vrág (-a) m
1. evf. (hudič) diavolo:
skleniti z vragom pogodbo fare un patto col diavolo
bati se koga kot živega vraga avere una paura matta di qcn.
smrdeti kot tisoč vragov puzzare terribilmente
biti črn, grd kot vrag essere nero, brutto come il diavolo
da bi te vrag! ti venga un colpo!
tristo vragov! per mille diavoli!
2. pren. (hudoben človek) uomo perfido, maligno; demonio:
ta vrag je zmožen vsega è un demonio capace di tutto
3. (izraža negativen odnos do osebe, stvari) vulg.
ta vrag se ga večkrat napije questo coglione non fa che sbronzarsi
vsega vraga najdeš, samo tistega ne, kar potrebuješ trovi di tutto, solo non quello che ti serve
4. star. (sovražnik) nemico
5. pog. (hrup, nemir) putiferio, pandemonio; vulg. casino:
ne zganjajte vendar takega vraga zaradi malenkosti non fate sto casino per un nonnulla
6. pog. (neprijetnost) guaio:
to je tisti vrag, denarja nimamo il guaio è che siamo senza soldi
boš že videl vraga! ti farò vedere io!
7. (izraža nezadovoljstvo nad čim) diavolo; malora:
vrag je vse skupaj al diavolo, alla malora tutto quanto
8. (v zvezi z 'vedeti' izraža negotovost)
kdaj pridejo? Vrag vedi quando vengono? E chi lo sa, Mah
9. pog. pren.
poslati koga k vragu, iti k vragu mandare al diavolo, andare al diavolo
10. (v medmetni rabi)
vrag vedi, kod hodi e chi lo sa dove è andato a finire
kdo, za vraga, te je poslal tja e chi diavolo ti ci ha mandato!
vulg. vrag, pa tako plačilo merda e una paga così!
vrag naj me vzame, če ni res il diavolo mi porti se non è vero
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
podjetje jemlje vrag la ditta sta andando al diavolo
ne bati se živega vraga non aver paura di nessuno
pren. izpuliti vragu rep fare cose impossibili
pog. narediti vraga in pol fare un sacco di cose
pog. slikati vraga bolj črnega, kot je v resnici dipingere il diavolo più nero di quanto non sia
biti od vraga essere bravo, capace come pochi; essere perfido
iti k vragu andare al diavolo, in malora
če jih je pet, šest, je vendar isti vrag cinque o sei, fa lo stesso
pog. tega za vraga ne morem najti non posso affatto trovarlo
delati vraga in pol fare il diavolo a quattro
zool. morski vrag manta (Manta birostris)
morski vrag rana pescatrice, lofio, gianello (Lophius piscatorius)
PREGOVORI:
kadar vrag ima mlade, nima nikoli samo enega le disgrazie non vengono mai sole
Zadetki iskanja
- zaostájati (-am) | zaostáti (-stánem) imperf., perf.
1. rimanere indietro:
zaostajati za skupino rimanere indietro rispetto al gruppo
2. ritardare:
ura večkrat zaostane l'orologio ritarda spesso, è spesso indietro
zaostajati v rasti, duševno ritardare nella crescita, ritardare psichicamente
3. (biti po vrednosti za čim) non raggiungere, essere da meno:
zaostajati za sosednimi državami po številu avtomobilov non raggiungere i paesi vicini per numero di veicoli
prevod ne zaostaja za izvirnikom la traduzione non è da meno dell'originale
4. tardare, essere in ritardo:
zaostajati za pol leta z delom, s plačilom essere in ritardo di un anno col lavoro, coi pagamenti
5. šol. (zaostati, ne izdelati) essere bocciati (in); ripetere (l'anno);
zaostati iz matematike prendere un insufficiente in matematica
zaostati v petem razredu ripetere la V elementare - zapitje samostalnik
1. neformalno (o proslavljanju z alkoholom) ▸ elivás, rámulatás, elmulatás
Trda pogajanja se začnejo šele kasneje, ko so že ugotovili, da ti lahko zaupajo. Drugače kot na zahodu, kjer večerja večkrat pomeni "zapitje" dobre kupčije. ▸ A kemény alkudozás csak később kezdődik, amikor megállapítják, hogy megbízhatnak benned. Ez más, mint nyugaton, ahol a vacsora a legtöbbször azt jelenti, hogy rámulatnak a jó vételre.
Če že ni bilo praznične pojedine, je podelitvi zakramenta sledilo vsaj zapitje krsta z vinom, v zadnjem času pa krstu sledi svečano kosilo. ▸ Ha már nem volt ünnepi lakoma, a szentség felvételét követően legalább jól elitták a keresztelőt, az utóbbi időben viszont ünnepi ebéd követi a keresztelőt.
2. (o alkoholizmu) ▸ iszákossá válás
Ob veselem vzdušju v pesmi svari pred nevarnostjo zapitja fanta in možnostjo odhoda z zadolženo kajžo po svetu. ▸ A vers derűs hangvétele mellett felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy a fiú iszákossá válik és adósságokba verve magát vág neki a világnak. - zasáčiti to catch; to seize; to take
tata so zasačili pri dejanju the thief was caught red-handed (ali was caught in the very act)
zasačil sem ga na laži I caught him out in a lie
zasáčiti koga pri tatvini to catch someone stealing
zasačil sem ga, ko je kradel cigarete iz moje pisalne mize I caught (ali I found) him stealing cigarettes out of my desk
večkrat smo jih zasačili na laži we have caught them lying (ali caught them out in a lie) more than once - zaspati glagol
1. (preiti v stanje počitka) ▸ elalszikmirno zaspati ▸ békésen elalszik, kontrastivno zanimivo békés álomba merülPo savni sem prijetno utrujen in mirno zaspim. ▸ Szauna után kellemesen fáradt vagyok és békés álomba merülök.trdno zaspati ▸ mélyen elalsziktežko zaspati ▸ nehezen alszik elKadilci tudi teže zaspijo in imajo večkrat neprijetne sanje. ▸ A dohányosok nehezen alszanak el és sokszor vannak rossz álmaik.takoj zaspati ▸ azonnal elalszikotrok zaspi ▸ elalszik a gyerekdojenček zaspi ▸ elalszik a kisbababolnik zaspi ▸ elalszik a betegzaspati med vožnjo ▸ vezetés közben elalszikposkusiti zaspati ▸ próbál elaludnizaspati v naročju ▸ elalszik az ölébenzaspati za volanom ▸ elalszik a kormánynálzaspati od utrujenosti ▸ elalszik a fáradságtólzaspati v joku ▸ kontrastivno zanimivo sírva alszik elzaspati v solzah ▸ kontrastivno zanimivo könnyekkel a szemében alszik elutrujen zaspati ▸ fáradtan alszik elbati se zaspati ▸ fél elaludniLaže boste zaspali, čez ste bili čez dan telesno dejavni. ▸ Könnyebben fognak elaludni, ha napközben fizikailag aktívak.
2. (ne zbuditi se dovolj zgodaj) ▸ elalszikzaspati in zamuditi kaj ▸ elalszik és lekésik valamirőlKer sta dva zamudila oziroma zaspala, so se vsi jezni morali vrniti ponju. ▸ Mivel ketten elkéstek, illetve elaludtak, a többieknek mérgesen vissza kellett menni értük.
3. olepševalno, zlasti v osmrtnicah (o smrti) ▸ elhunymirno zaspati ▸ békésen elhunyza večno zaspati ▸ kontrastivno zanimivo örök álomba szenderül
4. (popustiti v prizadevanjih) ▸ lemarad, elbóbiskolzaspati v razvoju ▸ lemarad a fejlődésbenV politiki nasploh in tudi v zunanji politiki je treba vsak dan znova negovati stike. Ni treba, da naredite napako, zadostuje že, če zaspite za leto ali dve ali zamudite kakšno priložnost. ▸ A politikában általában és ezen belül a külpolitikában is napról napra ápolni kell a kapcsolatokat. Nem kell hibát elkövetni, elég, ha egy-két évre elbóbiskol vagy kihagy valami lehetőséget.
Mlekarna je v razvoju nekako zaspala in presežkov mleka ni znala spraviti v promet. ▸ A tejüzem kissé lemaradt a fejlődésben és a többlettejet nem tudta értékesíteni.
5. (o delu telesa) ▸ elzsibbadnoga zaspi ▸ elzsibbad a lábaNoge so mu zaspale, ker jih je imel zvite podse. ▸ Elzsibbadtak a lábai, mert rajtuk ült. - διαπτυχή, ἡ poet. guba, zgiba(nje), δέλτου πολύθυροι διαπτυχαί večkrat zloženo pismo.
- δια-τρύγιος 2 ep. ὄρχος vinograd, v katerem se grozdje večkrat trga, poln vsakovrstnega grozdja.
- θαμά adv. (θαμέες) 1. često, večkrat, neprestano, opetovano. 2. kupoma, drug za drugim.
- πλεονάκις adv. (πλέον) večkrat, pogosteje.
- πολύ-θυρος 2 (θύρα) poet. z mnogimi vrati, mnogolisten, δέλτου πολύθυροι διαπτυχαί večkrat zganjeno pismo.
- πουλυ-μιγής 2 (μείγνυμι) zelo pomešan, večkrat zmešan, mnogoličen.
- συν-τιτρώσκω (večkrat) ranim, zadam več ran.