr.; kraka pri šestilu: ex uno duo ferrea bracchia modo vinxit O.

Bradfordov zakon stalna zveza
bibliotekarstvo (o razpršenosti člankov) ▸ Bradford törvénye, Bradford-törvény, Bradford-féle törvény

bradica samostalnik
1. lahko izraža pozitiven odnos (o obraznih dlakah) ▸ szakáll, kis szakállČarodej, ki je skakal po odru, je bil mlad, z lepo pristriženo bradico in bleščečim cilindrom. ▸ A színpadon ugrabugráló fiatal bűvésznek szépen nyírt kis szakálla és fényes cilindere volt.Okradeno dekle je tatu opisalo kot kakih 20 let starega fanta, suhe postave, koščenega obraza in temnih kratkih las s kratko bradico. ▸ A kirabolt lány leírása alapján a tolvaj 20 év körüli, vékony testalkatú, csontos arcú, sötét, rövid hajú és rövid szakállú fiú volt.Povezane iztočnice: kozja bradica

2. izraža pozitiven odnos (del glave) ▸ állNa rahlo preširoko čelo in špičasto bradico nanesemo nekaj rdečila v odtenku rožnega lesa. ▸ Az enyhén széles homlokra és hegyes állra felviszünk egy kis rózsafa színű pirosítót.Mali Luka je padel s postelje in si prebil bradico. ▸ A kis Luka leesett az ágyról és felhasította az állát.

braga ženski spol dokolenke (hlače)

bragas (široke) hlače
calzar las bragas hlače nositi (o ženi)

bralna značka stalna zveza
v izobraževanju (o organiziranem branju) ▸ olvasóverseny

brazda samostalnik
1. (dolg ozek rez v zemlji) ▸ barázdaZa oranje uporabljajo zelo majhen plug, z njim lahko orjejo le plitvo brazdo. ▸ Szántáshoz nagyon kicsi ekét használnak, és sekély barázdát húznak vele.

2. (guba na delu telesa) ▸ barázda, ráncPrestane travme se mu še zmeraj rišejo v brazdah na obrazu. ▸ A megélt traumák még mindig mély nyomot hagynak az arcán.

3. (vdolbina) ▸ barázdaPo sredini testa napravimo z roko brazdo, v katero položimo podolgasto klobaso iz marcipana in mandljev. ▸ A tészta közepén kézzel barázdát húzunk, ebbe fektetjük a marcipánból és mandulából készült henger alakú tölteléket.

4. (sled plovila) ▸ hajósodor, barázdaGalebi so leteli za trajektom in se držali vodne brazde. ▸ A sirályok a vízben kialakult barázda mentén kitartóan követték a kompot.

5. botanika (vrhnji del pestiča) ▸ bibeszáj, termőVen lahko pride le mimo lepljive brazde, na kateri odloži pelod, ki ga je prinesla z drugih cvetov. ▸ Innen csak a ragacsos barázdán keresztül tud kijönni, amelyre lerakja a más virágokon gyűjtött virágpor egy részét.

6. elektronika (zapis zvoka) ▸ lemezbarázda
7. (o občutjih) ▸ barázda

brázda surco m ; (guba) arruga f

vodna brazda za ladjo estela f
(o ladji) delati brazde v vodi surcar las aguas