Franja

bičati glagol
1. (udarjati z bičem) ▸ korbácsolRazgaljeni in bosi verniki se med procesijo do krvi bičajo po hrbtu, s čimer naj bi se pokorili za svoje grehe. ▸ A félmeztelen és mezítlábas hívők a körmenet során véresre korbácsolják saját hátukat, így vezekelve bűneikért.
Ljudi, ki so bili obsojeni zaradi političnih ali verskih prestopkov, so bičali z usnjenim pasom. ▸ Az elítélt politikai vagy vallási szabályszegőket bőrszíjjal korbácsolták.

2. (o naravnih pojavih) ▸ sújt, lecsap, korbácsolPeščeni viharji že milijone let bičajo Zemljo in spreminjajo obličja starih celin. ▸ A szélviharok már évmilliók óta sújtják a Földet, és alakítják az öreg kontinensek felületét.
Veje so mi bičale obraz. ▸ Az ágak az arcomat csapdosták.

3. (ostro kritizirati) ▸ korbácsoljaUmrli pisatelj je neusmiljeno bičal ameriško in tudi britansko politiko. ▸ Az elhunyt író kíméletlenül ostorozta az amerikai és a brit politikát.

bidēns -entis, abl. sg. -ī, subst. večinoma -e, gen. pl. -ium in pesn. -um (bi in dēns) dvozob,

1. obr. (o darilnih živalih) ki ima že obe vrsti zob = popolnoma odrasel, dvoleten: porcus Pomp. ap. Gell., hostia Hyg. ap. Gell. Od tod subst. fem. (sc. hostia) darilno živinče (ki ima že obe vrsti zob), odraslo ali dveletno darilno živinče, poseb. darilna ovca: Plin., mactant lectas de more bidentīs V., lanigeras mactabat rite bidentīs V., Amathusiacae bidentes O., tentare multa caede bidentium... deos H., bidenti facere (žrtvovati) Laberius ap. Non.; pren. ovca: bidens prospexit lupum Ph.

2. dvozob = dvorogljat, dvorezen: forfex V., ferrum Ps.-V., (Ciris), ancora Plin., ligones Veg. Od tod subst. masc. (sc. raster) „dvorogljača“, kopača, motika (δίκελλα): Col., Plin., duros iactare bidentes V., glaeba versis frangenda bidentibus V., versare solum bidente Tib., valido bidenti ingemere Lucr., burus bidens O.; met.: bidentis amans Iuv. prijatelj poljedelstva.

bien² [bjɛ̃] masculin dobro, dobrina; imetje; blaginja; koristi, interes

le mieux est l'ennemi du bien boljše in dobro ne gresta skupaj
biens pluriel de consommation potrošne dobrine
biens corporels, immatériels materialne, duhovne dobrine
biens dotaux dota
bien foncier zemljišče
biens immobiliers, immeubles nepremičninsko premoženje
biens indivis skupno (nerazdeljeno) premoženje
biens meubles, mobiliers premičninsko premoženje, premičnine
administration féminin, gestion féminin des biens uprava, upravljanje premoženja
changement masculin en bien izboljšanje
confiscation féminin des biens zaplemba premoženja
transmission féminin du bien prenos premoženja
biens paraphernaux osebno (ženino) imetje
biens privés zasebno premoženje
bien public splošna blaginja
biens vacants premoženje brez gospodarja
en tout bien (et) tout honneur brez slabega namena
dire du bien, parler en bien de quelqu'un, de quelque chose dobro o kom, o čem govoriti
discerner le bien du mal ločiti dobro od zla
c'est pour son bien to je za njegovo dobro, v njegovem interesu
être du dernier bien avec quelqu'un biti komu intimen prijatelj
grand bien vous fasse! (ironično) naj vam bo v velik prid!
faire du bien à quelqu'un storiti komu kaj dobrega, dobro deti komu
faire le bien biti dobrotljiv
interpréter, prendre tout en bien vse v rožni luči videti
mener quelque chose à bien dobro, uspešno kaj izpeljati
il ne pense qu'à son bien particulier misli le na svojo osebno korist
le navire a péri corps et biens ladja se je potopila z vsem moštvom in tovorom
prendre en bien za dobro vzeti, ne zameriti
vouloir du bien à quelqu'un dobro hoteti komu
bien mal acquis ne profite jamais (proverbe) nepošteno pridobljeno imetje ne prinaša sreče

bien dobro, prav; rad; zelo, mnogo; da, seveda, pač

ahora bien sedaj pa, torej, pač
(de) bien a bien, por bien zelo rad
de bien en mejor vedno bolje
por bien o por mal rad ali nerad, zlepa ali zgrda
más bien rajši
y bien no, torej
y bien ¿ qué noticias corren? kaj je torej novega?
¡bien! ¡bien! ¡bien! da, že dobro (grožnja)
bien mirado prav za prav
la gente bien fini ljudje, smetana družbe
bien anduvimos tres horas dolge tri ure smo hodili
dices bien imaš prav
bien lo decía yo to sem jaz takoj rekel
bien es verdad res je
¡bien está! prav (je)!
bien (así) como tako ... kot
(a) bien que četudi, dasi
no bien komaj
no bien... cuando komaj (brž ko) ... že ...
bien... bien ali ... ali, bodisi ... bodisi
bien sea (fuese)... o bodisi, da ..., ali ...

bifurcus 3 (bi in furca) dvoviličast, dvoroglat, razsohast: Col., Plin., ramus O. rogovila, valli L. viličasti koli; subst. bifurcum -ī, n razsoha (kjer se dve veji cepita druga od druge): Col.; viličenje (o zvezi dveh žil dovodnic na glavi vprežne živine): P. Veg.; od tod: sudor mihi per bifurcum volabat Pert. = po licih proti grlu.

bīgae -ārum, f, poklas. bīga -ae, f (iz biiugae, biiuga: bi in iugum; prim. biiugus) dvovprežna živina, dvovprega, dvovprežni voz; kot pl. tantum: Enn. fr., Sen. tr., Lucan., Val. Fl., Stat., bigae cornutae Varr. ap. Non. (o plužni dvovpregi), bigis it Turnus in albis V., Aurora in roseis fulgebat lutea bigis V., ad id sacrum bigis curru arcuato vehi L., Rhesi niveae citaeque bigae Cat.; kot pečat na denarju: nota argenti fuere bigae Plin.; v sg.: Sen. tr., Plin., Stat., Suet., biga, cui Victoria institerat T.

bigotera ženski spol sklopni sedež; preveza za brke

tener buenas bigoteras čeden biti (o ženski)

bik samostalnik
1. (žival) ▸ bika
2. tudi z veliko začetnico, v astrologiji (znamenje v horoskopu) ▸ Bika [znamenje]Samski biki utegnejo na nenavadnem mestu srečati sorodno dušo. ▸ Az egyedülálló Bikák váratlan helyen találkozhatnak a lelki társukkal.
Vpliv Sonca v Biku bo prinesel željo po izkazovanju nežnosti. ▸ A Nap hatása a Bika jegyében a gyengédség kimutatása iránti vágyban mutatkozik meg.
Po sončnem horoskopu ima Luno v znamenju Bika. ▸ A naphoroszkóp szerint a Holdja a Bika jegyében áll.

3. neformalno, izraža negativen odnos (neumen človek) kontrastivno zanimivo ▸ marhaJezno mu je zaklical: "Hej, ti neumni bik!" ▸ Mérgesen utánakiáltott: „Hé, te hülye marha!”
"O, ti bik zarukani!" se je Diane razburila nad voznikom avtomobila pred sabo. ▸ „Ó, te tökkelütött marha!” – fortyant fel Diane az előtte haladó buszsofőr miatt.

4. finance (veliko zvišanje tečajev) ▸ bikaNa svetovnih borzah je včeraj bik končno pregnal medveda: delniški tečaji so poskočili od Tokia do New Yorka in od Londona do Frankfurta. ▸ A világ tőzsdéin tegnap a bika végül elűzte a medvét: a részvényárak Tokiótól New Yorkig, Londontól Frankfurtig szárnyaltak.
Ko je borza v znamenju bika oziroma razcveta, se čez noč sama od sebe ne sprevrže v obdobje medveda oziroma daljšega obdobja nazadovanja, brez sprožilca. ▸ Amikor a részvénypiac a bika jegyében, azaz fellendülőben van, nem fordul át ok nélkül egyik napról a másikra medvébe, azaz hosszan tartó hanyatlásba.

Bik samostalnik
1. astronomija (ozvezdje) ▸ BikaOzvezdje Bik - Taurus je pri nas zvečer vidno od novembra do marca. ▸ A Bika–Taurus csillagkép nálunk novembertől márciusig látható esténként.
Rakova meglica v ozvezdju Bika je ostanek supernove, ki so jo opazili leta 1054. ▸ A Rák-köd a Bika csillagképében egy szupernóva maradványa, amelyet 1054-ben fedeztek fel.

2. v astrologiji (o horoskopu) ▸ BikaVpliv Sonca v Biku bo prinesel željo po izkazovanju nežnosti. ▸ kontrastivno zanimivo A Nap hatása a Bika jegyében a gyengédség kimutatása iránti vágyban mutatkozik meg.
Po sončnem horoskopu ima Luno v znamenju Bika. ▸ A naphoroszkóp szerint a Holdja a Bika jegyében áll.

bilančno ravnovesje stalna zveza
finance (o dohodkih in stroških podjetja) ▸ mérlegegyensúly

bilanx -ancis (bi in lanx) z dvema skledicama (o tehtnici): libra M.

bilateralni monopol stalna zveza
ekonomija (o tržnem položaju) ▸ kétoldalú monopólium

Bild, das, slika (tudi v gledališču); podoba; (Warenbild) videz; literarisch: prispodoba, metafora; (Anblick) pogled, prizor; im Bilde sein biti informiran; sich ein Bild machen von imeti/ustvariti si predstavo o

bilinguis -e (bi in lingua) dvojezičen =

1. z dvema jezikoma; šalj.: ubi alter alterum bilingui manifesto inter se prehendunt Pl. (o pohotnem poljubljanju z jezikoma); pren.: tibiae bilingues Varr. ap. Non. z dvema zaklopkama.

2. dva jezika govoreč, v slabem pomenu = nekakšno „latovščino“ govoreč, lopotajoč: Enn., Luc. ap. Porph., Canusini more bilinguis H., bilingues, a domestico externo sermone degeneres Cu.

3. pren.
a) dvosmiseln, dvopomenski, dvoumen: fabulae Arn. alegorične.
b) dvojezičen, hinavski: Pl., Sil., Cl., homo Ph., Tyrii V.

biljarden pridevnik
(o biljardu) ▸ biliárdPovezane iztočnice: biljardna krogla, biljardna kroglica, biljardna miza, biljardna palica

billet [bijɛ] masculin listek; sporočilo, naznanilo, pisemce; vstopnica; vozovnica; glasovnica; commerce zadolžnica, menica; populaire bankovec za 5000 frankov

billet d'aller et retour povratna vozovnica
billet d'avion letalska vozovnica
billet blanc prazna glasovnica
billet de confession spovedni listek
billet doux ljubezensko pisemce
billet de faveur brezplačna vstopnica
billet de loterie srečka
billet de faire part osmrtnica, naznanilo o smrti
billet d'invitation vabilo
billet collectif, de groupe skupna vozovnica
billet combiné fer-car kombinirana vozovnica (železnica in avtobus)
billet circulaire, de correspondance vozovnica za krožno potovanje, za prestop
billet couchette vozovnica za ležalnik
billet bon dimanche, d'enfant, de supplément nedeljska, otroška, dodatna vozovnica
billet d'entrée vstopnica
billet gagnant srečka, ki je zadela
billet de quai peronski listek
billet de santé zdravstveno potrdilo
billet touristique, de vacances turistična, počitniška vozovnica
billet au porteur menica, plačljiva imetniku ob dospelosti
billet à ordre menica na ordro (na ukaz, po naredbi)
billet à vue menica na pokaz
prendre un billet de chemin de fer kupiti železniško vozovnico
poinçonner le billet preluknjati vozovnico
mettre de faux billets en circulation spraviti v promet ponarejene bankovce
je vous en donne, je vous en fiche mon billet jamčim, garantiram vam za to
je vous donne (ali fiche) mon billet que (familier) prisegam vam, da ...
billet (de banque) bankovec

biltén (-a) m (objava; občasna publikacija) bollettino:
meteorološki bilten bollettino meteorologico
statistični bilten bollettino di statistica
vojni bilten bollettino di guerra
bilten o zdravstvenem stanju bollettino medico

biogeokemijski pridevnik
(o procesu) ▸ biogeokémiaiTa biogeokemijski krog opisuje gibanje kisika med tremi največjimi rezervoarji kisika na Zemlji – atmosfero, biosfero in litosfero – in znotraj njih. ▸ Ez a biogeokémiai ciklus az oxigén mozgását írja le a Föld három legnagyobb oxigéntartaléka - a légkör, a bioszféra és a litoszféra - között és azokon belül.

biografija samostalnik
1. (umetniško delo) ▸ életrajzZaložba nadaljuje izdajanje biografij in avtobiografij svetovnih glasbenih zvezd. ▸ A kiadó folytatja a világhíres zenészek életrajzainak és önéletrajzainak a kiadását.
Oktobra letos pa bo v ameriške kine prišla nova biografija v režiji Dannyja Boyla. ▸ Idén októberben elkezdik vetíteni az amerikai mozikban a Danny Boyl által rendezett új életrajzi filmet.

2. (o preteklih dosežkih) ▸ biográfia
Po prihodu v zapor so jih najprej fotografirali, nato pa so od njih zahtevali celotno biografijo, od otroštva do aretacije. ▸ A börtönbe érkezésüket követően először lefényképezték őket, majd a gyermekkoruktól a letartóztatásig terjedő teljes életrajzot kértek tőlük.
Je nekdanji slovenski reprezentant s pestro nogometno biografijo (igral je v štirih državah). ▸ Színes labdarúgó-biográfiával rendelkező szlovén válogatott (négy országban játszott).

biološki altruizem stalna zveza
antropologija, biologija (o obliki vedenja) ▸ biológiai altruizmus