Franja

zašíbiti se (-im se)

A) perf. refl.

1. piegarsi, curvarsi (sotto il peso):
veje so se zašibile pod težo mokrega snega i rami si piegarono sotto il peso della neve fradicia

2. crollare (dalla fatica, per lo spossamento):
onemogla žena se je zašibila in sedla na klop la donna crollò esausta sulla panca

B) zašíbiti (-im) perf.

1. piegare, curvare

2. indebolire, fiaccare

zašíti (-šíjem) perf.

1. cucire:
ročno, strojno zašiti cucire a mano, a macchina

2. pren. (aretirati) arrestare, ingabbiare, condannare:
zašili so ga za šest mesecev si è preso sei mesi di prigione, è stato condannato a sei mesi di galera

zaškrípati (-am) perf.

1. stridere, scricchiolare, cigolare:
kolesa voza so zaškripala le ruote del carro cigolarono
zaškripati z zobmi digrignare i denti

2. sferragliare (di tram, carro e sim.); sgommare (di auto)

3. pejor. cricchiare:
zaškripati na violino cricchiare sul violino

4. pren. scricchiolare:
organizacija tekmovanja je zaškripala nell'organizzazione delle gare qualcosa scricchiolava

zašpecati glagol
neformalno (zatožiti; izdati) ▸ beköp
Nikoli ni izvedel, kdo ga je zašpecal. ▸ Sohasem tudta meg, ki köpte be.
Njegovi moštveni kolegi so ga zašpecali, da se je na eno zadnjih tekem privalil pijan. ▸ A csapattársak beköpték, hogy az utolsó mérkőzések egyikére részegen gurult be.

zaštekati glagol
1. neformalno (razumeti; dojeti) ▸ veszi a lapot, pedz, megfejt
Pomembno je, da zaštekaš, kaj je bolj pomembno in pametno. ▸ Fontos, hogy vedd a lapot, hogy mi fontosabb és mi racionálisabb.
Zaštekaš, zakaj je črno usnje preživelo obe vojni, vse glasbene trende in vse modne zapovedi? ▸ Pedzed már, a fekete bőr miért élt túl két háborút, minden zenei trendet és minden divatirányzatot?
Japonci so zaštekali princip delovanja Hollywooda. ▸ A japánok megfejtették Hollywood működési elvét.

2. neformalno (o naklonjenosti) ▸ bír, csíp, bejön
Ko sem bil mulc, je bila edina muzika, ki sem jo zaštekal, narodno zabavna. ▸ Kölyökkoromban az egyetlen zene, ami bejött, az a szórakoztatózene volt.

3. neformalno (prenehati delovati; imeti težave) ▸ bekrepál, bedöglik, befuccsol
Po popoldanskem počitku mu je koleno tako 'zaštekalo', da sploh ni mogel več stopiti na nogo. ▸ A délutáni pihenőt követően a térdem annyira bekrepált, hogy egyáltalán nem tudtam rálépni a lábamra.
Kljub temu, da je v finalni poskusni seriji puška dvakrat zaštekala, je nato na srečo delovala brezhibno. ▸ Annak ellenére, hogy a döntő próbasorozatában a puska kétszer is bekrepált, ezt követően szerencsére hibátlanul működött.
Tako se je pač zgodilo, da mi je zaštekalo pri denarju in ker nisem punca, ki joka, ampak vzame stvari v svoje roke, sem ugriznila v dobro ponudbo. ▸ Ezért tehát úgy alakult, hogy befuccsoltam a pénzzel, és mivel nem vagyok sírós kislány, hanem a saját kezembe veszem a dolgokat, ráharaptam a jó ajánlatra.

zaštrléti (-ím) perf.

1. sporgere; emergere

2. sporgere in fuori

3. rizzarsi (di capelli):
ko se je odkril, so mu lasje zaštrleli na vse strani quando si tolse il cappello, il berretto, i capelli gli si rizzarono in tutte le direzioni

zaštropotáti (-ám) perf.

1. gorgogliare:
voda je zaštropotala v umivalniku l'acqua gorgogliò nel lavandino

2. tamburellare:
kaplje so zaštropotale po šipah gocce (di pioggia) tamburellarono per i vetri

zašušljáti (-ám) perf.

1. (skrivaj povedati kaj neprijetnega) mormorare; sussurrare:
zašušljali so, da je veliko poneveril si mormorava che avesse disttratto forti somme

2. frusciare, stormire

zašušmáriti (-im) perf. pejor.

1. abborracciare, acciabattare, acciarpare:
novo občinsko poslopje so po mojem zašušmarili secondo me, il nuovo palazzo municipale l'hanno acciarpato

2. massacrare (il malato, l'arto)

zašuštrati glagol
neformalno (slabo narediti; uničiti) ▸ elpuskáz, elbaltáz, elfuserál
Razširile so se govorice, da so preiskavo umora zašuštrali kriminalisti. ▸ Olyan mendemondák keringtek, hogy a gyilkosság vizsgálatát a nyomozók baltázták el.
Zdi se, da znam delati komedije, doslej niti ene še nisem zašuštral. ▸ Azt hiszem, tudok vígjátékokat készíteni, eddig egyet sem puskáztam el.
Ginekologinja jo je dobro zašuštrala. ▸ A nőgyógyász alaposan elfuserálta.

zatakníti to stick (v to, into)

zatakníti si cvetico v gumbnico to stick a flower into one's buttonhole
zatakníti se to stick (tudi figurativno)
vrata so se zataknila the door has stuck
beseda se mi je zataknila (v govoru) I stumbled over a word (in my speech)

zatém

A) adv. dopo; poi; successivamente:
namočil ga je dež in dan zatem je zbolel si bagnò sotto la pioggia e il giorno dopo era già malato
najprej je doštudiral, zatem se je zaposlil prima finì gli studi e poi trovò un lavoro

B) zatém konj.

1. (pri naštevanju) poi, inoltre:
izvažali so vino, zatem orožje, volno in platno esportavano vino e inoltre armi, lana, tela

2. zatem ko (potem ko) dopo che:
zatem ko je prijatelj odšel, je zazvonilo pri vratih dopo che l'amico se ne fu andato, suonarono alla porta

zatemnéti (-ím) | zatemnévati (-am) perf., imperf. oscurarsi, offuscarsi (tudi pren.):
njegova slava je hitro zatemnela la sua fama si offuscò presto
ob teh besedah je njegov obraz zatemnel a quelle parole si oscurò in volto
ko je dan zatemnel, so se prižgale luči all'imbrunire si accesero le luci

zatemníti (-ím) | zatemnjeváti (-újem)

A) perf., imperf.

1. oscurare, ottenebrare, offuscare:
zatemniti dvorano oscurare la sala

2. pren. offuscare, annebbiare, appannare:
zatemniti osnovni problem annebbiare, offuscare il problema di fondo

3. pren. (narediti kaj mrko) oscurare:
skrbi so mu zatemnile obraz le preoccupazioni gli oscuravano il volto

4. (zasenčiti) eclissare, superare:
s svojim sijajem je mesec zasenčil vse zvezde col suo splendore la luna eclissava tutte le stelle

B) zatemníti se (-ím se) perf. refl.

1. oscurarsi; annebbiarsi:
impers. od žalosti se mu je zatemnilo pred očmi dal dolore gli si annebbiò la vista

2. (postati mrk) oscurarsi (in volto)

zatilje samostalnik
(del glave in vratu) ▸ tarkóLase na zatilju zvijte v figo, spredaj naj prosto padajo. ▸ A tarkóján fésülje kontyba a haját, elől pedig hagyja, hogy szabadon essen.
Debele dežne kaplje so mi padale na zatilje, in ni bilo prijetno. ▸ A kövér esőcseppek a tarkómra potyogtak, ami nem volt kellemes érzés.
Sopomenke: tilnik, zatilnik

zatišje pred burjo frazem
(o napovedi težkih časov) ▸ vihar előtti csend
Toda ta znamenja so lahko varljiva in gre morda le za zatišje pred burjo. ▸ Ezek a jelek megtévesztőek lehetnek, talán csak vihar előtti csendről van szó.
Sopomenke: zatišje pred viharjem, zatišje pred neurjem, zatišje pred nevihto

zató

A) adv. perciò, per questo, pertanto, di conseguenza, appunto:
termiti zelo hitro uničujejo les in so zato velika nadloga le termiti distruggono rapidamente il legno e sono perciò una calamità tanto grande
rad bi nekaj vprašal. Kar daj, saj smo zato tukaj vorrei fare una domanda. Prego, siamo qui per questo
če prebere vse knjige, zato še ne bo pameten anche se avesse letto tutti i libri del mondo non sarebbe saggio per questo
razreda nisem izdelal, pa kaj zato non ho superato la classe. E allora?!
uro sem zgubil. Nič zato ho perso l'orologio. Non fa niente
to ni drobiž, to so milijarde! Saj zato non sono spiccioli, si tratta di miliardi. Appunto

B) zató konj.

1. (za izražanje vzročno-sklepalnega razmerja) perciò, pertanto:
bil je zelo lačen, zato so mu dali jesti aveva una fame da lupo, perciò gli diedero da mangiare

2. (v protivnem priredju) per questo; in compenso:
piše malo, zato pa dobro scrive poco ma in compenso bene

3. zato ker (v vzročnih odvisnih stavkih) perché:
zakaj je manjkal? Zato ker je bil bolan perché non è venuto? Perché stava male

4. zato da (v namernih odvisnikih) perché, affinché; per:
zakaj ste zaprli okno? Zato da ne bi bilo prepiha perché ha chiuso la finestra? Per impedire giri d'aria

zatrésti (-trésem)

A) perf. scuotere, agitare, scrollare:
zatresti drevo scrollare l'albero
tla je zatresel nov potres il suolo fu scosso da un nuovo sisma, un nuovo sisma fece tremare il suolo
šport. napadalec, očividno razpoložen, je kar trikrat zatresel (nasprotnikovo mrežo) l'attaccante in evidente stato di grazia segnò ben tre volte, fece una tripletta

B) zatrésti se (-trésem se) perf. refl. tremare; tremolare:
spet se je zatresla zemlja la terra ha nuovamente tremato
ko je govoril, se mu je glas včasih zatresel mentre parlava, la sua voce tremò ripetutamente
pog. pren. hlače so se mu zatresle se la fece nei pantaloni

zatŕpati (-am) | zatrpávati (-am) perf., imperf.

1. (zatlačiti) stipare, pigiare

2. intasare, ingorgare:
vozila so zatrpala mestne ulice i veicoli hanno intasato le strade cittadine

zatúliti to howl; to roar

zatúliti na koga to roar at someone
zatulili so od smeha they roared with laughter